Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-04 / 54. szám
FARSANG A PALÓCOK FÖLDJÉN — ...A FONÓHÁZBAN KEZDŐDÖTT (4. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. MÁRCIUS 4. SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA HL ÉVFOLYAM 54. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Figyelő Mellékletünk a 7—10. oldalon Átvonulhatnak az ENSZ-békeerők Az Országgyűlés kedden nagy többséggel — mindössze egy ellenszavazattal és egy tartózkodás mellett — elfogadta azt a határozatot, amely lehetővé teszi az ENSZ békefenntartó erőinek magyarországi átvonulását és átmeneti állomásoztatását. A határozati javaslat vitája során főként abban a kérdésben ütköztek a vélemények: kizárólag az átvonulást engedélyezze-e a törvényhozás, vagy a csapatok esetleges magyarországi állomásoztatá- sához is felhatalmazását adja. Végül is az Országgyűlés a kormány által beteijesztett eredeti szövegváltozatot fogadta el, így — az átvonulás mellett — szükség esetén lehetőség nyílik a békefenntartók állo- másoztatására is. Információk szerint ez idáig Franciaország kérte a magyar kormánytól, hogy a kéksisakosokhoz tartozó 900 főnyi csapatkontingense átvonulhasson hazánk területén. Döntöttek a nyugdíjemelésről is. Eszerint az idén három alkalommal kerülhet sor erre. Az emelés január 1-jei visszamenő hatály- lyal érvényes. Alkotmányellenes a Zétényi— Takács-féle törvény teljes ülésén egyhangúan alkotmányellenesnek minősítette „Az Az Alkotmánybíróság keddi ynangúan ánye" 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetosé- géről” szóló, az Országgyűlés 1991. november 4-i ülésén elfogadott törvényt. (Folytatás a 2. oldalon) Magyar—üzbég kapcsolatok Jeszenszky Géza, a magyar diplomácia vezetője délelőtt megbeszélést folytatott Abdul- hasim Mutalovics Mutalovval, az Üzbég Köztársaság munkalátogatáson Magyarországon tartózkodó miniszterelnökével. A tárgyalások során aláírták a ma- gyar-üzbég diplomáciai kapcsolatok felvételét, illetve a két külügyminisztérium közötti együttműködést rögzítő jegyzőkönyveket. Osztrák határcsendőrség A magyar határőrség üdvözli, hogy Ausztriában határcsendőr- séget állítanak fel, ugyanis ezáltal egyértelműbb együttműködés alakulhat ki a jövőben — reagált a hétfői osztrák bejelentésre a magyar határőrség szóvivője. Ausztriában mostanáig nem volt határőrség, az átkelőhelyeken csak vámosok teljesítenek szolgálatot, a zöld határon és annak környékén pedig a csendőrség látott el közrendvédelmi, köz- biztonsági feladatokat. Felfüggesztett vízummentesség Átmenetileg felfüggesztik a magyar-kínai vízummentességi egyezményt — jelentette be Herman János külügyi szóvivő keddi sajtóértekezletén. Március 17-től a magánútlevéllel, utazási igazolvánnyal, illetve hazatérési igazolvánnyal rendelkező kínai állampolgárok csak érvényes vízummal léphetnek Magyarországra. Horvát nagykövetség Horvátország nagykövetséget kíván létesíteni Budapesten, s a leendő nagykövet számára már meg is kérte a magyar fogadószervek beleegyezését. A horvát szándékra magyar részről pozitív választ adtak. Két éven belül fellendülés A magyar gazdaságban egy éven belül megélénkülés, két éven belül fellendülés várható, nem utolsósorban a vállalkozóknak köszönhetően — mondotta Kádár Béla külgazdasági miniszter Palotás Jánossal, a VOSZ elnökével folytatott megbeszélésén. A tárgyalás végeztével megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a Kereskedelemfejlesztési Alapból 84 millió forint jut az idén a vállalkozók piacra- jutási esélyeinek növelésére. „Átvilágítás” után, privatizáció előtt Orvoscsoport tulajdona lesz a Finommechanika? A tervezettnél sokkal jobban sújtották a Heves Megyei Finommechanikai Vállalat kollektíváját is a múlt évi tetemes anyag- és energiaár-emelések. Nem csoda tehát, hogy minden erejükkel azon voltak, hogy jól gazdálkodjanak. Nos, ez sikerült is, hiszen a 241 milliós árbevétel mellett 3,6 milliós nyereséget tudhattak magukénak. Farkas József igazgató pályázat alapján a közgyűlés bizalmából a múlt év december 1-jétől irányítja a vállalatot — őt kérdeztük törekvéseikről. — A vállalat három gyártmánycsaláddal jelent meg a piacon. Hogy sikerült ezeket értékesíteniük? — Elsődlegesen a csontsebészeti eszközök eladása alakult kedvezően, ebből értük el a legtöbb árbevételt. Már közel sem volt ennyire eredményes a fémbútorgyártás és -értékesítés, miután a keleti piacok összeomlottak. Ezeket korábban a volt Szovjetunióba szállítottunk. Az úgynevezett vérterápiás szerelékek gyártása egyértelműen ráfizetésesnek bizonyult. így kizárólag csak csontcsavarokat exportáltunk Svájcba, a Sintes cégnek, mintegy 10 millió forint értékben. Termékeink többi része a hazai piacokra került, elsősorban a kórházak megrendelésére, különös tekintettel csontsebészeti eszközökre. A vérterápiás szerelékeket pedig a Medicor Debreceni Gyárának értékesítettük. — Bocsátottak-e el dolgozóik közül? — Még 1990-ben háromszáz fővel működött a vállalatunk, tavaly már 245-re csökkent, a természetes fogyás révén. Ezt a létszámot szeretnénk megtartani, a jövőre gondolva. — Értesülésünk szerint a múlt év decemberében, amikor Ön igazgató lett, egy belső „átvilágítást”, elemzést végeztek. — Valóban, s ebben a fontos munkában vállalatunk legképzettebb szakemberei vettek részt. Ez adta az alapot ahhoz, hogy az idei év elején megtegyük a fontosabb intézkedéseket a továbblépés érdekében. Úgy döntöttünk, hogy az egri Kocsis Bemát utcai telepről elhozzuk március elsejétől a csontsebészeti eszközök gyártását és a fémbútorok készítését a központi telepünkre és Kerecsendre. Ez fájdalmas lépés volt az emberek egy részének, de a veszteségeket meg kell szüntetnünk. (Folytatás a 3. oldalon) Mi lesz a ménes sorsa? Képünkön a bizonytalan sorsú szilvásváradi ménes nyargal. Olvasóink többek között ezekről a lovakról is olvashatnak mai számunk 5. oldalán, amelyen más környékbeli eseményekről is tudósítunk. így arról, hogy tervezik a kisgazdák a körzeti ellenzéki programot, a művelődési minisztert Fgerbaktára várják, s tábla jelzi, hogy önvédelmi csoport vigyáz Párád rendjére. (Fotó: Szántó György) Nem vérdíj, hanem információvásárlás Nem vérdíjat ajánl fel a rendőrség, amikor súlyos bűncselekmények esetén — egyre gyakrabban — általában 50-100 ezer forintnyi összeget kínál a nyomravezetőnek — közölte az MTI érdeklődésére Illés István, az ORFK helyettes szóvivője. A rendőrség bizonyos esetekben, ha megreked a nyomozás, a lakosságtól kér segítséget, vagy úgy is mondhatjuk: információt próbál vásárolni — tette hozzá. Illés István elmondta, hogy ezt a módszert az idén vezették be, egyelőre kísérletképpen. Arra a kérdésre, hogy milyen pénzből ajánlják fel a különböző összeget, s mekkora erre a keret, csak annyit közölt: erre a célra megfelelő összegű, elkülönített pénz áll rendelkezésre. Fontos tudnivaló viszont, hogy a rendőrség által felajánlott pénz után nem a bejelentőnek kell adózni. Ezt nem a testület jótékonysága indokolja, hanem az a fontos szempont, hogy az informátor személyére ne derüljön fény. Ezért az adóbefizetés rendezését a rendőrség magára vállalja. Mezőgazdasági kilátások Mintegy tizennyolcmilliárd forintos veszteség Mintegy 18 milliárd forintos veszteség várható a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az előzetes mérlegadatok szerint — mondta az MTI-nek Horváth Gábor, a MOSZ megbízott főtitkára a téeszek tavalyi teljesítményét értékelve. Összesen 750-800 termelőszövetkezet lesz veszteséges, míg a MOSZ előzetes felmérése alapján „csak” 500- ra — a téeszek felére — számítottak. A megbízott főtitkár szerint a Kevés a kormánytámogatás is helyzet katasztrofális- csak 64 százaléka, az nak minősíthető. Az őszi ágazat vagyonarányos jövedelmezősége csupán 5 százalékos. A körülbelül 20 milliárd forintos soron kívüli kormánytámogatás nem elegenddő. A legnagyobb gondot azonban az okozza, hogy az elhatározott intézkedések máris elavultak, hiszen a tényleges helyzet sokkal rosz- szabb a vártnál. Jelenleg a felmérések szerint az elvetett búza területe az elmúlt öt év átlagának mélyszántás felét nem végezték el, ez mintegy 1 millió hektár földterületet jelent. Kérdéses, hogy ide vetnek-e a gazdaságok egyáltalán. A föld termőképessége potenciálisan ugyancsak lecsökkent az elmúlt évekhez képest. Az állatállomány száma pedig minden állatfajnál jelentősen visszaesett. A szakember szerint a téeszek helyzeténél nem jobb sem az állami szektor, sem a gazdasági társaságok, sem a mezőgazda- sági kistermelők helyzete. Súlyosbítja a tényeket, hogy az alapvető törvények későn születtek meg, illetve még mindig vajúdnak a törvényalkotók például a földtörvényen. Emellett új, meghatározó szakaszba jutott a kárpótlási törvény végrehajtása is. Óriási a bizonytalanság a falvakban, hogy kinek lesz megélhetése az elkövetkezendő hónapokban. (MTI) Hármas, négyes koccanások Tömeges balesetek Kedden reggel is ködösek voltak az utak Szabolcs-Szatmár- Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szolnok megyében, ám ez a párásság korántsem volt olyan sűrű és alig átlátható, mint hétfőn reggel, amikor az országban több helyen is sorozatos koccanások történtek. A Bicske térségében történt sorozatos karambolról az autópálya-rendőrség adott tájékoztatást, amelyből kiderült, hogy az Ml-es autópályán a 37. és a 43. kilométerszelvény közötti mindössze 6 kilométeres szakaszon 20 helyszínen kellett intézkedni a rendőijár- őröknek az egymásnak csapódott járművek miatt. Ezek szerint nyilvánvaló, hogy helyszínelésenként legalább két kocsi ütközött, de előfordultak hármas, négyes koccanások is. így valószínűleg meghaladta az 50-et a megsérült kocsik száma. A mentőktől kapott tájékoztatás szerint Bicske térségéből 19 sérültet, közülük egy súlyos életveszélyes, hat súlyos, közöttük két gyermek, valamint két könnyű sérültet szállítottak kórházba. Előfordult, hogy néhány könnyű sérültet a segítségükre siető másik autós vitt el kórházba. Hétfőn Ér- sekvadkert térségében is a köd miatt keletkezett egymástól alig 80 méterre két karambol. Először 6-7 személygépkocsi csúszott egymásnak, majd pedig egy autóbusz és egy teherautó ütközött össze. A két helyszínen a 10 sérültből három súlyos, hat pedig könnyebben sebesült meg. Hétfőn a déli órákban Miskolcon is összeütközött két személyautó, amelyekben öten sérültek meg könnyebben. A hétfői tömegesnek számító balesetek miatt összesen 41 személy sérült meg. Ipari Szerelvény- és Gépgyár Külhoni vevőre várnak A világkiállítással kapcsolatos beruházások megindulása még elegendő megrendeléshez juttathatja az Ipari Szerelvény- és Gépgyárat, hogy a cég kilábalhasson a több éve tartó válságból. A konkrét megrendelésekig azonban legalább egy évig talpon kell maradnia a cégnek, ám egyelőre csupán a következő egy hónapra van munkája. A vállalat illetékese az MTI munkatársának elmondta: nem hozott eredményt az a tavaly novemberben meghirdetett tender, amely vegyes vállalat alapítására vonatkozott, holott a világ nagy szerelvénygyártóihoz — japán, svéd, kanadai, finn, francia cégekhez — küldték el az ajánlatot. A külföldi partneren keresztül az Ipari Szerelvénye és Gépgyár elsősorban piachoz szeretett volna jutni, mivel az utóbbi időben drasztikusan lecsökkent a kereslet az ipari és egyedi szerelvények, erőművi, hőközponti csapok és egyéb alkatrészek iránt. Eddig a cég éves termelésének mintegy 85 százaléka került a hazai piacra, a nagyberuházások, erőműépítések leállásával azonban piac nélkül maradt. Több olyan magyar beruházónak volt szállítója a gyár, amely a Szovjetunióban, illetve a kelet-európai országokban végzett különféle munkákat. E piac összeomlása miatt mintegy 40 százalékos termelés-visszaesés keletkezett az 1989-es bázisévhez képest, amelyet nem egyensúlyozhatott a 15 százalékos nyugat-európai export kismértékű növekedése sem. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár 1991-ben 530 millió forintos forgalmat ért el, szerény nyereség mellett. A cég vezetése jelenleg a pénzügyi stabilitás megteremtésére törekszik oly módon, hogy radikálisan csökkenti költségeit, leépíti a dolgozói létszámot, eladja felesleges készleteit. A tervek szerint az év első felében zártkörű belföldi társasággá alakul, erről március folyamán dönt az Állami Vagyonügynökség. A cég — amelynek könyv szerinti vagyona a földingatlanok nélkül 460 millió forint, piaci értékben azonban több mint 1,5 milliárd forint — akár 100 százalékos külföldi tulajdonba is átmehet. Stratégiai fontossága ugyanis már megszűnt, a hadiipari berendezéseket gyártó gépsorokat még tavaly leszerelték.
