Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-25-26 / 98. szám
4. c* c? Tfirmi o *? HÍRLAP, 1992. április 25—26., szombat—vasárnap Az igazságszolgáltatás, mint önálló hatalmi ág Beszélgetés a megye főügyészével és a megyei bíróság elnökével .WjSfrXífty? Nem közhely, hanem tény: az igazságszolgáltatás önálló hatalmi ág. Egy jogállamon belül feltétlenül fontos értékmérő, hogy a társadalmi viszonyokat tükrözni hivatott jogviszonyok, az ezeket rendező jogszabályok milyen szerepet kapnak. Nemkülönben pedig, hogy a jogalkalmazó szervek mennyire függetlenek mindenféle befolyástól, mennyire pártatlanok, midőn a paragrafusok előírásait igyekeznek az adott esetekre mintegy ráhúzni. A társadalmi átalakulás közepette eddig még nem került sor átfogó módon e hatalmi ág teljes kiépítésére. Részeiben azonban már számos rendelkezést hoztak a jogalkotók. Ehhez tartozott többek között az igazságszolgáltatásban résztvevők előmenetelének és jövedelmeinek rendezése, továbbá a bírósági és az ügyészségi szervezetek módosítása. Egy ütt járt mindez azzal is, hogy új vezetők kerültek bizonyos tisztségekre. így a megyei főügyészi és a megyei bíróság elnöki posztján is változott az irányítást végző személye. A most következőkét interjúban őket kérdeztük. Dr. Román Gyula: „Minden intézkedésemmel azt szeretném elérni, hogy elnyerjük az állampolgárok bizalmát” „A szakmai színvonal emelésével egyben tekintélyünket is növelhetjük” munkájának uj irányítója, dr. Román Gyula immár 26 esztendeje tevékenykedik az ügyészi pályán. Ebből másfél évtizedet vezetői posztokban töltött. — Az egyetemet Pécsett 1963-ban fejeztem be — említi bevezetőül —, s abban az évben jöttem ide az Egri Városi-Járási Ügyészségre fogalmazónak. Három évvel később a füzesabonyi járásban az általános felügyeletet igénylő ügyek intézését végeztem. Voltam egyébként Füzesabonyban megbízott, majd kinevezett vezető ügyész is, 1977. június 1-jétől pedig Egerben töltöttem be hasonló tisztséget. Most idén március 15-től neveztek ki a megyei főügyészség élére. — A munkatársai milyen arányban részeltették a bizalmukban? — Nem, szeretnék arányokról beszélni. Úgy vélem, elég annyi, hogy jelentős mértékben kaptam támogatást. — Ennek a támogatásnak az elnyeréséhez bizonyára arra is szükség volt, hogy megfelelő célokat, elérhető elképzeléseket mutasson fel a kollégák előtt. Miben foglalhatók ezek össze? — Három területet tartok nagyon fontosnak ahhoz, hogy előreléphessünk. Alapvető, mondhatom, elsőrendű tennivalónk az állampolgárok jogainak a védelme. Éhhez úgy kívánom megszervezni a munkánkat, hogy jelentősen emelkedjék a szakmai színvonal. Ennek révén ugyanis az ügyészség tekintélyét is növelhetjük! Közismert bizonyára, korábban az ügyészség megítélése nem mindig volt pozitív kicsengésű. Én minden intézkedésemmel azt szeretném elérni, hogy az állampolgárok bizalmát megnyerjük. Ehhez megalapozott, közérthető határozatok, intézkedések szükségesek, továbbá az, hogy az ügyeket határidőre befejezzük. Az is nyilvánvaló, az ügyészség fő területe a büntetőjog, s az egyre növekvő bűnözés, a mind nehezebb megítélésű bűnügyek igen nagy terheket rónak az apparátusra. Még akkor is, ha az ügyészi létszám teljesen betöltött. Hosszú idő óta meSIPOTEKA KÖNYVESBOLTOK ajánlata: Alexandra Ripley: Scarlett A csillagok háborúja c. sorozat új kötete Műsoros kazetták, CD-k, lemezek nagy választékban. Előj egyeztethető: Révai Nagy Lexikona Magyar Művelődéstörténet Brehm: Az állatok világa (18 részes sorozat) Sport krónikája SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK Eger, Hatvani kapu tér 8. Tel.: 16-998 Érsek utca 2. ezekre az ügyészi szervezet, nemkülönben pedig arra is, hogy segítse a nyomozati munkát? — Ilyen bűncselekmény-típusokra mi sem voltunk felkészülve. Önképzéssel, a jogszabályok teljes ismeretével tudunk csak megküzdeni elkövetőikkel. Az is tény, ha a munkánkat úgy tudjuk megszervezni, hogy a nyomozásfelügyelet, a fokozott felügyelet színvonalát emeljük, továbbá egy ügyész rendszeresen ott van a rendőrségi munkánál is, akkor sikerrel járhatunk az ilyen bonyolult ügyek feldentésében, megítélésében is. — Nélkülözhetetlen mérce az ügyészi munka megítélésénél a vád eredményessége... — ...a statisztikák számunkra csak jelzések. Mondjuk, azt jelzik, hogy az ügyészek munkájában vannak-e hiányosságok. A mi váderedményességünk 94-95 százalék körül alakul. Ezt nagyon jónak tartom. Értékeljük a felmentéssel záruló ügyeket is. Ha ugyanis sok a bűncselekmény hiányában történő felmentés, az már a mi tevékenységünk gyenge pontjaira utal. Él kell mondanom, mi közreműködőként veszünk részt az igazságszolgáltatásban. Nem szabad tehát túlhangsúlyozni a szerepünket! — Az előzőekben szó volt többek között a cégbíróságokkal ösz- szefüggő ügyészi tevékenységről. Pontosan mit jelent ez? — Tájékozódunk, figyelemmel kíséijük a cégbíróság elé kerülő ügyeket. S na olyan jelzés érkezik, hogy valamely szerv működésében jogsértő, akkor nekünk indítvanyozási jogkörünk van. — Azért az emberek mégis a büntetőeljárásokkal kapcsolatban ismerik igazán az önök munkáját. A közvélemény sok esetben enyhének tartja a bírói ítéleteket. Ez meglehetős feszültséget idézhet elő a vádhatóság képviselőjében. így látja-e, s hogyan igyekeznek ezt feloldani? — Az ügyész ismeri az adott büntetőügy iratait, a közvélemény legfeljebb hallomásból, esetleg a sajtóból értesül róla. Az ügyész könnyebb helyzetben van, mivel tudomása van az enyhítő és súlyosító körülményekről, pontosan mérni tudja a bírói ítélet helyességét, vagy helytelenségét, s ennek megfelelően élhet a jogorvoslat lehetőségével. Ám a bírói gyakorlat nem mindig találkozik a közvéleménnyel, s ebben nem is mindig a közvélemény a hibás. A mi munkánk is, jogászoké, hogy ismertetnünk kell a bírói gyakorlatot a közvéleménnyel. Egyébként pedig nekünk büntetési nemekben kell gondolkodnunk, azok alsó és felső határában, és a bíróság csak azt szabhatja ki büntetésül, amit számára a Btk. megenged. — A főügyész munkájához tartozik a munkatársakkal való törődés is. Ebben mely elképzelések vezetik? — A jogszabály az ügyészi dolgozók bérezését megoldotta. Fizetés szempontjából kiszámíthatóvá vált munkatársaink életútja. A munkahelyi elhelyezést megfelelőnek tartom, számítógépekkel szereltük fel valameny- nyi ügyészségünket. A szakmai munkához tehát kellő háttér áll rendelkezésre. A lakáshelyzet megoldása viszont továbbra is pénzügyi alapja erre a célra. Dr. Hunyadi-Buzás Ágnes: „A munkánk sajátossága, hogy az ügyekben mindig vannak vesztesek...” „Bízzanak a bíróságban, a szakértelmünkben, a függetlenségünkben!” A Heves Megyei Bíróság elnöke az igazságügy-miniszter kinevezése alapján dr. Hunyadi- Buzás Ágnes lett. A bírónő több ügyszakban is dolgozott, sőt, két éven át a közjegyző munkáját is gyakorolhatta. — Gyulán születtem, jogász családból — összegzi életútját kérésünkre. — Nagyapám Heves megyében volt bíró, édesapám ugyanezt a hivatást töltötte be egy ideig, majd ügyvédként ment nyugdíjba. Édesanyám nyugdíjas pedagógus. A szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karán szereztem meg diplomámat, s 1975-ben Egerbe kerültem fogalmazónak a városi bíróságra. Két évet dolgoztam mint közjegyző, 1980-tól az Egri Munkaügyi Bíróság bírája voltam, 1990 januárjától pedig a S ei bíróságon polgári ta- an dolgoztam. Egy kiskorú gyermekem van. — A megyei bírósági elnökök jelölésével, kinevezésével kapcsolatban számos, olykor egymásnak ellentmondó hír látott napvilágot. Öntől szeretnénk hallani, miként zajlott ez le valójában megyénkben? — A megyei bírósági elnökök kinevezése az igazságügy-miniszter jogkörébe tartozik, és én ezzel lezártnak tekintem a kérdést. Annyit azért szeretnék elmondani, hogy az összbírói értekezlet a pályázók alkalmasságáról formált véleményt. Ketten pályáztunk. Az értekezlet határozott úgy; a jelöltet, aki 30 százaléknál több javaslatot kap az alkalmasságra, azt alkalmasnak tekintik. Mindketten ennél többet kaptunk. Az is köztudott, a másik pályázó nálam többet. Esetemben az arány 43 százalékos volt. — Milyen elhatározásokkal nyújtotta be pályázatát? Hogyan kívánja jobbítani a bíróságok működését, az ott dolgozók életkörülményeit? — Elképzeléseimet részben behatárolja a bírósági szervezeti törvény, amely a megyei elnök feladatai közé sorolja a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítását, az eljárási határidők ellenőrzését, az ügyviteli szabályok betartatását, a pénzügyi tevékenység irányítását. A pályázatomat is e törvény szellemében munkáltam ki. Hosszú ideig voltam úgynevezett egyszerű bíró, aki korábban is erezte, tudta, milyen problémáink vannak, mire lenne szüksége az igazságszolgáltatásban tevékenykedőnek. S ezt nem felejtem el... — ...Mármint elnökként sem. — A megbízatásom öt évre szól, és nekem számot kell adnom arról, mit valósítottam meg a terveimből. A kollégáim ele kell majd állnom... Mindig is azt tartottam szem előtt: a legfontosabb, hogy meglegyenek a bírói munka nelkülözhetetlen feltételei! Sokféle dolgot jelent ez, így például azt, hogy elegendő jogszabály álljon a bírák rendelkezésére, a régebbi jogforrások is hozzáférhetőek legyenek. Intézkedések szükségesek a bírák személyi biztonsága érdekében is. — Említette a bírák biztonságát. Ehhez annak is hozzá kell járulnia, hogy az egyre növekvő ügyszám mellett is megmaradjon az arányos teherviselés. Ennek megteremtése hogyan történhet? — Nagyon örülök, hogy ezt megkérdezte. Kinevezésem után részt vettem egy megbeszélésen, ahol elmondtam, három dolgot kérnék: státuszt, státuszt, státuszt. Természetesen az ehhez járó bérrel. Ily módon tudnék legtöbbet segíteni tóráinkon, csökkenteni terheiket. Ugyanakkor nem hagyhatom szó nélkül, hogy S énkben nagyon jól képzett vannak. Ez meggyőződésem! Lelkiismeretesek, sokat dolgoznak. Nagyon sokszor hétvégeken, esténként, tehát szabadidejükben is kénytelenek végezni munkájukat. Ha ez nem lenne, s nagyobb lenne a létszámunk, még kidolgozottabbak lehetnének az ügyek. Az is gond sokszor, hogy például az Égri Városi Bíróságon egy tárgyalótermet hárombíró használ. Nagyon zsúfolt így a napi program. Megyénkben 58 bírói státusz van, közülük is csak 55 van betöltve. — Mindig visszatérő téma a bíróságok munkájával összefüggésben az időszerűség kérdése. Általános az a vélemény, hogy túlságosan elhúzódnak az ügyek, különösen a büntetőeljárások. Egyetért-e ezzel? — Nincs arról tudomásom, hogy olyan rendkívül időszerűtlen lenne a büntetőjogi ítélkezés. Úgy tudom, a tórák mindent megtesznek azért, hogy minél előbb befejezzék a büntetőügyeket. S ügyszakuk munkamennyiségét nezve, igencsak derekasan látják el teendőiket. — Sok konkrét ügy ellentmondana az imént elhangzottaknak... — Az persze, meglehet, hogy a késedelem a dolog természetéből is fakad. Bár nem vagyok büntető ügyszakos, de a tárgyalás elhúzódása esetenként az alapos, jól megfontolt döntéshez szükségeltetik. Előfordulhat, hogy a kirívó esetek hamarabb szemet szúrnak. — Ne feledkezzünk meg a polgári ügyszakról sem, ahol két-három éves késedelmet is szenvedhetnek esetek. Azzal együtt, hogy erről talán nemegyszer az ügyfelek is tehetnek: milyen biztosítékok tehetők az elhúzódások rövidítésére? — Én is úgy vélem, a polgári ügyek inkább elhúzódnak, mint abüntetőjogiak. Ennek több oka is van. Egyrészt egy-egy bíró kezén nagyon sok folyamatos ügy van. Ez önmagában is szerepet játszhat a tárgyalás kitűzésének későbbre tolásában. Másrészt elnehezülnek bizonyos ügyek. Azokra értem ezt, amelyek sokkal bonyolultabbak, mint a korábbiak. Itt vannak még a jogszabályváltozások is. Ekkor a bírónak újra kell tanulnia a paragrafusokat, s ez is késleltetheti az eljárás befejezését. Harmadrészt az Egri Városi Bíróságon sokáig volt úgy, hogy igen kevés polgári ügyszakos bíró dolgozott. Betegségek, szülés miatt. De olykor iratkézbesítési gondjaink is voltak, amik miatt tárgyalást kellett elhalasztani. S az is igaz, megtörténik, hogy nem megfelelően készítik elő a bírósághoz küldött keresetlevelet. Mondjuk beadnak egy papírdarabot, rajta azzal a kéressél, hogy fizessenek nekik pénzt. Ilyenkor hiánypótlásra kell visszaadni a beadványt. Erre egy másik papírlapra ráírják, hogy 50 ezer forintot kérnek. Meg ez is kevés. Nincs elegendő bizonyíték, s az újabb és újabb kérelmek, módosított tényelőa- dások hosszabbítják az ügy elintézését. — Még mindig az időszerűségnél tartva, sok vád éri a megyei cégbíróságot a bejegyzések elhúzódása miatt. Kétségtelenül alaposak a cégbírók, ám igen lassúak. Miként kíván változtatni ezen? — Az első dolgom volt, hogy elmentem tájékozódni a munkájukról. Ahogy tapasztaltam, mondhatom, először is maga a cégbejegyzés folyamata rendkívül munkaigényes. Nem pusztán egyszerű regisztrálás, mint ahogy azt sokan hiszik. Cégbíróságunkon jól képzett bírák dolgoznak. Most már ketten vannak, s egy harmadik bíró kirendelésben segíti őket. Szerintem azonban későn növelték a létszámot, hiszen amikor indult a cégbíróság, egy személlyel, akkor iszonyatos ügymennyiség halmozódott fel, s ezek nyomasztják ma is őket. Bízom abban, hogy hamarosan harmadik státuszt is sikerül szereznem a cégbíróságra, s több leíró is a segítségükre lehet. Azért azt is el kell mondani, a késedelmes bejegyzéseket sokszor a kérelmek előkészítetlen volta is eloidé£t<j.frákiiá| az fté)kezés a meghatározó. A közvélemény sok esetben enyhéknek tartja a döntéseket, míg az érintettek nyilván túlzóaknak. Tudott, hogy a bíráknak nem szabad figyelembe venniük a véleményeket, ám nem szabad megfeledkezni a társadalmi igazságérzetről sem. Mindezzel mennyire számolnak Justitia „szolgálói”? — Munkánk alapvető sajátossága, hogy az ügyekben mindig vannak vesztesek. Akiket hátrányosan érint az ítélet, azoktól nem várható, hogy örvendezve fogadják el döntéseinket. De ez érthető a sértetti oldalra is, amikor nem tartják elegendőnek a kiszabott büntetést. En azt szeretném, hogy a bírói ítéletek meggyőzőek legyenek! Ennek a megyében született döntések megfelelnek. Ugyanakkor jó lenne, ha tudatosulna az állampolgárokban, s a közvélemény elfogadná, hogy a bírónak minden körülményt mérlegelnie kell, miközben határoz. Épp ezért kérem, bízzanak a bíróságban, a szakértelmünkben, a függetlenségünkben! De ugyanígy a pártatlanságunkban, a lelkiismeretességünkben is. — A bíróságnak különös helye van a társadalomban, hisz sorsok múlnak egy-egy döntésen, ítéleten. Ugyanakkor szerepet játszik a határozatok meghozatalában a bűnüldöző és más igazságszolgáltató hatóságok tevékenysége is. Milyen kapcsolat jellemzi maid a megye bíróságait ezekkel a szervekkel az Ön elképzelései szerint? — Mindenekelőtt érdemes leszögezni: az igazságszolgáltatás önálló hatalmi ág. Ezen belül a működéséhez egyfajta igazgatási, valamint a szakmai munka ösz- szehangolása elengedhetetlen. Az igazgatásban a miniszter, míg helyi szinteken a megyei bíróság elnökei látják el a teendőket. Konfliktusmegoldó feladatunk ellátása érdekében, úgy gondolom, jó munkakapcsolatot kell tartanunk azokkal, akiknek tevékenysége kapcsolódik a miénkhez. Úgy velem, kellő távolságtartással, de kölcsönös megbecsülésben kell együtt dolgoznunk, ugyanazért a célért, s épp ezért lényeges, hogy tiszteletben tartsuk egymás munkáját és személyét. Interj űk: Szalay Zoltán Fotók: Perl Márton Kyvuivuvu wiuoivi rugjuiin vu ben a szerencsés helyzetben. Ebből következően magasabb színvonalon végezhetjük a nyomozások felügyeletét, a vádemelési és a vád képviseletét. Nem nagyon ismert viszont a büntetőjogon kívüli tevékenységünk. Nos ehhez az is kell, hogy az állampolgárok beadványait szakszerűen, gyorsan intézzük, megalapozott döntéseket hozzunk, természetesen élve az új jogszabályok biztosította jogainkkal Gondolok itt az egyesülési jogra az alapítványokkal és a cégbíróságokkal kapcsolatos munkára. Második lényeges szempont folyamatos generációváltáí megy végbe a megye ügyészségein, ezért szeretnénk munkatársainkat jól felkészíteni az újszerí feladatok ellátására. Azt szeretném, ha a nyíltság, a határozott ság, az új iránti fogékonyság jellemezné kollégáimat. — Az ügyészi szervezet átala kításával kapcsolatban eddi) nap világot látott elképzelések ar ra utalnak, hogy a kormány, pon tosabban az Igazszágügyi Mi nisztérium fennhatósága alá ke rülnek. Okoz-e ez valamibei változást? — Nem, a korábbi teendőin! akkor is megmaradnak, ha az alkotmányos helyzetünk rendeződik. — Nem áll-efenn az a veszély hogy ily módon a mindenkor kormányzat akaratának rendelő dik alá az ügyészi szervezet? — Erről szó sincs. A parlament elé kerülő ügyészi törvény- javaslat pontosan megszabja a; igazságügy-miniszter jogkörét Gond tehát nem jelentkezhet, at tói nem kell tartani, amit említett. — Sokan mégis úgy látják, i törvény elfogadásával visszájái az az időszak, amikor az ügyész ség igencsak eszköze volt a párt é, a kormányzati akaratnak. Nem de? — Remélem, ilyen időszak sohasem következik be. — Nemcsak gyarapodnak i bűnügyek, hanem minőségük ben is változnak. Elég, ha csal arra gondolunk, hogy mind job ban tért hódít a szervezetszeri bii'ín Ät óc A4 0nn\iir0 bóvriilt fo
