Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-08-09 / 33. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN Mennyire vallási állam Izrael? Izrael lakosságának egy része —főleg a fiatalabb korosztály — egyre kevésbé találja elfogadhatónak, hogy az élet minden területét áthatja a vallás, elsősorban a rabbinátus hatalma. Sokan óriási megkönnyebbüléssel vették például tudomásul, hogy végre lehetséges a válás. Eddig tudniillik a házasságkötéshez is a rabbinátus engedélye kellett, válásról pedig szó sem lehetett. A vallás befolyása nemcsak a családi életre terjed ki, hanem még az állami légitársaságnak, az EL Álnak is vállalnia kell a veszteségeket, mivel szombaton nem repülhet. A főváros mozijai azonban a hét végén is tartanak előadásokat. Izraelben nemrégiben fellángolt a vita egyház és az állam szétválasztásáról. Simon Perez Munkapártja hozott is egy ilyen értelmű határozatot, aztán mégis visszavonta. Ennek végül is maga Perez örült a legjobban, hiszen ez meghiúsította volna, hogy valaha is megpályázhassa a miniszterelnökséget. 1977 óta tudniillik a szocialisták elveszítették többségüket a parlamentben, és az ortodox pártok alkotják a mérleg nyelvét. Mivel Izraelnek nincs alkotmánya, az egyház befolyásának határai minden új kormány esetében csak komoly viták árán húzhatók meg. Az alkotmány ellenzői arra hivatkoznak, hogy az alapkérdések tisztázása címén kulturális háború törne ki, ami senkinek sem hiányzik. Hogy Izrael mégis működik, az az ún. status quo-nak köszönhető, azaz annak a gyakorlattá vált szokásjognak, amely még az államalapító Ben-Gurion alakított ki. Eszerint a szombat szabadnap, minden nyilvános intézménynek, így a hadseregnek is tartania kell magát a tradicionális étkezési szokásokhoz, a házasságkötés és a temetés a rabbik dolga, a vallásos embernek joga van autonóm iskolarendszerre. Azóta azonban nagyot változott a világ. Egyrészt 107 000 ultra-otrodox diák tanul az ún. Jesiva-is- kolában, amelyek tanulói mentesülnek a katonai szolgálat alól, másrészt viszont egyre nő a szakadék az ortodox és a reformot kívánó állampolgárok között. Külön problémát jelent, hogy egyre több nem vallásos zsidó vándorol be az országba, s nő a vegyes házasságok száma is. Ma már mind gyakrabban felmerül a kérdés: mennyire vallási állam Izrael? Ferenczy Europress A tudomány középpontjában az űrkolóniák Közeleg a Hold-korszak? Az űrbéli életmód nemcsak Verne álma: az univerzum hamarabbbenépesül, mint gondolnánk. Gerard O’Neill, a pricen- toni egyetem atomfizikusa, 32 kilométer hosszú és 6,4 kilométer átmérőjű űrkolónia formájában tartja mindezt elképzelhetőnek. A princetoni Space Studies Institute (SSI) szakértői szerint egy űrkolónián alapvetően három dolgot kell biztosítani: a zárt ökológiai és létfenntartó rendszert, a kozmikus sugarak ellen megfelelő védelmet és a mesterséges nehézségi erőt, hogy a csontszövetek ne ritkuljanak meg. A sugarak elleni védelem kulcsa a megfelelő tömegű védőpajzs. (A mai űrállomások, mint a Skylab vagy a Mir, olyan alacsony pályán keringenek, hogy a Föld mágneses tere védi őket a sugárzástól.) Az elképzelések szerint minden űrtelepülésnek saját zárt létfenntartó rendszere lenne, így a kolónia csak minimális mértékben szorulna külső anyagpótlásra. Elsődleges nyersanyag-lelőhelyként a Hold felszíne jön szóba. Az Apolló-űrprogram és a szovjet gyűjtésű kőzetminták információi szerint a szükséges elemek itt bőségesen megtalálhatók. A Föld körül keringő energiaműholdak egyidejűleg sugározhatnák bolygónkra a napelemek által termelt elektromos energiát mikrohullámú rádiósugárzás formájában, amit a Földön újra elektromossággá alakíthatnának. A nyersenyagok űrbéli mennyisége biztosítja az ember ökológiai életterének a kiterjesztését, és így csökken annak veszélye, hogy egy természet vagy ember által okozott katasztrófa miatt az egész emberi faj kipusztuljon. A kolóniák és a Föld pedig egyszerűen kommunikálhatnának egymással, hiszen a távolság nem lenne nagyobb néhány fénymásodpercnél. Az űrkolóniák építéséhez szükséges technika fejlesztése még sokáig folyik majd. Az Asztronautikai Szövetség azonban nem tétlenkedik: 1991-es konferenciáján az űrbéli erőforrások felkutatása volt a fő téma. Ferenczy Europress Mindennapi sajtónyelvünk néhány jelensége az olvasói megjegyzések tükrében Nap mint nap egyre gyakrabban találkozhatunk a sajtó hasábjain megjelent olyan közleményekkel, amelyekben az újságok hátországa, a figyelmes olvasók tábora írja le kritikai megjegyzéseit mindennapi sajtónyelvünk néhány sajátos jelenségéről és gyakorlatáról. Ma már nemcsak a túlzó általánosítások, a tudatosan „csúsztatott” aránytévesztések, félrehallások ingerelik az igényes olvasót, hanem a felesleges szószártyásságban célt tévesztett pótszavak ijesztő elszaporodása, az ige-névszó-ku- pacok, a túlszakosított nyelvi formák, a rafinált szakértői megnyilatkozások egyre gyakoribb szerepvállalása ellehetetleníti, hogy az olvasók az újságcikkek íróinak személyiségén átszűrt vélemények, megnyilatkozások hitelességét is érzékelhessék. Sajátosan új jelenség és gyakorlat, hogy mai sajtónyelvünkkel kapcsolatos kritikai észrevételek és megjegyzések az újságírók cikkeiben olvashatók, s az átlagolvasók leveleikben jelzik is. Ennek a jelenségnek nagy a nevelő értéke és hatása. Nem véletlen például az sem, hogy olvasóink leveleiben gyakran találkozhatunk azzal a kritikai észrevétellel, hogy a vél igealak gyakoriságainak van-e elfogadható magyarázata. Ezzel kapcsolatosan mond véleményt ez a sajtóbeli szövegrészlét. „Nem tudom eldönteni, hogy a választékosságra törekvés vagy az újságírói pikírt- ség (éles, csípős megjegyzés) szerencsétlen mellékterméke-e a vél ige fényes karrierje napjaink tudósításaiban: „Úgy vélem, úgy véljük..”, s ritkábban olvashatjuk: „Azt állítom, azt állítjuk...” (Új Magyarország, 1991. dec.7.) A ve7ige ösztönösen a bizonytalansága töprengés, a feltételezés, a tűnődés fogalmai és használati értékek hatástérnyezőit is felerősítheti. Ezért nem örül az olvasó annak, ha még a vezércikkekben is feleslegesen a vél ige kap közlő, kifejező szerepet. Mindennapi sajtónyelvünk ugyancsak jellegzetes szó- és nyelvhasználati jelensége és gyakorlata, hogy elszaporodtak a nyelvi ficamok, a szóképzavarok. Olvasóim levelei is gyakran a megfelelő példatárral emlegetik ezt a nemkívánatos jelenséget és gyakorlatot. Az Új Magyarország hasábjain sem véletlenül olvashattuk ezt a szövegrészletet. „Feljegyeztem a fülöncsípett nyelvi ficamokat, félelmetes melléfogalmazásokat, a különféle szintű és indulatú hivatásos bravúrjait. Ezek nem nyelvbotlások. Ezek a nyelv elégtelen és bizonytalan ismeretéből származó merények: nyílt törésre veszi a dolgot, hiba csúszott a kréta köré; meddig húzhatod a szabadságot, nehéz dió a mai politika stb. (1991. nov. 30.) Az átlagolvasó alig tud mit kezdeni a nagy szavak, a túlhangolt nyelvi formák tömegével: a nagy szavak nem fedik le a lényeget (?); a civil társadalom nagy léptékben akarja a demokráciát; meghaladja az emberi gondolkodás léptékét és mértékét stb. Ez a sajtóbeli kritikai megjegyzés is figyelemre méltó: Csak nagy szavak, vannak, a fett pedig elárulja, hogy messze még az az idő, amikor a gondolkodásmód megfelel korunk követelményeinek” (Magyar Nemzet, 1991. dec. 14.) Hogy költőinknek is van mondanivalója a mindennapi sajtónyelv nyelvhasználati zavarairól, arról bizonykodnak idézett példáink. Nagy Gáspár az elmúlt évtized sajtónyelvének örökségére is felhívja a figyelmet: „Mert a nyelvet rejtegetésre kellett felhasználnunk, így romlott minden homályosan viszonylagossá: félre hallottunk és félre írtunk’’ (Rég bedobott palack). Sajnos ezzel az örökséggel még ma is élnek egyesek. A sajtóbeli kommentárok, riportok, szakértői hozzászólások találó kritikáját fogalmazza meg ez a versrészlet. „A kommentátor mondja, mondja, s Ű sem hiszi, amit papol... Félkontár középszer babrálja a közvéleményt: ágál, minősít, cáfol, érvel, saját paródiájaként" (Baranyi: Karácsonyi te- lekosár). A mai sajtóbeli kérdésfeltevések gyakori zavarairól sem véletlenül mond elítélő kritikát Orbán Ottó: „A legjobb választás is rossz, ha rossz a kérdésfeltevés, sok százados szokás szerint sajtolják felkiáltójellé a mindig is eretnekséggel gyanúsítható kérdőjeleket” (Sirkő és káprázat). Befejezésül arról a nyelvhasználati jelenségről is szólnunk kell, hogy újabban egyre többen beleszürkülnek az egyetemes szürkeségbe. Ez ellen nem any- nyira alkalmi nyelvötletek és találékonyságok halmazása, sem a céltalan kedélyeskedés, közvetlenkedés a hatékony eszköz, hanem a mondanivaló korszerűsítése és hitelessége. Dr. Bakos József Kertész leszek Díszfák metszése 4 l $ A vesszők visszavágásánál a rügy felett kb. 1 cm-es csonkot hagyjunk (1) nagyobb csonk (2) forradás nélkül beszárad, a tűi mély (3) a rügy pusztulását okozza. A metszlap ferde legyen a rüggyel ellentétes lejtéssel Február 16. Julianna, 19. Zsuzsanna. A népi megfigyelés szerint e két népszerű hölgy „meghozza a madarak nyelvét”, készülhetünk a tavaszra. A kertésznek a tavasz a kerti munkák kezdetét jelenti, ezek között a szőlő, gyümölcsfa metszése az egyik legfontosabb feladat. De vajon kell-e metszeni a díszfákat, cserjéket? És ha igen, hogyan? A díszfák, díszcseijék többségének metszésére szintén a tavasz a legalkalmasabb. A kettő valamelyest különbözik egymástól, ezért két fejezetre bontva ismertetem. A díszfák metszésénél alapszabályként fogadhatjuk el, hogy csak ritkán, a szükséges mértékig alkalmazzuk, és akkor is főként alakítást végezzünk, a növekedési hibákat hozzuk helyre. A nomenklatura szerint a díszfák olyan fás szárú növények, amelyek a talaj felszíne felett különböző magasságban kezdenek szétágazni, a talajtól az elágazásig terjedő részt törzsnek, az e felettit koronának nevezzük. A korona a fa egyik legszebb dísze. Kialakítását a fa biológiai jellemzőinek figyelembe vételével végezzük különböző magasságban. Ennek megfelelően lehet magas törzsű, alacsony törzsű és tövétől ágas (esetleg többtörzsű). A magas illetve alacsony törzsű fákat is nevelhetjük kezdetben tövétől ágasan. Ezzel elérjük, hogy nagyobb lombtömeg legyen, ami a fa táplálását végzi. Később a törzs magától is feltisztul, az erősebb oldalágak csak a fajnak megfelelő magasságban fejlődnek, az alatta lévők pedig fokozatosan elsorvadnak. Ezt a folyamatot metszéssel, illetve a törzs kívánt magasságban történő megtisztításával segíthetjük. Ügyeljünk arra, hogy a fának csak egy sudara (fővezérág) legyen. Ez a korona tengelye, amelyen az oldalágak emeletenként helyezkednek el, vagy csavarvo- nalszerűen szórt állásban. A metszés során a következő koronahibákat kell korrigálnunk: a fővezérág villásan elágazik. A jobb helyzetben lévő, erősebbet meghagyjuk, a másikat tőben eltávolítjuk. Le kell vágni a befelé növő, egymást árnyékoló, valamint deformálódott, sérült, beteg ágakat. Ha nem egyenes a sudár, a görbülettel ellentétes oldalon álló rügyre vágjuk vissza. Emeletes ágelrendeződésnél a legalsó emeleten négy-öt ágat hagyhatunk, feljebb pedig hár- mat-négyet. Az emeletek egymás feletti magassága a fajok, fajták biológiai környezetétől, növekedési erejétől függ. Ez az erőteljesebb fajoknál 70-80 cm, gyengébbeknél 40-60 cm körül van. Ha ezt befolyásolni akarjuk, ott kell a vezérvesszőt visszavágni, ahol az ágcsoportot akatjuk kialakítani. Díszfáinkat — tulajdonságukból adódóan vagy ennek ellenére — tövétől ágasan is nevelhetjük. Ha kívánt magasságban magától nem ágazik el, erre visszavágással kényszeríthetjük. A polarizációnak megfelelően mindig a legfelső (visszavágáshoz legközelebb eső) rügyek hajtanak ki, amiből a későbbiek során a számunkra legkedvezőbb helyű és számú vesz- szőket hagyjuk meg. Csak akkor marad idős korára is a tövétől ágas, ha a feljebb lévőket ritkítjuk, annak érdekében, hogy az alsók ne kerüljenek mostohább helyzetbe. Égyes növények szebbek és jellegükhöz is jobban illik, ha többtörzsűek. Ilyen a berkenye, labdarózsa, júdásfa, díszalma. Ezek többnyire beavatkozás nélkül is így nőnek. A metszőolló használata, metszlapkészítés, végrehajtás művelete hasonló mint a többi, metszésre szoruló növényé (gyümölcs, szőlő). A díszfa, „gyermekkori”, négy-öt évig tartó nevelésére kell nagyon odafigyelnünk, ha akkor jól végeztük munkánkat, később csak szintentartás lesz a feladatunk. Fénykép — Scott táboráról A Déli-sarkvidéken kutatásokat végző új-zélan- di tudósok egy fénykép-üveglapot találtak, amely az 1910-1913. évi expedíció során fagyhalált szenvedett Robert Falcon Scott kapitány egykori táborát ábrázolja. A részben megfakult üveglapot az Antartic Heritage Trust tudóscsoportja találta meg, amely ez idő szerint azon fáradozik, hogy eredeti állapotában helyreállítsa Scott kapitány egykori kunyhóját Cape Evansnál, a McMurdo Sound-on. A foncsorozott üveglap azt a jelenetet örökíti meg, amikor a Scott-expedíció egyik tagja a haját vágja egy társának. A felvételt Herbert Ponting, az expedíció brit fotográfusa készítette. Az üveglapra a kunyhó sötétkamrájában bukkantak rá, és Új-Zélandba küldték, ahol másolatokat készítettek róla. Scott kapitány és társai fagyhalált szenvedtek a Déli-sarkról visszatérőben, ahol a norvég Roald Amundsen megelőzte őket. Latinból átvett mondások A rejtvényábra fő sorai latinból átvett mondásokat tartalmaznak. Megfejtendők a vízsz. 2. és függ. 1. sz. sorok. Vízszintes: 2. Az első mondás (zárt betűk: Z, S, L) 14. Menekülésszerűen távozik 15. Feszélyez, zavarba ejt 16. ...Gallen 17. Zamat, íz 19. Zsidó férfinév 20. Idősebb férfi népies megszólítása 21. A panasz szava 23. Máshollét igazolása 25. Hebegve beszél 27. Dal 29. Lent a mélyben 31. Híres lengyel labdarúgó volt 32. Mosdótál 34. Ajándékoztak 36. Nagyszámú 37. Nedvessé válni 38. Maró folyadék 40. Levéltávirat röv. 41. Egri sakkozó 44. Becézett István 46. Spanyolország és NSZK gk- jele 47. Húst elkészít 49. Fegyvernem-jelzés egyenruha hajtókáján 50. Égitest 52. A jármű hátrafelé halad 54. Jelentős személyiség kísérete 56. Olasz folyó 58. Az alul lévő 60. Forma 61. Frissítő 63. Várpalotához csatolt település 65. Részben őröl! 66. Névutó, röv. 67. Illegális fegyveres szervezet Írországban 69. Bűvöli 71. Ausztria és Vatikán gk- jele 72. Cselszövések 75. Állatot lőfegyverrel leterítene. Függőleges: 1. A második mondás (zárt betűk: V, Y, K, Z, T) 2. Hamburggal egyesített iparváros 3. Kettőzve: édesség 4. Német női név 5. Apa és fia, kiváló egri sakkozók 6. A lába alatti helyről 7. A Vasas labdarúgója volt (László) 8. Kerti munkát végez 9. Csuk társa 10. Pozitív elektród 11. Svájci város 12. Francia arany 13. Nehéz testi munkát végzett 18. Nagy olasz város 22. Kutyul 24. Jelez 26. Német semleges nemű névelő 28. Férfinév 30. A hét vezér egyike 33. A tetejére éget 35. Dunántúli folyó 39. Evőeszköz 42. Tárgyat részére átnyújtunk 43. Kopogó hangot ad 45. Téli sportot űző 48. Taszít 49. Becézett Anna 51. Idegen elöljárószó 53. Román pénz 55. Délamerikai folyam 57. A világ egyik legnagyobb alagútja Új- Zélandon 59. Bírói határozattal bünteti 62. Felügyel 64. „A” kutya 68. Amely személy 70. Schütz ... (színésznő) 73. Te és ő 74. Gally 76. Silbak Báthory Attila
