Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-17 / 65. szám
HÍRLAP, 1992. március 17„ kedd HATVAN ÉS KÖRZETE 5. Kismesterségek a könyvtárban Újra megszervezték a kismesterségek tanfolyamát a hatvani Ady Endre Könyvtár és Közösségi Házban. Amint azt Molnáráé Püski Irén kurzusvezetőtől megtudtuk, a gyerekek már kézműves táborozáson is részt vettek Ácsán. Az óvodások és alsó tagozatosok szakkörén kívül működik a felsősöké, valamint a felnőttek tanfolyama. A kézműves foglalkozásokon fontos szempont, hogy csak természetes alapanyagokat használjanak fel. A kézügyesség fejlesztésén tűi az is cél, hogy a részvevők megismerkedjenek az eredeti népi motívumokkal, belekóstoljanak a tárgyi néprajzba. A fonás, szövés, gyékényezés egyben ízlésjavító is. Az óvónők, pedagógusok foglalkozásai elsősorban azért hasznosak, mert mindennapi munkájuk, a nevelés során átadhatják ismereteiket. A kismesterségek tanfolyamát nagyban segíti a könyvtár földszintjén található Guzsalyas bolt, amely a természetes anyagokat szolgáltatja a különböző foglalkozásokhoz. A hatvani török mogyoró Szomorú hírt olvastam a Heves Megyei Hírlap február 29-i számában megjelent „Az utolsó mohikánok” című, szerzői megnevezés nélküli cikkben. Az úrás pár mondatot szentel a fajuk néhány utolsó példányában ma még fellelhető török mogyorónak is. A cikket idézve: „...mi már csupán hallottunk a török mogyoróról, amely fává növekedett, néha elérte még a 20 méteres magasságot is. Nos, a nógrádi Romhányban áll egy ilyen török mogyorófa, amely alól (a monda szerint) Rákóczi fejedelem végignézte a romhányi csatát...” Örömmel kiegészíthetem a hírt: Hatvanban, az úgynevezett MÁV-kolónia területén, (a Rákóczi, Bezerédi és a Majté- nyi utcában) ma is található -tizenhat török mogyorófa (Cori- lus columa). Id Ring Lajos: „A hatvani MÁV-kertészet száz éve. 1889-1989. (A „Sínek Világa” 1989-ben megjelent külön száma)” című mű szerint e török mogyorókat Endrész Lőrinc MÁV-fokertész telepíttette az 1910-es években. Sok mogyorófa elpusztult a hatvani állomás és környékének 1944. szeptember 20-i bombázásakor. Az élniaka- rás ritka példáját mutatja a Rákóczi út és a Bezerédi utca sarkán Í a Bezerédi utca 1. sz. alatti télén) álló egyik török mogyoró- fa. A bombázáskor ez a fa is megsérült, öt ágra hasadt. Ez a közös törzsből induló, égre törő öt rész ma is eleven, virágzik, termést hoz. Az említett ingatlanon magasba törő török mogyorófákat Pestről érkező botanikusok is megcsodálták, de egy alkalommal még egy német botanikus is érdeklődött irántuk. Sajnos, e fák is veszélyben vannak: a telepítésük óta betonjárdákat készítettek a gyökereik fölé, és a Rákóczi úton zajló hatalmas forgalom benzingőze, kipufogó-gaza sem „hasznai” a lombjainak. Meg kell említeni, hogy ez a mogyoró már régóta értékes emberi táplálék, ezt tanúsító maradványait már a kő- és a bronzkori cölöpépítményekben megtalálták, az ókorban pedig leírtak a termesztését. E meleg és fénykedvelő növény Magyarország területére délkelet felől terjedt el, a jégkorszak után, amikor melegebbre fordult. Ezt az úgynevezett korai melegkort nevezik „mogyorókomak”. (Említik „mogyoró-tölgy-kor” névén is.) Kétszikű, a nyirfafélék családjához tartozó növénynemzetség a mogyoró. Virágja lecsüngő barkában állóporzós, illetve rügyhöz hasonló termős virág. Az Uj Magyar Lexikon 5. kötet 28. oldalán leírtak szerint a mogyorófélék közül csak a török mogyoró élvezhetetlen. Ezen állítást magam és a családom nevében a több évtizedes mogyorófogyasztásunk alapján nyugodtan megcáfolom. Hogy e napjainkra igen megritkult növény szépségét és tápláló termését tovább élvezhessük, minden lehetséges eszközt meg kell ragadnunk teljes kipusztulásának megakadályozására. Demény-Dittel Lajos természetbarát-túravezető Idény előtt fenyőharaszti kastélyszállóban Egy éve működik szállóként a fenyőharaszti kastély a Chemol Szerviz Kft. üzemeltetésében. Az egykori Podmaniczki-féle udvarházban olyan körülmények fogadják a vendégeket, amelyeket még elvétve találni. — A klasszicista stílusban, a múlt század elején épült kastélyt három év alatt újították fel, Fe- renczi István Ybl-dijas építőművész vezetésével — tudtuk meg Szitvoszkyné Szőke Zsuzsannától, a szálló igazgatójától. — A berendezés valamennyi tárgya zsűrizett, iparművészeti alkotás, s egységes, nyugodt összképet nyújt a belső környezet. Egyébként az adottságok jó alkalmat biztosítanak különböző konferenciák, üzleti tárgyalások, találkozók megrendezésére is. Már készülünk az idei idegenforgalmi szezonra, a vendégek fogadására. Sok külföldi pihenőt várunk a német utazási irodákkal kötött szerződés alapján, s még olaszok jelezték érkezésüket. Szívesen jönnek ide külföldi és magyar vadásztársaságok, s előszeretettel fordulnak meg a turizmus kedvelői. — Mit tudnak nyújtani nekik? — Tizennyolc szobánk van, köztük apartmanok fürdőszobával, színes tévével, telefonnal, minibárral. Az egész épület pad- lófűtéses, de a hangulat kedvéért cserépkályhákba is befűthetünk. A szállóban szauna, úszómedence, sportszoba, tekepálya van, s több tárgyalóterem. A parkban két feszített víztükrű úszómedence, teniszpálya, lovarda. Rendezünk garden-partykat, éjszakai fürdőzést, malacsütést. A programban szerepelnek kirándulások is: lovasszekérrel a közeli vadasparkba, mikrobusszal a Mátrába, Hollókőre. — Mindezek a szolgáltatások nem az átlag magyar turista zsebéhez „ méretezettek... ” — Egészen olcsó árral is tudunk fogadni vendégeket, ugyanis van turistaszállónk. Akár diákoknak is megfelelnek ezek a szobáink. ___ E mberléptékű tervek Nagykökényesen Az elmúlt egy évben a település önkormányzata arra törekedett Nagykökényesen, hogy orvosolja azokat a gondokat, amelyeket a korábbi társközségi státuszban nem tudtak helyben megoldani. így elkészült mintegy 130 méter jó minőségű út, s a temetkezés kultúrált feltételeit is megteremtették egy hatvani vállalkozósegítségével. Döntöttek a helyi adókról is: évente 2000forint kommunális adót fizetnek majd, de újdonság, hogy a helybeliek ezt az összeget le is dolgozhatják közmunkával. Erre jó alkalom a település általános iskolájának felújítása. Mivel ez az intézmény a hajdani kastélyban működik, a község gazdái több pályázatot is benyújtottak céltámogatás elnyeréséért. Annyi már bizonyos, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség által megállapított előírásokhoz ragaszkodva újítják fel az épületet. A szakipari munkát vállaló polgárok segítsége óránként 150 forintot, az egyéb segédmunkát végzők teljesítménye pedig 100 forintot jelent. Részben ennek a kezdeményezésnek is köszönhető, hogy nagyon sokan élnek a közmunka lehetőségével, s így minden bizonnyal az iskola is hamarabb készül majd el. Az önkormányzatra háruló másik nagy feladat az átmeneti és a szövetkezeti törvényből adódó teendők lebonyolítása. A téesztől a a község határában 314 hektár földet kérnek vissza a kökényesiek. Ezen a területen a későbbiek folyamán telkeket szeretnének kialakítani, az erdős részeket pedig a korábbi tervek szerint kívánják újratelepíteni. Tervezik továbbá, hogy a rosz- szabb minőségű részeket legeltetésre használják majd fel. Abban bíznak ugyanis, hogy a helyi gazdák újra kedvet kapnak az állattartáshoz. Örvendetes hír, hogy a hagyományos nyári olvasótábori mozgalom központja lesz Nagykökényes. Az elképzelések szerint ugyanis az iskolaudvaron lévő parkos részen táborozásra alkalmas faházakat alakítanának ki a szükséges szociális létesítményekkel kiegészítve. A célok között szerepel egy üzletház és egy vendéglő megnyitása a községben. Jó hír ezen kívül, hogy az idén elkezdődik a telefonhálózat bővítése is. Binder Géza „befejezte” a háborút Horthy Miklós, ha felül a fehér pej lovára, Bevágtat az ellenség sorába. A két szeme játszik örömében. Lova lába habot ver a piros román vérben. De sokat énekeltették ezt a katonadalt a leventékkel a húszas, harmincas években... Bármennyire szerették volna is azonban a soviniszta katonai vezetők megtámadni Romániát, a II. világháború kezdetén ezt megakadályozta Hitler, sőt a magyar és a román hadsereg együtt harcolt a németek oldalán a Szovjetunió ellen. Hanem 1944 augusztusában, amikor Románia szembefordult a németekkel és szövetségeseivel, úgy érezték, itt az alkalom. A horthysta hadvezetés nem is késlekedett: gondolkodás nékül elrendelte a támadást Románia ellen Dél-Erdély visszafoglalásáért. Az eredmény: csúfos megfutamodás. A hadtörténészek jól tudják magyarázni a kudarc okát, egy azonban biztos: a vereség nem azért következett be, mert a magyar rosszabb katona lett volna a románnál, az orosznál vagy a németnél. Binder Géza nyugdíjas vasutas Hatvanban. így emlékezik vissza az akkor történtekre: „1944. április 16-án vittek ki a frontra, a Dnyeszterhez. Onnan minket megfutamítottak a „szovjet testvérek”. Átjöttek a Dnyeszteren, s nekünk menekülni kellett. Mentünk is hátra egészen a Kárpátokig, egészen Ökörmezőig bejöttünk. Akkor kapituláltak a románok. Bennünket átirányítottak a román határra. Egészen Aradig mentünk. Ott támadásba kezdtünk, és eljutottunk egészen Világosig. Ott azonban csak egy napig maradhattunk, mert megtudtuk, hogy a románok összefogtak az oroszokkal, és nagy erővel támadnak. Erőltetett menetben kellett viszavonulnunk éjféltől reggelig: Kisiratosig jutottunk, de közben bekerítettek bennünket. Kisiratos már tele volt orosz- szál. Vagy hét kerítésen másztam át. Szakadt a katonaruha, de még a bőr is a kezemről. Jöttek a tankok, a páncélosok. Lőttek ránk a házakról, a toronyból, a háztetőkről. Mire kimenekültünk a faluból, elveszett vagy háromszáz emberünk. Ott jajgattak a sebesültek az út menten: segíts!, de nem tudtunk segíteni, menteni kellett az irhánkat. A katonaruhát Mezőtúrnál tettem le, mert akkor nekem már vége volt a háborúnak. A Holt- Körös területén gyűlt össze a zászlóaljunk maradéka. Ott is körülzártak bennünket az oroszok. A gáton igyekeztünk kimenekülni. Amikor elhagytuk a Holt-Köröst, én leültem a gáton. Mondtam magamban: nem megyek tovább, részemről vége a háborúnak. Megkérdezték, miért ülök le. Mondtam: a bakancsomat kell megigazítani, csak menjetek tovább. Három hatvani barátom csalatkozott hozzám: Bordás Jóska, Ocsovai Jancsi meg Kovács Pista. Nekik megmondtam: Gyerekek! Van-e kedvetek tovább is katonáskodni? Mert nekem nincsen. Ha agyonlőnek, én akkor sem megyek már tovább harcolni. Megvártuk míg elvonult az egész zászlóalj, akkor bementünk a Fehér-Körös partián lévő gátőrházba. A gátőr csak aludttejet tudott adni kenyérrel. Azt is megköszöntük. Aztán felküldött bennünket aludni a padlásra. Alig tudtunk aludni egy órácskát, már jött a gátőr: Keljenek fel azonnal! Itt vannak az oroszok a közelben... Gyorsan felkászálódtunk, lementünk a létrán: Most merre? Legjobb, ha a Berettyó partján mennek Mezőtúr felé, arra még nincsenek oroszok — mondta. Hát mentünk arra. Én a pisztolyomat bedobtam a Berettyóba, a többiek meg a puskájukat. Találtunk egy tanyát. Megkérdeztem a gazdát: Nem tudna egy nadrágot adni? Adok érte egy katonanadrágot. A másik tanyában kabátot kértem a katona zubbonyomért. így öltöztek át a többiek is, hogy olyanok legyünk, mint a civil munkások. Még szerszámot is kértünk: egy-egy kapát, lapátot, ásót. Az országúton utolértek az oroszok bennünket egy teherautóval, de továbbengedtek. Közben visszamentünk Te- nyőig. Ott még tiszta volt a helyzet. Bekéredzkedtünk két házba. Az egyikben a csendőr felesége lakott, a másikban egy olyan asz- szony, akinek katona volt a férje. Szívesen befogadtak bennünket, mert féltek az oroszoktól. Nem sokáig maradtunk náluk, indultunk tovább hazafelé.” Még sokáig mesélte Binder Géza a hazáig tartó út kalandjait. Mert izgalmakban bővelkedő út volt. Közben változott a hadihelyzet, mivel átmenetileg visz- szaszorították az oroszokat. Gyalog érkeztek haza Hatvanba november közepén. Még meg sem melegedtek, már ott voltak a lakásán a gyermekkori barátai: „Ha nem jelentkezik az alakulatánál, csendőrökkel vitetik el...” Mennie kellett újból Gyöngyösre. A Németországba vonulás elől a „kerítés parancsnokságon” keresztül távozott ismét haza Hatvanba, ahova Katalin napján vonultak be a szovjet katonák. Németi Gábor Politikaelméleti szabadegyetem Március 19-én este 6 órakor lesz a hatvani Ady Endre Könyvtár és Közösségi Házban a népszerű politikaelméleti szabad- egyetem következő foglalkozása. Ezúttal Schlett István politológus, egyetemi tanár tart előadást „Eötvösi hagyományok a politikában” címmel. Családsegítő Szolgálat Hatvanban, a Hatvány Irén utca 6. szám alatt működik a városi Családsegítő Szolgálat.. Most új klubot szeretnének alakítani mindazoknak, akiknek nincs kivel megosztaniuk gondjaikat, akik társaságra vágynak, és szívesen töltenék szabadidejüket közösségben. Ezért kérik az érdeklődő hatvani polgárokat, bármikor keressék fel őket részletes megbeszélés céljából. Váljak a segítőket Lőrinci város testvérközsége, Gyergyóremete kéri azokat a segíteni kész lőrincieket, akiknek bármilyen jellegű — szép- vagy szakirodalmi — nélkülözhető könyvük van, juttasák el az iskolába, illetve Barotai atyához a templomba. Felkészítő a vetélkedőre Lapunkban már hírt adtunk róla, hogy tavasszal Arany János műveltségi vetélkedőt és balladamondó versenyt rendeznek Hatvanban. A versengésre felkészítő foglalkozásokat is a városi könyvtárban tartják. Március 18-án délután fél 4-kor dr. Csűrös Miklós egyetemi tanár „Arany balladáiról”, április elsején délután fél négytől dr. Kic- zenkó Judit egyetemi tanár a költő lírájáról tart előadást. A Biblia a helyes életmódról A Bibliaiskolák Közössége és a petőfibányai művelődési ház közös sorozatában az öregedés és a halál kérdéseiről lesz szó március 23-án délután 5 órakor. Sonnleitner Károly, a Bibliaiskolák Közösségének munkatársa az életkorok feladatairól, örömeiről, szépségeiről tart előadást. Népfőiskolái összejövetel A hatvani polgárok népfőiskolájának rendezvénysorozatában legközelebb a szülő-gyermek kapcsolatát javító foglalkozásra kerül sor a Városi Művelődési Központban. Március 23-án délután 5 órakor Pintér Tiborné, a Nevelési Tanácsadó pedagógusa tart előadást „A csoport hatása az egyénre” címmel. MÉRETES SZABÓSÁG Vállaljuk: — öltönyök, — szmokingok, — kosztümök, — egyenruhák készítését. Kedvező árakon. Eger, Liszt Ferenc út 19. Tel: 36/14-492 Vakarcs Péter szabó v /
