Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-29-03-01 / 51. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. február 29—március 1., szombat—vasárnap Lengyel Opel Tegnap előzetes megállapo­dást ír alá a lengyel FSO autó­gyár és a General Motors. Ter­vük szerint a GM-Europe Ze- ranban (Varsó mellett) gyárat épít Opel Astra és Vectra előállí­tására. Indiai altábornagy — kéksisakosként Satish Nambiar indiai altábor­nagy lesz a főparancsnoka a Ju­goszláviába küldendő ENSZ- békefenntartó erőknek — közöl­ték a világszervezetben. A kábítószer ellen A texasi San Antonióban be­fejeződött George Bush és hat latin-amerikai államfő kétnapos értekezlete, amelyen az illegális kábítószertermelés és -kereske­delem elleni harc összehangolá­sáról esett szó. Jelcin az „atomvárosban” Az egykori szovjet atomfegy­ver-kutatás fellegvárába, Arza- masz-16 városba utazott tegnap Borisz Jelcin, hogy a nukleáris szakemberek és a kutató köz­pont helyzetéről tájékozódjon. Nincsenek kantonok A Szarajevóban megtartott Bosznia-értekezleten nem sike­rült megállapodni a tervezett kantonokról, s arról sem, hogy a szuverenitás alanya a nép, vagy az állampolgár legyen. Finnország is csatlakozna Finnország csatlakozzék az Európai Közösségekhez — fog­lalt állást a helsinki kormány az üggyel kapcsolatban csütörtök este tartott külön tanácskozásán. Az Esko Aho miniszterelnök ve­zette centrista koalíció csatlako­zással kapcsolatos indítványát a finn parlament elé terjeszti. Ipoly: életre keló híd Március elsejétől várhatóan ismét megnyitják a Letkés és a szlovákiai Szalka közti határát­kelőhelyet : az Ipoly sok évtizede lezárt hídjának „életre keltését” elsősorban a két érintett falu szorgalmazza. Londoni robbantás Eddig ismeretlen eredetű rob­banás történt tegnap reggel az egyik forgalmas londoni vasútál­lomáson, a London Bridge-en. Az első jelentések szerint legke­vesebb húszán megsérültek, de halálos áldozatok nincsenek. Libanoni áldozat Egy izraeli járőr tegnapra vir­radó éjjel lelőtte a libanoni had­sereg egyik katonáját az úgyne­vezett dél-libanoni biztonsági övezetben, Haszbaja közelében. HM-delegáció Romániába Für Lajos betegsége miatt An­nus Antal, a HM közigazgatási államtitkára vezeti azt a delegá­ciót, amely ma román meghívás alapján hivatalos látogatásra Bu­karestbe utazik. Változatlan frontok Erdélyben Valódi autonómiát kellene nyújtani... A Frankfurter Allgemeine Zeitung megítélése szerint a frontok változatlanok Erdély­ben: Románia és Magyarország között folynak ugyan a tárgyalá­sok az új átfogó államközi szer­ződés megkötéséről, ezek nem jutottak zsákutcába, de igazán előre sem haladnak. Bukarestből keltezett és a frankfurti újság tegnapi számá­ban megjelent cikkében a lap munkatársa, Viktor Meier meg­állapította : — Mind a magyar, mind a ro­mán oldalon vannak elképzelé­sek, hogy miként lehetne leépíte­ni a kölcsönös bizalmatlanságot. Nastase román külügyminiszter ügy véli, hogy talán létrejön egy ’’szerződéscsomag”, akár az új kétoldalú szerződés keretében, akár azon kívül. A szerződésben még egyszer garantálnák a hatá­rokat, aztán megoldanák az olyan nyitott kérdéseket, mint amilyen a kolozsvári magyar konzulátus ügye, sőt még máso­kat is. Az út azonban jelenleg aligha tűnik járhatónak, mivel egyik magyar kormány sem fog hajlandóságot mutatni arra, hogy úgymond harmadszor is le­mondjon Erdélyről, pusztán azért, hogy konzulátust kapjon Kolozsvárott. Valódi autonómi­át kellene nyújtani (az erdélyi magyaroknak), ennek megadása azonban a román kormány lehe­tőségein kívül esik. ...Erdélyhez mindkét oldalról heves szenvedélyek kötődnek. Budapesten csak Erdélyre tekin­tenek, és még a Vajdaságban és Baranyában élő 400 000 magyar sorsát is a második helyre sorol­ják, holott ott, szerb fennhatóság alatt, magyarokat ölnek meg, kényszerítenek katonai szolgá­latra és űznek el házaikból. Mindez Romániában nincs. Az ottani kormány azzal sem pró­bálkozik, ellentétben Újvidék­kel, hogy magyar napilaphoz erőszakkal neki kedves főszer­kesztőt ültessen be. Még Horn Gyula, a külpolitikai bizottság és a Szocialista Párt elnökének szá­jából is hallani, ha nem is a bo­csánat, de a megértés szavait az egykori Jugoszláviában uralko­dó helyzettel kapcsolatban. A románokkal szemben azonban Budapesten egy tapodtat sem akarnak engedni. (MTI) Huszonhétmillió dollárt kínáltak Leninért Külföldi beruházók levelek ezreivel árasztották el az egykori KGB-t, amelyekben nagy összegeket — a legtöbb eddig 27 millió dollár volt — kínálnak fel Vlagyimir Iljics Lenin bebalzsamozott holttesté­ért, annak ellenére, hogy az orosz kormány tagadta, hogy szó lenne a forradalom atyja földi maradvá­nyainak áruba bocsájtásáról. Mint a UPI amerikai hírügynökség moszkvai keltezésű beszámolójában rámutat, a híresztelések alapjául egy amerikai magazinban tavaly decem­berben megjelent cikk szolgált, amely szerint az orosz kormány azt tervezi, hogy Lenin földi marad­ványait készpénzért eladja külföldi vevők egy cso­portjának. Az amerikai magazin „értesüléséről” később kiderült, hogy légből kapott. ’’Jelenleg levelek áradata érkezik a címünkre az Egyesült Államokból, amelyeknek írói óriási ösz­szegeket ajánlanak fel nekünk, hogy szervezzünk árverést” — jelentette ki minapi sajtóértekezletén Andrej Csernyenko, az orosz biztonsági minisztéri­um — a szovjet KGB utóda — szóvivője, és részlete­ket olvasott fel több levélből. Csernyenko hangoztatta, hogy „az események kezdenek kicsúszni az ellenőrzés alól” (a levelek áradatára utalt), és „ez a dolog nagyon nyugtalanít bennünket”. Határozottan cáfolta, hogy az orosz kormány valaha is foglalkozott volna Lenin holttes­te áruba bocsátásának a gondolatával, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy többről van szó, mint ostoba tréfáról (mármint az amerikai ma­gazin cikkét illetően). „Meggyőződésem, hogy bi­zonyos emberek egy csoportja jó előre kitervelte az egészet” — mondotta, de nem volt hajlandó részle­tezni kijelentését. Krjucskov: Lefejezték a KGB-t Az állambiztonsági rendszer lerombolásának vagyunk tanúi, amely tragikus az ország jövője szempontjából — jelentette ki a Rosszijszkaja Gazeta című lap hasábjain Vlagyimir Kijucskov véleményét tolmácsolva a volt KGB-főnök ügyvédje. A lap sajátos módon a vizsgá­lati fogságban levő Kijucskov ügyvédjének közvetítésevei ké­szített interjút az augusztusi puccs egyik főszereplőjével, mi­vel az ügyészi szervek nem enge­délyeztek a gyanúsítottal való közvetlen találkozást. A cikk megjelenéséhez, mintegy az ab­ban kifejtett vélemény hitelessé­f ének igazolásául, a KGB egy- ori elnöke írásos hozzájárulást adta. Kijucskov úgy látja, hogy utódja, Vagyim Bakatyin való­sággal lefejezte a KGB-t, szélnek eresztve a cég legjobb koponyáit, szellemi elitjét. Ugyancsak Ba­katyin szemére vetette az ameri­kai nagykövetség lehallgató rendszerére vonatkozó szuper- titkos tervrajzok kiadását. Az egykori KGB-főnök, aki kiválóan tud magyarul és egyik kedvenc időtöltése a magyar szép- irodalom olvasása, nem rejtette véka alá, hogy egyáltalán nem tartja szerencsés dolognak a bel­ügyminisztériumnak a titkos­szolgálattal való összeolvasztá­sát, ahogy ezt a Jelcin-kormány tervezi, foként szakmai, de poli­tikai és személyi okokból sem. Az augusztusi eseményekről és előzményeiről Krjucskov el­mondta: a bizottság kezében nem volt semmiféle letartóztatá- si és intemálási terv, bármennyi­re szeretnének is egyesek az állí­tólagos fekete listára felkerülni. Mindössze néhány politikussal szerettek volna „elbeszélgetni” annak érdekében, hogy tartóz­kodjanak az erőszakos akciókra való felbujtásról. Kijucskov szerint egyébként sem jelentett volna gondot „le­kapcsolni” valakit, így Jelcint sem. Szavai alátámasztásául utalt rá, hogy Alekszandr Ruc- koj, Ruszlan Haszbulatov vagy Ivan Szilajev, gyakorlatilag test­őrség nélkül közlekedett a pucs- csistak főhadiszállásául szolgáló Kreml és a Fehér Ház között. Az ex-KGB-főnök cáfolta, hogy döntés született volna a Fe­hér Ház ostromáról, ahogy azt sokan állítják. Nem titkolta ugyanakkor, hogy felmerült az erő alkalmazásának kérdése. A kormányzati épület volt ugyanis az egyetlen olyan hely Moszkvá­ban, ahol valóban veszélyesnek tűnt a helyzet. (MTI) Ausztrália: Menekülteket fogad Rendkívüli segélyként kitele­pülési lehetőséget ajánl a horvát, a szlovén és a jugoszláv állam­polgárságú menekülteknek Ausztrália, hogy tehermentesítse Magyarországot, amely erején felüli terheket vállalt a déli hatá­rai alatt dúló háború elől odame­nekültek ellátásában. Richard Greenaway, az Ausztrál Állam- szövetség bécsi nagykövetségé­nek első titkára értesítette erről a dél-dunántúli menekülttáborok lakóit. Az Ausztráliában való le­telepedést azok a regisztrált me­nekültek kérhetik, akiknek kö­zeli rokonaik — szüleik, azok testvérei, vagy saját testvéreik, unokatestvéreik, illetve gyerme­keik — legalább tavaly április óta élnek a távoli kontinensen, és ga­ranciát is vállalnak értük. A Belügyminisztérium Mene­kültügyi Hivatalának illetékese az MTI munkatársának elmond­ta, hogy Ausztrália a befogadási kvótáján felül kínál most beván­dorlási lehetőséget azoknak a menekülteknek, akik nem tér­nek vissza otthonukba. A jelent­kezőknek igazolniuk kell, hogy nemzetiségük miatt, vagy egyéb okból jogos a hazatelepüléstől való félelmük. A TIGÁZ Miksolci Üzemigazgatóság értesíti T. Fogyasztóit, hogy a havi gázdíjbehajtásra történő átállás miatt a díjbeszedési napok megváltoztak. Díjbeszedőink 1992. februártól minden hónap 10-től 25-ig keresik fel Önöket az esedékes gázszámlával. Munkánk elősegítése érdekében szíves megértésüket kérjük. TIGÁZ Miskolci Üzemigazgatóság W PROVÍZIÓ ' Szolgáltató Kft. 1992. március 1-jétol mindenre kiterjedő temetkezési szolgáltatással, szolid árakkal és teljes körű ügyintézéssel áll a lakosság rendelkezésére Hatvanban és vidéken. Címünk: 3000 Hatvan, Horváth Mihály út 109/b. (temetővel szemben). Telefon: 38/12-738. Ügyelet: üzletben elhelyezett telefonszámon. JOLLY JOKER BÁRBAN Gyöngyösön, a postával szemben a WEBÁK KFT. játéktermet nyit! Nyerő­automaták, Royal Dartes, biliárdasztalok. Szünnap nincs. Nyitva tartás: reggel 5.30-tól 2 óráig. L________________________J f Rendkívüli S engedmény, amíg a készlet tart: szlovák kladnói szén: 731 Ft helyett 590 Ft-os áron. Várjuk kedves vásárlóinkat! 328. sz. TÜZÉP-telep LŐRINCI. Tel. és fax: 38/31-402 Bécsi operabál ’92 — avagy lagymatag tüntetők Odabenn zsúfoltság, odakinn lagymatag tüntetés — ez az első mérlege az idei bécsi operabálnak. A tizenhétezer szegfűvel díszített, erre az alkalomra igazi bálteremmé alakított Operaházban sokan hiányoztak az oszt­rák politika színe-javából, pedig a parlament a nagy esemény miatt törölte a péntekre tervezett ülését. A díszpáholyban Kurt Waldheim elnök és Franz Vranitzky kancellár mellett csak né­hány kormánytag volt jelen — a négy elnökjelölt közül is csak a szocialista és a néppárti jött el. A külföldi nevezetességek is kevesebben voltak. Azért a ház zsúfolásig megtelt — a4 500jegyből alig maradt —, olyannyira, hogy a vendégek egy része a látványos nyitó műsort inkább az oldaltermekben felállított televíziók élő közvetítésében nézte meg. A ruhaköltemény- és ékszerbemu­tató mindenesetre jól sikerült, a bécsiek meggyőződhettek ar­ról, hogy kinek telik a két és fél ezerschillinges belépőn túl asz­talra, vagy esetleg páholyra. Pénzköltésre a belépőn túl is volt mód, hiszen a bálon nemigen adnak ingyen semmit. Sőt a ka­szinó is jelen volt az egyik teremben, összes létesítményével. Az épület előtti tüntetés nehezen indult, a meghirdetett idő­pontra csak szállingóztak azok, akik a fasizmus ellen akarták szavukat felemelni. Igaz, a zöldek még délután arra szólítottak fel, hogy inkább ne menjen el senki a tüntetésre, és magukis le­mondták az operabál ellenbálját, amit egy sátorban terveztek megtartani. A néhányszáz tüntetővel talán valamivel több rendőr nézett farkasszemet. Csütörtök este tizenegy körül, amikor a legkitartóbb tüntetők is elballagtak, Günther Bőgi rendőrkapitány volta legboldogabb bécsi: az értelem diadalá­nak nevezte a lagymatag tüntetést, és egyebek között a nevelő­munka hatásának azt a tényt, hogy a szokásos rendbontók nem használták ki az alkalmat. A drágaságra panaszkodik Gorbacsov a magánember A drágaságra panaszkodott Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió elnöke abban az in- teíjúban, amelyet a napokban a brit ITN televíziónak adott. A francia forgatócsoport által készített film bemutatta Raisza Gorbacsovát is, aki visszaemlé­kezett, hogy hány álmatlan éj­szakája volt és milyen veszélyek­kel kényszerült szembenézni fér­je az alatt a hét esztendő alatt, amíg a Szovjetunió vezetője volt. A Gorbcsov házaspár jelenleg egy háromszobás lakásban él Moszkvában és van ezen kívül egy dácsájuk is. Mihail Gorba­csov nyugdija havi 3900 rubel, Raisza ellenben csak az átlagos minimál nyugdíjat kapja, havi 340 rubelt, jóllehet — mint mondja — „25 éven át rabszolga­ként dolgozott”. A volt elnök megtarthatta ZIL típusú limu­zinját és tíz testőr őrzi továbbra is. Ezek költségeit az orosz állam fizeti. Gorbacsov az inteijú során el­mondta, hogy — mint minden polgár — ő is eljár bevásárolni és bizony tapasztalja, hogy milyen nagy a drágaság. „Tegnap példá­ul alig vásároltam valamit és már oda is volt 500 rubel” — mondja. A múlt hónapban pedig, amikor az összes számlát egyszerre kéz­besítették, egész nyugdija, mind a 3900 rubel ráment azok ki- egyenlítésére. Politikával csak annyiban fog­lalkozott, amennyiben egy kér­désre válaszolva kijelentette, nem kétli, hogy Jelcin elkötele­zettje a reformoknak. „Úgy gon­dolom azonban, ő olyan ember, aki bizonyos körülmények kö­zött különféle befolyások hatása alá kerülhet és túlságosan paran­csolgató magatartást tanúsíthat” — tette hozzá. Végül elmondta, hogy ez idő szerint számos területen tevé­kenykedik: dolgozik az általa létrehozott kutatóközpontban, cikkeket és könyveket ír külföldi megjelentetésre. Hangsúlyozta, hogy sohasem fogja elhagyni az egykori Szovjetuniót — ez nála „becsületbeli ügy”. A poltikába azonban többé nem fog vissza­térni. (A Reuter és az AFP alapján.) Köszönetét mondunk mindazoknak a barátoknak, munkatársaknak, a Gárdonyi Géza Gimnázium I/a osztályának, a VI. sz. Ált. Iskola VlI/b osztályának, akik MAGYARI FERENC temetésén megjelentek és részvétükkel, virágaikkal mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló felesége, gyermekei, szülei Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy szerető férjem, édesapánk, nagyapánk és dédnagyapánk HEVESI ISTVÁN betonáru-készítő életének 85. évében csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 1992. március 7-én 14 órakor a kerecsendi temetőben lesz. A gyászoló család Fájó szívvel tudatjuk, hogyN BARANYI JÁNOSNÉ szül. Toldi Anna életének 61. évében elhunyt. Temetése 1992. március 5-én, csütörtökön 10 órakor a gyöngyösi Alsóvárosi temetőben lesz. Az elhunytért engesztelő szentmise 1992. márc. 5-én 9 órakor a Barátok templomában lesz. A gyászoló család Megköszönöm mindenkinek, aki drága édesapám RUTTKAY BÉLA elhunyta alkalmából részvétet nyilvánított. Leánya: Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom