Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—10. OLDALON J HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MECYEI 1992. ÁPRILIS 1. SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA III. ÉVFOLYAM 78. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT T\ioro C* LJivat kDtudio gyermek-, tini- és felnőtt- manöken tanfolyamot indít Egerben és Gyöngyösön. Részvételi díj: 3—5 éveseknek 3500 Ft 6—18 éveseknek 3900 Ft 18 éven felülieknek 6200 Ft A három hónapos, hétvégeken tartott foglalkozás-sorozattal kapcsolatban felvilágosítás a 36/25-110-es egri és a 37/12-282-es > gyöngyösi telefonon. * Lapunkban már hírt adtunk róla, hogy Ecséden megnyílt az Edupol Délibáb Áruház. Legutóbbi ottjár- tunkkor örömmel tapasztaltuk, hogy a bolt kínálata jelentősen bővült. E számunk 5. oldalán a Hatvan, Lőrinci és környéke körzeti összeállításban többek között olvashatnak az Apcon nemrégiben átadott szupermarketről, a hatvani vagyonvédelmi betéti társaság tevékenységéről is. Nem „oké” — osztályon kívüli Sötétség az egri garázsok korfii Az egri Ludányi úti Garázsépítő és -fenntartó Szövetkezet köz­gyűlésére kaptunk meghívást az egyik tagtól. „Érdemes lesz eljön­ni, kiborul a bili...” — ajánlotta figyelmünkbe az eseményt. Torgyán-beszéd — kivonulással Torgyán József FKGP-elnök napirend előtti felszólalása közben a koalíciós pártok csaknem valamennyi képviselője kivonult az üléste­remből tegnap reggel a Parlament plenáris ülésén. Torgyán József Szabó Lajos hétfői napirend előtti felszólalására reagált, azt állítva, hogy a 35-ök csoportjának tagja azért használt rágalmazó kifejezése­ket a Kisgazdapárt vasárnapi hódmezővásárhelyi rendezvényével kapcsolatban, mert ott a kisgazda tüntetők Szabó Lajost dobálták meg tojással. Torgyán József felszólalása során gyakran hangzottak el közbekiabálások, ezeket a pártelnök hevesen utasította vissza, amiért az elnöklő Szabad György a T. Házhoz illő szavak használatára kérte Torgyán Józsefet. A pártelnök folytatta felszólalását, ekkor azonban előbb a 35-ös frakció tagjai, majd csaknem valamennyi koalíciós képviselő, sőt az MSZP-frakció több tagja is elhagyta az üléstermet. IPOSZ-kiáltvány összeomlanak az egyéni vállalkozások? Emelkednek-e a tankönyvárak? Előreláthatólag április végére tisztázódik, hogy emelkednek-e jövő tanévtől a tankönyvárak, s ha igen, milyen mértékben. Még nem fejeződött be a jelenleg használatos általános, illetve kö­zépiskolai történelem, magyar és földrajz tankönyvek tartalmi fe­lülvizsgálata. Ettől függ ugyanis, hogy a raktáron lévő készletek a következő tanévben is használ­hatóak lesznek-e, ami befolyá­solja az árakat. Az sem dőlt el, hogy a tankönyvek támogatásá­ra fordítható összeget a miniszté­rium hogyan osztja meg a felső- és a közoktatás között. Felrobbantotta önmagát Várpalotán tegnap a déli órákban B. Lajos 39 éves férfi öngyilkossági szándékkal a csa­ládi házának pincéjében ismeret­len robbanóanyaggal felrobban­totta magát, de nem halt meg, életveszélyes sérülést szenvedett. Üj városaink A köztársasági elnök határo­zatában — a belügyminiszter elő- teijesztésére—május 1-jei hatálya lyal városi címet adományoz Ba- latonföldvár és Lengyeltóti (So­mogy megye), valamint Hévíz (Zala megye) községeknek. Heti Csődértesítő Heti Csődértesítő címmel új, hetenként megjelenő gazdasági közlöny jelent meg, amely a csőd­eljárással, illetve a felszámolási, végelszámolási eljárással érintett cégek listáját adja közre heten­ként a megrendelőknek. A csőd- értesítő a jövőben azon ma­gyarországi cégek teljes körű, abc-sorrendbe rakott katalógu­sát adja közre, amelyekkel szem­ben cégbírósági végzés szerint csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás indult. Emlékezve Vezető magyar, francia és más nemzetiségű tibetológusok rész­vételével rendezték meg Párizs­ban a Körösi Csorna Sándor em­lékének szentelt tudományos ülésszakot. A párizsi Magyar In­tézetben kiállítás nyílt a 150 év­vel ezelőtt meghalt kutató életé­ről, munkásságáról. Néhány szóval az előzmé­nyekről'. 100 garázs megépítésé­re alakult a szövetkezet, az északi lakótelepen. Elnökeként megvá­lasztották Fazekas Mihályt, a tervezésre és a műszaki ellenőr­zésre felkérték Bodnár Jánost, a kivitelezésre pedig Király László vállalkozót. Az első hatvan ga­rázst tavaly április 30-ra, a többit május 31-re ígérték. Ehhez ké­pest júliusban kapták meg a ta­gok a kulcsot, és most, 8 hónap elteltével még mindig úgy érzik: nincs használható garázsuk. Hogy miért, ez is kiderül azokból a felszólalásokból, amelyeket a 9-es iskolában megtartott köz­gyűlésről idézünk. „A garázsába általában sze­retne mindenki mindennap be­menni. Ezért építtette. Ezzel szemben a meredek út miatt té­len nem mindig sikerült felka­paszkodni a bejáratig. Kérdezem én, hogyan lehet olyan utat ter­vezni egy garázshoz, amin nem megy fel az autó?” „Itt nagyon sok szakértő úr ül, biztosan tudnak arra válaszolni: jó dolog-e az, hogy ha esik öt szem eső, mi már térdig járunk a vízben a garázsunkban.” „A tervezőt elő kell venni... meg a műszaki ellenőrt is. Sze­rencsénk van, nálunk ez a kettő egy és ugyanaz. Meg aztán arra is kíváncsi lennék, mennyi tiszte­letdíjat fizettünk mi őneki. Mert ha igaz a hír, hogy ő ezért a mun­káért egy garázst kapott, akkor fizesse be az árát, mert nem ér­demli meg.” „Az a helyzet, kivitelező úr, hogy én még meg sem kaptam a kulcsot, máris elkezdett repe­dezni a falam, merthogy eltak- nyolták... Aztán jött a javítóbri­gád, leverte a vakolatot, valamit javítgatott, de most megint ott állok, hogy repedezik a fal. Arról nem is beszélve, hogy nagy oko­san a garázsajtó 10 centivel ben- tebbre került, mint a külső fal, emiatt csak 90 fokos szögben le­het kinyitni. Ha tolatunk kifelé, nem tudunk szétnézni. Aztán ha már szót kaptam, azt is megkér­dezném, miért nem kaptak ide többen meghívót a szókimon­dóbbak közül. (Folytatás a 3. oldalon) Összeomlanak az egyéni vál­lalkozások, csökkenni fog az ál­lam adóbevétele, ugyanakkor százezres nagyságrenddel nőhet a munkanélküliek száma, ameny- nyiben a kormány nem dolgoz ki haladéktalanul új biztosítási rendszert a március óta érvény­ben lévő rendelkezések helyett — fordul kiáltványában az Or­szággyűléshez az IPOSZ-Ma- gyar Kézműves Kamara. A szer­vezet elmúlt hét végén tartott közgyűlésén döntött arról, hogy 300 ezer iparos és vállalkozó ne­vében követeli a kisvállalkozáso­kat diszkriminatív módon sújtó rendelkezések újragondolását. A kisiparosok elviselhetetlen­nek minősítik, hogy a törvény szerint az alacsony jövedelmű egyéni vállalkozóknak — a kez­dőknek is — a minimális bér ala­pulvételével kell megfizetniük a világviszonylatban egyedülálló­an magas, összességében 54 szá­zalékos társadalombiztosítási já­rulékot. Hasonlóképpen tartha­tatlan — fogalmazza meg a kiált­vány —, hogy az egyéni vállalko­zónak a segítő családtag után ugyancsak a minimálbér 54 szá­zalékát kell fizetni társadalom- biztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén. A rendel­kezés következtében az eddigi 960-1600 forintos járulék mint­egy 3-5-szörösére emelkedett, tartalmazva azt a feltételt, hogy a minimálbér emelkedésével min­den külön intézkedés nélkül to­vább nő. Az IPOSZ mint kamara, kiált­ványában a minimális bér 60 szá­zaléka utáni járulékot tartana méltányosnak mind az egyéni vállalkozók, mind a segítő csa­ládtagok esetében. A kezdő vál­lalkozóknál pedig szükségesnek tartaná, hogy a befizetett járulék ne előleg, hanem végleges összeg lehessen. A szervezet szót emel azért is, hogy a kormány hatály­talanítsa a nyugdíjas vállalkozók balesetijárulék-fizetési kötele­zettségét. Az IPOSZ úgy véli, amennyi­ben nem módosulnak mielőbb a hatályba léptetett törvények, számolni kell az ipaijogositvá- nyok és egyéni vállalkozói iga­zolványok tömeges visszaadásá­val, egyidejűleg a kontárok szá­mának megsokszorozódásával. Már csak a magyar kamionokat sújtja a blokád Kártérítést követelnek a magyar fuvarozók Az egri közgyűlés nehezményezte: Miért kerüli el a várost az M3-as? Az egri önkormányzat tegnapi ülésének napirendjét lapozgatva a képviselők és a meghívott ven­dégek is hosszú, maratoni ta­nácskozásra számítottak. Nagy érdeklődés előzött meg három témát: az M3-as autópálya to­vábbi sorsát, az Országos Ere- és Ásványbányák egri irodaépüle­tének megvásárlásával kapcso­latos tervet, illetve a helyi lakás­építésre és - vásárlásra benyújtott pályázatok elbírálását. Bizonyára emlékeznek olva­sóink arra az írásunkra, amely­nek korábbi lapszámunkban azt a címet adtuk: „Észak-Dél har­ca? avagy: Hol halad tovább az M3-as autópálya”. A cikkben az érintett települések polgármes­terei, közlekedési és környezet- védelmi szakemberei elmondták véleményüket, felsorakoztatták érveiket, hogy miért szeretnék községük, varosuk közelében az autópályát. A „csatát” végül a délieK nyerték meg, ami azt je­lenti, hogy az M3-as autópálya Gyöngyös utáni szakasza nem a megyeszékhely közelében húzó­dik. A közgyűlésen a Közlekedé­si, Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium, az Út-Vasut Tervező Vállalat, a megyei közlekedési felügyelet képviselői tájékoztat­ták a testületet az autópálya foly­tatásának előkészítéséről, vala­mint az egri bekötő szakasz meg­valósításának lehetőségéről. Mint ismeretes, az elmúlt evben készült el az az országos tízéves fejlesztési program, amelynek döntő eleme az autópálya-épí­tés. Az elképzelések széles kör­ben ismertek, a megépítésre váró ötszáz kilométer hosszú autópá­lya 160 milliárd forint beruhá­zást igényel, amit a költségvetés nem tud fedezni, ezért minden­képpen szükség van koncesszióra. A meghívott vendégek szerint olyan döntés született, amely az egész térség érdekeit szem előtt tartja. Elmondták továbbá azt is, hogy miért határoztak a déli vál­tozat mellett: a bányaművelési terület felhasználási tilalma mi­att nem lehetett az utat észak felé hozni. Azt viszont fontosnak tartják, hogy a barokk város megközelítése igényes és színvo­nalas legyen. Talán ez az utolsó mondat „bőszítette föl” az egri képviselőket, akik egymás után kértek szót. Várkonyi György közölte, ez az elképzelés messze nem veszi figyelembe az egri ér­dekeket. Aggodalommal szólt arról is, hogy a jelenlegi 3-ason továbbra is súlyos közlekedési gondok várhatók. (Folytatás a 3. oldalon) „Piaci nyitás” április 11—12-én Az első Opel Astra- szállítmány A General Motors-Hungary szentgotthárdi gyárából tegnap elin­dult az első Opel Astra-szállítmány a hazai piacra. A három speciális tréler összesen 24 autót szállított el a hármas határ menti városból. Mint arról az MTI munkatársát tájékoztatták: ezután folyamato­san érkeznek az első magyar összeszerelő-üzemből a kocsik a keres­kedőkhöz. Az úgynevezett „piaci nyitás” április 11-12-én lesz. Ek­korra már a 35 hazai márkakereskedő mindegyike rendelkezik majd a minimumkészlettel, s amolyan nyűt napon várja az érdeklődőket: szerte az országban Ástra-bemutatót tartanak. A Hungarocami- on 38 kamionja vesz­tegel a görög határon — mondta tegnap az MTI munkatársának Szőke Barnabás, a Hungarocamion Szárazáru Fuvarozási Osztályának igazga­tója. Áz ott rekedt magánkamionok számáról még nin­csenek információk. Az előre bejelentett blokád, amit a görög fuvarozók kezdemé­nyeztek és később csatlakoztak hozzá­juk a vámtisztviselők is, kezdetben minden nemzetre vonatko­zott, mostanra azon­ban csak a magyar kamionokat 'érinti, bizonytalan ideig. A magyar fuvaro­zók kártalanításáért a fuvarozók érdek- képviseleti szervei együttesen nyújtják be kárigényüket a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi és a Pénzügyminisztéri­umhoz. A kárigény nemcsak a két héttel ezelőtti görög vá­mossztrájk és a mos­tani blokád miatt fel­lépő többletköltsé­geket fogja tartal­mazni, hanem az év eleje óta a fuvaroso­kat ért összes hátrá­nyos intézkedésből (súlyadó, tarifák fel­emelése, zöld kártyá­hoz külön vizsga stb.) származó költsége­ket is. A bizonytalan ideig Görögország­ban veszteglő kamio- nosokat a Hungaro­camion élelmisze­rekkel és pénzzel is támogatja. (MTI) Az egyéni vállalkozók érdekében Módosul a személyi jövedelemadó Az Országgyűlés három szabaddemokrata kép­viselő javaslata nyomán kedden módosította a sze­mélyi jövedelemadóról szóló törvényt. Ennek lé­nyege, hogy megszűnik az a hátrányos megkülön­böztetés, amely az egyéni vállalkozókat érte az adó­előleg-fizetés eddigi rendjében. A módosítás előtt ugyanis a kisvállalkozók árbevételük 3 százalékát voltak kötelesek adóelőlegként befizetni, ami a kis haszonkulccsal dolgozók esetében gyakran azt je­lentette: előleget fizettek annak ellenére, hogy vég­ső összesítésben nem is keletkezett jövedelmük. Az Országgyűlés végül Csépe Béla (KDNP) módosító indítványait fogadta el, amelyek jórészt tartalmaz­zák az SZDSZ-es honatyák elképzeléseit is. Az egyik lehetőség szerint áz egyéni vállalkozó az általános forgalmi adót és a fogyasztási adót nem tartalmazó árbevétel 3 százalékát fizeti be adóelő­legként. Mezőgazdasági kistermeléssel foglalko­zóknál állati termékek értékesítése esetén az áfával és a fogyasztási adóval csökkentett árbevétel 0,5 százaléka, növényi termékek értékesítése esetén pedig 2,5 százaléka az adóelőleg. A másik választható eljárás: az egyéni vállalkozó negyedévenként az év elejétől számított jövedelem 20 százaléka és az év során már befizetett adóelőleg különbözeiének megfelelő összeget fizeti meg adó­előlegként. Ebben az esetben a költségekkel, az át­hozott veszteséggel, illetve az amortizációval csök­kentett árbevétel minősül jövedelemnek. (MTI) Mezőgazdasági konferencia Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) és az Amerikai Fejlesztési Intézet (USAID) nagyszabású mező- gazdasági és élelmiszer-ipari ke­reskedelmi és marketing-konfe­renciát rendez május 19. és 21. között Budapesten. A tanácsko­zás célja: segítséget nyújtani az exportálni kívánó magyar válla­latoknak az amerikai piacon való eligazodásban és az új lehetősé­gek feltárásában. Az amerikai piaci lehetőségek, igények ugyanis jóval nagyobbak, mint a tavalyi 85 millió dolláros magyar mezőgazdasági és élelmiszer- ipari export volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom