Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-25 / 72. szám
HÍRIAP, 1992. március 25., szerda PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Két vállalkozó munkahelyet teremt Egercsehiben Baromfivágóhíd lesz a régi bányatelepen Lesz-e gáz Tarnaleleszen? A múlt hét közepén, szerdán találkozóra került sor az önkormányzati vezetők és a községi gazdálkodó szervek képviselői között Tarnaleleszen. A megbeszélésen arról esett szó, hogy a gazdálkodók anyagilag mennyiben járulnának hozzá a tervezett gázprogram megvalósításához, pontosabban egyelőre még a három községet - Tarnaleleszt, Bükkszenterzsébetet és Szentdomonkost - érintő gázhálózat tervezési munkáihoz. Az említett településeken egyébként a közelmúltban megtartott falugyűléseken is szóba került a téma, s amint kiderült, az ott élők körülbelül hatvan százaléka igényelné a vezetékes gázt. A körjegyzőség költségvetése Szintén a fent említett körzetből érkezett a hír, hogy az elmúlt héten csütörtökön együttes ülést tartott Tarnalelesz, Szentdomonkos és Fedémes községek önkormányzati testületé a leleszi községházán. A képviselők meghallgatták a körjegyzőség - melyet az előbbi három falu alkot - tavalyi zárszámadását, emellett pedig határoztak annak idei költségvetéséről is. Ezután - már csupán mint tarnaleleszi önkormányzati ülés - folytatódott az említett esemény, és szó esett - egyebek mellett - a tarnaleleszi szociális ellátás jelenlegi helyzetéről is. Szilvásváradi látogatás Neves vendégeket fogadott a tegnapi nap délelőttjén Szilvásvárad. Dr. Habsburg Ottó főherceg két fia érkezett a településre, akik Egri Zoltán polgármester kalauzolásával - sok más mellett - a helyi lovasmúzeumot, illetőleg az új szilvásváradi ménest is megtekintették. Kárpáti György mezőgazda- sági szakmérnök és Virág László gépészmérnök nemrég vállalkoztak és létrehozták a Broiler Betéti Társaságot. Elhatározták, hogy baromfi-vágóhidat létesítenek kereskedelmi lánccal együtt, amely Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megyére terjed ki, öt- ven-hatvan kilométeres vonzás- körzetben. Ez azt jelenti, hogy főleg Egert, Ózdot, és Miskolcot látják el frissen vágott, illetve fagyasztott baromfival. A telephelyet úgy választották ki, hogy a munkanélküliséggel sújtott Egercsehiben hozzák létre. Erre úgy esett a választásuk, hogy a Magyar Közlöny tavalyi 64. számában olvasták azt a listát, amely a különösen hátrányos helyzetű településeket sorolta fel. Egercsehi pedig ezek közé tartozik. A vállalkozást a helyi önkormányzat és Szabó István polgármester támogatja. A Heves Megyei Hírlap február 11-i számában Bátorság címmel közzétett cikkre, jobban mondva a falu első emberének a falut, a képviselőket és a munka- nélkülieket lejárató nyilatkozatára reagálnék” - írja hozzánk címzett levelében a bátori Mészáros Sándorné. A levélben egyebek mellett nehezményezi, hogy a polgármester, Derecskéi Csaba bírálta az önkormányzati képviselőket. Mint írja, az öt tagú képviselői csoport tagjai született bátoriak, ismerik a körülményeket, a település lakóit, sőt, mi több, közülük hárman már korábban is tanácstagok voltak. „ Valamit is elfogadtatni, ami sok meggyőzésükbe kerül a polgármesteri hivatal vezetőinek, annyit jelent, hogy ami a saját pénztárca megtömését jelenti, nem pártolják, viszont hiányolják a falu fejlődését célzó intézkedéseket. A falunkban még nincs víz, telefon, gáz, szennyvízelveA terveket az Agrober Heves Megyei Kirendeltségének szakemberei készítették el, a korábban meghirdetett világbanki programhoz kapcsolódva. Ezt nyújtották be az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Egri Igazgatóságához, valamint az OTP Bank Heves Megyei Igazgatóságához elbírálásra. Törekvésüket támogatja a Heves Megyei Munkaügyi Központ is, mivel az első műszak beindításával 35, a későbbiekben - a második műszak megteremtésével - 75-80 helybélinek biztosítanak munkalehetőséget. Emellett a húscsirkék termeléséhez - amelyre a környékbeli szövetkezeteket kívánják megnyerni - közvetett módon további 45-50 személynek nyújtanak munkát. A vállalkozás része lesz a feldolgozott baromfihús értékesítése saját bolthálózatuk megteremtésével, ahol 8-10 embernek zetés, de van pénze a polgármesteri hivatalnak. (...) Hiányos a közvilágítás, rosszak az utak, lehetne mire költeni a pénzt”- folytatódik a levél. ”A falu lakossága mélységesen fel van háborodva. Hogyan ítélheti el Derecskéi Csaba Pétervására vagy Verpelét polgármesterét azért, mert mernek kérni a megyei keretből (...) Pedig ez a két helység messze előbbre áll Bátornál. Hogyan segíthetne a polgármester a faluban élőmunkanélkülieken, mondjuk munkahelyteremtő beruházással, ha így vélekedik róluk?Pedig aki jelenleg Bátorban munka- nélküli, az egy sem bűnöző...” - írja végül olvasónk, egyben kér minket arra, hogy lehetőség szerint még egyszer tájékozódjunk a községben, és egy újabb cikkben védjük meg a bátoriak becsületét. Kérésének igyekszünk mihamarabb eleget tenni. (rm) ajánlanak munkát. A telepet az elhagyott bánya területén alakítják ki, az ottlévő épületek újrahasznosításával. A baromfivágósort - amelyet a holland Stork cég licence alapján itthon készítenek - megvásárolják, és Olaszországból szerzik be a szükséges hűtőtechnikát. Egy műszakban óránként 500-tól-1500 baromfit dolgoznak fel. Ezt a kereslettől függően növelhetik. Teljes kapacitás esetén évente hét, hét és fél millió baromfi vágására nyílik lehetőségük. A tervezett beruházás értéke 60 millió forint, amelyet elképzeléseik szerint ez év augusztusáig megvalósítanak, amennyiben az említett bankok közül valamelyik a pályázatukat elfogadja. Úgy tervezik, hogy az engedélyezéstől számított három hónapon belül az első feldolgozott csirkék lekerülnek a szalagról... (m.k.) Igénylő bőven akad Leleszi telefonügyek Mindenképpen örvendetes, hogy az utóbbi időben körzetünk több települését is bekötötték a crossbar-telefonhálózatba. Ezekben a községekben ma leginkább az jelent a telefonnal kapcsolatosan problémát, hogy sok az új igénylő, akik szintén szeretnének vonalat kapni, s bekapcsolódni a távhívásba. Nincs ez másképpen Tarnaleleszen sem, ahova ugyan már korábban „megérkezett” a crossbar - jelenleg kétszáz vonal „él” a faluban —, ám a helyi önkormányzathoz érkező bejelentések azt mutatják: van még igénylő bőven. Eddig mintegy 350-en jelentkeztek, és még húsz igényt lehet benyújtani; az új, négyszázas központ pedig - az ígéretek szerint - ebben az évben elkészül, mégpedig valószínűleg az esztendő második felében. Levél Bátorból „A falunkban nincs víz, telefon, gáz...” Korszerűsítették a tarnaleleszi szociális otthont A tarnaleleszi önkormányzat múlt év májusában pályázatot nyújtott be a Népjóléti Minisztériumhoz a községben működő Öregek Napközi Otthona korszerűsítésére, amelyet oly módon képzeltek el, hogy az intézményt idén januártól szociális otthonná alakítják át. A minisztériumtól hárommillió forintot kaptak azzal a feltétellel, hogy a munkákról és az összeg felhasználásáról március 15-ig elszámolnak. Ez nemrég meg is történt, s amint ebből kiderül, a kivitelezést egy bükkszéki vállalkozó vállalta. A munkálatok a múlt év őszén megkezdődtek, összesen mintegy ötmilliós költséggel, és mára már ott tart a dolog, hogy az újépület - a festést leszámítva - teljes egészében elkészült. így lehetőség nyílik a régi, szűkös és meglehetősen rossz állapotban lévő épületrészben - ebben üzemelt eleddig az öregek napközi otthona - az ebédlő megszüntetésére, a berendezéseknek az új épületbe történő áthelyezésére, valamint a régi épület egyes helyiségeinek további átalakítására. A bővítés, átalakítás eredményeként sokkal jobb körülmények között élhetnek majd a tarnaleleszi szociális otthon lakói. Lesz elkülönítő betegszoba, a kazánház helyén raktár, a volt széntároló helyén mosó- és vasalókonyha. A régi raktár helyére új fürdőszobát terveznek. A volt ebédlő-. ből és tálalóból két-két betegszobát alakítanak ki. Az új épületben az étterem, a tálaló és a mosogatók mellett orvosi szoba és nővérszoba is rendelkezésre áll. A szociális otthon néhány lakója (balra) Az új épületszárny — kívülről: új betegszobák, fürdő, étterem Nem okozott fennakadást a kábelszakadás Tragédia után Egerbaktán Javítják a vezetéket közvetlenül a baleset után (Fotó: Perl Márton) Magasfeszültségű vezetéket kívánt szerezni nemrégiben néhány egerbaktai fiatalember, s emiatt egy elhagyatott területen másztak fel egy villanyoszlopra. Sajnos, az akció nem az általuk várt eredménnyel zárult, egyikük ugyanis halálos áramütést szenvedett. Természetesen ez a szomorú tragédia nem menti fel a többieket, akik ellen nyomozást is indított a rendőrség. Az esemény után egy héttel érdeklődtünk Egerbaktán, hogy milyen következményei voltak a vezeték megrongálódásának. Megtudtuk, hogy azon a területen, ahol az ominózus oszlop áll, a bánya 1984. augusztus 31-én befejezte a tevékenységét. Azóta többen bérelték azt a földrészt, kft.-k, magáncégek. Jelenleg azonban nem dolgozik ott senki, s még mindig a bánya tulajdonában van ez a lakatlan terület. Innen is jöhetett a fiatalemberek ötlete, hogy éppen onnan szerezzenek maguknak kábelt, hiszen az ellenőrzés esélye csekély, s minden bizonnyal már áram sincsen a vezetékekben. Tévedtek, s ezért egyikük súlyos árat fizetett. Anyagi kárt azonban alig okoztak, ahogy hivatalosan fogalmaznak ilyenkor: az anyagi kár nem jelentős. Az egrbaktai áramellátásban sem voltak emiatt gondok, hiszen ez egy úgynevezett végpont, ahol nem megy át az áram, hanem egy mellékvezetéken jön ide. A tragédia azonban megtörtént, amelyről terveink szerint - a vizsgálat befejezése után - riportban számolunk be. Az egerbaktaiak régóta vágynak már egy új általános iskolára. A múlt évben végül sikerült támogatást szerezniük, s megkezdődött az új, korszerű oktatási intézmény építése, amely a régi iskola mellett kap helyet. Bár a falak már állnak, az alapkőletételre csak a közelmúltban került sor, s az eseményre a községbeliek neves vendéget invitáltak: dr. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási minisztert. Az alapkőletétellel mellett mársius 15-ről is megemlékeztek. Képünk a helyi kisdiákok ünnepi műsorát örökíti meg. (Fotó: Perl Márton) Kábeltévé Istenmezején Megtartotta a törvényben előirt közmeghallgatást az istenme- zejei polgármesteri hivatal március közepén a művelődési házban. Bíró Gábor polgármester beszámolójában tájékoztatta a lakosságot az eddig végzett munkájáról, többek között a már elfogadott költségvetésről is. Az 1992-es évben a polgármesteri hivatalnak 39 millió forintból kell gazdálkodnia. Ezen pénzösz- szeg elegendő a község intézményeinek szintentartására, a bérekre, s még némi fejlesztőre is jut megfelelő beosztással. A közmeghallgatáson elhangzott, hogy a község a megye azon kevés települése közé tartozik, ahol még nincs megoldva a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása. Ezért korábban már két kút fúrása megtörtént. A vízhozam 500 köbméter, s ez már megközelítően elegendő a község vízellátására. A képviselő-testület határozata szerint elkülönítettek 6.6 millió forintot céltartalékként. Ebben az évben pedig létre szeretnék hozni a víztársulatot a faluban, mégpedig azért hogy a vízzel kapcsolatos gondok mielőbb megoldódjanak. A polgármester elmondta a lakosságnak, hogy a településen létrehozták a telefontársulást, amelynek keretén belül 111 telefonkészüléket kötnének be az idei év szeptemberéig a már működő 29 mellé. A hivatal tervei között szerepel még három utcának a felújítása, amelyre 2.3 milliót fordítanak. Emellett az eladásra és beépítésre váró telkeket is szeretnék közművesíteni. Tájékoztatást kapott a lakosság arról is, hogy a képviselő-testület újra napirendre tűzte a kábeltévé ügyét, s a kivitelezőt már megtalálták. Megfelelő lakossági érdeklődés esetén még ebben az évben szeretnék kiépíteni a kábeltévét, ugyanis a község területének 70- 75 százalékán még a TV-1, illetve TV-2 programjának a vétele is csak rossz minőségben lehetséges. A közmeghallgatáson az említetteken túl más, közérdekű kérdések is felvetődtek... »
