Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-28-29 / 75. szám
LENGYEL LÁSZLÓ: „A RENDSZER AZON ALAPSZIK, HOGY KÉZ KEZET MOS” (4. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. MÁRCIUS 28-29. SZOMBAT-VASÁRNAP MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony Telefon: 39/41-248 Tüzelőanyagvásárlási akció: Telepünkön valamennyi tüzelőanyag részletfizetessel is Hl. ÉVFOLYAM 75. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT megvásárolható. / Reformországok listája Magyarország áll az élen Magyarország áll az élen azon reformországok listáján, amelyekben a Nyugat a fordulat óta beruházott — állapították meg egy bécsi kelet-nyugati tanácskozáson. A pénzügyi és gazdasági szakemberek tanácskozásán napvilágot látott adatok szerint az összesen 5 milliárd dollár beruházásból Magyarország 3 milliárddal részesedik, utána Csehszlovákia következik 1,2-1,3 milliárddal, majd Lengyel- ország 0,7 milliárddal. Elhangzott az a megállapítás is, hogy míg Csehszlovákiában és Lengyelországban idegenkednek a külföldi — elsősorban német — beruházásoktól, Magyarország nyitva áll a külföldi tőke előtt. A tanácskozáson Tárkány Szűcs Attila, a Vagyonügynökség ügyvezető igazgatóhelyettese részletes tájékoztatást adott a magyarországi privatizáció helyzetéről. Vasárnaptól: nyári időszámítás A nyári időszámításra készülve tegnap megkezdték a fővárosi villanyórák átálh'tását. Mint ismeretes, március 29-én vasárnap hajnali két órakor kezdődik a nyári időszámítás azzal, hogy az órák mutatóit egy órával előbbre kell forgatni. A posta pontos idő telefonszolgálata csak a legutolsó pillanatokban állítja át magnetofonját, a pályaudvarokon pedig a MÁV gondoskodik az óramutatók előbbre forgatásáról. Átlövés (?) Továbbra sincs tárgyi bizonyíték arra, hogy szerdán jugoszláv oldalról lövéseket adtak le magyar területen dolgozó két mező- gazdasági munkásra. A határőrség illetékese elmondta: fémkereső eszközökkel kutatják a lövedékeket, miután a bejelentés szerint hat lövést adtak le. Mint mondta, a határőrséi légi helyzetben rendkívül komolyan kell vennie az állampolgári bejelentést, ráadásul ezt egyszerre két ember tette. Délen új határátkelők A heti kormányülés új határ- átkelőhelyek nyitásáról is határozott. Az elképzelések szerint a szlovén, a horvát, a szerb, a román, valamint a cseh- és szlovák határszakaszokon nyitnának új, többnyire a kétoldalú személy- forgalmat lebonyolító átkelőket. A kívánatos fejlesztésnek egyelőre határt szabnak a pénzügyi korlátok, így idén csupán 6-8 új állomás megnyitása varható, elsősorban a déli határ mentén. A miniszter nem érti Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, a bős — nagymarosi bementi döntés az áprilisi határozatból csak az államközi szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére utaló részt érvényteleníti. Ezért nem érti a Duna Kör logikáját, miszerint a döntés hátterében a magyar kormány gyávasága, bizonyos magyar és csehszlovák körók alkuja, összejátszása húzódik meg — nyilatkozta Mádl. Ősszel módosul a KRESZ Adózik az átalány Szeptembertől módosul a KRESZ, áprilistól változik a gépkocsiátalány — hangzott el tegnap a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium sajtótájékoztatóján. A kormány első olvasatban elfogadta a KRESZ módosításáról az előterjesztést, amelynek leglényegesebb pontjai a belterületekre vonatkozó 50 km/órás felső sebességkorlátozás. A lakott területeken kívüli forgalomban kötelező a nappali kivilágítás. Szükséges lesz a hátsó biztonsági övék használata is. Idén március 31-étől változik a gépkocsiátalány elszámolásának módja és rendje. A fenntartásra, javításra adható átalányok ezentúl jövedelemnek számítanak. Az ezzel kapcsolatos költségeket csak számla ellenében lehet majd elszámolni az adózásnál. Az üzemanyag- felhasználásnál megmarad az átalány-elszámolás lehetősége, vagy a régi, vagy egy új norma szerint. Ez utóbbi alapján 1000 köbcentiméterig 8, 1500-ig 9, ezenfelül 10 liter benzin ára számolható el 100 kilométerenként üzemanyagköltségként, számla nélkül. Megyénkben kevesebbet ér egy orvos? Az ápolónők éjszakánként mosogatnak Nem volt olyan rég, amikor az egészségügyi dolgozók Budapest utcáira vonultak, hogy ezzel is kifejezzék tiltakozásukat az áldatlan állapotok miatt. Sokan talán akkor is csodálkoztak: „hogyhogy, már az orvosoknak is rosszul megy?” — ám a baj nem ilyen köny- nyen feloldható, illetve nem ilyen egyszerűen megfogalmazható. Egerben Bikái Tamásnéval, a Markhot Ferenc megyei kórház szak- szervezeti titkárával, illetve Pogonyiné Kiss Irén vezetőápolónővel és Nagypál Józsefné asszisztenssel arról beszélgetünk, hogyan látják ők az egészségügy helyzetét, és egyáltalán: reménykednek-e abban, hogy helvzetük akár a közeli iövőhen megváltozik. — Mindenki tudja, hogyan működik a bérautomatizmus, amely az egészségügyet is jellemzi — mondja Pogonyiné. — A kötelező béremelések során a feszültséget okozó különbségek sohasem csökkentek, sőt. A másik probléma, hogy ugyanekkor mindig lefaragtak abból a pénztömegből, amelyet a bérek szin- tentartására kellett volna áldozni. Mára odáig jutottunk, hogy nemcsak a háromműszakos ápolónőknek kevés a pénzük, hanem - a szakorvosoknak, sőt, osztály- vezető orvosoknak is. Elég szűk az a réteg, amelyik az egészségügyben az irigyelt kategóriába tartozik. Több helyről is ért minket az a vád, hogy az egészség- ügyieknek etikátlan elégedetlenkedniük. Azt is tudjuk, hogy ugyanígy utcára mehetnének a pedagógusok, a bányászok és még számtalan más szakma képviselői. Nálunk most telt be a pohár. — A hivatástudatból és a hip- pokratészi esküből nem lehet megélni, gyereket nevelni, amikor 800 forintba kerül egy kisci- pő — teszi hozzá a szakszervezeti titkár. — Arról már nem is beszélve, hogy hogyan mehetne egy ápolónő továbbképzésre, hogyan tanulhatna nyelveket, amikor itt, az egri kórházban 22 év után van, aki bruttó 10 ezer 700 forintot keres. Kétszáz dolgozónak a bére nem érte el a kötelező minimumot — bár ezt azóta — szerencsére — rendezték. S ha még azt is hozzáteszem, hogy a mi kórházunk az országos átlaghoz képest a jobbak közé tartozik, elképzelhető, mi van az ország más területein. (Folytatás a 3. oldalon) Már másfél éve is annak, hogy megkezdték Horton egy pavilonsor építését. Bizony, akkor még maguk a vállalkozók sem hitték volna, hogy ilyen hosszadalmas lesz elhatározásuk megvalósítása, amely a falu ellátási, szolgáltatási színvonalát emeli. Hogy mi ennek az oka, többek között erről is olvashatnak lapunk 5. oldalán a Hatvanról, Lőrinciről és a környékbeli falvakról szóló összeállításunkban. (Fotó: Perl Márton) A feladók figyelmébe is Késni fognak a postai küldemények A Magyar Posta arról tájékoztatta tegnap a Magyar Távirati Irodát, hogy a következő napokban Baranya megyében, Somogy és Tolna megye egy részében postai és hírlapküldemények késésével kell számolni. Természetesen ezt a küldemények feladónak figyelmébe is ajánlják. A tájékoztatás szerint ugyanis a Budapest — Pécs vasútvonalon sorra kerülő, a március 31. és április 17. között pályaépítési műn-- kálatok miatt valószínűleg csak jelentős késéssel érnek majd célba az éjszaka közlekedő postavonatok. Várhatóan ennek az lesz a következménye, hogy Baranya megyében, Somogy és Tolna megye egy részében nem a szokásos időben, hanem csak később érkeznek meg a csomag és postai küldemények, így várhatóan az előfizetők sem a szokott időben kapják meg az újságokat, és valószínűleg a hírlapárusok is később kezdhetik majd a lapok értékesítését. Elöregedett a gépkocsipark Kritikus helyzet a mentőknél Tizenhárom állomás alkalmatlan a céljára Több szempontból is kritikus a helyzet az Országos Mentő- szolgálatnál. A 173 állomáson csaknem hétezer embert foglalkoztató szervezetnél gazdaságilag szinte tarthatatlan a helyzet: az idei évet már az indulásnál 180 millió forintos hiánnyal kezdték. Erről tájékoztatták az OMSZ képviselői az MTI munkatársát. A három forrásból gazdálkodó Mentőszolgálat ez évre összesen 2,9 milliárd forintot kapott működési költségeire. Ebből kell fedezni a dolgozók bérét, a gépkocsik üzemeltetését, működtetni a mentőállomásokat, a 85 ágyas kórházat, a légimentést, biztosítani a gyógy- és kötszerellátást, a benzint — mondta Ábrahám Zoltán igazgatóhelyettes. A szűkös költségvetés valószínűleg a szinten tartásra sem lesz elegendő, így csökkennek a készletek, fölemésztődik a tartalék. Elöregedett a gépkocsipark is. Ma még az esetek 70 százalékában Nysa mentőautó szállítja a betegeket, a sérülteket. Simor Miklós, a gépjárműosztály vezetője szerint a 35 Mercedes rohamkocsinál csak látszólag jobb a helyzet, mivel esetükben a felszereltség hiányos. Sokszor 15-20 éves műszerekkel kénytelenek dolgozni a mentőorvosok. Szabó Katalin osztályvezető szerint az autók állapota nem veszélyezteti a mentés biztonságát, de a gyakori meghibásodás miatt sokkal több pénzt kell rájuk fordítani. A Mentőszolgálatnál megkezdett típuscserét abból a 619 millió forintból kell megvalósítani, amelyet a Népjóléti Minisztérium ez évben beruházásra adott az OMSZ-nek. Az ideális évi 300 Toyota autó beszerzése helyett idén valószínűleg csak kétszázra telik. Az viszont még kérdéses, hogy az autók üzemeltetését milyen forrásból oldják meg. Összesen egy helikopter vásárlására és egy mentőállomás korszerűsítésére nyílik lehetőség olyan körülmények között, amikor 13 állomás alkalmatlan mentőállomás céljára, további 23-at pedig jelentősen fel kellene újítani ahhoz, hogy megfeleljen a követelményeknek — mondta az igazgatóhelyettes. Ülésezett a megyei önkormányzat Elhalasztott viták Meglehetősen felfokozott érdeklődés kísérte a tegnapi megyei közgyűlést Egerben, mert sokan vártak az eseménytől éles vitákat, személyi összecsapásokat. Ilyenekre azonban nem került sor, az utóbbi időszak egyik legcsendesebb tanácskozása volt ez a mostani. Pásztor József, Füzesabony polgármestere ugyan szóbahozta, hogy a közgyűlés elnöke, dr. Jakab István az elmúlt hetekben végiglátogatta a közgyűlés tagjait, s ennek tapaszta••• latairól érdeklődött, ám mindösz- sze azt a választ kapta, hogy ezeket a közeljövőben egy zárt ülésen összegzik majd. De más témákban is voltak az elmúlt időszakban kisebb megbeszélések — tudták meg a résztvevők Molnár Miklósné dr-tói, aki arról számolt be, hogy a Heves Megyei Vízmű Vállalat átalakításáról rendeztek regionális tanácskozásokat. (Folytatás a 3. oldalon) Állást — foglalunk! Több mint kétszáz ember volt kíváncsi arra a demonstrációra, amelyet tegnap délután rendezett Egerben a Baloldali Ifjúsági Társulás helyi szervezete. A Dobó téren megtartott rendezvényen a kormányfoglalkoztatáspolitikája ellen tiltakozott az egri BIT, s ezzel az eseménnyel egyidőben még az ország tíz másik pontján — Budapesten és több nagyvárosban — is hasonló tüntetésre várták az ottani baloldali fiatalok az érdeklődőket. Az „Állást foglalunk!” és „A pályát nem lehet az utcán kezdeni!” feliartú transzparensek alatt Török Zsolt, az egri BIT vezetője köszöntötte a demonstráció résztvevőit. — Vidáman, de nem komolytalanul kívánunk tiltakozni— mondotta. — Különösen aggaszt minket, hogy ma az országban a mintegy 400 ezer munkanélküli 60 százaléka 35 évnél fiatalabb. Igen sokan vannak olyanok, akiknek még egy munkahelyük sem lehetett. Az üdvözlő beszéd után felhangzott a zene, a jelenlévők pedig választásuk szerint gyárat építhettek papírdobozokból, jelentkezhettek a „ Tanulj ökör, tinó lesz belőled”elnevezésű átképző központnál, s jelképesen munkakönyvét és munkanélküli igazolványt kaphattak. Akik ezen felül kedvet éreztek hozzá, a felállított panaszfalon megörökíthették sirámaikat. Egyikük például a következőket írta oda: „ Ebben az új rendszerben annyi panaszom van, hogy az tíz ilyen falra sem férne fel...” A lakások és a helyiségek bérletéről, valamint eladásáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszti a kormány. A tervezet keretjellegű szabályozást ad, s így nagy mozgásteret biztosít az önkormányzatoknak. Leglényegesebb eleme az, hogy minden egyes önkormányzat maga dolgozza ki a területére érvényes szabályozást. A tervezet így az egyes önkormányzati testületekre bízza a bérleti dijak megállapítását, továbbá annak eldöntését, hogy a fennhatósága alá tartozó ingatlanok közül mely lakásokat és helyiségeket kívánja eladni, illetve melyeket óhajtja önkormányzati tulajdonban megtartani. A helyi szabályok kidolgozásához ismérveket és egy év időt adna a jog. A lakásbérleti dijakat az új számítások alapján befolyásolná a lakás fekvése, állaga, felszereltsége, komfortfoka. A fizetendő összegek ezzel jelentősen megemelkednének, ám a leendő törvény az önkormányzatokat ugyanakkor lakbértámogatási rendszer kidolgozására is kötelezné. Az új rendelkezések szerint megszűnne a bérletkijelölések hatósági jellege, s az általános szerződési szabályok alapján az önkormányzati testület, mint tulajdonos — kölcsönös megállapodással — szerződést kötne a bérlővel. Az új szabályok életbe lépéséig érvényben maradnának a jelenlegi rendelkezések és a megkötött szerződések. Egy év időt adna a jog az önkormányzatoknak Megtartják vagy eladják a lakásokat?
