Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-11 / 35. szám

HÍRLAP, 1992. február 11., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. Találkozó Kápolnán Csütörtökön délután 5 órakor a kápolnai művelődési házban a szövetkezeti és az átmeneti tör­vényről hallhatnak az érdeklő­dők. A polgármesteri hivatal és a helyi MDF-szervezet rendezte fórumon dr. Koronczai Miklós, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára a vendég. Földrendezési fórum Markazon A markazi önkormányzat képviselő-testülete az elmúlt hé­ten rendkívüli ülést tartott a föld- rendezési fórum létrehozására. Az elfogadott javaslatok alapján választott testület tegnap már alakuló ülését is megtartotta. Szatmárnémetiek Hevesen A Szatmárnémeti Északi Ma­gyar Színház vendégszerepei Hevesen február 12-én este 7 órától. A társulat ez alkalommal Vaszary Gábor: Bubus c. zenés bohózatával lép a közönség elé. Az előadás bevételével az erdélyi magyar színjátszást támogatják. Független alkotók Érdeklődésre találó pályázat kiírásával, könyvkiadással, egri irodalmi cukrászdával, s más si­keres rendezvényekkel adtak már hírt magukról a megyeszék­helyi Független Alkotók Orszá­gos Egyesületének tagjai. Most terjeszkedésükről is hallani. A tervek szerint nemcsak gyöngyö­si, hanem miskolci, salgótarjáni és mátészalkai csoportjuk is ala­kul. Kishaj óveze töknek A korábbi évekhez hasonlóan az idén is indítanak kishajóveze­tői tanfolyamot az Egri Horgász­egyesületben. Az elképzelések szerint szombat délelőttönként tartják majd a foglalkozásokat, ha összejön a szükséges létszám. Gyöngyösi gyerekeknek A gyöngyösi Mátra Művelő­dési Központban játékos láb- és tartásjavító tornaíindítanak óvo­dások, illetve kisdiákok részére. Az első foglalkozást az elképze­lések szerint február 14-én tart­ják. Poroszlói Újság Megjelent a Poroszlói Újság idei, februári száma. A községi lapban az érdekes történelmi visz- szapillantások mellett — a jelen­kor aktuális tudnivalói között — a sokakat érintő gépjárműadóról olvashatni részletes tájékozta­tást, illusztrált cikk szól a helyi falusi turizmusról, oktatásügyi, iskolai, könyvtári, mezőgazdasá­gi témákkal jelentkeznek a szer­zők. Bővebben is tudósít az újság a képviselő-testület legutóbbi üléséről, hírt ad a korszerűsödő, bővülő telefonhálózatról, a tiszai halászok készülődéséről, s ismét közöl különböző olvasói véle­ményeket. Jótékonysági bál Az egri Flóra Hotel éttermé­ben jótékonysági bál lesz február 27-én. A farsangi összejövetel bevételével az értelmi fogyatéko­sokat támogatják. Gyöngyöspatai emlékhely Ha még nincs is kész, végleges terv erre Gyöngyöspatán, nem titok, hogy szeretnék a Várhegy hajdani erősségének helyét von­zóbbá, ismertebbé tenni. Azon vannak, hogy legalább valame­lyest látványosabban érzékeltet­ni tudják az elfelejtett vár jelen­tőségét, mutassanak valami megkapóbbat is a fennmaradt emlékek közül, s új, kedves kilá­tóról engedjenek bepillantást a község, a táj szépségeibe. A Rádió Eger műsora Adás: 16.00-19.00 óráig a 66,75 MHz-es URH-sávban, kábelen. Beteg gépek orvosai A garanciálisán cserélt hibás televízók, videók, háztartási gépek szakjavítását az országban kevés helyen vállalják. A nem könnyű műszaki feladatot a füzesabonyi Ramovill Komplex Kft. is vállalta. Ezeket a készülékeket Eger, Gyöngyös, Heves szaküzleteiben, s a helyi boltban értékcsökkent áruként hozzák forgalomba. Hétvégi balesetek Közlekedők „autóbiliárdja” A megyei rendőr-főkapitány­ságról tegnap kapott hét végi közlekedési jelentés valóságos „autóbiliárdról” tájékoztat. Fü­zesabony külterületén és Hatvan belterületén jegyezték fel a kü­lönben sem játéknak, sem pedig sportnak nem nevezhető cse­lekményeket szombaton dél­előtt. Az előbbi helyen Szabó Lász- lóbesenyőtelki lakos — az elsőd­leges rendőri megállapítás sze­rint —járművével szabálytalanul előzte azt a pótkocsis szerel­vényt, amelyet a tiszaföldvári Oláh Sándor vezetett. Ám még az előzés befejezése előtt a pad­kára került, ahonnan az úttest menetirány szerinti bal oldalán találta magát pillanatokon belül, s itt összeütközött a karcagi ille­tőségű Disznós Imre személy- gépkocsijával. Oláh Sándor — saját ütközését elkerülendő — hirtelen a jobb oldali árokba haj­tott, ahol felborult. Disznós Imre és Szabó László súlyosabb, Disz­nós András könnyebb sérülése­ket szenvedett a baleset követ­keztében, az anyagi kár pedig mintegy 190 ezer forintos. Az utóbbi városban — Hat­vanban — a helybéli Lummer Ti­bor a lőrinci Tóth Árpád sze­mélygépkocsijával karambolo­zott. Ennek következtében utóbbi a hatvani Petlanovics Lászlónénak az út bal oldalán kiépített parkolóban álló autójá­val is ütközött, amely — ilyen az élet — a Hatvani Városi Rendőr- kapitányság éppen itt várakozó szolgálati gépkocsijának csapó­dott. Lummer Ferencné nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, míg a becsült anyagi kár 80 ezer forintos. Ugyancsak szombaton, de még a hajnali órákban, Petőfibá- nyán az idevalósi Bállá Lászlóm úttest jobb szélén szabályosan várakozó autóbusznak ütközött személygépkocsijával, majd a helyszínről eltávozott. Nevének és esetének leírása bizonyítja, hogy így sem maradt ismeretlen. Sándor Erzsébet rózsaszentmár- toni lakos személyében szeren­csére csak könnyebb sérültje van a balesetnek, de az anyagi kár 35 ezer forintnyi. Mindhárom ügyben folytató­dik a vizsgálat. Ez év szeptemberétől Hatosztályos gimnázium a hatvani „Bajzában” Kezemben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fő­osztályvezetőjének, Farkas Kál­mánná igazgató címére érkezett értesítése, amely szerint az idei esztendővel engedélyezték a hatosztályos gimnáziumi oktatás bevezetését a „Bajzában”. Va­gyis ősztől a helyi és városkör­nyéki általános iskolák hatodik osztályos kisdiákjai gimnazista­ként folytathatják tanulmányai­kat. Persze a felvétel nem kötött­ség nélküli. Illetve azok előtt nyí­lik meg a nagymúltú középiskola kapuja, akik kellően felvértezet­tek az igényes munkára, a széles körű műveltség megszerzésére. Az iskola részéről biztosítot- tak-e az új rendszerű képzés fel­tételei? Az igazgatónő vélemé­nye szerint rendkívül jól képzett angol, német, francia és orosz nyelvtanárai vannak a taninté­zetnek, ami biztosíték e nyelvek magasszintű elsajátítására a hat esztendő folyamán. Szeretnének továbbá hasonló színvonalú szá­mításiam ismereteket is adni a feltörekvő kisdiákoknak, evégett ősztől az első két tanévet ennek a megalapozására szánják. Hang­súllyal emelte ki ugyanekkor Farkas Kálmánná, miszerint nagy gondot kívánnak fordítani a tanulók erkölcsi, esztétikai ne­velésére, továbbá központi fel­adatként kezelik valamennyi ha­gyományos, humán és reál tárgy oktatásat, s a hatosztályos gim­názium első két évében kiemel­ten kezelik az olyan készségtár­gyakat, mint az enek, a rajz és a testnevelés. Az igazgatónő gyakorlatias információkkal is szolgált a szü­lőknek, akik 1992. őszétől most végző hatodikos diákgyermekei­ket gimnáziumba kívánják át­íratni. E szerint igényüket, je­lentkezésüket február 15-től március 30-ig fogadják el, majd pedig mind a szülők, mind a ta­nulók részére értekezletet ren­deznek, amelyen kifejtik a jövőre vonatkozó legfontosabb tenni­valókat, illetve a felvételi vizsgák rendjét, amelyeken nem a gyere­kek konkrét ismereteire lesznek kíváncsiak, hanem elsődlegesen szóbeli, írásbeli, olvasási és logi­kai készségükre. Farkas Kálmánná arról is in­formálta lapunkat, hogy az ősz­szel induló új iskolatípus kap­csán széleskörűen tájékoztatják Hatvan és a környező községek általános iskoláit, de szívesen ve­szik a szülők és a hatodikos kis­diákok spontán jelentkezését is a Balassi Bálint utcai tanintézet­ben, vagy akár a 11-455-ös tele­fonszámon. Ami pedig a kicsit távolabbi jövőt illeti? Az igazgatónőnek hite, meggyőződése, hogy a gim­názium tantestülete az uj típusú hatosztályos gimnáziumban vég­ző diákokkal szemben is tudja teljesíteni két fő feladatát: a ma­gas szintű tudás közvetítését és az igaz, becsületes emberré ne­velest. (moldvay) Az okokat még nem találják Az egri adáshiba nyomában Majoros Bernátegri, Móricz Zsigmond úti lakos azzal a panasszal hívta föl szerkesztőségünket, hogy a tévé képer­nyőjéről esténként akár két-három órára is eltűnik a 2-es adó műsora. Minden alkalommal kihívja a szerelőket, de a bosz- szantó adáshiba mégis rendre előfordul, s nemcsak az utcájá­ban, de a Hajdúhegy többi részén is. Érdeklődésünkre az egri átjátszóadó felügyelője, Vincze Gyula elmondta, hogy tud a problémáról, arról a környékről már többen jelezték, hogy gondok vannak a vétellel. Ám tenni nem tud semmit, ugyanis ő csupán megfigyelő, a hibaelhárítás a Magyar Műsorszóró Vállalat emődi szervizére tartozik. A műsorszóró vállalat illetékesei minden panaszostól el­nézést kémek — a szakemberek folyamatosan vizsgálják a be­rendezéseket, de a hiba okát még nem tudják. Feltételezik, hogy az almagyari hálózat áthelyezése zavarhatja az adást, de bármi más ugyanúgy lehetséges. Kérik a lakosság türelmét... Lángoló kazánház Az elmúlt hét végén — szom­baton — Ecsédre riasztották az állami tűzoltókat. Az Arany Já­nos utca 51. számú portán Hor­dós LaTz/óné kazánháza lángolt. A helyiségben tárolt éghető anyagok s a tetőszerkezet tüzét szerencsére hamarosan sikerült megfékezniük, eloltaniuk a Hat­vanból és Gyöngyösről érkezett egyenruhásoknak — de a kelet­kezett kár így is mintegy 40 ezer forintos. Ugyanakkor a meg­mentett érték hozzávetőlegesen kétmillió forint. Gázcseretelep Andornaktályán Az andomaktályai önkor­mányzat újabb vállalkozásával most gázcseretelepet létesített a községben. A tufabánya közelé­ben, a patakhídtól nem messze — egy eddig üres telken — sike­rült kialakítani a PB-palackok értékesítését végző üzletet, amely így tegnaptól mir lényege­sen könnyíti az eddig csak Kristá­lyán működő hasonló cseretelep munkáját. Tervezik, hogy az uj cseretelephez fordulóhelyet és parkírozót is építenek a későbbi­ekben. Hogyan kell külkereskedni? Holnap délelőtt fél 10-től Egerben, a megyeházán szeminá­riumot szervez az Észak-magyar­országi Gazdasági Kamara válla­latok, kft.-k és vállalkozók részé­Gyermek „Ki mit tud?” Tehetségkutató „Ki mit tud?”-ot szervez a Magyar Tele­vízió, bemutatkozási lehetőséget adva a 6-15 éves korosztály szá­mára. A fiatalok az iskolai váló­A megszállottság kevés a tavaszi vetéshez (Folytatás az 1. oldalról) így például még az idén janu­árban is több helyen törték a ku­koricát, és a fagy miatt 900 hek­táron földben maradt a cukorré­pa, mert feldolgozásra alkalmat- laná vált. Ilyen körülmények kö­zött láttak hozzá a gazdaságok­ban a zárszámadás előkészülete­ihez. Ötvennégy termelőszövet­kezet, továbbá négy társulás — a TarnamentiSerköv, azAgroplán, a Heves Megyei Baromfikeltető Vállalat, valamint a Tszker He­ves megyei központja készít mér­leget. Az előzetes felmérések sze­rint a szövetkezetek és társulások félmilliárd forintot meghaladó veszteséggel zárták a tavalyi esz­tendőt. Énnyi még soha nem volt szűkebb hazánk szövetkezeti mozgalmában. Ez azt jelenti, hogy az 54 üzemből 33 veszte­séggel zárt. Az össznyereség az 1990-es 300 milliónak a fele lett, 150 millió forint. — A mérleg szerinti eredmé­nyeknél azonban sokkal rosz- szabb a pénzügyi helyzet. — Ez valóban így van, emiatt néhány szövetkezet máris kezde­ményezte a csődeljárást. Sőt, mondhatjuk, hogy az üzemek negyven százaléka ennél tart, így az esztendő első negyedévében be is jelentik. Szeretném azon­ban előrebocsátani, hogy ez nem a dolgozók hibájából alakult így, hanem az ismert piaci helyzet­ből, a restriktiv pénzpolitikából és az életszínvonal csökkenésé­ből. Eközben a termeléshez fel­használt anyagok, eszközök, energiahordozók ára tetemesen emelkedett, és teljes válságot idé­zett elő a mezőgazdaságban. — így nem véletlenül rossz a hangulat a szövetkezetekben, ha a jö vőre gondolnak... — Sajnos, ott tartunk, hogy erre az évre még nincsenek meg a termékértékesítési szerződések, és nincs elég anyagi fedezet a ta­vaszi munkák elvégzéséhez sem. Miután az eddigi teljes foglal­koztatási kötelezettséget az üze­mek már nem tudják biztosítani, így az aktív tagok jelentős része munkanélküli-járadékon van. Máris nagyobb a mezőgazdasági munkanélküliek száma me­gyénkben az összes foglalkozta­totthoz képest. Emellett nehezí­tik a helyzetüket az új szövetke­zeti és átmeneti törvényből adó­dó feladatok, illetve a kárpótlás, amely összességében az eszten­dő első felére összpontosul. — Mi lesz a nagyüzemek sor­sa? — A hagyományos termelő­szövetkezeti modell megszűnik, hiszen a törvény is ezt szorgal­mazza. A tagság zöme — külö­nösen a nyugdíjasok és a járadé­kosok — viszont ragaszkodik a jelenlegi termelési formához, ami érthető, hiszen eddig ez adott biztonságot nekik. Annyi bizonyos, hogy a vagyonnevesí­tés után magántulajdonon ala­puló szövetkezetek jönnek létre. Ami a tavaszi indítást illeti, ta­valy ősszel búzát a korábbi évek átlagának 60 százalékán vetettek az üzemek. Ez azt jelenti, hogy ötvenezer helyett harmincezer hektáron. A felmérések szerint a tél eddigi megpróbáltatásait ne­hezen viselte a búza. Ezért a ta­vaszi vetéseknek sokkal nagyobb hangsúlyt kellene adni! Ezt azonban nehezíti, hogy továbbra sem születtek meg az említett termékértékesítési szerződések, például paradicsomra, tavaszi árpára, napraforgóra. Áz élelmi- szeripari vállalatok is hasonló pénzügyi gondokkal küzdenek, mint a szövetkezetek. A bankok — saját szempontjukból érthető­en — a hitelkihelyezéskor első helyre teszik a biztonságot. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági üzemek az idei termeléshez szükséges előfinanszírozáshoz — vetőmag-, üzemanyag- és mű­trágyavásárláshoz, munkabér­kifizetéshez — nem jutnak hoz­zá. Hitelképes — a bankok sze­rint — az a szövetkezet, amely­nek betétállománya van a pénz­intézeteknél. Ilyen viszont na­gyon kevés van! Amennyiben a pénzügyi helyzet hamarosan nem változik, akkor várható, hogy hitel nélkül sokkal keve­sebb tavaszi vetés lesz, mint amennyit a józan ész diktálna. A kölcsönök hiánya mellett rontja a pénzügyi helyzetet az élelmi- szeripari vállalatok fizetőképes­sége és a kárpótlási törvény vég­rehajtása révén az ingatlanérté­kesítések korlátozása. Ez összes­ségében teljes pénzügyi gúzsba­kötését jelenti a mezőgazdasági üzemeknek. Szükség lenne tehát kormányzati beavatkozásra, an­nak érdekében hogy az üzemek a hitelek felvételéhez állami garan­ciát kaphassanak és olcsóbb ka­matozással juthassanak hozzá­juk. Ilyen körülmények között — azt hiszem — a mezőgazdasági termelést csak a megszállottság­ra alapozzák napjainkban. Sze­rencsére még jó néhányan akad­nak ilyenek megyénkben is — az ágazat iránti kötődésüket bizo­nyítva. Mentusz Károly re. Azt a címet adták ennek a ta­lálkozónak: Hogyan kell külke­reskedni 1992-ben? Az előadók a Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériuma és a Magyar Gazdasági Kamara szakértői. Olyan témakörökkel foglalkoz­nak, mint az alanyi jogú külkeres­kedelem, az engedélyezési és jogi változások, a kapcsolat a volt szo­cialista országokkal, az engedély- köteles áruk, a devizajog és devi­zagazdálkodás, a vámjog és a vámeljárás, a tőkebevonás és a vegyes vállalat alapítása. gatótól a városi regionális selej­tezőkön át hosszú utat tesznek meg az országos döntőkig. A képernyőre az év második fel­ében kerül a négy elődöntő, a két középdöntő és a döntő. A Heves Megyei Önkormány­zati Hivatal a szervezési, rende­zési feladatokkal a Megyei Mű­velődési Központot bízta meg. A nemes versengés iránt itt érdek­lődhetnek a jelentkezni vágyók telefonon vagy személyesen: Eger, Knézich Károly u. 8. Tele­fon: 36/11-954. Az egri főiskolán Pedagógiai múzeum Közel két évtizede annak, hogy a Magyar Pedagógiai Tár­saság Heves megyei tagozatának alapítója, dr. Somos Lajos fő­se nyomán a Líceum első emele­tén pedagógiai muzeális anyago­kat állítottak ki. A tárlókban el­helyezett érdekességek jól szol­gálták a tanárképzés ügyét, és a látogatók számára látnivalóul is szolgáltak. Nemrégiben Dr. Molnár József ny. főiskolai tanár — dr. Somos Lajos egykori munkatársa — ve­zetésével Dobó Zoltán ny. szak- felügyelő javaslatára a prepa­öregdiákok baráti társaságát hív­ták életre többek között azzal a szándékkal, hogy a Líceumban egy megfelelő termet kapva, ál­landó pedagógiai kiállítást ren­dezzenek. A főiskola főigazgató­ja, dr. Orbán Sándor támogatva a kezdeményezést, a csillagvizsgáló torony egyik nagy termét je­lölte ki az állandó kiállítás céljára, amely a főiskola Almagyar-dom- bi fejlesztése eredményeképpen 1992 nyarán felszabadul. Az öregdiákok kezdeménye­zéséhez csatlakozó Magyar Pe­dagógiai Társaság Heves megyei tagozata, a főiskola neveléstudo­mányi tanszékével, a megyei pe­dagógiai intézettel, a városi ón­kormányzat művelődési irodájá­val, az MTA Miskolci Akadé­miai Bizottságával és a pedagó­gusok szakszervezeteivel együtt­működve ezekben a napokban tőakciót szervez. Köszönet- Fél fogadnak minden olyan tárgyi emléket, dokumentumot stb., ami elősegíti az egri pedagógus- képzés (óvónő-, tanító-, tanár­képzés) ha tatását. A i mányi tanszékének adjunktusa, Bodosi Béla irányítja a gyűjtő­munkát, a későbbiekben muzeo­lógus szakemberek bevonásával. A tervek szerint 1992-ben, Comenius születésének 400. év­fordulója tiszteletére a főiskolai tanévkezdést követően kerülne sor a pedagógiai állandó kiállítás megnyitásara, amelyet nevével fémjelezne dr. Somos Lajos, sok-sok tanító igazgatója, szá­mos tímár tanára. Nagy Andor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom