Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám

HÍRLAP, 1992. február 6., csütörtök HEVES ÉS KÖRZETE 5 Együttműködéssel — mérsékelt árak Nyolc település ellátásáról gondoskodnak Bár február 20-ra készül el az évzáró mérleg, a főbb adatokat azonban már ismerik a tavaivá esztendőről a Tornáméra és Vi­déke Áfésznél. Árbevételük 270 millió forint lett, amely azonos az 1990-essel. Szerény nyereséget értek el, egymillió forintot. Am ez sem ment könnyen, a követ­kezetes, szervezett munka gyü­mölcse lett. — Azért dolgoztunk, hogy talpon maradjunk 1991-ben — mondja Bessenyei Ferenc elnök. — Megelégedésünkre szolgált, hogy sikerült újjáépíteni, korsze­rűsíteni az erki ABC-t, amelyre négymillió forintot költöttünk. A környék vállalkozói, főleg Tarnaörsről és Erkről, eredmé­nyes munkát végeztek, hiszen az ottlakók megbecsülésével talál­koznak. Az ABC-áruház beren­dezését egy karcagi kisszövetke­zettől vásároltuk, amely zömmel az önkiszolgálást segítő faliállvá­nyokból és gondolákból állt. A szükséges mélyhűtőket pedig a M ÜA RT-tói szereztük be. Az er­ki önkormányzat egyébként két­százezerforinttal támogatta ezt a Í 'ontos helyi fejlesztést. Emellett isebb munkákat is végeztünk, miután a meglevő üzleteinket, vendéglátóegységeinket folya­matosan karbantartottuk, amely főleg festésből, csatorna- és tető­javításból állt. Tavaly megnyitot­tuk Tárnáméra és Boconád kö­zött, a két község határánál, a tűzoltószertár mellett, a gázcse­retelepet. Ez lehetővé tette, hogy a két településen a korábbi 180 helyett 7Ö0-ra növelték a pro­pán-bután gázpalackok számát. Erre hétszázezer forintot költöt­tünk. A két faluban örülnek en­nek a fejlesztésnek, miután a korszerű, konténeres tárolás ré­vén palackokhoz juthattak. Egyébként az említetteket a Ti­f áz hord üzeméből önrakodós ocsikkal szállítják. A Boconá- don lévő büfénket — amelyet bérbe adtunk — az elmúlt évben úgy korszerűsítettük, hogy közös erővel hideg-meleg vizes blok­kot hoztunk létre. — Az áfész a Tárná mentén nyolc település ellátásáról gon­doskodik. — Jelentős feladatot látunk el, hiszen Tárnáméra, Boconád, Tarnazsadány, Erk, Tarnaörs, Zaránk, Tarnabod, sőt A latka lakóit élelmiszerekkel és vegyes iparcikkekkel látjuk el. Még ta­valy a tamamérai, a hevesi és a luaasi Benevölgye Áfész együtt­működési szerződést kötött kö­zös árubeszerzésre. Ennek elő­nyeit az elmúlt hónapokban a fo­gyasztók is érzékelhették. Na­f yobb tételben vásároljuk a cik- eket, és ezzel árkedvezményhez is jutunk. Ezt pedig üzleteinkben az értékesítés során érvényre jut­tatjuk. Bár a korábbi évekhez ké­pest megszűnt az ellátási kötele­zettségünk, ennek ellenére mi to­vábbra is azt valljuk, hogy tagsá­gunk azért hozta létre szövetke­zetünket, hogy ellássuk a legfon­tosabb anyagokkal, eszközök­kel, élelmiszerekkel az itt élő la­kókat. Ezért arra törekszünk, hogy az alapvető élelmiszerek közül például az étolajat, a mar­garint, a cukrot, a lisztet úgyneve­Bessenyei Ferenc: „Az üzletré­szekkel tagjaink valós tulajdo­nosai lesznek szövetkezetünk­nek...” zeit diszkontáron hozzuk forga­lomba. — Miként értékeli az új szövet­kezeti, illetve átmeneti törvényt? — Ezek szellemében dolgo­zunk tovább. Megkezdjük a tag­nyilvántartás felülvizsgálatát. Februárban pedig részközgyűlé­seken ismertetjük majd a va­gyonnevesítést, amely az úi tör­vény szerint szövetkezetünk va­gyonának 70 százalékát érinti. Erről egyébként márciusban a küldöttgyűlés dönt. Tagjaink va­lós tulajdonosok lesznek, miután üzletrészeket kapnak, és ebekkel szabadon rendelkeznek. Úgy kí­vánunk gazdálkodni, hogy meg­felelő nyereségre tegyünk szert, és ezáltal az üzletrészekre oszta­lékot is fizethessünk. — A szövetkezet tehát meg­marad. Az idei évre mit tervez­nek? — Fejlesztésre sajnos, jelenle­gi lehetőségeink szerint igen ke­vés jut ebben az esztendőben. Legfőbb törekvésünk, hogy a nyáron teljesen felújítsuk a tar- namérai Tüzép-telepünket. En­nek érdekében tárgyalásban va­gyunk azokkal a partnereinkkel, akik korábban is végeztek ná­lunk fejlesztési munkákat. Ver­senyeztetjük őket, és aki a lege­lőnyösebb ajánlatot teszi, azt vá­lasztjuk. Elképzeléseink szerint 1-2,5 millió forint között kívá­nunk erre fordítani. Befejezzük a tarnaörsibüfénkben a már tavaly elkezdett vizesblokk építését. Erre félmilliót költünk. Ameny- nyiben pénzügyi forrásaink en­gedik, úgy Zaránkon levő két üzletünkben — amelyek egyéb­ként egy épületben vannak — szintén vizesblokkot létesítünk helyi vállalkozókkal. Legújabb információnk szerint ebben az évben elkezdődik a térségben a gázprogram megvalósítása. Ez első ütemben Erkel, Zaránkotés Tarnaörsöt érinti, de szó van ké­sőbb a tamamérai és tarnazsadá- nyi folytatásról is. Ezt mérlegel­jük, miután üzleteinkben szeret­nénk majd bevezetni a vezetékes gázt. Természetesen arra törek­szünk, hogy a Tárná menti köz­ségekben elő emberek igényeit az idén is minél jobban kielégít­sük. Mentusz Károly f SZABÓ KÉR KFT. Örömmel értesítem T. vásárlóimat, hogy megnyitottam DOHÁNY­NAGYKERESKEDÉSEM! Rendkívül kedvező áron kapható: Sopiane 37,50 Ft Symphonia 33,50 Ft Multifilter 55,- Ft Marlboro 93-97 Ft Tételtől függően további kedvezmény! Eger, Rákóczi u. 46. Tel.: 25-904 V ­. ­Az erkiek levele Göncz Árpád köztársasági elnökhöz 99 .Váltsák le a rádió és a televízió elnökét...!” Számvetés Tarnazsadányban Szemét- szállítás még az idén... A számvetések és a tervezések időszakát élik ez idő tájt a telepü­lések önkormányzatai. Az el­múlt év Tarnazsadány község önkormányzatának életében is úgymond az „életképesség” bi­zonyítását szolgálta. — Először is rangsorolni kel­lett a feladatokat. Mester András polgármester szerint a költség- vetés háromnegyedét a község intézményeire fordították, pon­tosabban arra, hogy működésük folyamatos és zavartalan legyen. A fennmaradó pénzösszegből mintegy 350 ezer forintot tervez­tek a felújítási költségek fedezé­sére, ám végül is 650 ezret kellett felhasználni erre a célra, hiszen elkerülhetetlen volt a falu hatá­rában lévő (s a melléküzemág­hoz vezető) bekötőút korszerűsí­tése is. Ezenkívül — a település vízel­látása érdekében — új artézi ku­tat fúrattak, hogy gyarapítsák a már működő kút hozamát. A meglévő járdahálózatból 800 négyzetméternyi területet újítot­tak fel, s folytatták a belvízelve­zető árkok kőllappal való burko­lását is. Nem kis eredmény az sem, hogy elvégezték a csaknem háromezer négyzetméternyi park és liget karbantartását, illetve fel­újítását. Az önkormányzat elengedhe­tetlen feladatának tekinti az itt élő népesség megtartását is. En­nek érdekében tíz építési telket alakítottak ki, s ezeket a helyeket elsősorban fiatal házasoknak kí­nálják megvételre. Jó hír az is, hogy ebben az év­ben várhatóan megvalósul az in­tézményes szemétszállítás: a sze­méttelep már készen áll, műszaki átadására a közeljövőben kerül sor. Tovább folytatják a belvíz­elvezetési rendszer kiépítését, s a már meglévő régi kút korszerűsí­tését. A tervek között szerepel az is, hogy bővítsék a község tele­fonhálózatát, s az önerőből tör­ténő fejlesztés során az idei esz­tendő első felében így újabb elő­fizetők juthatnak telefonkészü­lékhez. S végül: az oktatási ágazat régi óhaja, vágya látszik megvalósul­ni az iskolai tornaterem felépíté­sével. Ezt valószínűleg 1993-ban vehetik majd birtokukba a legil­letékesebbek, a gyerekek. Cseh Béla Nyílt levél érkezett szerkesz­tőségünkhöz — „Erk község ön- kormányzatának képviselő-tes- tülete” aláírással —, amelyben a Heves megyei kistelepülés a Ma­gyar Rádió, valamint a Magyar Televízió elnökének leváltását követeli. Ezzel tiltakoznak ugyanis — mint írják — „a magyar médiák vallási és nemzetellenes tevé­kenysége ellen...” Az erkiek írá­sukban kifejtik, hogy az elnyo­mással egyesített internaciona­lizmus és kiszolgáltatottság ideje lejárt, a negyven év erkölcsrom­boló ideológiája pedig megérett a pusztulásra. Ennek érdekében az ateizmus elsőbbségét végképp fel kell számolni, mert egy de­mokratikus állam a népének biz­tosítja a lelkiismeret szabadságát és a nemzeti hovatartozás kifeje­zését. Ezt követően a levél így foly­tatódik: „...a médiák hagyjanak fel a tudatos vallásüldözéssel és a magyarságtudat alattomos el­nyomásával. Magyarok va­gyunk, és nem internacionalis­ták! ...Jó lelkiismeretű, tiszta te­kintetű, tiszta erkölcsű, jóérzésű, szorgalmas embereket kell ne­velnünk. Ezt akadályozzák a médiák, pedig nem lenne szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy ők vannak értünk, és nem mi őértük!...” Az erki önkormányzat szerint az, amit a történelmi egyházak a rádió és a televízió területén az elmúlt napokban elértek, azok távlatokba vesző bizonytalan részeredmények. Tehát — mint levelükben hangsúlyozzák — ra­dikálisan és rögvest kell csele­kednünk, „ezért követeljük Gombár Csaba és Hankiss Ele­mér azonnali leváltását!” E levél szövege után az erkiek felsorolják kéréseiket, amelyek közül az első az, hogy a médiák fő műsoridőben mindennap közvetítsenek vallásos témájú műsort. Egyben kérik a városok, falvak képviselő-testületeit és „minden jobb érzésű embert”, hogy ők is tiltakozzanak. * * * (Eddig tehát a nyílt levél rész­letes ismertetése, ám az erkiek követelésével lapunk a közeljö­vőben bővebb terjedelemben kí­ván majd foglalkozni.) Találkozás az önkormányzati vezetőkkel Az önkormányzatok megala­kulása óta először hívta találko­zóra a térség legnagyobb gazdál­kodó szervezete, a Tarnaholding Agrárszövetkezet a körzet pol­gármestereit. A dr. Gyulavári András elnök által vezetett meg­beszélésen szó esett Tárnáméra, Tarnazsadány, Boconád, Tarna­bod, Zaránk együttműködésé­ről, az említett települések és a szövetkezet kapcsolatáról. Fel­vetették az immár tizennégy esz­tendeje az agrárszövetkezet gon­dozásában megjelenő Tarna- mente című üzemi lap jövőjét, és vázolták azt az elképzelést, ho­gyan tehetnék regionális újsággá annak érdekében, hogy a körzet­ben minden család otthonába el­juthasson. Gátvédelem a Zagyva partján Érdekes hír érkezett a szom­szédos Jász-Nagykun-Szolnok megyéből. Januárban a föld- munkagépek hada szállta meg Szolnoknál a Zagyva partját. A Heves megyében is tevékenyke­dő Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói az évek alatt felgyülemlett hordalékot terítik szét egyenletesen a part­szakaszon, több mint egy kilo­méter hosszúságban. Ez terep- rendezést, illetve gátvédelmet szolgál. Nagyfüged vendéglője Akik manapság Nagyfügedre érkeznek, a Hevesre vezető Ady Endre utca sarkán, a Jóbarát kis­vendéglőnél szállnak le az autó­buszról. A község új létesítmé­nyét — a régi italbolt helyén — a Benevölgye Áfész építette nem­rég, tízmillió forintért. Egri és fü­zesabonyi vállalkozók munkáját dicséri a szép kivitelű épület, ahol kulturált környezetben szolgálják ki a vendégeket. Az idén nyáron várhatóan terasszal is bővítik a kedvelt kisvendég­lőt. Mezőgazdaság, élelmiszeripar, idegenforgalom Összefogás az Alföldért Mint lapunkban is beszámoltunk róla, az Országgyűlés és a kor­mány tavaly határozatot hozott az úgynevezett Alföld-program meg­valósítására. A tájegység jövőjéről az elmúlt esztendőben sok megbe­szélést, vitát folytattak. A legutóbbi, 29. találkozót a napokban tar­tották az érintettek bevonásával Kisújszálláson, a városháza nagyter­mében. Az idén első alkalommal ültek a tárgyalóasztal mellé a tájegy­ség országgyűlési képviselői, polgármesterei, hogy véleményt cserél­jenek szakértők közreműködésével az Alföld-program jövőjéről. Szó esett arról, hogy az itteni értékek: a mezőgazdaság, a termé­szet, a kultúra, a turizmus milyen fejlesztési lehetőségek előtt áll. Minderre azért hívták fel a figyelmet, hogy lehetőséget teremtsenek országunk e tájegységének megfelelő elismertetésére. Az aggódás hangján vetették fel, hogy becslések szerint a közeljövőben az Alföld szántóterülete 20-25 százalékkal csökken, miután a feltört ősgyepek, gyepek újra legelők, a hajdani erdők újra erdők lesznek. Felvázolták a tájegységen belül a falusi turizmus lehetőségeit, a termálvizek hasznosítását, a vadászatot és a halászatot is. Többen utaltak rá, hogy ennek a vidéknek a hasznosítására már 1934-ben egy tudóscsoport programot dolgozott ki, amelyből máig vajmi kevés va­lósult meg. Sajnos, a munkanélküliség is rémként kísért a környéken — ez a jelen —, noha a folyamat nem most kezdődött el. Úgy fogal­maztak, hogy az Alföldön ma a központi kérdés a mezőgazdaság át­alakítása, amely nagyon sok embert érint. Nem beszélve — ezzel pár­huzamosan — az élelmiszeripari fejlesztési lehetőségekről, amelyek szintén a jövőnek szólnának. A vitát nem zárták le, várhatóan a következő hetekben, hónapok­ban tovább folytatják annak érdekében, hogy minél alaposabban fel­tárják az egyes részletkérdéseket az A//ö/ríjövőképének kialakításá­hoz. (m. k.) Megbízható olasz partnerek Cipők, kesztyűk — a legújabb modellekből Előre látták ugyan a nehézsé­geket, mégsem gondoltak arra, hogy mindennapos küzdelmet kell folytatniuk az inflációval, a költségek tetemes növekedésé­vel. Az anyagok, az energiahor­dozók radikális áremelkedése a Budagant Kesztyűs Kisszövetke­zet hevesi telepének 180 dolgo­zóját sem kímélte. A harcot azonban egy pillanatra sem ad­ták fel, sőt az erőfeszítéseik ered­ményt is hoztak. Molnár Jenő te­lepvezető ezt így összegezte: — Tavaly tízmilliós nyeresé­get terveztünk, az eredményünk azonban csak hatmillió lett. Ugyan mindent elkövettünk, de az áremeléseket nem sikerült tel­jes egészében ellensúlyoznunk. Ami jóleső érzéssel tölt el: akkor is megvoltak a partnereink, és a tárgyalásaink eredményeképpen az idén is számíthatunk rájuk. — Értesüléseink szerint ezek olasz cégek. — Valóban, női cipőket gyár­tunk a Velence mellett működő Progetto Uno cégnek. Az elmúlt évben negyvenezer párhoz ké­szítettünk felsőrészeket, bér­munkában. Az olaszok küldték az alapanyagokat, a legújabb modelleket, mintákat és a szük­séges szerszámokat. Itt, Hevesen összeállítottuk, becsomagoltuk őket, majd tíznaponként kamio­nokkal jöttek értük. Ezenkívül szeretnék szólni a másik olasz partnerünkről, a Modenában le­vő Molinari cégről. Nekik bőr­kesztyűket készítünk, a múlt év­ben például ötvenezer párat szál­lítottunk. Természetesen kesz­tyűinkből máshová is exportál­tunk, így Skandináviába, Né­metországba és Ausztriába is. Az említett mennyiségeket az idén is legyártjuk, és várhatóan értéke­sítjük is megrendelőinknek. — A kesztyűmodelleket az olaszok komputerrel tervezik. — Kétségtelen, a legkorsze­rűbb számítástechnikai eszközö­ket is felhasználva alakítják ki a mai modelleket. Ezek ígérete­sek. Csak példaként említem, hogy mostanában tartják Milá­nóban a sportcikkek nemzetközi kiállítását és vásárát, ahol bemu­tatják az idei modelleket. Ezek­ből természetesen az idén már gyártunk Hevesen is. Február vé­gén, március elején tartják a né­metországi Münchenben az Is- po-t, a sportcikkek nemzetközi parádéját. Az ottani bemutatko­zástól és tárgyalásoktól nagyon sok megrendelést várunk mi is. — Kezdenek-e új vállalkozá­sokat? — Ebben az évben a talpon- maradás érdekében mindent el­követünk. A 180-as létszámot nem csökkentjük, sőt amennyi­ben lesznek jelentkezők, még fel is veszünk betanított munkáso­kat. Elképzeléseink között sze­repel, hogy hulladék bőrből ké­szítünk kesztyűket, pontosabban úgynevezett bútorgyártáshoz használt bőrökből, amelyeknek megmaradt hulladékát viszony­lag olcsó áron, nyugati cégektől vásároljuk. Fiataloknak alakí­tunk ki kesztyűmodelleket az említett anyagokból, és jó minő­ségben, elfogadható áron hoz­zuk majd forgalomba. Szeret­nénk, ha ezeket is megismernék és megkedvelnék maja az érdek­Kesztyűket készítenek olasz megrendelésre a hevesi lányok, asszonyok (Fotó: Szántó György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom