Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-05 / 30. szám

2. HÍRLAP, 1992. február 5., szerda Csütörtökön írják alá a magyar—német alapszerződést Kohl Budapestre jön Csütörtök délután Budapest­re érkezik a német kancellár, Helmut Kohl, hogy meghívójá­val, Antall József miniszterel­nökkel aláírják a német-magyar alapszerződést. A kancellár látogatásának — a Külügyminisztérium illetékesé­nek tájékoztatása szerint — ma­gyar részről kiemelkedő fontos­ságot tulajdonítanak, mert a bu­dapesti kabinet külpolitikája az euro-atlanti együttműködést, az Európai Közösséghez, és azon belül a Németországhoz fűződő kapcsolatokat prioritásként ke­zeli. Ezt bizonyítja az is, hogy Antall József miniszterelnök hi­vatalba lépését követően, 1990 júniusában első külföldi útját Bonnba tette. Nemcsak a politi­kai, hanem a gazdasági kapcso­latok is nagy jelentőségűek, érté­kük az 1991-es dinamikus fejlő­dés következtében mindkét ol­dalon 4,4-4,5 milliárd márka. A magyar-német viszony más területeken is szépen fejlődik, hazánk számos esetben kapott konkrét segítséget a Német Szö­vetségi Köztársaságtól. Magyar- országon örömmel fogadják azokat a társadalompolitikai know-how-kat, amelyeket a szo­ciális piacgazdaság megteremté­séhez, a társadalombiztosítás rendszerének átalakításához kaptunk. A magyar külképviseletek rendszere Németországban több lábon áll: Bonnban nagykövet­ség működik, Berlinben a nagy- követség berlini hivatala, Mün­chenben főkonzulátus intézi a magyar ügyeket. Drezdában és Stuttgartban a közeljövőben nyitják meg a magyar külképvi­seletet. A csütörtökön aláírandó „A baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló szer­ződés” összegzése és szintézise az eddig megkötött egyezmé­nyeknek és megállapodásoknak. Ilyen a műszaki-tudományos és a kulturális megállapodás, vala­mint a Magyarországon élő nem­zeti identitás ápolására 1987- ban kötött egyezmény. A német kancellár tárgyalásain feltehetően szóba kerül hazánk körülbelül félmilliáid márkás tar­tozása is, amelyet a magyar remé­nyek szerint hazánk oly módon törlesztene, hogy a pénz német beruházások formájában vissza­kerülne az országba. Előfordul­hat, hogy a tárgyalások során fel­vetődik a volt NDK-beli fegyve­rek megvásárlásának az ügye. Egyesülés, illetve szétesés után Hans-Dietrich Genscher al- kancellár, német külügyminisz­ter hétfőn este hivatalos munka­látogatásra Varsóba érkezett, s a repülőtérről azonnal a Belwe- der-palotába ment, ahol Lech Walesa államfő fogadta. A meg­beszélés egyik fő témája a német egyesülés és a Szovjetunió szét­esése következtében kialakult új helyzet volt. Elbukott államcsíny Venezuelában A venezuelai hadsereg egyes alakulatai államcsínyt kíséreltek meg, de a felkelést levertük — közölte kedd hajnalban Carlos Andres Perez venezuelai elnök. Elmondta, hogy egy ejtőernyős alakulat próbálta meg bevenni az elnöki palotát és Caracas keleti városrészében az elnöki reziden­ciát. Haider, a gyűlölködő spekuláns Jörg Haider, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt vezére ismét támadásba lendült, s cél­pontja politikai és sajtóellenfele­inek az a csoportja, amit ő gyűj­tőfogalomként „baloldali maffi­ának” nevez. Haider dühét a Profil című politikai hetilap leg­újabb számának cikke váltotta ki, amely a magát feddhetetlen­nek, zsarolhatatlannak feltünte­tő és a nagypártok korrupciója ellen mindig hangzatosán harco­ló Haider párthíveinek klagen­furti ingatlanspekulációs ügyeit leplezi le. Megújhodási ígéret Algériában A demokratikus folyamatok felújítását ígérte meg első televí­ziós interjújában Mohamed Bu- diaf a januárban létrehozott új algériai államhatalmi szerv, a Legfelsőbb Államtanács elnöke. Azzal indokolta a hatalomátvé­telt, hogy a demokratizálás fo­lyamata elfajult, a kialakult hely­zet polgárháborúval, sőt „külföl­di intervencióval” fenyegetett, de elutasította azt a vádat, hogy az új helyzetben a hadseregé len­ne a tényleges hatalom. Eltorlaszolt út Moszkvában Eltorlaszolták Moszkva bel­városának egyik legforgalma­sabb útvonalát, a Szadovoje Kol- cót kedden reggel a Szklifo- szovszkij Baleseti Klinika mun­katársai — közölték a Krím- Pressz-TASZSZ tudósítójával a közlekedésrendészet illetékesei. A tiltakozó akció okai: az ala­csony bérek és a nehéz munka- körülmények. Hírszerzők vegyes vállalata A hírszerzés két régi mestere, akik a hidegháború időszakában ellenfelek voltak, vegyes vállala­tot hozott létre. Az 1TAR- TASZSZ ismertette a szenzáció- számba menő hírt, miszerint Vincent Cannistraro, a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) nyugal­mazott tisztje és Oleg Kalugin, a KGB külső felderítéssel foglal­kozó osztályának egykori főnöke megalapította a Cannistraro As­sociated tanácsadó céget. Törvénytervezet Kárpátalja önkormányzatáról Sérthetetlen, oszthatatlan Kárpátalján nyilvánosságra hozták azt a tör­vénytervezetet, amely a terület önkormányzatának megvalósítására irányul. A kárpátaljaiak még ta­valy december elsején népszavazáson döntöttek róla, hogy vidéküket nyilvánítsák Ukrajna különle­ges önkormányzati, adminisztratív területévé. Az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosító javaslatot a közelmúltban terjesztette a területi tanács az ukrán parlament elé: most pedig a — papírhiány miatt rendszertelenül megjelenő — lapokban azt a tör­vénytervezetet tették közzé megvitatás céljából, amely elfogadása után eme önkormányzat funkcio­nálását hivatott biztosítani. A tervezet a különleges önkormányzat elveit ki­mondva egyebek közt leszögezi, hogy Kárpátalja, mint Ukrajna elidegeníthetetlen része, sérthetetlen és oszthatatlan, nem tartozhat semmilyen más álla­mi, illetve közigazgatási területi képződményhez. Az alapclvek közé tartozik a gazdasági önállóság, továbbá, hogy a lakosság akaratából nemzetiségi, közigazgatási területi egységek alakulhatnak ott, ahol egyazon nemzetiség képviselői alkotják a la­kosság többségét. Rendelkezik a törvénytervezet a tulajdonviszo­nyokról, a jog- és hatáskörökről, a különleges ön- kormányzati szervek rendszeréről, de még az ön- kormányzat működését biztosító kérdésről is. A törvénytervezet a Kárpátalján történő megvitatás után kerül az ukrán parlament elé. (MTI) A magyar — görög tárgyalások idejére Feloldották a blokádot Görög részről kedden mindkét irányban feloldották a ma­gyar kamionokkal szemben elrendelt blokádot—közölte az at­héni magyar nagykövetség szóvivője az MTI külgazdasági szerkesztőjével tegnap 17.15 órakor. Mint elmondta, a görög fuvarozók azzal indokolták dön­tésüket, hogy tanújelét kívánják adni jó szándékuknak az athé­ni magyar-görög kormányközi tárgyalások óráiban. A magyar nagykövetség szóvivője azt is tudatta, hogy a tranzitprobléma megoldására irányuló tárgyalás befejező szakaszába jutott A lapzártánkig kapott húr szerint megegyezés született (MTI) A demokratákban bíznak Az amerikaiak többsége a De­mokrata Párttól várja az ország problémáinak megoldását, de a kül- és a katonapolitikában a re­publikánusok iránt nagyobb a bizalom. Ezt tükrözik a The Washing­ton Post közvélemény-kutatásá­nak kedden közölt adatai. A fel­mérés szerint a megkérdezettek 49 százaléka vélte úgy, hogy a Demokrata Párt lenne inkább képes a következő években meg­oldani az ország gondjait, míg 39 százalék a republikánusokban bízik. (Az USA törvényhozásá­ban a demokraták vannak több­ségben, míg a kormány republi­kánus). A szavazók többsége szí­vesebben bízná a demokratákra a gazdaságot, a bűnözés elleni harcot, a közoktatás megjavítá­sát, a szegények támogatását, tő­lük várná az általános betegbiz­tosítás bevezetését. Ugyanakkor az ország külpolitikáját és védel­mi politikáját illetően jóval na­gyobb a bizalom a republikánu­sok iránt. (MTI) Feldühödött tiltakozók Tankcsapdák Mostar főutcáján Több száz feldühö­dött ember a bosznia- hercegovinai Mostar vá- rosában kedden tank­csapdákat kezdett építe­ni a város főutcáján, így tiltakozva a szerb tarta­lékosok sorozatos táma­dásai miatt. Mostarban mindennaposak a rob­bantások és az utcai lö­völdözések. A jórészt horvátok lakta városban a lakosság többsége el­utasítóan viseltetik a szerb többségű szövet­ségi hadsereg iránt, amely elaknásította a katonai létesítmények környékét, hogy meg­akadályozza a támadá­sokat. — Az Európai Kö­zösségek február 17-én elismeri Macedóniát — jelentette ki a Borbának adott interjújában Sió­ján Andov macedón parlamenti elnök. Hoz­záfűzte, hogy amennyi­ben a Közös Piacon be­lül konszenzust érnek el, a közösség együttesen ismeri el Macedóniát, ha viszont nem jön létre egyetértés, akkor ezt Görögország nélkül és tagállamonként teszik meg az EK tagországai. Horvátországot és Szlovéniát csak azután veszik fel az EBEÉ-be, ha már valamennyi tag­ország elismerte a két új államot. John Maresca, a bécsi bizalomerősítő tárgyalásokon részt ve­vő amerikai küldöttség vezetője keddi sajtóér­tekezletén a Hofburg- ban kitért arra is, hogy Szlovénia és Horvátor­szág megfigyelői státusa ellenére Jugoszlávia vál­tozatlanul tagja az EBEÉ-nek. Az ameri­kai diplomata ugyanak­kor a leghatározottab­ban visszautasította azt a feltételezést, amely szerint Amerika köz­benjárna Horvátország és Szlovénia felvételé­nek megakadályozása céljából. A szerb vezetés rend­őri akciókat tervez, hogy letörje a krajinai szerb szeparatisták el­lenállását az ENSZ bé­ketervével szemben. A tízezres békefenntartó erő kiküldését immár el­sősorban az hátráltatja, hogy Milan Babic, a horvátországi Krajiná- ban élő szerbek vezetője elutasítja a békefenntar­tók telepítését területü­kön. Levetkőztették a busz utasait Halálbüntetés még a lopásért is — Éneklésellenes őrjáratok Mire az autóbusz begördült Baszra iraki városba, alsónemű­re vetkőztetett utasainak vaco­gott a foga a hidegtől és a méreg­től. A hajnali órákban munkába indulóktól zsúfolt buszpályaud­var kacagásban tört ki — a rend­őrök már kevésbé. Mi is történt tulajdonképpen? Bagdad közelében az autópá­lyán egy vörös zászlót lengető férfi megállította a buszt. Gép- pisztolyos férfiak vették körül a járművet, mindenkit kiszállítot­tak, és a nyolc női utast félreállít­va, megparancsolták nekik, hogy fordítsák el a fejüket. Ezután a férfiutasokat kifosztották és al­sónadrágra vetkőztették, majd úgy, ahogy jöttek, eltűntek az éj­szaka sötétjében. Az autóbusz folytathatta útját... „Az útonállás szerves része a bűnözés okozta problémáknak. Ahol gazdasági nyomor van, ott növekszik a bűnözés” — nyilat­kozta egy bagdadi városi vezető. Az iraki hatóságok a bűnözés növekedésének láttán jelentősen megszigorították a büntetéseket. Január közepe óta például halál- büntetéssel sújtják a rablást és a lopást, beleértve az autólopást is. Az Alef Ba című hetilap szerint a drákói szigor nyomán valame­lyest csökkent a bűnözés, de mi­vel a lap nem közölt számadato­kat, ezért az irakiak kétlik, hogy a halálbüntetés kiterjesztésének jelentős eredménye lenne. Az az útszakasz, tűtől az említett busz utasait kifosztották, annyira ve­szélyes, hogy éjnek idején csak kevesen mernek arra közleked­ni, jóllehet, sűrűn vannak a kato­nai őrhelyek az út mentén, né­melyike harckocsikkal és gép­puskafészkekkel. Az iraki bűnözés gyors növe­kedését sokan azzal hozzák ös­szefüggésbe, hogy Szaddám Hú­széin csapatai kegyetlenül lever­ték a síita muzulmánok dél-iraki felkelését. A hadsereg elől elme­nekült síita fegyveresek és kato­naszökevények most bevették magukat a Tigris és az Eufrátesz közötti nádasokba, és onnan ki­ki törve hajtják végre rablótáma­dásaikat. Ezzel egyidejűleg Bagdadban, az Ezeregyéjszaka meséinek vá­rosában a hatóságok kemény szi­gorral korlátozták az alkohol árusítását és az éttermekben való éneklést. Eltérően más arab or­szágoktól, ugyanis Irakban soha­sem volt teljes a szesztilalom, és Bagdad éjszakai élete mindmáig híres a Közel-Keleten. Most a hatóságok arra panaszkodnak, hogy a bagdadi éttermek jelentős része éjszakai mulatóhellyé ala­kult át, s tulajdonosaik nagy mu­latozásokat rendeznek. Most a bagdadi városi hatóságok szigo­rú rendelkezései kizárólag éjsza­kai kluboknak engedélyezik az éneklést. A rendelet betartására „éneklésellenes éjszakai őtjára- tok” felügyelnek ezentúl... Atomfegyverekről, díszvacsorán Németország számít arra, hogy Ukrajna közreműködik a nukleáris technológia illegális exportjának megakadályozásá­ban — jelentette ki hétfon este Richard von Weizsäcker német államfő a Leonyid Kravcsuk uk­rán elnök tiszteletére adott va­csorán. Kravcsuk röviddel a díszvacsora előtt érkezett Bonn­ba, rövid látogatásra. Richard von Weizsäcker mondatával azokra a nyugati aggodalmakra utalt, hogy a volt Szovjetunió atomarzenáljából eszközök ke­rülhetnek a nemzetközi fekete­piacra, s azokat atomfegyver­gyártási programon dolgozó or­szágok szerezhetik meg. Lemondatnák a francia kormány két vezetőjét A Habbas- botrány fejleményei A legújabb politikai botrá­nyok nyomán a franciák több mint fele egyetért azzal, hogy osz­lassák fel a Nemzetgyűlést és írja­nak ki új választásokat. A Le Párisién keddi számában közölt közvélemény-kutatás adatai szerint 55 százalék értene egyet egy ilyen döntéssel. Ugyancsak 55 százalék véleke­dett úgy, hogy a Habbas-ügy kö­vetkeztében le kellene mondania Edith Cresson miniszterelnök­nek és Philippe Marchand bel­ügyminiszternek, Roland Du­mas külügyminisztert viszont a többség felmentette a felelősség alól. Az ő lemondását csak 47 százalék tartotta szükségesnek. A külügyminiszter ugyanis kül­földön tartózkodott volt akkor, amikor közvetlen munkatársai hozzájárultak a palesztin nemze­ti felszabadítási front terroristá­nak minősített vezetője francia- országi beutazásához. (MTI) Nem csökkent a bolgárok adóssága Az árucsere komolytalan megoldásnak bizonyult Előreláthatólag februárban folytatódnak a szakértői tárgya­lások a magyar-bolgár árucseré­ben az elmúlt években felhalmo­zódott 75 millió rubeles magyar kereskedelmi többlet rendezésé­ről. 1991-ben elvi megállapodás született a fizetési aktívum rende­zéséről. Mindkét fél azt szerette volna elérni, hogy a felhalmozó­dott bolgár tartozások kereske­delmi szállítások révén csökken­jenek. Ez a törekvés azonban nem vezetett komoly eredménye re. Az 1990 végén 79 millió ru­beles tartozás 1991 folyamán csupán 4 millióval lett kevesebb. Ennek fő okát magyar részről abban látják, hogy a transzferá­bilis rubel elmúlt évi levaárfolya- ma a dollárhoz képest túlzottan alacsony volt, és nem biztosította kellőképpen a bolgár cégek ér­dekeltségét. A két ország közötti áruforgalom jelentősen vissza­esett. A bolgár tartozás kiegyen­lítésének, illetve csökkentésének egyik lehetősége, hogy az idén még egy ideig fenntartják — transzferábilis rubelelszámolás­sal — a konkrét áruszállításokkal való törlesztést. Másrészt felme­rült az a gondolat is, hogy az adósságok ellenében bulgáriai befektetésekhez, vagy magyaror­szági bolgár tulajdonban lévő in­gatlanokhoz jutna a magyar fél. Elképzelhető volna egy harma­dik megoldás is, amely abban áll­na, hogy a Magyar Nemzeti Bank a román adósságokhoz ha­sonlóan esetleg egy harmadik félnek adná el a követelést. A végső megoldás a fennmaradó rubelegyenleg konvertibilis valu­tára történő átszámítása. A feb­ruári tárgyalásokon a szakértők mindezeket a lehetőségeket átte­kintik. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom