Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-25-26 / 98. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. április 25—26., szombat—vasárnap Az írás, mint jellemünk tükre Kertész leszek A lelki alkat és a választott hivatás A rózsa ültetése Ja CXL AA- AjtCK^ Ovt^LOU/ — ozjüAj wju-j ■wu-kJjvij ^ű.iia^taicuadcjo^ 'iűJtU, I AWJLpt lw •f'VU.UcijLLi^ XrC<Xí-C<-t KJUr^J CvJLL 1(VU-Cj CL ■^oXrCeUz Cu ^aCccC i 1. sz. minta Tudományos szempontból az írásvizsgálat célja: ”az írás jelen­ségeinek és lélektani értelmezé­sének tisztázása mind az ép, mind a rendellenes lelkű és testű egyéneknél.” (Ranschburg). Gyakorlati szempontból az egyén karakterizálása, hétköz­napi nyelven szólva: jellemzése. Az írasvizsgálat tehat elmélyíti az emberismeretet, sajátos elem­zési módszerével kimutatja a leg­fontosabb lélektani tényezőket. Nem elégszik meg egyes tulaj­donságok feljegyzésével, és nem akarja az embert ezekből a rész­letekből felépíteni. A személyi­séget mint dinamikus kölcsön­hatások összességét vizsgálja. Ezért — a közhiedelemmel el­lentétben — nem áll az a megál­lapítás, hogy egy jel egyenlő egy tulajdonsággal. Ugyanaz a jel más írásban mást jelenthet. Nap­jainkban még nem általános do­log nagyító alá tenni, hogy vala­kinek a lelki alkata hogyan viszo­nyul hivatása követelményeihez. A szakmai tudás az első, és ez rendjén is van, de az sem lehet mellékes, hogy emellett milyen emberi tartalommal telített vala­ki. Érdekes, hogy a pszichotech­nikai képességvizsgalás a Titanic nevű hajó szerencsétlenségének köszönheti eredetét. A szeren­csétlenüljárt hajótulajdonos vál­lalata felszólította Münsterber­get, vizsgálja meg, hogy egy hajó felelős vezetőinek milyen tulaj­donságokkal kell rendelkezniük — hogy a jövőben hasonló ka­tasztrófa ne történhessen —, és dolgozzon ki eljárást a megkí­vánt tulajdonságok vizsgálatára. Ez indította meg a kutatást a más foglalkozásoknál szükséges lel­ki-értelmi tényezők megvizsgá­lására. A környező országokban — például Svájc, Franciaország, Németország — az egyetemeken grafológiai tanszékek működ­nek, s a vezetők és alkalmazottak kiválasztásánál grafológiai analí­zist is alkalmaznak a pszicholó­f iai tesztek mellett. Most és itt, lagyarországon a grafológia már speciálkollégiumként vá­lasztható az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen, valamint a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetemen. A Grafológiai Inté­zet nálunk, Egerben is indított egy kurzust, amelynek helyszíne a főiskola. Sorozatunkban bemutatjuk majd jó néhány — a városunk­ban, a megyénkben élő, sokak által ismert — személy kézírását, akik vállalták a nyilvánosságot. Az olvasók is látni fogják azt a végtelen variációs gazdagságot, amelyet az írások mutatnak, s a hasonló karakterek írásában a mégis megegyező sajátosságo­kat. Nagy Pálné, a Köztársaság téri óvoda vezetője (1. sz. minta): Tipikus pedagógusírás. Az egyenletes betűformálás, a sorok rendezettsége, a töretlen ívű, gömbformájú „a” betűk, az írás szabályossága rámutat, hogy ez az ember kívül-belül rendre tö­rekszik. Önmagát jól kordában tudja tartani, következésképpen a környezetét is. Kifelé mindig egyenletesnek mutatkozik, nem terheli környezetét hangulatvál­tozásaival. Kisgyerekekkel fog­lalkozóknál ez kifejezetten előny. Szóvégi, játékos végvona­laiban két dolgot fedezhetünk fel: a játékra, a humorra való haj­landóságot és a bennmaradó, még fel nem használt energiát. Az írás nyomatéka, az erőteljes izommunka különben is jókora belső energiákat jelez. Magasfo­kú íráskoordináció és önirányí­tás, rendtartási készség jellemzi. Dr. Faragó Eleonóra jogász, APEH (2. sz. minta): Túlfűtött lendületesség, na­gyon eredeti leegyszerűsítések, a fölösleges mozdulatok kerülése egy szenvedélyes, gyors gondol­kodású embert tárnak elénk. Ez a hullámverésszerű vonalvezetés az előrehaladás vágyát, a gyors személyes tempót jelzik. Inkább a koncepciók embere, jól szinte­tizál, az egészre tud figyelni, nem analitikus természet. Úgyneve­zett szakaszos munkavégző, aki nagy fordulatszámon tud dol­gozni rövid ideig, ezért olyan munkaterület ajánlott, ahol ő oszthatja be munkaidejét. Szel­lemileg aktív, gyors. (Várjuk olvasóink leveleit, a témához való hozzászólásait, ér­deklődésüket. A legérdekesebb írásokat e kéthetente jelentkező sorozatunkban elemezzük majd.) Katona Ágnes grafológus ffM- fc Vv-viav (A- —' 'A'\N£>"~\ ^ vWv’ (Vu A1- M' 2. sz. minta Vajon meddig bírjuk cérnával...? A dinül idézett népnyelvi szó­lást általában a bizalmas beszéd­helyzetekben, a fesztelen nyelv- használatban sajátos sílusszíne- zettel és csúfolódó érdességgel, kritikai s rosszalló felhangokkal szoktuk felhasználni. Éppen a kritikai és rosszalló felhangok ré­vén tartjuk alkalmasnak a cím­beli szólást arra, hogy a televízió­beli „silányságok, bárgyúságok, feltupírozott, himi-humik” a szakértői hozzászólások álruhái­ba bújtatott szószátyárságok kri­tikáját megfogalmazó mondani­valójának záró mondataként tö­mörítse a a televízió készülékei előtt bosszankodó, idegeskedő nézők elítélő kritikáját. Különösen irritál bennünket a televízió műsorát riasztóan el­árasztó szóbeliség, beszélgetés különösen akkor, amikor a meg­valósításban néhány közmondá­sunk, szólásunk mondanivalójá­nak igazságtartalmát is hitelesí­tik : Sokat beszél, keveset mond; sok beszédnek sok az alja; be­szédnek minden megjár. Az agyonrágott szakértői témákat körítő szócséplést átszínező ke­délyeskedés, közvetetlenkedés gyakran orrára bukik a sok háto­zás, tudniillikezés, egyébiránto- zás, egyébkéntezés csapdáiban, arról nem is szólva, hogy már a kezdő mondatot is nyögve, a sok o, ö, e hangzók egymásra halmo­zásával kezdik. Kivételek a kül­földön élő, dolgozó magyarok, akiket még nem fertőzött meg a „hazai” hangzásmód. Egy kül­földön élő magyar művész erre is gondolt, amikor így beszélt er­ről: „Meglepődtem azon, hogy itthon milyen sokan felejtettek el magyarul. A kacskaringós, vég nélküli mondatokat alig érteni. A televízió némely reklámjában már csak a kötőszavak magya­rok” (Magyar Nemzet, 1991. november 23.). Sajnos, valóban „alig bírjuk cérnával” a tévés reklámok hangzásában fülünket, nyelvér­zékünket és idegeinket sértő és bántó hangúlyozási, hanglejtési hibázásokat: a mondatvégeket, sőt, már a szavak végeit felcsapd, szinte éneklésbe váltó hangzás­formákat. Nem is szólva a ma­gyartalan szórendű, ostobácska mondatok elképesztően közhe­lyes nyelvi formálásáról. A nyelvi érzékenységünket is próbára tevő Mini Klip-Mixmű- 'sor hangzásvilága, fiatal műsor­vezetőjének felfokozott, gyors beszéde, ritmustalanságba csapó hanghordozása, összefüggéste­len hablaty hangalakja akadálya az érthetőségnek. A beszéd gyors tempója, a hadarás követ­kezménye a szótagok elnyelése, a szóösszevonások megszaporo­dása. Idegesíti a nézőt a nyújtot- tan éneklő, a felfelé emelkedő szóvégek jelentkezése. A bemu­tatott zenei anyag harsogó, ricsa- jos harsánysága előtt és után a műsorközlő kapcsolatteremtő igyekezete is csapdába esik. A szüneteket „kitöltő” beat- és rockzene harsánysága, olykor kiabálásba torzuló hangzásfor­mája nemcsak idegmegterhelést okoz, hanem sérti beszédérzé­kenységünket is. A televízió új műsora, az Össztűz szereplőinek beszédte­vékenysége és olykor beszédfe­gyelmezetlensége is idegölő per­ceket teremt számunkra. Már magában véve a megnevezés is megkérdőjelezhető: furcsa kép­zeteket kelt bennünk, s valóban nehezen hisszük el, hogy alkal­mas lenne a hiteles közéleti vita emberi kömyeztbe helyezhető dialógusok mérlegelő és művelt érvényesülését elősegítő vitafó­rum megnevezésre. Ha pedig küzdőtérnek szánták e műsort, akkor is meg kell becsülni a be­szélgetőket éppen úgy, minta né­zőket. Ne az legyen a kitűzött cél, hogy válogatott kellemetlen kér­désekkel hozzák ki nyugalmából a közéleti személyiséget és a né­zőket. A szócsaták jegyében ígért dialógusok hitelessége szenved csorbát, amikor a part­nerek feleslegesen sokat beszél­nek, s kevés a lényeges mondani­való. Jó lenne megszívelni egy- egy szólásunk intelmét is: Cifra beszéd, hegedűszó (tetszetős, de üres a beszéd); a beszéd megeszi a dolgot, a beszédnek egyenese, őszintesége a jó, stb. A kurtán- furcsán stílust és hangnemet vál­tó dialógus öncélú humorizálás- ba, türelmetlenkedő birizgálá- sokba torkollik. Vagy pedig: úgy pereg a sok szó, mint orsóról a fonál, hosz- szan és unalmasan. A kérdezők valamelyike mindezt észrevéve kedélyeskedésbe csomagolt, de valójában bántó és sértő kérdés­sel zúdít össztüzet a meghívott közéleti személyiségre. A leg­több kérdés azonban úgy formá­lódik, hogy a kérdés arra irányul­jon, amit a kérdező hallani akar, s nem arra, hogy mi a véleménye a megkérdezett beszélgetőtárs­nak. így a kérdések legtöbbje rio­gat. A válaszok pedig a szakér­telmet imitáló közhelyszerűsé­gekbe menekülnek. Dr. Bakos József A „virágok királynője” iránti kereslet az utóbbi tíz esztendő­ben jelentősen csökkent. Ennek okai között szerepel, hogy kór­okozói, kártevői — főleg a liszt­harmat, a levéltetű — miatt vegy­szeres permetezés nélkül alig ne­velhető. A termesztők, a nemesítők mindent megtesznek a vásárló­kedv fokozása érdekében, még azt is, hogy a „rózsa tövise” ne szúija meg a kezünket. Olyan új fajtákat állítottak elő, amelyek egy-egy száron legfeljebb egy­két tüskét hoznak, ráadásul a lisztharmattal szemben is ellenállók. A vásárlási kedv csökkenésé­hez gyakran a forgalmazás ne­hézségei is hozzájárulnak. Fais­kolai árudákban a rózsatöveket többnyire „szabad gyökérrel” kí­nálják, ami a gyökér kiszáradá­sát, elpusztulását eredményez­heti. Különösen akkor, ha a ki­termelés — eladás — elültetés hosszú időt vesz igénybe. A ki­száradást fóliazacskós csomago­lással próbálják megakadályoz­ni, ami viszont a befülledés ve­szélyét rejti magában. Próbálkoznak olyan korszerű — de igencsak költséges — meg­oldással is, hogy a csomagoló­edényt környezetbarát, a talaj­ban elbomló anyagból gyártják, amit a rózsával együtt kell az ül­tetőgödörbe tenni. Kapható — a többi díszesei] éhez hasonlóan — konténeres áru is. Az így forgal­mazott növény bármikor elültet­hető. A legoptimálisabb idő minden esetben az ősz és a tavasz. Ősszel októberben-novemberben te­gyük ezt, hogy még az erős fa­gyok beállta előtt begyökeresed­jen. Tavasszal — amint a talaj fel- melegszik — elkezdhetjük az ül­tetést, egészen április közepéig- végéig, mégpedig a a tavaszodás mértékének a függvényében. A késő tavaszi kiültetésnek az a veszélye, hogy a rügyek — a belső tartalékokat felhasználva — kihajtanak, még mielőtt a táp­anyag-utánpótlást biztosító gyö- keresedés megindulna. Ez a ró­zsa pusztulásához vezethet. Akármilyen szaporítóanyagot vásárolunk, tegyük ezt körülte­kintően. Csak attól a növénytől várhatunk megfelelő fejlődést, ami egészséges, 3-4 jól beérett vesszővel bír és jól fejlett gyökér­zettel. Előfordulhat, hogy vásár­lás után nem tudjuk azonnal elül­tetni. A szabad gyökerű egyede- ket a kert védett helyén vermel­jük be, hogy ki ne száradjanak. Ültetés előtt néhány órával állít­suk vízbe, hogy jól megszívja magát. Csak el ne felejtkezzünk róla, mert a napokig vízben állás gyökérfulladást okoz! Az ültető­gödör nagysága: 40-50 cm szé­les, 30-35 cm mély. A bokorró­zsákat egymástól 60 cm sor- és 30-40 cm tőtávolságra jó ültetni. A miniatűrök megelégednek 20- 20 cm-rel is. A futórózsák igény­lik a legtöbb helyet. így 1,5-2 m-re ültessük. Ezeket támaszték mellett neveljük. Ha ez fal, akkor 50-60 cm, más esetben (kerítés, pergola) 20-30 cm távolságot hagyjunk a támasztéktól. A tö­veket többnyire ültetésre előké­szítetlenül kapjuk. Vágjuk vissza a vesszőket ősszel 5, most, tavasz- szal csak 3 szemre. (1) Kurtítsuk meg a gyökereket is, ami részben az ültetést elősegíti. (2) Készít­sünk egy vödörbe agyagpépet, mártsuk bele a gyökereket. (3) Ez a bevonat megvédi a kiszára­dástól a növény gyökerét. He­lyezzük a tövet az ültetőgödörbe, úgy, hogy a szemzés helye 5-7 cm-re a talajfelszín alatt legyen. Húzzunk rá a kitermelt, kom- poszttal kevert földből, majd emeljük meg a tövet az optimális magasságig, ami azt jelenti, hogy a szemzés helye 2-3 cm-re lesz a talajfelszín alatt. (4) Ettől a moz­dulattól a gyökerek elrendeződ­nek, helyzetüknek megfelelően. Fokozatosan töltsük és közben tömítsük a talajt. Tavasszal a ta­posással történő tömítést kerül­jük. Tövenként 3-5 liter víz a tö­mörítést „beiszapoló” hatásával segíti és a vízellátást is biztosítja. Végül az elültetett növényt fel- kupacoljuk. (5) Ez nemcsak őszi ültetésnél fontos, hanem most, tavasszal is. Télen a fagytól, ta­vasszal a széltől, naptól, kiszára­dástól véd. Ha az új hajtások 8-10 centiméter hosszúak (kb. 4-6 hét múlva az ültetés után), szélcsendes, borús időben a föld­kupacot lebontjuk, a tő körül ki­tányérozzuk. A „tányér” az ön­tözővizet összetartja. Az első bimbókat — ne sajnáljuk — csíp­jük le, mert veszélyezteti a tő erősödését! V. Pénzes Judit Családfakészítés Az újdonsült texasi milliomos mesélte a barátjának, hogy a csa­ládfája elkészítéséhez sok pén­zért szakembert szerződtetett. Egy év múlva így panaszkodott: — Képzeld, ez a fickó kiásta az összes okmányt... Folytatását lásd a vízsz. 1. és függ. 45. sz. sorokban. Vízszintes: 1. Az idézet folytatásának első része (zárt betűk: Z, L, E) 14. Margó a füzetben 15. A közepé­be szúr 16. A króm vegyjele 17. Történelmi helység Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében 19. Ének 20. Római hatos 21. Mesz- szire hajít 23. Idegen női név 15. Kisebb keresztutca 26. Francia folyó 27. Női név 29. A szemé­lyével 30. Kiváló színész volt (Lajos) 31. Kést fenő 33. Némán tódít! 34. Skálahang 35. Ilyen ál­lat a bivaly 36. Ezen az égtájon kel föl a Nap 38. Zseblámpatar­tozék 39. Ránc 40. Szóba hozzák 43. Győri labdarúgó volt 44. Tompa Mihály 45. Féltucat 46. Állatnak inni adott 48. Szúrós szagú vegyi elem 49. Hegycsúcs 50. Gyermekekre felügyelő al­kalmazott 51. Az ötven százalé­ka 52. Rozspálinka 54. Színész­nő (Éva) 55. Nyelvbotlások 56. Részben hanyag! 57. Tamás an­gol becézése 59. Gyűrű alakú korallzátony 61. Te és ő 62. Paj­kosan, évődve társalog 65. Az önzetlen szeretet megnyilvánu­lása Függőleges: 1. Gúnyosan, csipkelődve be­szélne 2. Füvet éles szerszámmal levágó 3. Másodperc, röv. 4. Ló­biztató szerszám 5. Anyagot mé­retre vág 6. Nagyobb közterület 7. Bírósági ügy egyik résztvevője 8. Félig éber! 9. Vörös — angolul 10. Fosztóképző 11. Ébred 12. Azonban (ford.) 13. Céllövésre szolgáló építmény 18. Rara... (ritka madár) 22. Német nőne­mű névelő 24. Amely személyek 25. Tőszámnév 27. Valakit szép szavakkal megtévesztő 28. Ab­rosz (névelővel) 31. Tűzbe dobja 32. Átkarolt 35. Ilona becézve 37. Férfinév 38. Világhírű éne­kes (John) 4L Női név 42. ...tá- ció (üregképződés) 43. Egyhan­gú 44. Festmények gyakori té­mája 45. A millimos szavainak befejező része (zárt betűk: L, O) 47. Római polgárok viselete volt 48. Kupagyőztesek Európa Ku­pája 51. Kőművesmunkát végez 53. Taszította — régiesen 55. Ku­bai politikus (Roca) 57. Egész­séges ital 58. Van bátorsága 60. Arra a helyre 63. Középen nyer! 64. Gépjavító, röv. 66. Kettőz­ve : kisgyereket veréssel fenyeget szó 67. Súlyarány, röv. *** A megfejtéseket április 30-ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom