Heves Megyei Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-14-15 / 63. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. március 14—15., szombat—vasárnap Karabah: tenni a tűzszünetért Grúzia nem siet Grúzia nem siet belépni a Szovjetunió helyén létrejött Független Államok Közösségébe. Ezt Eduard Sevardnadze, a szülőhazájába a múlt héten visszatért egykori szovjet külügyminiszterjelentette be tbiliszi sajtó- értekezletén. A politikus, akit a hét elején megválasztottak a grúz Államtanács elnökének, elmondta, hogy borúlátó az Államközösség jövőjét illetően, s egyben bejelentette, hogy alapítványt hoznak létre a kaukázusi köztársaság megsegítésére. Irak ellen: embargó továbbra is George Bush amerikai elnök és Husszein jordániai király a közel-keleti térség megoldandó problémáiról tárgyalt Washingtonban. Egyetértettek abban, hogy fenn kell tartani az Irak elleni embargót, amelyet a tavalyi Öböl-háború befejeztével a Biztonsági Tanács rendelt el. Ami a két ország kapcsolatait illeti, Bush ígéretet tett vendégének, hogy Washington segítséget nyújt Jordániának az iraki piac elvesztéséből eredő gazdasági nehézségeinek ellensúlyozására. Készülnek Kijevre Utolsó egyeztető tanácskozást kezdtek tegnap Moszkvában az Államközösséghez tartozó országok kormányfői. Az egy hét múlva sorra kerülő kijevi csúcs- találkozóra készülve a gazdasági egyezmények tervezeteit öntik végső formába. Értesülések szerint heves vita várható a külső adósság felosztásának ügyében. Jelcin nélkülözhetetlen Borisz Jelcin nélkülözhetetlen, mert pragmatikus és van politikai érzéke — így értékelte az orosz elnököt az amerikai hírszerzés vezetője, Robert Gates. Szerinte Jelcint a lakosság 40 százaléka támogatja. Az Államközösség hadseregének egy tisztje életét vesztette tegnapra virradó éjszaka Örményország északkeleti vidékén, amikor azerbajdzsán fegyveresek támadást intéztek örmény falvak ellen. Örmény források szerint az azeri határ mentén lévő településeket csütörtök óta ismét messzehordó ágyúkkal lövik Azerbajdzsánból. Á Karabah határán lévő Agdam városának védelmét is megerősítették pénteken az azeriek, újabb örmény támadásoktól tartva, miután az éjszakai tüzérségi összecsapásban három polgári személy életét vesztette. Süleyman Demirel török miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy a Karabahban harcoló felek, az örmények és az azerbajdzsánok ideiglenes tűzszünetben állapodtak meg. Törökország igyekszik közvetíteni a karabahi konfliktusban, de mindeddig nem sok sikerrel, ugyanis Ankara szemmel láthatóan — márcsak a rokoni szálak miatt is — inkább Bakut támogatja. A pénteki már a sokadik bejelentett fegyvernyugvás, de mindeddig egyik tűzszünetnek sem sikerült tartósan érvényt szerezni. Azonnali tűzszünetre szólította fel a Karabahban harcoló örményeket és azerieket George Bush amerikai elnök. Egyben javasolta a két szembenálló köztársaságnak, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlettel együttműködve keressenek békés megoldást a tragikus konfliktusra. Az elnök felszólította a szembenálló feleket, hogy ebben a bizonytalan és feszültségekkel teli időszakban ne törekedjenek pillanatnyi katonai előnyökre, fejezzék be a vérontást és ellentéteiket békés úton oldják meg. A felszólítás közzététele előtt Bush telefonon tárgyalt Demirel török miniszter- elnökkel a karabahi fejleményekről. Azerbajdzsánt tette felelőssé a Karabahban kialakult válságos helyzetért Párizsban megtartott sajtókonferenciáján Gerard Libardiján, Levon Ter-Petrosz- ján örmény elnök egyik tanácsadója. Mint mondotta, Baku mindenáron ki akarja erőszakolni a katonai megoldást, az örmény kormány viszont kész arra, hogy közvetítsen a karabahi örményeknél a tűzszünet érdekében, ha Azerbajdzsán is hajlandó abbahagyni a fegyveres akciókat. Szerinte a fegyverszünetet nemzetközi megfigyelő csoportnak kell ellenőriznie. Ehhez az érdekelt felek részvételével nemzetközi konferenciát kell összehívni, a Független Államok Közössége, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet és az ENSZ égisze alatt. A sajtókonferencián az örmény külügyminisztérium képviselője elutasította azt, hogy a közvetítésben Törökország is részt vegyen, mert szerint Ankara elfogult és az azeri álláspontot támogatja. Amerikai segély Kelet-Közép-Európának A Kelet-Közép-Európának nyújtott amerikai támogatás sok tekintetben sikeres, ám a viszonylag igen szerény anyagi keretei nem bővülnek — sőt, megszavazásukat késleltetik egyéb vonatkozású törvényhozási csaták — erről tájékoztatták illetékesek az MTI tudósítóját. Robert Barry nagykövet, a segélyprogramok külügyminisztériumi irányítója elmondotta: a hat kelet-közép-európai állam (köztük Magyarország) a folyó évben összesen 400 millió dollárnyi támogatáson osztozik. A javasolt keret a jövő évre ennél 50 millióval magasabb — ám egyúttal abból részesedik majd a három balti állam is. A törvényhozás még az idei keretek kiutalását sem hagyta véglegesen jóvá és bizonytalan az 1993-as költségvetés, illetve annak mértéke: a kongresszus demokrata többsége ugyanis addig nem fogadja el a külföldi segélyprogramokat, amíg a kormány nem dönt az Izrael által kért 10 milliárd dolláros hitelgaranciákról. Magyarországra az elmúlt évben 60 millió dollárt folyósítottak. Ebből 25 millió jutott a magyar — amerikai beruházási alapra, 10 millió az energiaprogramra: az összeg forint-értékéből támogatták a megemelt energiaköltségeket viselni nem tudókat. Magyar vonatkozásban a magánszektor, benne a mezőgazdaság fejlesztésén, a privatizálás és a pénzügyi átalakítás támogatásán van a hangsúly. Amint David Cowles, a programok Budapesten dolgozó irányítója elmondta: 25 amerikai tárca vesz részt a munkában tanácsadókkal, ösztöndíjakkal, programokkal. Könnyítő tényező, hogy a térségben Magyarország vonzza — a kedvező körülmények miatt — messze a legtöbb amerikai beruházást. Ugyanakkor éppen ezért fontos, hogy korszerű, elektronizált bankrendszer, vagy telefonhálózat álljon mielőbb rendelkezésre, amiben sokat segítenek. Barry nagykövet a térségnek nyújtott támogatást elégtelennek ítéli. Kijelentette: az elmúlt 30 év amerikai segélypolitikájának tanulsága, hogy nem a sok pénz hoz sikert, hanem az, ha demokratikus társadalom kialakításával kedvező légkört teremtenek a beruházásokhoz. Közép-Kelet-Európában ez az amerikai politika célja. A térítésmentes segélyek célja, hogy képzéssel, az infrastruktúra kiépítésével megteremtsék azokat a kereteket, amelyek között azután a gazdaság, az ország magától halad a fejlődés útján. (MTI) Könnyebb, mert nagyobb.POROTHERM®téglarendszer. 9 Három, a szokványosnál nagyobb méretű tégla, amivel köny- nyebben és gyorsabban lehet építeni. Ez a POROTHERM® téglarendszer, amivel a ház fűtési költségeinek 30%-a is megtakarítható. POROTHERM® 38 Külső falazóblokk.- egyedülállóan hőszigetel, kizárja a hideget. k= 0,54 W/m2 K * Normál habarccsal falazva vakolat nélkül.-1 négyzetméternyi külső falhoz csupán 16 tégla szükséges- szilárdsága igen nagy POROTHERM® 30 Belső teherhordó fal.- nagy szilárdságú- felveszi, tárolja és kisugározza a meleget- lakóklímája ideális POROTHERM® 10 Válaszfal.- jó vakolattartó- jól véshető- jól burkolható, ezért a vizes helyiségekhez is ajánlott POROTHERM® Természetes alapanyagú, egymással köny- nyen összeépíthető falazóelemek, födém- és áthidalók. Összeállt a rendszer Hozzájuthat az építőanyag-kereskedőknél és bázistelepeinken. (Ha a Porotherm termékekről részletes tájékoztatást igényel, kérjük, küldje visz- sza a mellékelt szelvényt.) Önnek. Aki építkezik. a POROTHERM® rendszert gyártja: HUNGÁRIA WIENERBERGER Téglaipari Rt. Budapest Bánk bán u. 17. H 1115 Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 O O ~r£, r ------------------------------i Kérem, küldjenek címemre részletesebb információt, i 1 Név:.............................................................................. l J Cím: ................................................................................ i l Hungária Wienerberger Téglaipari Rt. i 1115 Budapest, Bánk bán u. 17. 1 Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 1
