Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-14-15 / 63. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. március 14—15., szombat—vasárnap Majomagyvelőt már átültettek Következik: a hasnyálmirigy A szervátültetés az orvostudomány csúcstechnológiáját jelenti, de vajon hol a határa ennek a műtéti eljárásnak? Erről és egyéb — a transzplantációval ösz- szefüggő — kérdésekről beszélgettünk dr. Flautner Lajos egyetemi tanárral, a SOTE I-es számú Sebészeti Klinikájának igazgatójával. — Napjainkban — mondja bevezetésképpen a szakember — a biológia és a technika összefonódott. Ha az egyik oldal lép, a másik igyekszik utolérni. Ez a nemes verseny pedig az embert, az orvostudományt szolgálja. — Vajon jó példa erre a műve- sekészülék, illetőleg a veseátültetés? — Igen. Bebizonyosodott, hogy jelenleg az élet minősége szempontjából egy átültetett vese sokkal kedvezőbb lehetőséget teeremt, mintha hetente kétszer- háromszor gépen kell dializálni. Egyébként figyelemmel lehet kísérni, hogy mind hosszabb a műtétet követő túlélési idő, hiszen egyre korszerűbb gyógyszerek próbálják megakadályozni a kilökődést. A kutatás fő iránya ma: miként lehet a biológiai ösz- szeférhetetlenséget tompítani. — Napjainkban egyre többet hallunk a hasnyálmirigy-átültetésről, illetve annak mesterséges pótlásáról... — A mesterséges hasnyálmirigy valójában olyan kis berendezés, amely érzékeli a vércukor- szintet, komputer számolja ki a szükséges inzulinmennyiséget, és azt folyamatosan adagolja. — Kérem, szóljon arról is, hogy nálunk alkalmazzák-e már ezt a gyógyításmódot? — A méretek nagysága miatt csak súlyos esetekben, intenzív terápiás osztályokon, például az I-es Számú Belgyógyászati Klinikán használják. A fejlesztés abba az irányba halad, hogy a megbetegedett szerv funkcióját helyettesítse a gép. — A hozzá nem értőazthihet- né, hogy természetesebb az emberből emberbe történő átültetés, mintáz élő szervezet és a gép kapcsolata... — Az emberi szervezet néhány százezer év alatt alakult ki, és a fejlődése során arra készült fel, hogy a bekerülő idegen anyagokat, fehérjéket le tudja küzdeni. A fehérjesejtek, a linfociták azért dolgoznak, hogy az átültetés során bekerülő idegen fehér- jéket legyőzzék. Szervezetünk a gépre csak mechanikus értelemben hasonlít, de annál sokkal tökéletesebb, hiszen van védő-, illetve kijavítóképessége is. — A jelenlegi ismereteink szerint vajon van-e a szervátültetésnek határa? — A vese-, a máj- és a szív- átültetés után már nálunk is kísérleteznek a tüdő átültetésével. Nyugaton már gyakorlat, hogy a tüdőt és a szívet együtt ültetik át. — Professzor úr látott már ilyen műtétet? — Még nem, de olvastam róla. — Manapság a hasnyálmirigy-átültetésről is egyre többet lehet hallani... — Ezt a műtétet a fiatalok esetében érdemes megkísérelni. Mert hiába adjuk a cukorbeteg gyereknek az inzulint, egy bizonyos idő után tönkremehet a veséje, a szeme, idegrendszeri károsodás alakulhat ki. Ha az ilyen betegeknél elkerülhetetlen a veseátültetés, akkor sokkal eredményesebb, ha egyben új hasnyálmirigyet is kapnak. Ezzel a cukorbetegség is meggyógyítható. — Várható nálunk ilyen műtét a közeljövőben? — A világ első szívátültetése 1967-ben történt, és nem sokkal utána végrehajtották az első hasnyálmirigy-átültetést is. Apróbb hasnyálmirigy-szigetek beültetése már nálunk is történt. Reméljük, hogy mihamarabb sor kerül a teljes átültetésre is. — Külföldön majomból majomba már ültettek át agyvelőt. Hol tartanak a humán kísérletek? — A szakirodalomban sokat lehet erről is olvasni, de konkrét műtétről még nem hallottam. Egy biztos, az orvostudományban nem szabad semmiről se kimondani, hogy lehetetlen! Amit akár két évtizeddel ezelőtt még csak fantasztikus filmekben láttunk, az bizony ma már napi műtéti gyakorlat. Szabó Margit (Ferenczy-Europress) Anyanyelvűnk a vallomásos hevületéi emlékezések tükrében Az édes anyanyelv iránti szeretetünk, ragaszkodásunk végigkísér bennünket kora gyermekkorunktól kezdve, amikor elindulunk az „anyanyelv ösvényein” (Sütő András), s egész életünk folyamán tart, erősödik értelmi és érzelmi életünk minden rezdülésében az a felismerés, hogy az egyén és a nép műveltségének fogalmába beletartozik az anyanyelv iránti hűségünk, s beszédünk, nyelvhasználatunk tisztaságának, kifejező erejének megóvása, ápolása érdekében végzett kötelezettségeink vállalása. Köztük a gyermeki és az ifjúkori megélt élmények éppen úgy, mint az öregkori visszaemlékezések tükrében megelevenedő meghitt vallomások az anyanyelvnek, az anyanyelvjárásnak fontosságáról, népet és nemzetet megtartó erejéről. Az alaphangot MáraiSándor vallomása közvetíti számunkra: „Magyar nyelv, édességem, kenyerem, szerszámom, bánatom, boldogságom. Százhúszezer magyar szóval mondhatjuk el, hogy élünk a népek tengerében. Magyar nyelv, mindenem te vagy! Mi, az egyén és a nemzet élünk benned, mint a sejt a vérben!” Mai magyar irodalmunk kiváló képviselője, Cseres Tibor vallomásában a mai felnőtt társadalmunk családi kötelezettséget vállaló szülők számára fogalmaz meg megszívlelendő gondolatokat: „Szüleimtől az anyanyelvet is örököltem, szülőföldem környezetével együtt.” (Magyar Nemzet, 1992.január22.).Hogy mennyire értékes vallomás számunkra, ha a vallomástevő visz- szaemlékezéseiben a gyermekkori nyelvi, nyelvhasználati élmények, a családi környezetben, a falusi utcai barátok beszédközösségében hallott nyelv ízes hangzásai, színdús szavai elevenednek újra, arról Szalay Lajos, a világhírű magyar grafikus, a magyar képzőművészet teremtőerővel megáldott képviselője tanúskodik. A vele készített interjú mondanivalójának lényege, hogy gyermekkorában sem maradt magára, s a gyermek fülével tisztán meghallott élő beszéd, az anyanyelv hangszínei, hanglejtésváltozása egy egész életre hűséges kísérőivé nemesedtek. Erről bizonykodnak ezek a szöveg- részletek: „A nagymamámtól megtanultam a szép magyar beszédet. Nekem nem anya-, hanem nagyanyanyelvem van. A tarnabodi parasztok között nekem nem gyermekszobám, hanem gyermekistállóm volt, mert én ott nevelkedtem, a parasztok között‘a szép beszéd kötelező volt. Azért voltam én olyan boldog Tamabodon gyermekkoromban, mert sem voltságát, sem jövőbeliségét nem éreztem, csak jelenét. Visszaemlékezésének tükrében gyerekkori nyelvi környezetének jelenét valóban a gyerek szemével látott és érzékelt valóságában vetíti elénk, amikor egy tájszóra bízza a kulcsszerepet: „Amúgy is penyhe gyerek voltam — így mondta nagyanyám —, gyenge, vézna alkatú,” s akkor is, amikor az egykori gyerek szemével látott tarnabodi valóságot a megélt élmények frissességével vetíti elénk. „Amikor egy kis borjú az embert képen nyalintja, ennél nagyobb boldogságot én nem tudok elképzelni.” Hiába nem élt negyven évig itthon, ez a szövegrészlet mégis azt bizonyítja, hogy a lelki rezdülések titkos csatornáin formálódó gyerekkori képeket megelevenítő tama- bodi nyelvi öröksége segítségével „oly mesterien vezeti a szavakat, ahogyan a ceruzát” (Magyar Nemzet, 1991. dec. 24.). Művészi rajzaiban is felfedezhetjük, hogy a Tarna-patak mentén települt Bőd szalagtelkes településének, boglyakemencés házainak, sövényfalazatú építményeinek, szalmacsokor oromdíszeinek gyerekszemmel sokszor megfigyelt képi, rajzi elemei a művészi látomás síkján hogyan kelnek új életre. Az anyanyelv iránti szeretetünk és ragaszkodásunk minősége attól is függ, mennyire ismerjük azt a természeti és emberi környezetet, melyben élünk és munkálkodunk. A tarnabodi népi közösség Szalay gyerekkorában szó- és szóláshasználatával is hozzájárult ahhoz, hogy egy egész életre kötődjön anyanyelvéhez. A múltban a Heves megyei iskolák mesterei úgy tanították a földrajzot, hogy az egymáshoz kapcsolódó helységek neveit szedték rigmusba. Ne érezzék magukat kiszakítva a közösségből, például abból, amelyet a Tárná előnév minősít: Bőd, Zsa- dány, Méra, adja Boconádra, Pély kandikál balra, Disznó Szent Miklósra. Az egészséges népi humor teremtett meg olyan szólásformákat, amelyeknek mondanivalója a humor jegyében minősíti a hódiakat éppen úgy, mint azt a valósághátteret, amelyben megszületett a szólásforma: Sikertelen, mint a bodi búcsú (A bíró a búcsú napján gyászt rendelt el); Sorba megyen, mint Bodon a bíróság; Úgy jóllakott, mint a bodi kutya a szentmiklósi szemetén. Vajon Szalay Lajos magával vitte-e ezeket a bodi szólásokat negyven évig tartó külföldi útjára? Azt hiszem, igen, mert arról is vallott, hogy külföldön „még levegőt sem vettem, azt is innen vittem magammal.” Dr. Bakos József Kertész leszek Ficus Bármilyen dísztárggyal felveszi a versenyt ez a gyönyörű Ficus benjamina golden prince A ficus az egyik legelterjedtebb szobanövényünk. Honosítása valamikor a századfordulón kezdődött a Ficus elasticával. Ma már több fajtája és változata kapható. A Ficus elastica a trópusi Ke- let-Indiából származik, ahol 6 méter magas fává fejlődik, nagy kaucsuktartalma miatt haszon- növényként (gumifa) is termesztik. Nálunk — szép, nagy, fényeszöld levelei miatt — az egyik legkedveltebb, legtöbbet vásárolt cserepes szobanövény. Helyigénye — ha szép, terebélyes példányokat kívánunk nevelni — nagy, ezért a mai, szűkös lakásviszonyok más, kisebb termetű fajták piacra hozását ösztönözték. Ilyen a ma legdivatosabb Ficus benjamina és annak tarka levelű változata, a Ficus benjamina golden prince. Indiában nagy fává nő, akár két méter is lehet. Laza ágrendszere, szép, homokszínű kérge, kissé csüngő alkata miatt főleg a modern lakások kedvelt növénydísze. Kevesen tudják, hogy hazájában parazita növény, magjai más fákon csíráznak ki. A fejlődő Ficus benjamina a gazdanövényt hosszú léggyökereivel behálózza és pusztulásra ítéli. Lakásban főleg más, nálánál kisebb méretű növénnyel csoportosítva mutat igazán jól, de nagyobb, kifejlett példányai magányosan is dekoratívak. Olyan „menő” cserepes növény, hogy szinte minden nyugati tévéfilm, lakberendezési lap szobabelsőjében felfedezhető. A nagy termetű ficusok közül a legmutatósabb és egyben legigénytelenebb a Ficus lyrata. Gyönyörű, nagy, haragoszöld levelei a hegedűre emlékeztetnek. Növekedése erőteljes, de visszavágással elágazásra kényszenthetjük, és kordában tarthatjuk. Szépsége mellett előnye, hogy mostohább, száraz levegőjű lakótelepi lakásokban is fejlődik. Régebben csak növényházakban volt látható, ma már szobadísznek is használják a dús hajtástömeget fejlesztő, csüngő — kapaszkodó — ficus pumila varegátát. Fiatalkori hajtásai vékonyak, léggyökerekkel rendelkezik. A borostyánhoz hasonlóan szinte mindenre kúszik (fa, kő, beton, téglafal). Ha nem talál támasztékot, akkor csüng. Valamennyi ficus fényigényes, ezért a szoba világos oldalára állítsuk. Téli levelei kisebbek, ez elsősorban a nagy levelű Ficus elastica és Ficus lyrata „alakján” okoz szépséghibát. A tűző naptól óvni kell, különösen a kapaszkodó ficust, ami az árnyékot is jól tűri. A mozgatást nem kedvelik. Ezt főleg azoknak a háziasszonyoknak mondom, akik havonta átrendezik a lakást. Vétek elmozdítani, ha szemmel láthatóan azon a helyen jól érzi magát. Érzékenyek a pangó vízre, a hideg aljzatra. Ha a gyökerek körül a hőmérséklet tartósan 14-15 Celsius-fok alá csökken, a levelek sárgulni kezdenek. Minél kisebb a cserép, annál veszélyesebb, mert hamarabb áthűl. Ha a hőmérséklet csökkenése túlön- tözéssel társul, el is pusztulhat. A legalacsonyabb hőmérsékletet a Ficus pumila viseli el, de lényeges, hogy ne ingadozzon. A kereszthuzat, téli időben az ablak rányitása káros hatású. Vízigényük a közepesnél nagyobb. Talaja legyen egyenletesen nyirkos. A Ficus pumila cserepének egyszeri kiszáradása is a lomb elvesztésével jár, és nem biztos, hogy újra kihajt. Ez utóbbit naponta (ha meleg a szoba, télen is), a többit 2-3 naponként öntözzük. Aki nem sajnálja a fáradságot, öntözésre készítsen „savanyú vizet”. Egy nagyobb edénybe osli tőzeget teszünk, amit vízzel feltöltünk (5 liter víz, 1 kg tőzeg). Néhány nap múlva leszűrjük, és öntözünk. A tavaszi időszak kezdetétől 10-14 naponként tápoldatozunk Florasca B tápsó vagy Wuxal tápoldat 1 ezrelékes oldatával. Tavasztól őszig szabadba, teraszra vihetjük, de a kinti klímához (fény, hő) edzeni kell. V. Pénzes Judit A skót távirata A hajó, amelyen egy skót cég utazója hazatérőben volt, zátonyra futott. Az ügynök a második nap után táviratozik a cégének: „A hajóm második napja zátonyon, stop, sürgős választ kérek, hogy mit csináljak, stop.” A választávirat szövegét lásd a vízszintes 7., valamint a függőleges 1. és 7. számú sorokban. VÍZSZINTES: 1. Körömmel való dörzsölés 7. A távirat szövegének első része (zárt betűk: Z, R, Á) 13. Férfinév 14. Nemes ló 15. Ajtót csuk 16. Bölcs király volt 19. Gróf egynemű hangzói 20. Ékesség 22. Hajigái 23.... sia (Az íz érzékelésének hiánya) 24. Tárgy felügyelete 26. A sav teszi 27. A térnek zárt felülettel határolt része (névelővel) 28. Működő vulkán Szicília szigetén 30. Nyújtott kezével érinteni tud 31. Főorvos része! 33. Technikai sportok újsága 36. Kettős mássalhangzó 37. Férfinév 39. Női név 40. Fájdalom 4L Katonai szövetség Európában 43. Az Angyal személyneve 44. Görög betű 45. Játékból kivont kártyalapok összessége ^műszóval) 47. ...fa (ékszerfé- leseg) 48. Ugyanakkor 49. Szovjet repülőgéptípus 50. A filmet leforgatta 53. Részben adja! 54. Tüzet szüntet 56. A vas felületét oxidréteg borítja 57. A személyére — régiesen 58. Ágytakaró 60. Ruhára felvarrt díszítés 61. Taszított 62. A kutya panaszos hangot hallat 64.... Angeles (város az USA-ban) 65. Hangosan zúgva hullámzó 66. Pénzt utalványon megküld. FÜGGŐLEGES: 1. A távirat szövegének második része (zárt betűk: D, E, I) 2. Okmányt szignál 3. Természetesen 4. Annyi mint, röv. 5. Keskeny nyílás 6. A folyó vízszintje emelkedik 7. A választávirat harmadik, befejező része (zárt betűk: SZ, D, P) 8. Beteget kezel 9. Tudományos tétel 10. Arany — franciául 11. Fekete bőrűek megvető elnevezése az USA-ban 12. Város Belgiumban, itt vetették be először a mustárgázt 17. Kacat 18. Tüstént 21. A láthatatlan ember című regény egyik hőse 23. Szerencsejátékban kockáztatott pénzösszeg (névelővel) 25. Dobálós pénzjátéknál kihúzott zsinór 27. ... iacta est (A kocka el van vetve) 29. Névelős lakoma 30. Szöveget tévesen jegyez 32. Bágyadtan arra a helyre megy 34. Óxigént háromatomossá alakít 35. Egyre élesebbé válás 36. Fellegvár a Gellért-hegyen 38. Női név 40. Zsidó férfinév 42. Alattomos támadás jelzője 44. Az aromája 46.... Ova- neszján (szovjet sportdiplomata) 48. Az osztrák pénz nemzetközi rövidítése 51. Lakoma 52. Szájat nagyra nyit 55. Valóságos adat 57. Szőnyeg szegélydísze 59. Német nőnemű névelő 61. Görög betű 63. Tanárképző, röv. 65. Zita egynemű hangzói. * * * A megfejtéseket március 19-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila
