Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-10 / 34. szám
HÍRLAP, 1992. február 10., hétfő EGER ÉS KÖRZETE 5 Adóharcok Egerben... Érdemes figyelniük a vetélkedőknek Macon: Nyugat és Kelet hídja Mint ismeretes, több középiskola tantestületével és a magyar-francia kapcsolatokban fontos szerepet játszó honi intézmények közreműködésével vetélkedőt hirdetett Eger polgármesteri hivatala a hevesi megyeszékhelyen tanuló középiskolai tanulók számára. Azt sem kell különösebben bemutatni, hogy Egernek a múlt évtized közepe óta hivatalosan is testvérvárosa a burgundiai Mäcon. A szellemi versengés leginkább arra szolgál, hogy a két település lakói minél jobban megismerjék egymás történetét, hagyományait. Avagy: mit furcsáit az adócsoport-vezető — mitől határolja el magát egy kép viselő—...és miért lettek idegesek az adófizetők? (Természetesen attól, hogy űjabb adót kell fizetni, no és az ügyintézéstől). ...Mert a helyi adó ügyei kapcsán megtudhattuk a Hírlap (1991. január 25-26.) tudósításából, hogy milyen kemény munka folyik a városháza adócsoportjánál. Szűk kis helyen kell ügyfeleket fogadni, borítékolni, sokat dolgozni, tervet teljesíteni^). Elhisszük. De, bocsánat, ha ez a panasz a főnökére tartozik, ha ez tájékoztatás a helyi adókról, talán nem ezzel kellene kezdeni. Mert véleményem szerint a város polgárait, vállalkozóit (iparűzési adó) inkább érdekli, hogy miért, menynyi... adót kell fizetni, ha már ezt kívánja a város érdeke. Szintén a tudósításban olvashattuk, hogy a dolgok nem mennek egyik napról a másikra. Ezt is elhihetnénk, ha a helyi adókról Eger város közgyűlése nem 1991. október 14-én hozott volna határozatot, s a demokráciát pedig már nem egy éve gyakorolnánk. Vagyis már a fejekben is átállhatnánk egy másfajta gondolkodásra. Nos, ez az, amiért — mint Eger város képviselő-testületének egyik tagja — fel kellett, hogy álljak, és elhatároljam magam a hivatal ez irányú, ilyen minőségű munkájától. Mert mint adófizető is azt várom el, hogy először a városházán változzanak a dolgok, azaz a hivatalnokoskodás helyett szolgálat, szolgáltatás legyen. Konkrétan: amiért felszólaltam (és amit furcsáll az adócsoport-vezető nő). Kiküldték a felszólítást (vagy tájékoztatást, vagy adatkérést, mert ez sem derült ki) az iparűzési adóra, hogy a „Tisztelt Adózó!” fizessen, mert így határozott Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata. (Minden nagybetűvel, de ez még nem a tisztelet, figyelmesség, így ez csak üres forma.) Mit hiányolok? A lényeget, miért szavazta meg a közgyűlés az iparűzési és a többi adót, kik és milyen mértékben jogosultak kedvezményre, mire fordítják az adót, s a város vezetése elszámol a központ felhasználásáról, és akinek részletesebb információ szükséges, hol élhet a jogával, hogy az egész rendeletet elolvashassa. Mit kifogásolok? A stílust, nem közérthető, nem udvarias, (nem elég, hogy adózásra szólít), es az időpontot. A rendelet meghozatala óta lett volna idő a részletes, közérthető tájékoztatásra. A részletes tájékoztatót is csak a felszólalásom napján (1992. január 21.) kaptam meg, és megkapták a nagyvállalatok. A többséghez, akiket érzékenyebben érint, még az elemi tájékoztatás sem jutott el. így joggal forr az Ipartestület telefonja is (felszólalásomhoz csatlakozott Horváth Gyula képviselőtársam, aki „civilben” az Eger és Vidéke Ipartestület Elnöke), és joggal írja — még a tudósítás számában — frappáns iróniáját Sárhegyi úr: „Kérdem szeretettel: hol szokás az, hogy az akasztásra váró maga viszi a kötelet...?” Vagy szintén jogosan kesereg a következő számban Balázs Piroska Egerből, „Megvallom néked, adó- és illetményhivatal...” címen. Szóval, a figyelmesség, korrektség és még ki tudja, mi minden kell, hogy az adófizetés elviselhető legyen. Mert a következő kérdés (vagy talán már ezek is azok), hogy akkor miért ülnek a képviselők, és hogy ez a demokrácia? Engem biztosan nem ezért választottak, hogy ilyen kérdések foglalkoztassák Eger polgárait. Ezért mindaddig fel fogok állni, amíg ilyen munkavégzés lesz. Természetesen én is tudom, hogy már kevés lesz, ha csak elhatárolom magam. (A levél másolatát egy időben eljuttatom Eger város jegyzőjének is.) Erdei Zoltán Eger város egy képviselője A most következőkben — miután korábbi lapszámunkban közöltük a Máconnal kapcsolatos tudnivalókat feltérképező kérdéseket — a franciaországi városka olyan adatairól lesz szó, amelyeket mellesleg nagyon jól felhasználhatnak a versenyre készülődök is. Az ismertetőt összeállító szakember véleménye szerint (ezt úgymond megsúgjuk a versengőknek) a feladványokból a 60-tól a 90. számmal jelölt kérdésig kereshetik meg a válaszokat az alábbiakból. Mit érdemes tudni Máconról? Burgundia déli részén fekszik ez a negyvenezer lélekszámú francia város. Eger mellett további testvértelepülései: Németországban Neustadt, Angliában Crewe-Nantwich, Belgiumban Overijse, Olaszországban Lecco, Spanyolországban Alcazar de San-Juan, az Egyesült Államokban (furcsa módon) Mácon, Finnországban Pori, ami egyébként ugyancsak testvérvárosa megyeszékhelyünknek. Mácont a Saöne folyó szeli át, s tulajdonképpen ez is az egyik olyan része a helységnek, amely különösképpen vonzza a turistákat. Nem panaszkodhatnak: idegenforgalmuk igazán jelentős. Maga a város egyébként a Párizst Lyonnal összekötő A6-os útvonal, illetve a 79-es, Genfbe vezető út metszéspontjánál terül el. Hogy képesek-e a rengeteg odalátogató befogadására? Erre elég legyen csak az az adat, hogy Máconban 55 szálloda található, 1100 kényelmes szobával. A városba betérők leginkább a műemlékekben gyönyörködhetnek, de szívesen keresik fel a környék pincéit is, s kortyolgatják a híres, finom borokat, mint például a Pouilly-Fuissé, Pinot Noir, Char- donnay, Gamay, Beaujolais (ez az ország leghíresebb vörösbora, amely hasonlít az egri bikavérhez). Máconban idén májusban rendezik a francia nemzetközi borversenyt, s erre meghívták az Egri Mezőgazdasági Szakközép- iskolát is. Már csak azért is, mert ez az egri intézmény egyedüli magyarországi tagja az ilyen európai szakközépiskolák szövetségének. Ugyancsak vonzó lehet a Má- conba látogatónak az ottani sportélet. Erre jellemző, hogy öt stadionban mozoghatnak a testedzésre vágyók. De természetesen rendeznek itt labdarúgómérkőzéseket, s igen népszerű az amerikai football, valamint az atlétika is. Aki viszont a teniszlabdát óhajtja ütögetni, az negyven teniszpálya között válogathat. Igen kedvelt az úszósport is, számos, az olimpiai előírásoknak megfelelő uszoda található. Azok sem panaszkodhatnak, akik esetleg lovagolni szeretnek, hiszen a város igen híres a lovassportjáról is. Ezen túl a Saöne folyó nagyszerű lehetőségeket kínál a vitorlásklubok működéséhez, amit a helybeliek szívesen ki is használnak. Már szó esett arról, hogy a környéken rengeteg a nem mindennapi látnivaló. Közöttük érdemes megemlíteni a solutré-i Ősembertörténeti Múzeumot. Nagyon sok gyalogtúrára is adódik lehetőség a térség kisebb létszámú községeibe, s idegenforgalmi kiadványaikban hat különösen érdekes programmal várják az Európa minden tájáról özönlő turistákat. így szépnek ígérkezik a Beaujolais-körút, amely 35 kilométeres és tíz helységet érint. Ezek között található a Touro-parc, Franciaország második legnagyobb állatkertje. Érdekes lehet a Mácon-túra, amely a borkóstolás mellett barlanglátogatást is magában foglal. Ezt érdemes persze elsősorban autóval megtenni, hiszen a távja legalább 160 kilométer. Ha valaki arra a tájra vetődik, semmiképpen se hagyja ki a Lamartine-tú- rát. Mint ismeretes, Lamartine legalább olyan neves költője Franciaországnak, mint nekünk Petőfi Sándor. A vallási turizmusnak is igen kedvelt helye ez a térség, mi több, egyik központja Taizé, amely arról híres, hogy Roger atya az ökumenikus vallási ifjúsági világtalálkozók szervezője erről a helyről indította el immár világszerte ismertté vált mozgalmát. Az elmúlt év végén hívei éppen Budapesten tartottak világtalálkozót. Természetesen a fenti ismertetés — amelynek összeállítása a vetélkedő egyik szervezőjének, Zay Zoltánnak a nevéhez fűződik — korántsem teljes, hiszen a terjedelem nem engedi meg, hogy idegenvezetői alapossággal jelenhessék meg a Hírlap hasábjain minden részlet Eger testvér- városáról. Remélhető azonban, hogy ez a rövid tájékoztató is némi támpontot nyújt a meghirdetett vetélkedő résztvevőinek, s talán serkenti is őket arra, hogy még nagyobb lelkesedéssel búvárkodjanak a Máconról szóló könyvek között. Táncdalfesztivál Egerben? Egy fővárosi vállalkozócsoportnak az a bizarr ötlete támadt, hogy nemzetközi táncdalfesztivált rendezzen Egerben. Az elképzelések szerint városunk csupán a helyszíneket szolgáltatná, minden mást a vállalkozók intéznek. Már az idén nyáron szeretnék megvalósítani az ötletüket, lehetőleg minél több külföldi résztvevővel. Az egri önkormányzat hozzájárult ahhoz, hogy „idézzék” a város nevét, így elnevezése ez lesz: Egri Nemzetközi Táncdalfesztivál. Átalakul a Művelt Nép A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat az elmúlt évek során elsősorban a vidék könyvellátásáról gondoskodott. Most ez a cég is átalakul. Egerben ennek már látható nyomai is vannak, hiszen bezárt az Egészségház utcai könyvesbolt. A Széchenyi utcai viszont — szerencsére — a helyén marad, de a vállalat átalakulása azt is érinti. A könyvutalványokat például már csak március 31- ig tudják elfogadni, ezért mindenkit arra kémek, akinek ilyen utalványa van, hogy mielőbb váltsa be. Ki mit tud? — gyermekeknek Felvételi nélkül a Szilágyiba Kihirdették a matematikaverseny eredményét *Sk,. M «0 fi A hagyományos diáknapok részeként kihirdették az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium alapítványa által meghirdetett tehetségkutató matematikaverseny végeredményét. A megyében a legjobbnak Baráti István, az Egri 6. Számú Általános Iskola diákja bizonyult, második Káló Zoltán (Eger, 12. sz. iskola), a harmadik Besenyei Gábor (Eger, 4. sz. iskola), a negyedik Bánka Tamás (Eger, 7-es iskola), az ötödik Tímár István (Tárnáméra), a hatodik Seszták Zsolt (Aldebrő), a hetedik Juhász Péter (Eger, 12-es iskola), a nyolcadik Liktor Erzsébet (Szilvásvárad), a kilencedik Forgács Zoltán (Eger, 4-es iskola), a tizedik Bori Dénes (Aldebro). Az első tíz helyezett kitűnő teljesítményével felvételi nélkül jut be a gimnázium speciális matematika tagozatára. Ä döntő további huszonöt résztvevője is — ha kedvet érez hozzá — szeptembertől az intézmény általános, illetve (Fotó: Szántó György) emelt szintű tagozatainak valamelyikén kezdheti gimnáziumi éveit. Az első helyezettnek járó fő- dijat, a görögországi utazást a Hangulat Tours Bt., a második dijat, az ÉGSZISZ1NVA Szervező és Számítástechnikai Leányvállalat, a harmadikat a Konzumbank Rt., illetve a negyedik, ötödik, hatodik dijat a szdágyis alapítvány képviselője adta at. Képriportunkban a vidám hangulatú diáknapok néhány pillanatát örökítettük meg. „Közgé”-diáknapok Itt az Edda és a Republik Egyre-másra rendezik a diáknapokat a megye középiskoláiban, mint az ilyenkor, a farsangi időszakban lenni szokott. Hiszen egyáltalán nem baj az, ha a diákok jól érzik magukat az alma mater falai között. A hétköznapokhoz hozzátartozik a vidámság is. Az Egri Közgazdasági Szakközépiskolában február 12-től 14-ig tart majd a rendezvénysorozat. Szerdán délután a diákigazgatók mutatkoznak be a tornateremben. Ugyanott este héttől Maksa Zoltán humorista szórakoztatja a nagyérdeműt, a Lassan a testen című műsorral. Csütörtök délben választják meg a diákigazgatót, délután háromtól pedig az Edda-művekkel lesz közönségtalálkozó. Pataki Attilát és Gönczi Zsoltot hívták meg. Délután öttől skót népzenét szolgáltat a Skócia nevű magyar együttes. Nem maradhat el Johan Stümm egri poéta költői estje sem, amelyet este 7 órától a Republik együttes koncertje követ. Ezt „külső helyszínen”, a Katedrái Stúdióban rendezik. Pénteken videovetítések, stur- mix, tanár-diák foci- és kosármeccsek színesítik a kínálatot. A közgé-diáknapok este nosztalgiabállal zárul. Wanted! (Közgések, riadó...!) Keresünk egy diákot, aki minden kívánságunkat teljesíti! Len róla, hogy két barna szeme van, rövidre vágott barna haja, babaarca, s kb. 200 cm magas, általában (lásd: tél) hosszú, fekete kabátban jár. Különös fontosságú, hogy: egyike a diákdiri-jelöltek- nek. Aki a fentiek alapj án ráismer a „körözöttre”, csütörtökön a választáson szavazzon „BALÁZSRA”...! Egyébként: be- és feljelenteni a ÍV/B-ben lehet... A Magyar Televízió — a helyi tévékkel eyütt — tehetségkutató Ki mit tud? vetélkedőt szervez 6-15 éves gyermekeknek. A megyei döntőt az Eger Városi Televízióval és a Heves Megyei Hírlappal közösen rendezi a Megyei Művelődési Központ. Az ifjú tehetségek felkutatása a szakemberek szándéka. A legjobbak az esztendő végén az MTV-ben is szerepelhetnek. A körzeti döntőt Egerben a gyermek-szabadidőközpont szervezi, a jelentkezéseket is oda kell eljuttatni. A grafikai biennálé anyaga az IH-ban A XVI. Országos Grafikai Biennálé anyagából rendeztek kiállítást az Egri Ifjúsági Házban. A tárlat március 8-ig tekinthető meg, naponta 13-17 óra között. Keddenként szünnapot tartanak. Újabb elbocsátások a Csepel Autónál? A munkástanács a magasabb végkielégítést szorgalmazza Január 29-én „Volt-e joga fellebbezni a svéd részvényesnek?” címmel közöltünk egy írást, amelyben a Gear Csepel Autó Sebességváltó Részvénytársaságra vonatkozó új hírekről számoltunk be olvasóinknak. A korábbi — a gyárban rendezett — sajtótájékoztatóra reflektált az rt. egyik tulajdonosa, Csikász Géza svéd üzletember. Azért kért ismét nyilvánosságot, mert a cikkben szereplő, a részvénytársaság jelenlegi vezetőitől származó kijelentéseket személyére nézve sertőnek találta. Véleményének adott hangot továbbá a svéd üzletember jogtanácsosa is a szanálásra vonatkozó megyei bírósági végzés jogszerű eljárásával kapcsolatban. Végül megkérdeztük a bíróság által kijelölt szanáló szervezet munkatársát, Virágh Károlyt is, aki elmondta, hogy a szanálás továbbra is érvényben van, s ha az erről szóló határozat a szakközlönyben is. napvilágot lát, megkezdődik a végrehajtás. A napokban újabb levél érkezett szerkesztőségünkbe, most az rt. munkástanácsának elnöke, Bozsik Gábor írta meg véleményét: „ Csikász úr feleslegesen felborzolja az rt. 970 dolgozójának idegeit. Válságmenedzselése alatt sem virágzott fel a cég Sikerült teljesen csődbe vinni. Egy évvel ezelőtt beszélhettünk 1200 emberről, de sokan belefáradtak a hitegetésbe, és önként távoztak, voltak olyanok is, akiket jogtalanul meghurcoltak vagy kirúgtak. A vasasszakszervezet gyári titkára is felsorakozott Csikász úr mellé. Úgy érezzük, hogy az őfelelőssége sem elhanyagolható ezért a csődért és a jogtalan felmondásokért. "Megjegyzi továbbá, hogy a munkástanács azt várja a vasasszakszervezettől, hogy határolja el magát az rt. egri szakszervezeti titkárától, ugyanakkor a 970 dolgozó megnyugtatására közli: „A munkástanács is szorgalmazza a végkielégítés ösz- szegénekJelemelését. Reméljük, együttműködésünk a munkavállalók hasznára válik. ” Ennyi az észrevétel, amelyhez mi csak annyit fűzünk: nem a szerkesztőség feladata — nem is lehet — eldönteni, hogy a Gear Rt. csődbe jutásáért ki vagy kik a felelősök. Á tények — miszerint a cég fizetőképtelen, a megrendelések akadoznak — magukért beszélnek. Lapunk — az ott dolgozók érdekeit szem előtt tartva, többnyire az ő kérésükre — figyelemmel kísérte és kíséri továbbra e kis közösség sorsának alakulását, s hírt ad a változásokról. Például a legfrissebbekről: a részvénytársaság gazdasági igazgatójának — alkalmatlanság címén — felmondtak, és újabb elbocsátások várhatók...
