Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-11-12 / 87. szám
12 HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. április 11 —12., szombat—vasárnap Kertész teszek A rózsa szaporítása 4 5 Q A rózsa szerelmesei előbb- utóbb megtanulják a rózsa szaporítását, gyűjtoszenvedé- lyük miatt, vagy azért, mert a hivatalos kereskedelemben nincs elegendő választék. A rózsa is, mint a legtöbb növény, kétféle módon szaporítható. Magvetéssel (ivaros úton) és ivartalanul. Az ivaros szaporítás egyszerű, de nem várhatunk teljes sikert, mivel megvan az a veszélye, hogy az utód nem őrzi meg az anyanövény tulajdonságát. Az ivartalan szaporításra két lehetőség is van: a dugványozás és a szemzés. A dugványozáshoz júniusban, júliusban kell a szaporítóanyagot megszedni, mivel ekkor van félfás állapotban. Ilyenkor a virágok már elvirágoztak, vagy elvi- rágzófélben vannak, ezert az anyanövényeket, amiről a szaporítóanyagot nyerni akaijuk, még teljes virágzás idején jelöljük meg. A hajtás also és virág alatti részé nem jó, a közbülső 3-4 leveles szárrészt vágjuk le. Az alsó, illetve felső rügy felett hagyjuk meg a szokásos 0,5 ernes nagyságot. Az alsó két levelet távolítsuk el, csak a felsőt hagyjuk meg, hogy asszimilálásával a hajtásfejlődest segítse. Az előkészített dugványt szaporítóközegbe (homok) ültessük úgy, hogy az alsó két rügy a homokban lef yen. Vigyük olyan helyre, ahol a iszáradástól és egyéb károsodástól megóvhatjuK. Ez a szabadban, a Kert egyik végében is lehet. Árnyékolásra legegyszerűbb befőttesüveget használni. (1-2-3. rajz) Az ivartalan szaporítás másik, igazi kertészélményt adó módja a szemzés. Ehhez alanyra és nemesre van szükségünk. Az alanyt vásárolhatjuk is, vagy magunk állítjuk elő vadrózsa magjának elvetésével. A csipkebogyót akkor szedjük meg, amikor pirosodik, de a mag már kemény. Tisztítsuk meg a magot a terméshústól. Vessük el a magvakat 2-3 cm távolságra potyogtatva a 20 cm távolságra húzott, 3-4 cm mély barázdákba. Takarjuk be és tö- mörítsük a talajt. Lassan és elég alacsony százalékban csírázik. A következő év őszén a kis alanyokat kitermeljük, osztályozzuk. A túl kicsi (2 mm gyökérnyak- átmérő alatt) és a túl nagy (8 mm átmérő felett) nem kell, a többit nagyobb sor- és tőtávolságra elültetjük (60 X 20 cm). A gyökérnyak körül kupacoljuk fel a földet, hogy nedvesen maradjon. A szemzés módjától függően júniusban, augusztusban elvégezhetjük a szemzést. A szemzés egyik változata a ’’hajtó”, amit júniusban végzünk, és onnan kapta a nevét, hogy még abban az évben kihajt. Ez azzal a kockázattal jár, hogy a fiatal hajtások nem érnek be a fagyokig, így a tél folyamán elpusztulnak. viszont, ha sikerül, hamarabb lesz virágzó szemes rózsatőnk. A másik módszert, amelynél ezt a műveletet később, csak augusztusban végezzük el, ”a/vo”-nak nevezzük. Csak a következő tavasszal hajt ki, így biztonságosabb. A szemzéshez szedjük meg szemzővesszőt a kiválasztott anyanövényről. Olyanokat válasszunk, amelyeken már elnyílt a virág. A hajtásról vágjuk le a leveleket egy kis le- vémyélcsonkot hagyva. Tegyük vízbe, hogy megszívja magát. Ha nem tudunk azonnal szemezni, néhány napig hűvös helyen eltarthatjuk. A szemzés fontosabb munkafázisai: bontsuk ki a kupacot, töröljük tisztára a gyökérnyakat. Vágjuk meg a szempajzsot. (A rügyet ovális alakú héjrésszel és vékony farésszel kivágjuk. Ez a szempajzs.) A szempajzsból a farészt kipattintjuk. A gyökémyakon „T”-alakú bevágást készítünk. A szemzőkés ,,tűrő”-jével a héjrészt felemeljük, amibe — a levélnyélcsonkot fogva — a szemet becsúztatjuk. (4-5-6. rajz) Végül raffiával körülkötözzük. Ha a szem megeredt — hajtószemzéskor még az évben, alvósszemzésnél tavasz- szal —, a szem feletti részt levágjuk. A felsorolt műveleteket először gyakoroljuk be más, értéktelen növényen, és ha már jól megy, akkor végezzük el „élesben.” Az első megeredt szem kihajtása felejthetetlen élmény. V. Pénzes Judit Küzdelem a túlcsócsálódott fogalmak és szóalakok ellen a nyelvi lelemények tükrében A közleményünk címében megidézett és Csoóri Sándortól kölcsönvett túlcsócsálódott szóalak már önmagában rátapint mondanivalónk lényegére, s elsősorban arra, hogy miért került előtérbe újságjaink hasábjain a nyelvhasználat ironizált, ironikus, tehát gunyoroskodó és a rejtett gúnyban jelentkező csípős, de nem rosszmájú, nem bántó csúfolkodó szándék, ha úgy tetszik a lekicsinylést a dicséretnek sajátos alakjában megtestesítő alkalmi nyelvi ötlete. A színtelen nyelvi sablonok, a kiüresedett közhelyek elleni küzdelem tudatosan vállalt nyelvi eszköztárát egyéni alkalmi nyelvi ötletekkel, nyelvhasználati találékonyságokkal színezik, gazdagítják újságíróink, s ennek az újszerű eszköztárnak hatástényezőit erősítik fel azzal, hogy azt a megfelelő beszédhelyzetet is érzékeltetik, amelyben éppen az alkalomszerűség teremti meg a lehetőségét annak, hogy például a dacblice nyelvi ötlet megszülethessél „Metróállomás, a pénztár ablaka zárva. A forgalmi ügyeletesek intettek: ballagjon át a túlsó oldalra. Át is ment, de ott is zárva az ablak. Mit tehetett? Bliccelt, már csak dacból is. S megjelent a sajtónyelvi lelemény: a dacblicc szóösszetétel.” (Mai Nap, 1991. március 3.) Nap mint nap olvashatunk a parlamentben történő eseményekről, szócsatározásokról, közhelyszerű kijelentésekről, fanyalgást, helyben járást megtestesítő túlcsócsálódott fogalmak és szóalakok halmozásáról. Nem véletlen tehát, hogy az újságírói találékonyság a totyorog, a to- tyorgás gúnyt, tréfás csúfolko- dást sugalló nyelvi formákra bízza elítélő kritikáját ezekben a szövegrészietekben: ”Totyorgás- ban... Végre a totyorgásnak?” (Vasárnapi Hírek, 1991. dec. nyelvújítók leggyakoribb képzőiről újságíróink úgy gondolják, hogy ma is nyelvhasználati ötletként alkalmasak a rejtett gúnyt, az iróniával terhelt szerzői szándékot kifejező szóalakok megalkotására. Erről tanúskodnak a szövegrészietek. A televízió adásai nemcsak a nézők számára jelentenek gyakori idegmegterhelést, hanem a kritikusok rosszalló megjegyzéseit is egyre gyakrabban olvashatjuk a lapok hasábjain. S a szövegükben a kulcsszerepet a felújított, szokatlannak tetsző szóalkotásokra bízzák. „Állítólag százmilliót költöttek erre a szörnyel- ményre, fércelményre” (Heves M. Hírlap, 1992. jan. 2.) — „A magyar kereskedelmi rádiózás arról nevezetes, hogy a műsorvezetők és a hallgatók állandóan ökörködnek egymással. Ezt az ökörködést hívják úgy nálunk, hogy telefonos játék. (Népszabadság, 1991. június 29.) Az alkalomszülte nyelvhasználati leleményesség számlájára írhatjuk a csotrogány szóalak jelentkezését, például az ilyen szövegösszefüggésekben: „Áz autószerelő tudta, hogy a csotrogány (=ócska autó) nélkül munkámnak csak töredékét tudom elvégezni” (Magyar Nemzet, 1992. jan. 30.). Ma már változatos jelzői szerepekben is szerepet vállal a csotrogány szóalak, és szervesen illeszkedik bele ebbe a rokon értelmű szósorba: ócska, megkopott, roskatag, rozoga, rozzant, ütött-kopott, stb. Az alkalmi jelleggel sajátos kifejező és kömyezetfestő igealakok is felerősítik a mondanivaló hatástényezőit, s amikor ilyen szövegrészlet kerül az olvasók elé, hogy „egy asszony ücsörög azÁstória-aluljáróban” (Új Magyarország, 1992. febr. 15.), akkor az ücsörög igealak képzésmódjában, mint tükörképben a szegénység is benne tükröződik. Az olvasó szívesen veszi, ha olyan szövegrészletet olvashat, amelyben nyelvi ötletként, nyelvhasználati leleményként szójátékra épülő szóformákat, kifejezéseket fedez fel, ahogyan erről példáink bizonykodnak. „Hogy kéri a teát, citrommal vagy rummal? Citrommal!” (Népszabadság, 1991. szept. 8.) Visszatértek a diszkóba, hogy fölhajtsanak két „cikláment”, ahogyan jobb körökben a vörösborral kevert kólát nevezik.” (Heves M. Hírlap, 1990. júl. 17.) Dr. Bakos József Hogyan is fest az amerikai egészségügy? Amerikában kétféle árrendszer van: a normális, és egy másik, amelybe az orvosi kezelés költségei tartoznak — jellemezte a helyzetet egy lap, és nem túlzott: miközben az infláció 5 százalékos, az egészségügyi ellátás ára éves átlagban tíz százalékkal emelkedik. Az amerikaiak tavaly 733 milliárd dollárt költöttek orvosra, gyógyszerre — csaknem a kétszeresét annak, mint még hét évvel ezelőtt. Ámennyiben az irányzat folytatódik, a következő 10 évben ismét megduplázódnak a költségek, ez pedig mind a lakosság, mind a gazdaság és az állami költségvetés számára elviselhetetlen. így az elnökválasztási kampány egyik központi kérdése: le§ yen-e altalános, kötelező beteg- íztosítás, amely a fejlett ipari országok közül csak az Egyesült Államokban ismeretlen, vagy oldják meg másként a gondokat. Áz üzletközpontú amerikai egészségügy ugyan világraszóló sikereket mutathat fel a legkorszerűbb módszerek és technika alkalmazásában — ám eközben 37 millió ember nincs biztosítva. Az állam ugyan százmilliárdokat költ a rászorulók, az öregek gyógyítására — de az ellátás sok szegényt így sem ér el, színvonala gyakran alacsony, miközben óriási a pazarlás. Napjainkban mintegy 600 000 orvos dolgozik az USA-ban, számuk az elmúlt 20 évben csaknem megkétszereződött. Míg azonban szívsebészből, fogorvosból, pszichiáterből nagy a választék, addig óriási területek, egész megyék vannak orvos nélkül, mert sokkal rosszabbak a kereseti lehetőségek. Egy rutinjellegű szívkoszorú- ér-mutét tavaly 50 000 dollárba került, szülés császármetszéssel 8000-be, s egy szakorvos átlagban évi 300 000 dollárt keres. Ugyanakkor az éjjel-nappal talpon levő kisvárosi háziorvos ennek legfeljebb egyharmadát keresi meg a betegektől, s az államkasszától. Közben a verseny könyörtelen, lévén, hogy az orvostúltermelés mellett a kelleténél több van kórházból is: átlagos kihasználtságuk csak 65 százalék, így azok orvosokat és praxisukat szabályosan megvásárolva, jutalékkal gondoskodnak arról, hogy megtöltsék az ágyakat, a műtőket. Abban mindenki egyetért, hogy átfogó reformra van szükség, mivel a helyzet tarthatatlan: a közép- és nagyüzemek, amelyek alkalmazottaiknak általában fizetik a betegbiztosítást, a rohamosan növekvő terhek tükrében másutt hozzák be a pénzt, csökkentve a nyugdijakat. A központi költségvetésből és az államok pénzéből finanszírozott, a nem biztosítottakat szolgáló Medicaid-rendszer idén 158 milliárd dollárt fog kifizetni több mint 27 millió ember után: ez a rendszer biztosítja például a nincstelen AIDS-betegek tízezreinek ellátását, ez fizet milliár- dokat a kábítószeres anyák fogyatékos gyermekeinek gondozására, további milliárdokat viszont a csalóknak, akik kijátsz- szák az állami bürokráciát — mert könnyű —, miközben sokan így sem jutnak orvoshoz, mert azok keveslik a honoráriumot. A Medicare, az öregeket szolgáló állami betegbiztosítás ebben az évben 110 milliárddal gazdálkodik. Bárki igénybe veheti, függetlenül anyagi helyzetétől, s veszik is. A nagy állami programok tékozolják a pénzt, hiszen beteg, orvos kéri, javasolja a legköltségesebb vizsgálatot, gyógyszert is — mert ingyen van. Á becslések szerint a kezelések, műtétek egyötöde felesleges. Ismert kép a kelet-közép-európaiaknak. A megoldást a kormányzó reÍ mblikánusok a foltozgatásban átják: adókedvezmenyekkel elősegíteni, hogy mindenki betegbiztosítást köthessen, az állami jirogramoknál pedig ésszerűsítés, költségcsökkentés a jelszó. A demokrata párti elnökjelöltségre pályázók általános, kötelező betegbiztosítás bevezetését javasoljak, hasonlóan az európai vagy a szomszédos Kanadában is általános rendszerekhez. Egyúttal lehetőséget adnának a biztosító, az orvos szabad megválasztására, és kordában tartanák a kezelés, a gyógyszerek árát, nagyobb hangsúlyt adnának a megelőzésnek és a kieső vidékek ellátásának. A felmérések szerint a lakosság nagyon elégedetlen a helyzettel, es támogatja a reformokat — bár az európai — kanadai rendszert csak 27 százalék tartja követendő mintának. A gyógyszer- és a kórházi „ipar”, nemkülönben az orvosok egy része, nem meglepően, ellenzi a reformokat, a tervezett állami beavatkozást. A novemberi választások kimenetele így a jövő szempontjából meghatározó. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a reform nem marad el, hiszen a törvény- hozásban mindenképpen megtartja többségét a Demokrata Párt. A repúblikánus George Bush újjáválasztása esetén a kormány csak a reformok mértékét és anyagi forrásait tudja majd befolyásolni. „Nem teszem azt, amit a felnőttek” „Háború? Nincs ennél rosszabb dolog. Mindent szétrombol. Ha megérem, hogy felnövök, nem teszem azt, amit a felnőttek. Nagyon rosszul érzem magam. Hiányzik anyám és apám. Elvesztettem barátaimat. Mindennap imádkozom, hogy életben maradjak, és szüleim értem jöjjenek. Nehéz egyedül lenni.” Brankica, egy tizenhárom éves eszéki kislány mondta ezt egy Vöröskereszt létesítette táborban az UNICEF alkalmi kiadványának. Az ENSZ Gyermekalapjának legfrissebb helyzetjelentése arról számol be, hogy a volt Jugoszláviában kirobbant háború 700 ezer menekültje között 150 ezer a 14 éven aluli gyermek. 90 százalékukat sikerült családoknál elhelyezni, de már alig van olyan család, amelynél még hely lenne menekültek számára. A többiek táborokban élnek. A Vöröskereszt és más emberbaráti társaságok által szervezett táborokban azonban — írja az UNICEF-kiadvány — egyáltalán nem rózsás a gyermekek élete. Nemcsak az elhelyezés szűkös és az ellátás elégtelen. Nehéz a lelki feszültséget is feloldani, hiszen a menekülés, a félelem és a hazatérés bizonytalansága mély lélek! ti sérülést okozott legtöbbjükben. Sokan szenvednek az úgynevezett „ablaktünetekben”: az ablak mellett ülve, mereven nézik odakint játszó társaikat, várva, hogy szüleik vagy testvéreik visszatérjenek a háborúból. Az UNICEF-nek valamivel több mint 5 millió dollárra lenne szüksége, hogy a Jugoszláviából alakult köztársaságokban kielégítően folytathassa tevékenységét. Eddig az Európai Közösségek és számos állam kormánya 2 millió 400 ezer dollárt adott át a szervezetnek. Még mintegy 2,6 millió hiányzik tehát. Egy bölcs jelmondat A rejtvényábra fő soraiban egy korábbi egészségügyi világnapjelmondata olvasható. Meg- fejtendők a vízsz. 8. és függ. 1. sz. sorok. Vízszintes: 1. Heves megyei település lakója 8. A jelmondat első része (zárt betűk: Y, K, G) 13. Cibáló, ráncigáló 14. Mérföld — németül (MEILE) 15. Arra a helyre lépegetett 16. 1961-ben Európa legjobb labdarúgója volt 17. Lantán 18. Idegen női név 19. Kiütés a ringben 20. Angol egyetemi város 21. Van felesége 23. Tűz — angolul (FIRE) 25. Részben tankol! 26. Abba az irányba 28. Tanítja, oktatja 30. Magad 31. Kiváló színművésznő (Irén) 33. Vadat puskával elejteni 35. A trióda feltalálója (Lee) 37. A görög mitológiában Perszeusz anyja 39. Az aktínium vegyjele 41. Vászonkötéssel készült pamutszövet 42. Neves operaénekesnő (Szilvia) 43. Kettőzve: becézett női név 45. Az időt stopperrel meghatározza 47. Némán lapoz! 48. Sötét — angolul (DARK) 50. Vés 51. Filmesztéta volt (Lajos) 53. Kiejtett mássalhangzó 54. Egyfajta gyümölcs- ital 56. Csokoládéval bevont édesség 58. Kegy, jóindulat — németül (GNADE) 59. Tekereg 60. Olyan színű, mint a korom Függőleges: 1. A jelmondat folytatása (zárt betűk: G, S) 2. Budapest elővárosa 3. Két névelő 4. Férfinév 5. Ügynök 6.... in fabula (a mesebeli béka) 7. Ezen a helyen 8. Nálunk is ismert japán társasjáték 9. Becézett Emília 10. Acél hevítésekor keletkező felületi réteg 11. Mely időponttól kezdődően 12. Valamit tönkretesz 16. Francia filmszínész volt (Jean) 19. Halászhálót vízbe hajítani 22. Csavar 23. Álmában zokogni kezdő 24. Férfinév 27. Elemi részecske 29. Libériás alkalmazott 32. Épületmaradvány (névelővel) 34. Menekülésszerűen fut 36. Nyújtott kezével érinteni tudta — régiesen 38. Né velős főzeléknövény 40. Házastársához hűtlen lenne 44. Valamiből a legutolsó példány 46. Bátor, derék — angolul (BRAVE) 49. Város Japánban 51. Kiváló német teniszezőnő (Stefi) 52. Sertéslakások 55. Titokban figyel 56. Foszfor és tannum 57. Felteszi az... a pontot 59. Kiejtett mássalhangzó * A megfejtéseket április 16-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila
