Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-11 / 35. szám
HÍRLAP, 1992. február 11., kedd PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5 A dolgok alapesete, amikor rendben zajlanak, megjelenik tehát egy cikk, s aztán jön arra az észrevétel, hogy tetszett vagy nem tetszett, és miért. Ehhez képest kicsivel ritkább, hogy egy sort sem látni valamiről, és épp ez a baj, vagyis, hogy a sajtó mindenféléket elhallgat direkt. Ilyenkor előadódhat, hogy egy laptárs ezt szóvá teszi, mint nemrég az Üj Magyarország a Hírlapot: „(kétell)” kolléga jegyezte meg Dupla Axel cím alatt, hogy a megyei újságtól még múlt év végén újságírók keresték meg a bátori polgármestert, beszélgettek is vele erről-arról, mégsem született írás, hiába mondott az első ember a faluról szépeket. Persze — vélte (kétell) —, hisz a polgármester MDF-es, és más községbeli társaival szemben elégedett, pénz van, a bátori ön- kormányzat nagyszerűen működik, töretlen a fejlődés, semmi lesújtó nincsen, ám mindez egy kommunista sajtóból átvedlett szerkesztőségben, amilyen a Hírlap is, nyilván nem téma, ottan csak a bajt keresik, a rendszert szidnák állandóan, az érdekli őket, nem Bátor, ezért nem közölték az anyagot. — Nocsak — gondoltam majdnem az első pillanatban, érintve érezvém magam, mint a bátori polgármester hajdani fag- gatója, bűnös cikk-megnemíró —, ha nem lennék kommunistából átvedlett szerkesztőség tagja, most jól megmondanám. Helyzetem azonban adott, átvedlet- tem, a hirtelen anyázás nem jöhet szóba, annál is inkább, mert bizonnyal (kétell) és a polgár- mester is gondolkoztak elébb, míg idáig jutottak, fontolgatták, mi lehet vajon Bátor mellőzésének oka. Felmerült például bennük, hogy mivel a téma időtálló, esetleg később írom meg, vagy egyszerűen lusta vagyok, vagy netán elterveztem, időközben megkérdezek más kormánypárti polgármestereket is, elégedettek-e szintén, jó-e náluk is annyira, mint Bátorban, s ekképp hosz- szasabb riportot állítok össze. Mindezeket tehát nyilván figyelembe vették, ezért magam szeretnék most elégtételt adni oly módon, hogy papírra vetem végre, miről is folyt az a bizonyos bátori beszélgetés ’91 végén, amikor váratlan látogatással örvendeztettük meg Derecskéi Csabát, a falu polgármesterét. A polgármester elmondta, hogy 1995-ben már 700 éves lesz a falu, de — sajnos — mély hagyományaik nincsenek, s szeretnének ezért hagyományokat teremteni. Erre alkalmas lehet első lépésként a faluház, amelyet nemrég újítottak fel, s ahol karácsonykor például betlehemes színdarabot mutattak be a helyi gyerekek. Ugyanakkor gondolkodnak azon, miképpen lehetne bekapcsolódni a falusi turizmusba, az idegenforgalomba, hogy ezáltal is fejlődhessen, gazdagodhasson a község. Az is kiderült Derecskéi Csaba szavaiból, hogy jó ugyan az önállóság, amelyet nemrég vívtak ki — elszakadtak ugyanis a korábbi társközségektől —, ám egy határon túl könnyen a visszájára fordulhat a dolog, hiszen any- nyi mindent kell még tenni Bátorban. Gondok vannak az ellátással, egy ifjúsági klubot is szeretnének beindítani, az ivóvízhálózatot pedig csak a közeljövőben, 1992-ben helyezik üzembe. A polgármester ugyanakkor hangsúlyozta: nem minden csupán az anyagiak kérdése. Egyébként is, szerinte soha ennyi pénzük nem volt az önkorSikeres szeminárium Derecskén Sportvezetők találkoztak Sikeresen zárult az a szeminárium Mátraderecskén, amelyen a ferencvárosi önkormányzat kezdeményezésére vettek részt budapesti és főváros környéki sportvezetők. A hetven szakember megismerkedett a község sportcsarnokával, a vidék nevezetességeivel, s tapasztalatokat is cseréltek a munkájukról. Rövid ideig vendégük volt Jakabházy László helyettes államtitkár, aki Izrael és Salgótarján között „félúton” tudott arra időt szakítani, hogy az egybegyűlteket megismertesse a kormányzat elképzeléseivel. A falu lakói is profitáltak az eseményből, hiszen az egyik résztvevő, Grosics Gyula — az egykori aranycsapat legendás kapusa — nekik is tartott élménybeszámolót. Érdekessége volt az esemény- sorozatnak a ferencvárosi sport- igazgató előadása, aki többek között elmondta, hogy évi hatmillió forinttal gazdálkodhat. A derecskéi sportcsarnok — akárcsak eddig — a továbbiakban sem marad kihasználatlan, hiszen amellett, hogy a helyi iskolások itt tartják tornaóráikat, a község lakói is sportolhatnak, ha erre előzetesen bejelentik az igényüket. No és versenyzők is megjelennek időről időre. A múlt héten például a Borsodi Bányász NB I-es kézilabdacsapata edzőtáborozott ott, majd a Diósgyőr labdarúgócsapata érkezett, akik — a helyiek nagy örömére — négy edzőmérkőzést is vívtak a falu füves pályáján a Füzesabony- nyal, a Gyöngyössel, a Nagyré- dével és a derecskéi együttessel. Természetesen ifj. Forgó János, a sportcsarnok vezetője a lgfontosabbnak a diáksportkörök munkáját tartja, s ezért is örül annak, hogy az önkormányzat kétszázezer forintot juttatott arra az idei költségvetésből, hogy az edzőket tudják fizetni, így készülnek most a diákolimpiára birkózásban, asztaliteniszben, kézilabdában, tornában, atlétikában és labdarúgásban. Tervezik, hogy a sportcsarnokot a későbbiekben kulturális célokra is hasznosítják, ám ez kemény dió, ugyanis a terem akusztikája nem a legmegfelelőbb. Mindenesetre a pénteki zárszámadást már ott tartják. Közel kétszázan voltak Falugyűlés Egerszóláton Jó hangulatú falugyűlést tartottak a minap Egerszóláton — így jellemezte a történteket Sütő Jánosné, a község jegyzője lapunknak. Az eseményen Tuza Ferenc polgármester mondta el tájékoztatóját az elmúlt évről, s részletesen kitért arra is, hogy az önkormányzat miképpen igyekezett megoldani a problémákat. Biztosította a jelenlévőket, hogy ez a jövőben sem lesz másképpen, s — nem elrettentésként, de tényszerűen — sorakoztatta azokat a feladatokat is, amelyek ebben az évben állnak a község előtt. A közel kétszáz résztvevő közül sokan hozzászóltak, s elmondták, hogy ők, akik nem részesei a döntéshozásnak, miképpen látják a polgármester által elmondottakat. A zsúfolásig megtelt kultúrotthonban hosszú órákig tartott az eszmecsere, amelyről részletesen egy későbbi területi oldalunkon számolunk be. Kábeltelevízió Pétervásárán mányzatoknak, mint a tavalyi gazdálkodási évben, csak míg más településeken felelőtlen beruházásokba kezdenek, addig Bátorban nem történik ilyesmi. Erre mi felvetettük, hogy más polgármesterek, például a péter- vásárai meg a verpeléti, éppen arról panaszkodtak a minap, hogy náluk semmire sincs pénz. — Én ismerem ezeket az embereket, nekem erről ennyi elég, a véleményem megvan — felelte Derecskéi Csaba. Bátor első embere tájékoztatott minket az önkormányzati testület, a hivatal működéséről is. Mint mondta, öttagú testület dolgozik a községben, tagjai — a polgármester kivételével — függetlenek. A problémát pedig elsősorban az jelenti, hogy az önkormányzati képviselők még soha nem foglalkoztak ilyen munkával, meglehetősen tapasztalatlanok a falu s az ott élő emberek ügyeivel kapcsolatban, és ezért sok munkába, meggyőzésbe kerül valamit is elfogadtatni velük. Egyébiránt a hivatal kis létszámú, csupán három embert számlál: a társadalmi megbízatású polgármester, a jegyző, és rajtuk kívül még egy ember dolgozik ott. Beszélgetésünk végén szó esett a segélyezésről is. Amint Derecskéi Csabától megtudtuk, a településen segélyekre nincs különösebben szükség, nincs indok, így a hivatalt nem is keresik a bátori polgárok erre irányuló kérelmekkel. A munkanélküliségről pedig annyit jegyzett meg a polgármester: — Aki ma itt, Bátorban munkanélküli, azt én sem alkalmaznám. Rénes Marcell Az elmúlt hét végén, vasárnap délután színielőadásra várták a siroki polgárokat. Az Egri Színműhely a helyi művelődési házban Móricz Zsigmond „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” című darabját mutatta be. Felvételünk a Színműhely társulatának próbáján készült. Februári programok Pétervásárán a művelődési ház februárban is sok programmal várja a településen és környékén lakókat. Minden vasárnap délelőtt 9-től indul a kézművesműhely, délután 2-től pedig a sakk-kör. Émellett — szintén vasárnaponként — tovább működik a nyugdíjasklub is, ahol a helyi idősek számára — többek között — régi magyar filmeket vetítenek. Február 22-én, szombaton cigány bál lesz az intézménye ben. 28-án, pénteken lesz az óvodások farsangja, valószínűleg 29-én, szombaton pedig a hagyományos farsang— elsősorban a felnőtteknek. Mindeközben 18-án és 24-én a helyi takarékszövetkezet, 27-én pedig az áfész tart gyűlést a művelődési házban. A közelmúltban adtuk hírül, hogy nemsokára területünk „fővárosában”, Pétervásárán is kiépül a kábeltelevíziós hálózat. A polgármesteri hivatalban múlt hét péntekig várták az igénybejelentéseket, s amint megtudtuk, kétszáznál is többen jelentkeztek, hogy a magyar adások mellett ezentúl szívesen néznék a műholdas adók programjait is. Szántó László önkormányzati képviselő, aki a kábeltévé kiépítésének fő kezdeményezője és szervezője, arról tájékoztatott, hogy az előzetes számítások szerint családonként körülbelül 14 ezer forintba kerül majd a hálózat, de természetesen hamarosan meglesz a pontos összeg is. Egyébként úgy tervezik, hogy a két magyar műsoron kívül egyelőre öt műholdas program és egy helyi csatorna „fut” majd a rendszeren. Utóbbi, a helyi csatorna hasonlóan működne, mint az egri városi televízió: napközben képújság, este videokamerával készített kisebb anyagok a város életéről, utána esetleg egy-egy film. Többen jelezték, hogy szívesen részt vennének a kendő helyi stúdió munkájában, a pé- tervásárai főorvos például nagyszerű videoanyagokat tudna rendelkezésre bocsátani az egészségnevelésről. A február középén tartandó testületi ülésen dől majd el, hogy az önkormányzat ad-e a kábeltévé kiépítéséhez támogatást, s ha igen, mennyit. Ezt követően az érintett polgárokkal személyre szóló szerződéseket kötnek, amelyek tartalmazzák a fizetési feltételeket (ahogy megtudtuk, április végéig 5 ezer forintot kell befizetni, a fennmaradó rész pedig havi ezerforintos részletekben törlesztendő). A rendszer üzembe helyezése július elejétől kezdődik meg, s előreláthatólag szeptemberre befejeződnek a munkák, megérkeznek Péter vásár ára az égi jelek. Cigánybál Recsken Február 14-én, pénteken este nyolc órától nagyszabású cigánybált tartanak Recsken, a helyi bányászotthonban. A rendezvényen — melyet egyébként most először szerveztek meg a faluban — Gáspár Gyula, „művésznevén” Tilinkó és zenekara húzza majd a talpalávalót, s fellép a Kále Sávé együttes is. Költségvetés, vagyon Az elmúlt héten pénteken tartotta soron következő ülését Sírok önkormányzati testületé. A képviselők foglalkoztak a község idei költségvetésével, de szó esett az önkormányzat vagyonáról és a helyi környezetvédelem helyzetéről is. Az MDF lemondásra szólít fel Le akarja mondatni az MDF recski szervezete a helyi képviselő-testületet — így értesült megbízható forrásból a Heves Megyei Hírlap. A hírt az érdekeltek egyelőre nem erősítették meg, de lapunkban még a héten riportban foglalkozunk az üggyel. Mátraalja a rádióban Páráddal és környékével foglalkozott múlt hét pénteken délelőtt a Kossuth rádió Napközben című műsora. A stúdió vendége volt Kelemen József, a körzet országgyűlési képviselője, aki többek között Holló Henrikkel, Pa- rádsasvár polgármesterével vívott szópárbajt arról, hogy kié legyen a sasvári kastély. Megszólalt a műsorban Gagyi-Pálfy András, a Mátrabánya Rt. igazgatója, s elmondta, hogy a mát- raderecskei gázszivárgás nem mostani, hanem négyezer éves probléma, hiszen a vulkanikus területen az ilyesminek nagy a valószínűsége. Mátraderecskén harcolnak a gázzal Gyakorta egymásnak ellentmondó hírek is számvra kapnak Mátraderecskéről. Mindez érthető is, hiszen a Mátyás utcában a földből szivárgó gáz mind ez idáig nagy dilemma elé állította a szakértőket is, akik még ma sem tudnak biztosan nyilatkozni arról, hogy vajon mi is okozhatja ezt a jelenséget. Az mindenesetre biztos, hogy az utcában két házban is olyan magas a gáz aranya, hogy félórás tartózkodás után a szobában az embernek már fáj a feje, émelyeg, s rosszullét környékezi. Az ott lakók azonban nem akariák őrizetlenül hagyni a házukat, s nem költöznek el... Szerencséjükre akad a háznak olyan része is — a nyári konyha —, ahol minimális a gazszint, s így nem forognak veszélyben. Fotóriporterünk, Szántó György akkor készítette a felvételeit, amikor Mátraderecskén geológusok, közegészségügyi szakemberek és a polgári védelem alkalmazottai közösen vizsgálták a körülményeket, s próbáltak megoldást találni. Ez utóbbi szinte lehetetlen feladat — legalábbis egyelőre —, hiszen a gáz már több mint húsz éve jelen van a faluban, így pillanatok alatt képtelenség a teljes kiűzése. Nagy a forgalom a Mátyás utcában ÜI ése*ik^„ válságstáb’ ’ Mérik a gázszintet a szakemberek
