Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-18 / 66. szám
10. PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ ________HÍRLAP, 1992. március 18., szerda Befek tetési szótár A-tól Z-ig Letéti jegy (angolul: Certificate of Depotits; CD): 1. rövid- és középlejáratú pénzpiaci papírok, letéti igazolások, amelyeket az amerikai kereskedelmi bankok vezettek be a hatvanas évek elején. A kamatok a piaci viszonyokhoz és a futamidőhöz igazodnak. 2. letétről adott elismervény, igazolás. Nem jegyzett részvény, olyan részvény, amelyet hivatalosan nem jegyeznek, hanem a párhuzamos piacon vagy a bankok között folyó kereskedelemben ad- nak-vesznek. Népi részvény: privatizáció során, gyakran kedvezményes feltételekkel kibocsátott részvények, amelyeket a lakosság széles rétegei számára kínálnak megvételre. Névre szóló értékpapír, olyan értékpapír, amelyet részvénytársaság nyilvántartásában egy természetes, vagy jogi személy neve alatt jegyeznek be. A tulajdonos tehát nem a bemutató, hanem a papíron feltüntetett, a társaság részvénykönyvébe bejegyzett természetes, vagy jogi személy. Osztalék: az évi nyereség azon hányada, amelyet a részvényeseknek kifizetnek. Az összegre az éves zárás után az igazgatóság és a felügyelőbizottság tesz javaslatot, amiről végül a közgyűlés dönt. A kifizetés az osztalék szelvény benyújtása ellenében történik. Ha a részvények pénzintézetnél vannak letétben, akkor az gondoskodik az osztalék- szelvény beváltásáról. Az osztalék kifejezhető a névérték százalékában vagy konkrét összegben. Az országok többségében évente fizetnek osztalékot, de egyes helyeken eltelj edt az ideiglenes osztalék intézménye is. Osztalékgarancia: egy minimális osztalék biztosítása a részvényes számára. Ez főként akkor szokás, ha valamely részvénytársaság egy nagyrészvényes befolyása alatt áll, vagy nyereségbefizetési szerződés van egy másik vállalattal. Ezenkívül a szavazati jog nélkül elsőbbségi részvények mellé — szavazati jog pótlásául — szoktak osztalékgaranciát adni. Osztalékszelvény (hozamszelvény, kupon, nyereségrészesedé- si jegy): a részvényhez mellékelt, az osztalék átvételére jogosító okirat. A többévi osztalékszelvények és a szelvényutalványok alkotják az ívet. Az osztalék kiváltása céljából az adott évre szóló osztalékszelvényt le kell választani az ívről, és be kell nyújtani a részvénytársaságnak (letétben lévő papíroknál a letéti bank mutatja be). Az osztalékszelvény felhasználható az elővételi jogosultság igazolására is. Összevont osztalék: az elsőbbségi részvényekhez járuló jogosultság az osztalék utólagos kifizetésére. Ez annyit jelent, hogy az osztalékkövetelés érvényben marad akkor is, ha egy adott évben nem kerül sor osztalékfizetésre, de amint lehetőség van rá, utólag kifizetik. FEB Ki fizeti a sevillai számlát? Budapest megkapta az 1996- os világkiállítás rendezési jogát, ezért érdemes tapasztalatokat szerezni arról, ki fizeti Sevillában a számlát? A szervezők szerint az idei világkiállítás színhelyén ugyanaz lesz a helyzet, mint a barcelonai olimpia vonatkozásában: a két monstre-esemény előreláthatólag egyetlen pezetájába sem kerül a spanyol adófizetőknek. Minden költséget különleges lottójátékokból, televíziós jogdijakból, elsősorban pedig vállalkozói pénzekből fedeznek, beleértve a reklámok mamutbevételeit. Számolnak a belépődíjak tetemes összegével is. Elgondolkodtató, hogy eddig Sevillába és Barcelonába — elsősorban külföldi vállalkozók —16 milliárd német márkának megfelelő pezetát ruháztak be! Új repülőterek, pályaudvarok, kultúrpaloták nőttek ki a földből, renoválva ragyognak az épületek homlokzatai, vadonatúj utak vezetnek a fontosabb létesítmények irányába. Mindez olyan érték, ami a nagy események után is az országé marad, ráadásul nem az adófizetők, hanem a beruházók állják a cehhet. Mégsem lehet elhallgatni, hogy Spanyolhonban is sokan felteszik a kérdést: nem lesz-e kínos a számla 1993- ban, az eufória idei esztendeje után? Számlálatlanul áradó milliók, ugyanakkor szorongató kérdések? A látszólagos rejtély magyarázata bizonyos gazdasági alapszámok ismeretében rejlik. Hispániában 1985 óta kon- j uktúra van. Az évi gazdasági növekedés rátája 4,7 és 5,3 százalék között ingadozott. 1987 és 1991 között 86 milliárd dollár zúdult be az országba és ennek 78 százaléka beruházás volt! Ez a pénz megnövelte a devizatartalékokat, megerősítette a pezetát. Tavaly az ország a 870 milliárd márka értékű bruttó nemzeti össztermékével a Közös Piac produktumának 8 százalékát mondhatta magáénak és e nem akármilyen közösségben az előkelő 5. helyet szerezte meg, világviszonylatban pedig a 12-t. A munkanélküliség 1985-ben 22 százalék volt, most 15. A közös piaci belépés évében 40 százalékkal voltak a Tizen- kettek bérátlaga alatt (nyilván a nagy beruházások egyik oka), most viszont csak 20 százalékkal. Ezek impozáns adatok. Kitűnik belőlük, miből jut pénz az olimpiára és a világkiállításra. Akkor miért a szorongás? Két okból. 1. Spanyolországot is elérte a világméretű recesszió jeges szele. 2. A nagy spanyolországi eseményeket követő esztendő, 1992 az európai közösség igazi integrációjának kezdete, a bikaviadalok szóhasználatával az igazság pillanata. Amikor kiderül, bírja-e a nagy versenyt a finisben is, az előfutamokban jól szerepelt spanyol gazdaság. Kamatozó kárpótlási jegyek Március végétől több ezren vehetik át kárpótlási jegyüket, s ezeket már megnövelt, 109,6 százalékos értéken kapják majd kézhez. így márciusban az 1000 forintos kárpótlási jegy 1096, az 5000 forintos 5480, a 10 ezer forintos pedig 10 ezer 960 forintot ér. A kárpótlási jegyek a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százalékával, jelenleg évi 16,5 százalékkal kamatoznak. (MTI) Tanácsok tanácstalanoknak Akik értelmezik a törvényt Lassan egy hónapja, hogy a Földművelésügyi Minisztériumban szakértői bizottságot hoztak létre a szövetkezeti és az átalakulási törvénnyel kapcsolatos jogi, közgazdasági, vállalkozásfejlesztési, piaci és — a mostani „forró” időszakban felmerülő — egyéb tisztázatlan, vagy vitás kérdések értelmezésére, megválaszolására. Dr. Becz Miklós, a minisztérium szövetkezti osztályának vezetője irányítja a szakértői testületet, a munkát dr. Lovászy Csaba, helyettes államtitkár felügyeli. — Tételezzük fel, hogy egy szövetkezeti melléküzemág dolgozójaként attól félek, hogy munka nélkül maradok, fogom a telefont és felhívom Önöket. Meglepődnek? — Semmitől sem lepődünk meg — mondja Becz Miklós. — Ebben az esetben felhívnám a figyelmét arra, hogy a melléküzemág is része a szövetkezeti vagyonnak, amikor a nevesítésre kerül sor, ez a tulajdonjog is a tagokra száll. Joguk lesz akár együttmaradni, akár kiválni és a ! í V VÉGKIÁRUSÍTÁS nagy árengedménnyel GYÖNGYÖSÖN a férfi- cipőboltban (Fő tér 8.) Március 18-21-ig Az üzlet teljes árukészletét 30-40 % engedménnyel értékesítjük. rendelkezésükre álló eszközökkel önálló vállalkozást alapítani. Egyszóval megvigasztalnám: nem olyan kétségbeejtő a helyzete. — Sokan fordulnak mostanában Önökhöz tanácsért? — Amióta megalakultunk szinte égnek a telefonzsinórok, özönlenek a levelek az ország minden részéből. Próbálunk midnenkinek pontos felvilágosítást, ha lehet okos tanácsot adni. De nemcsak a mi bizottságunk igyekszik útbaigazítani, hanem a minisztérium ügyfélszolgálata is, ahol minden kedden és csütörtökön akár telefonon, akár személyesen fogadják az érdeklődőket. Az általam vezetett bizottság tagjain kívül tizenöt munkatársunk a területi információs szolgálatoknál tölt be hasonló szerepet. — Kik fordulnak Önökhöz tanácsért, eligazításért? — Nagyon széles ez a kör. Segítségünket kérték már ország- gyűlési képviselők és kormányhivatalnokok épp úgy, mint polgármesterek, szövetkezeti elnökök, egyéni gazdálkodásra készülők. — Egyik-másik kérdés sokakat foglalkoztathat. Hogyan szerezhetnek értesülést ezekről az érintettek? — A kérdéseket is, a válaszokat is időről időre közzétesszük a Mezőgazdasági Értesítőben, mintegy fogódzót nyújtva ezzel a jogalkalmazóknak. — Meglehetősen szorosak a törvényben előírt határidők. Hogyan tudnak időben megbirkózni a feladattal? — A munkatársaink szinte szünet nélkül járják az országot, s ahol kérik, előadásokat tartanak, tanáccsal szolgálnak. A határidők valóban nagyon szorítanak: mire tisztázódnak az érdekegyeztető fórumok megalakításával kapcsolatos kérdések, máris nyakunkon van a következő feladat, az érintettek hamarosan kézhez kapják a kárpótlási hivatalok étesítéseit. Újabb problémákkal újabb tömegek jelentkeznek. Sokan biztosan nem fogják tudni, mit tartalmaz a hivatal által feltüntetett aranykoronaérték, helyes-e a hivatal számítása. A vagyonnevesítéssel kapcsolatban már most sokan az iránt érdeklődnek, hogy a vagyon létrehozásában, gyarapításában való közreműködés mértékét hogyan kell figyelembe venni, vagy mondjuk az új számviteli törvény miként érinti a szövetkezetek privatizálását. — Melyek a leggyakoribb kérdések? — Borzasztó nehéz rangsorolni, hiszen mindaz, amiről eddig beszéltem, ebbe a körbe tartozik. De sokan kérnek felvilágosítást arról, ki jogosult a vagyonnevesítésre, vagy hogyan kérhetik a tagsági viszont visszaállítását azok, akiknek korábban megszűnt a tagságuk. Sokan attól félnek, hogy a földhasználók, a szakcsoportok tagjai felvásárolják a földet a részarány-tulajdonosok elől. Sorolhatnám tovább a példákat, de mindig újabb és újabb kérdések kerülnek felszínre. Úgy tűnik, mintha a leendő tulajdonosok kicsit megijednének a lehetőségtől, hogy most hirtelen a maguk urai lehetnek. Egyesek félnek a bukástól, vagy attól, hogy becsapják őket. — Mit mond erről a törvény? — A törvény? Mindenkinek megadja a lehetőséget, hogy tisztességgel tulajdonossá lehessen, de senkit sem kényszerít erre az útra. Aki szövetkezni akar, tegye, aki a maga útját akarja járni, járja, ám számoljon azzal, hogy ez az út göröngyös, aki sikerre számít, üzletemberré kell, hogy váljon. De az sincs kizárva, hogy valaki átengedje művelésre a maga részét, üzletrészét és csak az utána járó részesedésre tartson igényt. — Előfordulhat, hogy egyazon dolgot többféleképpen is lehet értelmezni, s ez okoz tanácstalanságot? — Sajnos ilyen is van. Előfordult, hogy valakinek a problémáját a jogalkalmazók és egyes hatóságok másképp értelmeztek. De az ilyen esetek megoldására hívták életre a bizottságot. Újvári Gizella Az Alpha Magyarországon A világ leggyorsabb mikroprocesszora A közelmúltban mutatták be a skóciai Soth Queensferryben a világ leggyorsabb mikroprocesz- szorát, amelyet a Digital Equipment fejlesztett ki. Az Alpha mikroprocesszor az elkövetkező esztendőkben ezerszeres teljesítménynövekedést eredményez — mondta Pier Carlo Falotti, a Digital Europe elnöke a bemutatón. Az Alphát egyébként úgy tervezték, hogy új számítástechnikai szabvánnyá váljon, így a Digital licencengedélyt ad az új technológiára más gyártó cégeknek is. A Cray Research és a Kubota Incorporated máris bejelentette, hogy számítógépeiben, grafikus munkaállomásaiban az új mikroprocesszort használja. Az új szabadalom felhasználásával készített első termék a Digital 21064 RISC processzor. A 64 bites chip négymilliárdszor nagyobb címzésű tartományú, mint az IBM, a Hewlett Packard vagy a Sun cégek által kínált eszközök; míg órasebessége kétszerié nagyobb, mint a vetélytár- sak által bejelentett legnagyobb sebesség. A Digital hazánkban 1990 áprilisa óta egy százszázalékos amerikai tulajdonú kft.-vel van jelen. Az 1 milliárd forintos alaptőkéjű és száz alkalmazottat foglalkoztató cég múlt évi forgalma elérte a 16 millió dollárt. Szolgáltatási körükbe tartozik ezután, hogy a felhasználókat eligazítják az új Alpha számítógépes környezet működtetésében. LASSELSBERGER - KNAUF NEMESVAKOLAT Az LB nemesvakolat lábazatok, falak vakolására egyaránt alkalmas. Az LB nemesvakolat huszonegy színben készül. Az LB nemesvakolat felhordásához csak víz kell. LB nemesvakolatot árusító telepeink: TÜZÉP-telep Salgótarján, Baglyasi u. 3. 32/10-895 Eger, Kistályai u. 36/10-224 Füzesabony, Hunyadi u. 39/41-248 Hatvan, Hősmagyarok tere 38/11 -276 Miskolc, Vágóhíd u. 9. 46/347-811 Kazincbarcika, Marx IC u. 48/11-034 Tiszaújváros, Ipartelep 49/11-023 Sárospatak, Wesselényi u. 41 /11 -540 Szerencs, Eperjesi u. 41/31-036 „AZ LB A LEGJOBB!” ESZAK-MAGYARORSZAGI TÜZEP
