Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-11 / 60. szám
8. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ HÍRLAP, 1992. március 11., szerda Továbbra is teljes védelem és biztonság Külföldi befektetések Magyarországon Szükséges lenne a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi 24. számú törvényt — melyet többször módosítottak — egységes szerkezetbe foglalni. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma ezért készített és a Külgazdasági Közlönyben megjelentetett egy úgynevezett munkapéldányt, amely a törvénynek csak a módosított, hatályos szövegét tartalmazza — nyilatkozta Bándi Kund, az NGKM Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökségének osztályvezetője. A törvény általános elvei nem változtak. A külföldiek magyarországi befektetései továbbra is teljes védelmet és biztonságot élveznek. Nincs szükség viszont ma már a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság alapításához semmiféle devizahatósági vagy más engedélyre. Viszont, ha jogszabály valamely tevékenységhez hatósági engedélyt ír elő a magyar gazdálkodó szervezetek számára, az engedélyt a külföldinek is meg kell szereznie. Bármely gazdasági tevékenység folytatására alapítható vegyes vállalat, kivéve, ha azt törvény kizárja vagy korlátozza. A vegyes vállalat külföldi partnerétől már nem várják el, hogy saját hazájában nyilvántartott cége legyen. Akár 100 százalékos külföldi tulajdonnal is alapítható gazdasági társaság. A részben vagy egészen külföldi tulajdonban lévő részvénytársaságok másik rt.-ben szerzett részesedését nem korlátozza a törvény. Az esetleg kialakuló monopolhelyzet kivédésére a magyar versenyjog előírásai irányadók. A külföldi saját pénzbeli hozzájárulását konvertibilis valutában köteles megfizetni, kivéve, ha az őt megillető osztalékot vagy részesedést az alapítói vagyon növelésére fordítja, vagy más magyarországi gazdasági társaságba fekteti be. Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtható dolgot vagy szellemi alkotást, illetve jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása nélkül átruházhat. A törvény meghatározza azokat a termelőeszközöket, amelyek nem pénzbeli apportként bevihetők a társaságba. Ezek az áru előállításához, illetve szolgáltatás teljesítéséhez közvetlenül szükséges termelőeszközök vámmentesen hozhatók be az országba. Amennyiben a társaság ezeket a termelőeszközöket három éven belül elidegeníti vagy bérbe adja, a behozatalkor érvényes vámot utólag köteles megfizetni. A jogszabály biztosítja, hogy a külföldi Magyarországon befektetett tőkéjét konvertibilis valutában visszakaphassa. A külföldi pénzbeli hozzájárulását a társaság a befizetés pénznemében saját számláján tarthatja, és azt termelőeszközök beszerzésére, valamint a társaság működéséhez szükséges konvertibilis valutában felmerülő költségek fedezésére szabadon felhasználhatja. A társaság nyereségéből a külföldit megillető rész, továbbá a törzstőke leszálh'tása, illetve a társaság megszűnése esetében a külföldit megillető összeg a befektetés pénznemében külföldre szabadon átutalható. Nem pénzbeli betét esetén a befektetés pénznemeként a külföldi székhelye vagy állandó lakhelye szerinti ország törvényes fizetőeszközét kell figyelembe venni. A bérszabályozásra és a vezetők érdekeltségi rendszerére vonatkozó szabályt törölték a befektetési törvényből. A belföldi piaci magatartásra és az árképzésre a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és az árak megállapításáról szóló törvények az irányadóak. Ez a törvény nem érinti a külföldiek hazai pénzintézetekben történő részvételét. A külföldi részesedésű pénzintézetek alapítását, illetve működését a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi 69. törvény szabályozza. * * * A vegyes vállalatokat megillető adókedvezmények 1994. január 1-jétől megszűnnek. Az adókedvezmények igénybevételéről szóló paragrafusokat törölték a befektetési törvényből, ezek szabályozása átkerült a társasági adótörvénybe, amely 1992-től érvényes. A társasági adótörvény valamennyi gazdálkodószervezetszámára egységes, 40 százalékos adót állapít meg. Csak az 1993. december 31-éig újonnan alakuló külföldi részesedésű társaságok szerezhetnek jogot a jelenlegi szabályok szerinti adókedvezményekre. Azok a vegyes vállalatok, amelyek éves árbevételének több mint a fele termék-előállításból származik, valamint az alaptőke meghaladja az 50 millió forintot, és a külföldi részesedés legalább 30 százalék, az első öt évben 60 százalékos, a hatodik évtől a tizedik évig pedig 40 százalékos társasági adókedvezményt kapnak. A különösen fontos tevékenységet végző cégek ennél nagyobb kedvezményt kapnak: az első öt évben a jogszabály teljes egészében elengedi a társasági adót, a hatodik évtől a tizedik évig pedig 60 százalékos adókedvezményt biztosít. Az adókedvezmény igénybevételére jogosító tevékenységek köre kibővült a légi- jármű-javítással, valamint a környezetvédelmi termékek és berendezések előállításával. Különösen fontos tevékenységnek minősül többek között az elektronika, számítástechnikai perifériák gyártása, közútigépjárműgyártás, mezőgépgyártás, szerszámgépgyártás, gyógyszergyártás, búza- és kukoricatermesztés, termál- és gyógy-idegenforga- lom, szállodahálózat létesítése, közcélú távközlési szolgáltatás. A kötőelemek gyártása két tételre korlátozódott: a rozsdamentes, hidegen hengerelt és a műanyag kötőelemek előállítására. A külföldieket érintő egyéb kedvezmény, hogy a külföldi részvényest megillető osztalék adómentes, ha azt Magyarországon újra befekteti. 1992-től a külföldieknek is kell személyi jövedelemadót fizetniük a Magyarországon keletkezett jövedelmük után. A vegyes vállalat külföldi alkalmazottjának kifizetett jövedelem 70 százaléka tekintendő adóalapnak, s az 1992-re érvényes személyi jövedelemadó-kulcsok alapján kell megállapítani az adót. Ha a külföldi nem alkalmazott, hanem a vállalkozás részvagy teljes tulajdonosa, jövedelmét értékpapírból származó jövedelemnek kell tekinteni, s mint ilyet, forrásadó terheli. A menynyiben a társaság 40 százalékos társasági adóval adózott, az osztalékforrásadója 10 százalék, 40 százaléknál kedvezményesebb társasági adó esetén a forrásadó 20 százalék. Gazdasági események Egységes szerkezetbe! Magyar — üzbég megállapodás Aláírták a kétoldalú kereskedelmi szerződést, amely oldalanként százmillió dolláros szállítást irányoz elő erre az évre. Az üzbégek főleg gyapotot, a magyarok pedig élelmiszert és autóbuszt exportálnak. Japán hitel A Magyar Nemzeti Bank legalább félmilliárd dollár hitelt vár japán pénzintézetektől. A második fél évben új szamurájkötvényt bocsát ki Tokióban. Minderről Bőd Péter Ákos bankelnök tárgyal a japán fővárosban. Az NGKM fontosnak tartja, hogy a külföldiek befektetését szabályozó törvényt új, egységes szerkezetbe foglalja, mert időközben egész sor változás volt. A módosításokat tartalmazó rendelkezés a napokban látott napvilágot a minisztérium közleményeit összegyűjtő kiadványban. Munkanélküliség Január végén 442 ezer volt a munkanélküliek száma, ami a foglalkoztatottak 8,2 százalékát jelenti. A munkanélküli-ellátás átlagos összege 8047 forint volt. Ünnepélyes díjátadás Mint korábbi számunkban már hírül adtuk, a SZOMA-EVENTUS és lapunk közös tízfordulós játéka, a gazdasági fejtörő befejeződött, és sor került a szellemi vetélkedő értékelésére is. A dijak ünnepélyes átadására március 5-én került sor Egerben. Képünkön a győzteseknek, Nagy Zoltánnak (Eger, Pápay S. u. 8.) és Hunyadi Jánosnénak (Gyöngyössolymos, Jókai u. 36.) Sajtos Attila, a kft. vezetője — képünk jobb oldalán — gratulál. (Fotó: Perl Márton) Washington csökkenti Románia támogatásának mértékét Az Egyesült Államok felülvizsgálta korábbi álláspontját, és kevesebb hitelt nyújt Romániának a konkrét privatizációs tervek megvalósításához. A felszabaduló összegeket Washington a volt szovjet köztársaságokba irányítja át azonos programok kivitelezése céljából. Washington több évre elosztva 5 milliárd dollár támogatást helyezett kilátásba 10 román kereskedelmi társaság privatizációs programjának a megvalósításához, illetve olyan különleges tévéműsorok elkészítéséhez, amelyek a lakosságnak nyújtottak volna segítséget a gazdasági reform és a privatizáció kérdéseiben való jobb eligazodásban — közölte Bukarestben Adrian Severin, a román privatizációs hivatal vezetője. Mint mondotta, Washington az ötmilliárddal szemben csak 1,5 milliárdot hajlandó áldozni. (MTj) Abszolút felvágás... vagy: piacgazdaság 1992 (Izsák Jenő rajza) Élettársak is igényelhetik Özvegyi nyugdíj — megkülönböztetés Alig egy éve szűnt meg a férfiakra hátrányos megkülönböztetés: az Alkotmánybíróság 1990. december 31-ével semmisítette meg azokat az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos jogszabályokat, amelyek alapján a férjek csak erősen korlátozott feltételekkel kaphatták meg ezt a járandóságot. (Például csak akkor, ha munkaképtelenné váltak, vagy akkor, ha a feleség — halálát megelőzően — egy éven át eltartója volt férjének). A jelenleg érvényes előírások szerint ebből a nyugdíjtípusból kétféle van: ideiglenes és állandó. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától számított egy éven át illeti meg az özvegyen maradt házastársat, ha a hátramaradott még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt, s ha az elhunyt házastárs megszerezte a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt, vagy halálakor már nyugdíjas volt. Elettárs is igényelhet ideiglenes özvegyi nyugdíjat, de igazolnia kell az együttélés tényét. Ha gyermekük született, akkor azt kell igazolnia, hogy a halált megelőzően egy éven át együtt éltek. Ha nincs gyerek, akkor tízévi együttélés szükséges az ideiglenes özvegyi nyugdíjhoz. Állandó özvegyi nyugdíj annak az 55 éven felüli nőnek vagy 60 éven felüli férfinek jár, akinek elhalt házastársa haláláig megszerezte a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt, vagy nyugdíjasként hunyt el. Áz özvegy nyugdíjkorhatár alatt is kaphat állandó járandóságot, ha rokkant (munkaképességének csökkenése eléri a 67 százalékot), vagy ha az elhunyt házastárs, élettárs jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Akkor is kérhető özvegyi nyugdíj, ha a házastárs nem most, hanem korábban hunyt el, és a halálától számított 15 éven belül a feltételek (nyugdíjkorhatár elérése, megrokkanás) valamelyike bekövetkezett. Házasságkötés esetén egyébként megszűnik a jogosultság, de a házasságkötést kö vető egy éven belül igényelhető végkielégítés, amelynek összege azonos az özvegyi nyugdíj egyévi összegével. Áz elvált, külön élő házastárs az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor kaphat állandó özvegyi nyugdijat, ha házastársától — annak haláláig — tartás- dijat kapott, vagy a bíróság nem állapította meg érdemtelenségét a tartásdíjra. Az özvegyi nyugdíj összege — akár ideiglenes, akár állandó — az elhunytat halálakor megillető öregségi vagy III. rokkantsági csoportnak megfelelő (a nem teljesen munkaképtelen rokkantaknak járó) nyugdíj 50 százaléka. Ha valaki aktív dolgozóként már kapott özvegyi nyugdijat, és saját jogon megy öregségi vagy rokkantsági nyugdíjba, továbbra is jogosult ugyan az özvegyi nyugdíjra, de — mivel mindenkinek csak egy nyugdíj jár — választania kell a saját vagy az özvegyi nyugdíj között. Áz ilyen kettős joggal rendelkező nyugdíjasok törzsszáma általában 545, 555, 556, 557, 562, 655, 656 és 777 kezdetű. Ha sem a saját, sem az özvegyi nyugdíj összege nem éri el a mindenkori egyesítési értékhatárt — amely jelenleg 7610 forint —, akkor a saját jogú járandóságot kiegészítik az özvegyi nyugdíjból erre az összegre. Az évközi nyugdíjemelések során a kettős joggal rendelkezők esetében külön-kü- lön nézik meg, hogy a saját jogú vagy az özvegyi nyugdíj emelése kedvezőbb az illető számára, és automatikusan a kedvezőbbet folyósítják. Fontos tudnivaló: mind az ideiglenes, mind az állandó özvegyi nyugdíjat csak igénylés alapján állapítják meg, és az igény legfeljebb a bejelentést megelőző 6 hónapra visszamenőleg érvényesíthető. (sz. g.) Színesfémek Kína ébresztgeti a piacokat Kína erősödő iparának színesféméhsége a hónap elején még a réz, a napokban pedig már a kobalt és a nikkel kereskedelmét élénkítette. Az ország kobalttermelését már teljes egészében elnyeli a belföldi kereslet, ezért a növekvő import a fém összes minőségére kiterjed. Meg kell persze jegyezni, hogy a belföldi olvasztókból kikerülő fém jelentős része nem a felhasználók, hanem az olcsó fém drágulását leső spekulánsok vásárlásai nyomán kelt el, s bányáik kínálata is az alacsony ár miatt szűkült. A kínai vásárlások hírére a nyugati eredetű jó minőségű kobalt február 21-i ára kilogrammonként 28,5-29,5 dollárra, a zambiai fémé 27-28 dollárra, az oroszé pedig 23,5-24,5 dollárra emelkedett — 2-3 dollárral magasabbra a közvetlenül előtte jegyzett, mélypontnak számító értékeknél. A londoni fémtőzsde tonnánkénti nikkelárai a 8000 dollárhoz közelítenek a kínai kereskedők vásárlási szándékai hírére. Nem lehet még tudni, valójában mennyi fémet akarnak beszerezni, a Commodity Research Unit elemzője szerint talán 10-15 ezer tonnát. Kínában többnyire egyensúlyban volt a nikkel termelése és fel- használása. Az 1987-től 1989-ig tartó időszakban felesleg jelentkezett — 2000 és 500 tonna között; két évvel ezelőtt pedig 1500 tonnával maradt el a kínálat a kereslettől, az idei importszükségleteket pedig már 3000 tonnára teszi a Carr fémpiaci elemzőcsoport szakértője. (Reuter)
