Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-09 / 58. szám
HÍRLAP, 1992. március 9., hétfő FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Középpontban: az utca rendőre Munkaértekezlet a füzesabonyi kapitányságon Az elmúlt esztendei bűnügyi helyzetet értékelték az előző hét keddjén azon a Füzesabonyi Rendőrkapitányságon tartott munkaértekezleten, amelyen a hatósági dolgozók mellett a város és körzete településeinek polgármesterei, illetve önkormányzati képviselői vettek részt. Tájékoztatójában dr. Petrovits János r. őrnagy, kapitányságvezető mindenekelőtt köszönetét mondott a város és a községek önkormányzatainak, lakosságának, azért, hogy pozitív hozzáállással segítették a bűnüldöző és -megelőző munkát. Ennek révén hozhattak létre rendőrőrsöket és -állomásokat a térségben, s ily módon helyben teljesíthetnek szolgálatot a rendőrök. Ez pedig kétségkívül nagyobb biztonságot teremthet. A jellemző mutatók itt sem térnek el az országostól, hiszen nőtt a bűncselekmények száma tavaly az 1990-eshez képest, s ezek nagy része vagyon elleni jogsértés. Kevesebbszer kellett viszont garázdaság, házasság, család és ifjúság elleni bűntény, valamint ittas járművezetés miatt eljárást indítani, mint az előző esztendőben. Az elkövetők sorában sajnos, egyre többen vannak olyanok, akik korábban nem voltak büntetve. Összesen egyébként 1135 esetben rendeltek el 1991-ben nyomozást. Említést tett a kapitányságvezető arról is, hogy a mind jobban növekvő terhek miatt mielőbbi megoldást kíván a bűnügyi osztály átszervezése, ezen belül nyomozó-, illetve vizsgálati alosztály megteremtése. Á közlekedésben meghatározó, hogy a térség jelentős részén halad át a 3-as számú főút, különösen veszélyes ennek a 33-as úttal való kereszteződése. A múlt évben hét halálos balesetben tizenketten vesztették életüket, kilenccel több ember, mint 1990-ben! Ez a tény önmagában is megfontolandóvá teszi egy közlekedési alosztály kialakítását Füzesabonyban. A főbb momentumok elemzése után dr. Petrovits János az idei feladatok sorában az utca rendőrének középpontba állítását nevezte meg elsődleges célul. Beleértve ebbe a rendőrök eddigieknél is határozottabb fellépését a közbiztonságot veszélyeztető cselekedetekkel és jelenségekkel szemben. Az értekezlet további részében kérdés hangzott el a Tisza-tó környéki betöréssorozatról, mint kiderült, 61 rendbeli bűncselekmény miatt küldték meg az ügyészségnek az aktát — vádemelési javaslattal. Egerfarmos polgármestere hiányolta a kapitányságot támogatók sorából magát a várost, annak önkorA tanácskozáson felszólalt a megyei főkapitány, dr. Lantos Bálint is mányzatát. Válaszul a füzesabo- nyipolgármester elmondta, erről a képviselő-testület dönt, egyébként pedig ők szorgalmazzák leginkább a közlekedési alosztály mielőbbi létrehozását. Me- zőszemere első embere falubelijeinek igényét tolmácsolva kérte, hogy a jövőben keményebben lépjenek fel — amikor erre szükség van — a rend őrei. Erre dr. Konkoly-Thege László városi vezető ügyész válaszolt, mondván, személyében vállal garanciát rá: ha a kemény intézkedés törvényes, akkor vádemelésre nem kerül sor. Dr. Lantos Bálintr. alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője gondolataiból érdemes kiemelni, hogy jól működő, kiegyensúlyozott kapitányságként jelölte meg a füzesabonyit. S azt is elárulta a jelenlévőknek, hogy az önkormányzatokkal kialakított kapcsolatokat példaértékűnek tekinti a főkapitányság vezetése. Az idei esztendő első két hónapjának eredményességi mutatói e térség bűnüldöző munkájában pedig országosan is a legjobbak közé tartozik — említette dr. Lantos Bálint. (-y) A polgármesterek, akiknek köszönetét mondtak az önkormányzati támogatásokért (Fotó: Perl Márton) Minden kezdődhet elölről? Cégbírósági döntés a mezőszemerei tsz-tagok vitájában Olvasóink közül bizonyára többen emlékeznek még arra, hogy cikksorozatban igyekeztünk számot adni: milyen érdekes és fájdalmas események zajlanak a mezőszemerei Rimamente Tsz portáján. Rendkívüli közgyűlést tartottak, leváltották a régi vezetőséget, illetve lemondott a volt elnök, újat választottak, s közben több olyan lépés megtételére is sor került, amely a szövetkezeti demokráciát — mint kiderült — megsértette! Több bírósági tárgyalás is folyt ebben a témában, alaposan feladva a leckét a iog tudorainak. Jómagunk is azt közöltük két Ízben is, hogy csak akkor térünk vissza a témára, ha a végső ítélet megszületik. Azt persze nem mernénk állítani: a Heves Megyei Bíróság, mint cégbíróság februárban hozott végzésével a mezőszemerei Rimamente Tsz-ben a dolgok rendeződtek, a béke helyreállt. A bíróság ugyanis — megállapítása és döntésé értelmében — új közgyűlés összehívását rendelte el, s ezt a tsz ellenőrző bizottsága részére kötelezővé is tette, mert álláspontja szerint a jogszabályba ütköző módon „összehívott” közgyűlésen abban az időben a tagsag bárhogyan is döntött, jogszerű határozatot nem hozhatott. Miért? — vetődik fel a kérdés Szihalmon, Mezőszemerén és Egerfarmoson, a három község alkotta Rimamente Tsz tagjaiban. Azért, mert 1990. december 2-án és december 5-én a tagság egy részének azt a kezdemé- nyezesét, hogy rendkívüli közgyűlést hívjanak össze, a tsz szétválása, az ezzel kapcsolatos vagyonmegosztás, az akkori tsz-el- nök visszahívása és egyéb, a választással kapcsolatos kérdések tárgyában a szövetkezet akkori vezetősége 1990. december 7-én megtárgyalta, s úgy döntött, hogy december 21-en 9 órára a rendkívüli közgyűlést összehívja, s a vagyon elvi felosztásának kidolgozásával egy bizottságot bízott meg. A bizottság azonban a feladatát nem végezte el, sőt a szövetkezet vezetése is olyan állapotba került, hogy nem tudta a munkákat kellőképpen irányítani. A tsz elnöke, Nagy János a meghívókat nem küldte ki a tagoknak, és az intézkedéseinek akadályait a szövetkezet ellenőrző bizottsága elnökével, személy szerint Koós Jánossal írásban is közölte. Az ellenőrző bizottság ezért december 22-ére a rendkívüli közgyűlést összehívta, erről a meghívót a Cégbírósághoz is eljuttatta. Mint később kiderült, ilyen intézkedésre nem volt felhatalmazása a bizottságnak, mert ebben az esetben a Cégbíróságot, mint felügyeleti szervet kellett volna értesítenie, hogy a szövetkezet vezetősége nem tett eleget a közgyűlés-összehívási kötelezettségének, s ezért a Cégbíróságot kéri a közgyűlés-ösz- szehívás iránti intézkedés megtételére. Ilyen kérelem, indítvány azonban a bírósághoz nem érkezett. Ezt a kérelmet többszöri felhívásra a fellebbezések során a bizottság nem tudta felmutatni, így a Cégbíróság sem tudta megállapítani a közgyűlés jogszerű összehívását. Azaz, a tsz ellenőrző bizottsága megsértette a mező- gazdasági termelőszövetkezetekről szóló, többször módosított 1967. évilll. törvény végrehajtásáról szóló többször módosított 7/1977./III. 12. Mt. sz. rendelet 18. paragrafus 121 bekezdésében foglaltakat, mely szerint, ha a vezetőség a közgyűlés összehívására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, az összehívás iránt ezekben az esetekben az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv intézkedik. Ezek tudatában „támadta meg” az 1990. december 22-i közgyűlés határozatait Nagy János, akit akkor elnöki tisztségéből felmentettek. Az üggyel első ízben tavaly március 4-én foglalkozott a Heves Megyei Bíróság, mint Cégbíróság, és akkor a közgyűlés által hozott határozatokat megsemmisítette. Ezt az intézkedést a tsz új elnöke megfellebbezte. A Legfelsőbb Bíróság az első fokon eljárt bíróságot új eljárásra utasította. A megismételt eljárás során, ez év február 17-én keltezett az újabb végzés, és az 1990. december 22-i közgyűlés határozatát megsemmisítve, a Cégbíróság a szövetkezet közgyűlését a határozat jogerőre emelkedését követő 30. napra összehívja. Felhívja Koós Jánost, az ellenőrző bizottság elnökét, hogy a jogerős határozat kézhezvételét követő 15 napon belül, a bírósági végzésben jelölt napra a közgyűlést hívja össze, a megsemmisített közgyűlés napirendi pontjainak megfelelően — az alapszabályban foglaltak szerint, s erről a Cégbíróságot is értesítse. A megoldás tehát mégegy kicsit odébb van, mert a Cégbíróság mostani végzése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet fellebbezni. Ha jogerős rendelkezés keletkezik, akkor lehet a vitát is folytatni, most már a bíróság által is szabott és a törvény rendelkezéseinek megfelelően. A teljesség kedvéért közöljük a cégbírósági ügyszámot is: Cg. 1002020004. (fazekas) Feldebrői levelezés Az események két tűkre Naponta sok levelet hoz a postás szerkesztőségünkbe. Valamennyiért hálásak vagyunk, még akkor is, ha kritika, „szó éri házunk táját”. Tehát nem az íróasztalnak dolgozunk, nem a levegőbe szállnak el a mondanivalóink. Sokat tanulunk belőlük, s ötleteket, cikktémákat is szerzünk a leírtakból, tapasztalatokat, hogy jobbítsuk mindennapi tennivalónkat, amellyel megtisztelnek, és el is várnak tőlünk olvasóink. Ilyen alapállással vettük kezünkbe Szűcsné Kiss Györgyi szerkesztőségünkhöz küldött levelét is, amelyben kritizálta a Hírlapban február 19-én megjelent, a feldebrői falugyűlésről szóló tudósításunkat. Azt írja levele elején, hogy „a cikk nagy részét ugyanis a polgármester méltatásának szenteli. Nagyon furcsának tartom azt, hogy ebben a napilapban Feldebrőről csak Kelemen József által leíratott cikk jelenhet meg. A községben élők már kezdik megelégelni azt, hogy minden cikk a polgármestert dicsőíti. Sajnos, ezeknek a cikkeknek a fele sem igaz. Ő ugyanis minden apróságot kellőképpen felnagyíttat, de a problémákról mélyen hallgat.” Ezt követően arról tesz megjegyzést levélírónk, hogy botrányos volt a jegyzőválasztás, továbbá: „itt senkit sem érdekel, hogy milyen karitatív és egyéb egyesületeket hoz létre. Annál jobban érdekli az embereket, hogy a segélyeket miért a rokonok és a barátok között osztották szét, és miért nem a rászorulók között? Az is nagyon furcsa, hogy már több fórumon kérték a segélyezettek névsorát, a polgár- mester ezt a mai napig sem volt hajlandó nyilvánosságra hozni.” Aztán azt veti papírra levélírónk, hogy „szerintem a gáz bevezetése is csak hiú ábránd. Ezt arra alapozom, hogy itta községben nem tudta megvalósítani a parabola- antenna kiépítését sem. Ugyanis a lakosok még 15 ezer forinttal sem tudtak ehhez hozzájárulni. A gáz bevezetése pedig ennek többszörösébe kerül... de 100 ezer forintokat sem én, sem más nem képes áldozni rá. ” A fentiekkel a kezünkben — a római jogra hivatkozva, hogy „hallgattassák meg” a másik tel is — magyarázatot kértünk az elmarasztalt polgármestertől, Kelemen Józseftől. íme az ő véleménye, bizonyítékai. „Szűcsné Kiss Györgyi arcátlanul és alattomosan ofyan vádakkal, rágalmakkal illeti Fel- debrő község alapvetően tisztességes, szorgalmas, becsületes embereit, az önkormányzati testületet, a polgármesteri hivatalt, hogy ezt a nevetséges ráfogást meg cáfolatra sem méltatnám, ha nem éreznék felelősséget, elhivatottságot a falu képviselete iránt. Ha volna valaki, aki e vádaskodásoknak helyt adna, őszintén kérjük, tisztelje meg településünket látogatásával, jöjjön el a nyílt testületi üléseinkre, vegyen reszt a falugyűléseken és a közmeghallgatásokon, búvárkodjon a polgármestri hivatal jegyzőkönyveiben, és azután alakítsa ki véleményét.” A „vádpontokat’^ sorba véve a polgármester elmondotta, hogy emlekezete szerint a Hírlapban csak annak a személyét dicsérő írásnak az idézete jelent meg, amely a Massachusetts-i Magyar Egyesület levelében volt megtalálható. „A jegyzőválasztásnál, ahol Szűcsné férje is pályázó volt, de jogi és államigazgatási végzettség, valamint gyakorlat hiányában törvénytelen lett volna megválasztása — ezt a Belügyminisztérium, a megyei főjegyző és a Köztársasági Megbízotti Hivatal is megerősítette —, a botrányt nem a község, nem a testület okozta, s nem is én, hanem Szűcsné Kiss Györgyi. A testület, a körzeti orvos és az én nagyvonalúságomnak köszönhetően nem került bíróságra az ügy.” Az újságunkban is tudósított falugyűlésről jegyzőkönyv készült, sőt jelenléti ivet is vezettek, s ezt Szűcsné nem írta alá, mert ott meg semjelent, „tehát bármilyen információja csak hallomásból származhat:’ Azt is kifejtette a polgármester — írásban is rögzítve —, hogy minden pályázat elküldése az egyesületek, testületek létrehozása önkormányzati jóváhagyással született, a segélyeket is a testület osztotta szét. „A segélyezettek között egyetlen rokonom sem volt. Szüleim testvérei és családtagjai Hatvanban és Budapesten élnek, a húgom Egerben, a feleségem jászberényi, így minden rokona ott él. Sem közeli, sem távoli barátaim nem találhatóak meg a névsorban. A segélyezettek neveit, tekintettel arra, hogy a faluban szégyentáblának nevezik, a testületi döntés értelmében nem hozhatjuk nyilvánosságra. A levélíró féne kérte egyébként ezt, de a javaslatot egy szavazat ellenében önkormányzatunk elutasította.” Azt is megtudtuk, hogy a parabolaantenna kialakítására a község lakosainak többsége most nem akar áldozni, a gáz bevezetésére pedig egyelőre csak elvi engedely van. Aldebrő és Tófalu bevonásával létesülhetne, és nem kerül a családoknak 100 ezer forintjába. A szükséges, de az említettnél kevesebb összef et legalább 10 éves részletben ellene a lakóknak visszatéríteniük. Balogh András estje Füzesabonyban Csütörtökön 16.30-kor kerül sor Füzesabonyban, a városi könyvtárban Balogh András színművész önálló estjére, amelynek a Hontalanul címet adták. Március 25-én — ugyancsak a könyvtárban — Begel Bauer Pál érdekes témáról — q szeretet szerepe a gyógyulásban — tart előadást. Pénz a templom felújítására Az idén tovább folytatják Sarudon a templom tatarozását, amelynek költségét az egyház- közösség adományokból igyekszik előteremteni. Mintegy négy- százezer forint gyűlt már össze, amelyet a tervek szerint az ön- kormányzat százezer forinttal told majd meg. Megjelent Füzesabony híradója Elkészült a Füzesabonyi híradó második évfolyamának harmadik száma, amelyben többek között a februári közmeghallgatás részleteiről, a város sportéletéről, a bronzkori kultúrát feltáró ásatásokról és különböző önkormányzati rendeletekről, határozatokról olvashatnak az érdeklődők. A lapban ezenkívül kimutatás jelent meg az első lakáshoz jutók 1991. évi támogatásáról és a kamattörlesztési hozzájárulás tavalyi elosztásáról. Gyöngyösi előadóművészek A Gyöngyösi Irodalmi Vándortársulat vendégeskedik március 12-én a füzesabonyi városi könyvtárban, ahol „írószobám” címmel adnak elő válogatást Arany János műveiből. A társulat következő előadására a jövő hónapban kerül sor ugyancsak a könyvtárban, amikor Ady Endre verseiből mutatnak be egy cso- korravalót. Az előadások minden alkalommal délután 5 órakor kezdődnek. „Még ilyet nem látott a falu...” Hagyományőrző farsang Besenyőtelken Szép népi hagyományt elevenítettek fel Besenyőtelken az általános iskola honismereti szakkörösei Vámosi Lászlóidnál vezetésével. Játékuk a népi farsangolást idézte. Dramatikus része is volt a vigasságnak. A fiúk kikérték a lányokat, szalonnát, kolbászt kaptak, amelyet a botjukra tűztek, s tojást, amit az ilyenkor szokásos bál után megsütöttek. A falu apraja-nagyja tanúja volt a játéknak, s az egyik idős néni hálásán meg is jegyezte: „No, még ilyet nem látott afalu...!”S íme, itt a rigmus, amit a gyerekek a „sárdózás” alkalmával mondtak: „Sárdó jöjjön, hozzon meleget! Micsodái meleget, nyári meleget, Hej, székecske, székecske, Szőlőhegyen méhecske Zab szemesedjen, búza bokrosodjon, Török lovat hozzon, Avval hadakozzon!” A gyerekek a kikérőtánc közben (Perge Edit felvétele)
