Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-11 / 60. szám

10. _____________________________PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ __________ HÍRLAP, 1992. március 11., szerda V áltozások a vidék életében Ami a szövetkezetek után jön... A szövetkezetekről, valamint az azok átmeneti szabályozásá­ról szóló törvény, a kárpótlási törvény, illetve az állami gazda­ságok átalakulása és privatizálá­sa alaposan átformálja a vidéki Magyarország életét. Hamaro­san megtörténik a szövetkeze­tekben a vagyonnevesítés, lehe­tőség nyílik a külföldi tőke bevo­nására, a különféle társulások létrehozására, illetve akinek kedve tartja, megpróbálkozhat az egyéni gazdálkodással. A szö­vetkezetek átalakulási folyamata már körvonalazódott, érdemes azonban megvizsgálni, hogy a szóban forgó törvények által mozgásba hozott folyamatoknak milyen társadalmi-gazdasági ha­tásai lesznek, a változások nyo­mán hogyan alakul át a vidék élete. Néhány, már most is kita­pintható jelenségre szeretnénk rámutatni, amelyek nagy való­színűséggel a későbbiekben be­következő fejleményekre is ko­moly hatással lesznek. A kárpótlási igények első, vi­szonylag teljes körű feldolgozása szerint mintegy 3 millió vagyon­tárgyra nyújtottak be kérelmet. Az illetékes hivatal hozzávetőle­gesen 47 millió aranykorona-ér­tékűre becsüli azt a földterületet, amelyet a kérelmek tartalmaz­nak. Ez az ország termőterületé­nek mintegy 25 százalékára, úgy 2 millió hektárra rúg, de az elő­zetes adatok szerint mindössze 14 ezren kérik csak vissza termé­szetben egykori földjüket. Mind­ezt figyelembe véve a települések döntő többségében nem okoz majd gondot a kárpótlási igé­nyek kielégítése. A közel 3000 érintett faluból és városból talán ha 100 akad, ahol kevesebbnek tűnik a rendelkezésre álló földte­rület, mint amennyi a földre szó­ló kárpótlási igény. Ebből követ­kezik, hogy a törvény szerint a je­lenlegi lakóhelyen vagy a sére­lem elszenvedésének eredeti helyszínén is be lehetett nyújtani a kárpótlási dokumentumokat. A kárpótlási törvény végre­hajtása tehát nem zavarja a szö­vetkezetek átalakítását, s az is egyre világosabb, hogy a földre szóló kárpótlást igénylők majd háromnegyede nem láván föld­műveléssel foglalkozni. A föld megszerzésével egyfelől vagyo­nát szeretné növelni, bízva annak értékmegőrző tulajdonságában, másfelől olyan hátteret igyekszik magának teremteni, amely eset­leg munkaalkalmat biztosít szá­mukra vagy rokonaiknak, ha ne­tán elveszítenék állásukat. A termelőszövetkezetek átala­kulásának folyamata előrelátha­tólag augusztusban tetőzik. Ek­korra dől el, hogy a tagok mek­kora hányada dönt a további együttmaradás mellett, illetve hogy mennyien választják a ma­gángazdálkodás útját. Az ehhez szükséges szövetkezeti vagyon­csoportok kialakítása, elválasz­tása során elképzelhető, hogy a mostani tsz-tagok között igen erős lesz a belső megegyezés igé­nye. Az egyénileg és csoportosan kiválók vagy az együtt maradók kezébe kerülő szövetkezeti va­gyoncsoportokat úgy próbálják kialakítani, hogy azokból a bel­sők részesüljenek. így érhető el, hogy a tsz-tagok mindegyikének (vagy legalábbis döntő többségének) a jövőben is legyen munkája. A külső partne­rek megjelenése ilyen szempont­ból nagy kockázattal jár.) Ma még nehéz megítélni, hogy a tsz-tagok mekkora hányada fogja a magángazdálkodást vál­lalni. Minden bizonnyal lesznek, akik az egyéni vagy a csoportos gazdálkodást választják, ám a magángazdálkodás hatalmas kockázata és a tsz-ekben találha­tó összefüggő géprendszer, állat- tartási vertikumok gazdaságo­sabb kihasználása miatt jó néhá- nyan továbbra is a közös gazdál­kodást — a magántulajdonon alapuló szövetkezést — fogják a helyes megoldásnak tekinteni. A termelőszövetkezetek he­lyén létrejövő utódszervezetek egyik csoportját olyan holding­szerű képződmények fogják al­kotni, amelyek az adott falu (vagy gazdasági térség) mező- gazdaságának összehasonlításá­ra vállalkoznak majd. Ők fogják a piaci helyzetet értékeim, ők fogják vállalni a termelés és az értékesítés feladatát, de akár a különféle élelmiszer-ipari ter­mékek helyi feldolgozását is megszervezhetik. Az utódszervezetek másik csoportja valamiféle hitelezői, hitelátforgatói szerepkörre vál­lalkozhat, fontos funkciót tölthet be a hiányzó hitelszövetkezetek létrehozásában. Ez viszont azt is jelenti, hogy nem csupán a me­zőgazdaság pénzellátásával fog­lalkoznak majd, hanem tevé­kenységüket kiterjesztve és egy­ben az agrárhitelezést is bizton­ságosabbá téve, más vállalkozá­sok pénzellátásában is részt ve­hetnek. A mezőgazdaság, a vidék to­vábbifejlődése, a megfelelő gaz­dálkodási környezet biztosítása szempontjából, a szövetkezet át­alakulása révén létrejövő gazdál­kodó szervezetek és egyéni vál­lalkozások „mozgásba hozása” érdekében elengedhetetlen lenne újabb törvények megalkotása és új intézmények kialakítása is. így szükség lenne a föld-, a földjel- zőzálog-, a hitelszövetkezeti tör­vény kidolgozására és az általuk megjelölt feladatok végrehajtá­sára. Ezek nélkül nemigen kép­zelhető el ésszerű és zökkenő- mentes mezőgazdasági tevé­kenység, azaz az átformálódó magyar agrárágazat hatéko­nyabb működtetése. Mohácsi Kálmán Röviden Milliárdos IMF-hitel Több mint 15 milliárd dollár kölcsönt kaphatnak az elkövet­kezendő három évben a volt szovjet tagköztársaságok az IMF- től a fejlett országok által nemrég kidolgozott titkos megállapo­dás alapján. A hét legfejlettebb ország ugyanis arra a következ­tetésre jutott, hogy a volt szovjet köztársaságoknak összesen 4,25 százalékos szavazati részesedés jusson a nemzetközi szer­vezetben. Újabb erőmű Csehszlovákia Ausztriával közösen újabb dunai vízi erőmű felépítését tervezi a folyó Bécs és Pozsony közötti szakaszán. A csehszlovák energetikai vállalat levélben fordult az osztrákok­hoz, és kezdeményezi, hogy hozzák létre az erőmű koncepciós terveinek kidolgozását végző munkacsoportot. Az elképzelé­sek szerint az évi 900 gigawattóra teljesítményű erőmű nem a bősi helyett, hanem mellette, másodikként termelne energiát a Dunán. Ezt a két fél egyenlő arányban osztaná el egymás kö­zött. (Üzlet) Repülnek is A Lengyel Tengerhajózási Vállalat gazdasági társaságot ho­zott létre az osztrák Bau Holding céggel közös légiszállítmá­nyozásra. Eleinte 3-5 darab, 20-25 férőhelyes SAAB-gépek beállítását tervezik. A társaság a lengyel belforgalmon kívül a skandináv és a volt Szovjetunió nyugati államaiba is szállítani akarja klienseit. Emellett az anyakikötőtől tartósan távol tar­tózkodó hajók legénységét szállítják haza azok váltásakor. Az 'első járatokat április közepén indítják. Moszkvai menedzseréhség A napokban avatták fel Szentpétervárott az International Management Institute of Sait Peterburg új székhelyét. A Szent­pétervári Egyetem a tekintélyes milánói Bocconi Egyetemmel közösen hozta létre az intézményt üzletemberek, menedzserek posztgraduális képzésére. A vállalkozást az EK finanszírozza. A két egyetem között az együttműködés 1989-re nyúlik vissza. És felkel a nap(energia) A Berlini Tudományos Aka­démia neves természettudósok­ból, mérnökökből és társada­lomkutatókból álló csoportja ta­nulmányt bocsátott ki a nap­energia fokozottabb, sürgetőbb hasznosításáról. Nem titkolják, már a következő évszázadban súlyos energiagondokkal kell szembenéznie az emberiségnek, ha nem váltja ki a ma hagyomá­nyos fűtőanyagokat, amelyek egyúttal a jól ismert üvegházha­tás révén radikális időjárás-vál­tozást is előidézhetnek. Fontosságot tulajdonítottak a napenergiát hasznosító tervezési eljárások elterjedésének, hiszen ily módon az épületek hőszük­ségletének 30-70 százalékát biz­tosítani lehet, amennyiben per­sze új szigetelési módszerek, az elektromatikus nyílászárók is el­terjednek. A napenergia aktív hasznosításával kapcsolatban rá­mutattak az egyes kollektortípu­sok megfelelő alkalmazására, az ilyen eszközök olcsóbb elterje­désének fontosságára. A német szakemberek igen nagy jövőt jósolnak a fotovilla- mos energiaátalakításnak. Ha­bár jelenleg a fotovillamos átala­kítás drágább a termikus (hővé való) átalakításnál, hosszú távon kifizetődőbb lesz, és máris lénye­gesen csökkennek a költségei. Míg 20 éve a űrkutatáshoz hasz­nált modul 2000 DM/W volt, a ’70-es években már csak 100 DM/W! Jelenleg a világban 45 MW energiát állítanak elő a Napból évente, 2000-ben a mennyiség 200 M W és 10 GW közé emelke­dik. Addig a kormányoknak az anyagi támogatáson lá'vül olyan légkört kell kialakítani, amely kedvez a fotovillamos átalakítás tömeges elterjedésének. Áldoz­ni kell olyan kutatásokra is, ame­lyek különösen a foto-elektroké- miai átalakítás hozzáférhetősé­gét teszik lehetővé. Nem kell ide­genkedni olyan, ma fantaszti­kusnak tűnő megoldásoktól sem, mint a bioanyagok foto­szintézise során keletkező ener­gia felhasználása. A német szak­emberek szerint bioanyagokkal a világ energiaszükségletének 13 százalékát lehetne kielégíteni. (1NNOVAPRESS) Felújított árukészlettel várjuk kedves vásárlóinkat a HARMÓNIA BÚTORBOLTBAN! Szekrénysorok, ülőgarnitúrák a legújabb mikroplüss, virágmintás, színes kárpitokkal. RÉKA, NÓRA elemes bútorok megrendelése. Elemes konyha- és fürdőszobabútorok raktárról is! NEGRO szekrénysor reklámáron: fekete 40.750 Ft középtölgy 37.600 Ft Várjuk Egerben a Szarvas téren a rózsaszínű ház udvarában keddtől péntekig 9-17 óráig, szombaton 9-12 óráig. Telefon: 10-280 Befektetési szótár A-tól Z-ig Értékpapír: valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat vagy számlán megjelenő összeg. Fő fajtái: köt­vény, részvény, váltó, csekk, állampapír, élvezeti jegy, záloglevél, le­tétijegy, pénztárjegy, körraktárjegy. Szólhat bemutatóra, névre, ren­deletre. Lehet tőzsdén jegyzett és tőzsdén nem jegyzett. Értékpapírhozam: az értékpapír birtoklásából származó összes jö­vedelem (beleértve az árfolyamváltozásból eredő veszteséget, illetve nyereséget, továbbá a fizetendő adókat is), az értékpapír névértéké­nek százalékában (osztalék, kötvényhozam). Értékpapír-kereskedő: az értékpapírok adásvételét közvetítő ke­reskedő, aki saját nevében és saját számlájára is köthet üzleteket. Értékpapírügylet: olyan tevékenység, amelyik magában foglalja az értékpapírok kibocsátását, a velük való kereskedést, a befektetési ta­nácsadást, az értékpapírok megőrzését és kezelését. Értéktőzsde: értékpapírok vagy devizák adásvételének koncent­rált piaca. Fix kamatozású értékpapírok: olyan papírok, amelyeknek névle­ges kamatlábát a kibocsátáskor rögzítik. Hozam: (angolul yield) a befektetett tőkéből származó adózott nyereség, a befektetett összeghez viszonyított százalékban kifejezve. Ingyenes részvény: a nyereségkifizetés egyik módja, a régi részvé­nyeseknek addigi részvénytulajdonuk arányában új részvényeket bo­csátanak rendelkezésre, amelyeket a tartalékokból és a ki nem fizetett nyereségből finanszíroznak. A társasági vagyon az ingyenrészvények kiadásával nem változik. Intézményi befektető: hivatásszerűen és rendszeresen nagy meny- nyiségben értékpapírokat vásárló (nem magánszemély) befektető (pl. biztosítótársaságok, nyugdíjalapok, befektetési alapok). Kamatszelvény: a kötvény kamatának felvételére szolgáló, esedé­kességkor bemutatandó szelvény. Kincstárjegy: az állam rövid lejáratú adósságát megtestesítő állam­papír. Általában nagyobb címletekben, alacsony kamatlábbal bo­csátják ki. Egyes országokban különbséget tesznek az egy éven belüli lejáratú és az egyéves, vagy annál hosszabb lejáratú papírok között; az előbbit kincstári váltónak nevezik, s csak az utóbbi a kincstár­jegy. Kötvény: kamatozó, általában hosszabb lejáratú értékpapír; hitel- viszonyt hoz létre. A kötvény kibocsátója arra kötelezi magát, hogy előre meghatározott időpont(ok)ban a kötvény névértékének megfe­lelő összeget visszafizeti, és addig az esedékes kamatokat kifizeti. Kötvényfinanszírozás: idegen tőke megszerzése hosszabb lejárat­ra, kötvény kibocsátása útján. Kötvénypiac: a fix kamatozású értékpapírok adásvétele. (FEB) Vállalkozni pedig szükséges V á k#l 11 ■ ffe* IIUI5I5#ili III ?v£clcll UUalfil Ez is üzlet. Itt is lehet válogatni az áruféleségekben. Van közöt­tük drágább is, olcsóbb is, egy­szerűbb is, díszesebb is. A vevő Ízlése és pénztárcája szerint. Ez is üzlet, még ha kicsit berzenke­dünk is a kifejezés ellen. Mert hogyan lehet összevetni egy te­metkezési vállalatot egy textil­bolttal — mondjuk? Pedig ha a belénk ivódott „szemérmessé­günket” levetkőzzük, kiderül, hogy egy dolognak két oldaláról van szó csupán. Fokozta a meglepetésemet, amikor megtudtam, hogy a Gyöngyösön megnyitott Amon temetkezési vállalat tulajdonosa és ügyvezetője — nő. Bakondi Endréné. — Már fiatalkorában erről a foglalkozásról álmodott? — Dehogy. Elég hosszú út ve­zetett el idáig. Évekig a biztosító­nál dolgoztam, majd szültem és tizenegy évig otthon maradtam. A féljem az erdőgazdaságnál dolgozik. Végül is az ötlet...? Bu­tikot már nem érdemes nyitni. A kocsma nem nekem való, mert nem bírom a részeg embereket. Járt nálunk a hetvenes években egy német vadász. Látszott rajta, hogy jómódú ember. Kiderült róla, hogy temetkezési vállalko­zó. Ó mondta, ez az a szakma, amelyik soha nem mehet tönkre. — És akkor nekivágott? — A féljem nem lelkesedett az ötletért. De ő tudja, ha én va­lamit a fejembe veszek...! No­vemberben adtam be a kérvényt 1990-ben, és a következő év ele­jén kaptam választ. — Lelkileg hogyan tudja fel­dolgozni magában a temetkezési vállalkozást? — Nem azt mondom, hogy nincs rám hatással, de ezzel a tu­dattal is együtt lehet élni. — Munkája során közvetlenül kerül kapcsolatba az elhunyttal? — Nem, nem! Én őt nem is lá­tom. De a hozzátartozók fájdal­ma, megrázkódtatása. Itt volt ez a hármas baleset. A szülők ott ta­lálkoztak nálam. Zokogtak, hi­szen a három elhunyt egészen fiatal volt még. — Ugye, ez a vállalkozás nem csak „üzlet”? — Mindenképpen üzlet, de az érzelmeimet nem tudom kikap­csolni. Nemrég bejött egy bácsi, hogy drága asszonyom, van ötezer forintom, temesse el a feleségemet. Mit csinálhattam? Eltemettem. — Mibe kerül egy olcsó ko­porsó? — A legolcsóbbat 2200 forin­tért veszem. Ezt még pácolni kell, lakkozni és díszíteni. — És a legdrágább? — Pillanatnyilag 35 ezer fo­rint. Jugoszláviából való. — Van versengés a temetke­zésben is? — Igen, érzékelhető ez a je­lenség. Van, aki azzal jön be, hogy mindenből az extrát kérem. De ez egvre ritkább esetben for­dul elő. Általában ma már az em­bereknek egyre kevesebb a pén­zük. — Milyen a kapcsolata a te­mető gondozójával? — Hát...! Kaptam egy hűtő­kamrát, de kikötötték, hogy ab­ba csak gyöngyösi halottat sza­bad elhelyezni. Mi legyen azzal, aki a környékbe való? A sírásást ugyan nem tiltották el nekünk, de nincs is ebben egyértelmű egyezségünk. Mint alvállalkozó, kiásathatom a sírt, de ezért a munkáért a városgondozás veszi fel a pénzt, és annak csak egy ré­szét kapom meg én. — Munkavállalókat könnyű volt találni? — Nagyon nehezen ment. Be­jött hozzám egy férfi, hogy ő ra­vatalozó gépkocsinak jelentkez­ne. Amikor közöltem vele, hogy itt mindenkinek mindent kell csi­nálnia, akkor csak annyit mon­dott: inkább nem eszik, de hogy ő a halottakat...? — Milyen az alkalmazottai­nak a külső öltözéke? — Egységes öltözékben van­nak: barna öltöny, kék ing, feke­te nyakkendő, cipő, fehér kesz­tyű. — Tud arról, hogy az Amon- nak jó híre van? — Ha ezt maga is mondja...! Megköszönöm. — Tervei? — Szeretném a külsőségek esztétikumát növelni. Egy olyan bemutatótermet szeretnék kiala­kítani, ahol a hozzátartozók el­dönthetik, milyen ravatalozást kérnek. — Megenged egy indiszkrét kérdést? Milyen a haszna ennek a vállalkozásnak ? — Nyugaton ez egy jó vállal­kozás. De nálunk, ma...? Nem si­ránkozni akarok. Milliomos ugyan nem lehetek, de tisztessé­ges megélhetést nyújt. Mint min­den vállalkozásban, ebben is benne van a versengés. Nem könnyű a helyzetem azokkal szemben, akik már negyven éve ezt csinálják. Szóval: nehéz munka az enyém. G. Molnár Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom