Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

HÍRLAP, 1992. február 27., csütörtök EGER ÉS KÖRZETE 5. Színészek, újságírók, valamint önkormányzati képviselők rész­vételével február 29-én, szom­baton délelőtt Egerben a kör­csarnokban teremfoci-mérkőzé­sekre kerül majd sor. A jótékony célú sportesemény délelőtt 9 órakor kezdődik. A csapatok tagjai amatőrök, de csak a labda­rúgásban. A rendezvényre min­den érdeklődőt várnak a szerve­zők. Szakmunkástanulók színjátszófesztiválja Március 27-28-29-én három­napos országos színjátszó-talál­kozó lesz Egerben, a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szak­közép- és Szakiskolában. Az Or­szágos Diákszínjátszó Egyesület rendezvénye egyben a szakmun­kástanulók országos minősítő fesztiválja is. Az előrejelzések szerint mintegy 25 diákszínpa­dot várnak az ország minden ré­széből. Szilágyi Imre kiállítása Egy debreceni grafikusmű­vész, Szilágyi Imre kiállítása a közelmúltban nyílt meg a Me­gyei Művelődési Központ Galé­riájában. Tanulmányait a debre­ceni Medgyessy Stúdióban kezd­te és az egri tanárképző főiskolán folytatta, ahol 1968-ban szerzett diplomát. A külföldön is ismert művész munkáit március 8-ig te­kinthetik meg az érdeklődők. Menedzserek felkészítése A TIT Bugát Pál Egyesülete a közeljövőben számos átképző tanfolyamot szervez Egerben. Kereskedelmi menedzsereket is képeznek 250 órás tanfolyamon. Többek között vállalkozástant, gazdasági és kommunikációs is­mereteket, kereskedelmi ügyvi­telt és marketinget tanulnak majd a vállalkozó „diákok”. Akit ez a szakma érdekel, de inkább „kiszolgáló típus,” az jelentkez­het menedzser-asszisztensnek, azaz titkárnőnek. További infor­mációkkal a TIT székházában szolgálnak (Eger, Klapka út 4. Telefon: 11-906). A legszebb egri épületek, belső terek Az egri Postabank kívülről... ... és belülről Az egri közgyűlés urbaniszti­kai bizottsága és Dely György főépítész még az elmúlt év júniu­sában meghirdette Az év háza cí­mű pályázatot, amelynek célja környezetünk igényesebbé téte­le. A díj elnyerésére kész épület­tel lehetett pályázni, amelyről öt­tagú zsűri — Balogh György Ti­sza-tói, Eperjesi László gyön­gyösi, Dely György egri főépí­tész, Sebestyén József, az Orszá­gos Műemlékvédelmi Felügye­lőség regionális főfelügyelője, Kiss Csaba építész, hatósági cso­portvezető — mondott véle­ményt. A bíráló bizottság a beér­kezett pályaművek közül ki­emelkedő színvonalút csak há­rom csoportban — családi ház, átalakítás, bővítés és épületbelső — talált. A megyeszékhely szá­mára oly fontos rekonstrukció­helyreállítás terén az elmúlt év­ben nem volt értékelésre alkal­mas épület. Az év háza kitüntető címet a Fellner Jakab úti Postabank, a Joó János u. 42. szám alatti lakó­ház, valamint a Pacsirta utca 46. szám alatt lévő söröző belső tere kapta. Ezek közül most a Posta­bank és a vendéglátóegység bel­sőépítészeti megoldásait mutat­juk be, a családi házról követke­ző egri oldalunkon láthatnak ösz- szeálh'tást. A Postabank átalakítását, bő­vítését Balogh Éva, az Egerterv mérnöke, építésze tervezte, kivi­telezője pedig az OMF egri épí­tésvezetősége volt. A szakembe­rek véleménye szerint az épület rendkívül összetett, funkcionáli­san szellemesen megoldott, az ötletes térkihasználással a lehe­tőségek maximumát hozta ki az épületből a tervező. A létesít­mény belülről sokkal többnek látszik, mint kívülről, s tökélete­sen kielégíti az igényes banki funkciót, és jól illeszkedik a meg­lévő épülethez. A Komédiás nevet viselő sö­röző belsőépítészeti munkálatai Fehér László tervezőt dicsérik, és kivitelezőjét, a Bázis Gmk-t. Az önmagában is igényes épület- homlokzaton a söröző — mint önálló egység — kedvezően jele­nik meg. A szimmetrikus belső tér nagyvonalú, méreteinél na­gyobbnak tűnő. Jellemzője a ki­egyensúlyozott, visszafogott te­rek, elemek, részletek, az anya­gok és színek harmóniája, külö­nösen feltűnő a kivitelezés ma­gas színvonala, illetve a kulturált üzemeltetés akkor, amikor Eger­re ez egyáltalán nem jellemző. Ezért is értékelte a zsűri ezt a vendéglátóegységet Eger ki­emelkedő értékű üzleteként. Ml lesz a kóbor ebekkel? Tetjedelmes olvasói levelet tett a szerkesztőm az asztalomra. A panaszos sorok arról szóltak: nem hagyhatjuk, hogy elszaba­duljanak a kutyák a városban. „Az írásomat azzal kezdem, hogy az állampolgárok a rendőr­séghez vagy a sajtóhoz csak a végső esetben fordulnak. Eger­ben nemcsak a kóbor kutyákkal van baj, hanem a kutyát tartó gazdákkal is.” — úja B. J. egri nyugdíjas. A továbbiakban be­számol „kutyás baleseteiről”, s javasolja, vezessék be ismét az ebadót, és a kóbor kutyákat min­denképp űzzék ki a városból. Először az egri gyepmester te­lefonszámát tárcsáztam. Kide­rült, december óta betegállo­mányban van, és így helyettesí­tőre hárult ez a nehéz feladat. Az egri piacgondnokság vezetőjé­től, Marczis Jánostól kértem in­formációt. Elmondta, két hó­napja egy alkalmi helyettes végzi a kóbor ebek befogását.... A kóbor kutyák pedig szapo­rodnak, hiszen fizetni kell az ol­tásért, nőnek a megélhetési gon­dok, s a gazdák sokszor megsza­badulnak egykori kedvenceik­től... Berecz Sándornét, az egri pol­gármesteri hivatal adócsoport­vezetőjét arról kérdeztük, terve­zik-e az ebadó bevezetését. Em­lékezete szerint korábban léte­zett ebadó, s 1987-ben szűnt meg. — Az az igazság — mondja —, hogy a beszedésével több admi­nisztrációs problémánk volt, mint amennyi a bevétel volt. An­nak idején a családi házaknál tar­tott kutyákért évi 80 forintot kel­lett fizetni, a társasházak lakói­nak pedig ennek tízszeresét. Ha jól tudom, most is terveznek ha­sonlót, ám én azt javasolnám, hogy az adót az oltási díjba „épít­sék be”. (ji.) A szignál már megvan... Előkészületben az egri dalfesztivál — Eredetileg a sajtótájékoz­tatóra komponáltam a dallamot, de aztán annyira megtetszett, hogy most már úgy döntöttünk, ez lesz a táncdalfesztivál szignál­ja is — mondja Tóth Miklós, az Egri Nemzetközi Dalfesztivál zenei igazgatója, amikor a vállal­kozás előzményeiről beszélge­tünk. Nemcsak a szignál készült el, hanem emblémája is van a nagy­szabású rendezvénysorozatnak, s gyors tempóban haladnak az előkészületek. Megalakult az Egri Fesztiváliroda, amelynek itt, helyben (a Dobó tér 6. szám alatt) Hegedűs Kam;7/a a vezető­je. A fesztivál igazgatója pedig Stefán István, aki a fővárosban él, de rendszeresen lejár Egerbe. Stefán István egyébként énekes, s szólófelvétele az egri Delfin stúdióban készült, amelynek Tóth Miklós a vezetője. Innen az ismeretség, s a jó munkakapcso­latot követte az alapötlet: miért ne szervezhetnének Egerben egy táncdalfesztivált, lendületet ad­va ezzel a hazai, dallamos könnyűzenének. A fesztivál zenei igazgatója ti­zenöt esztendős zenészpályával a háta mögött fogott bele ebbe a nagy szakmai vállalkozásba. So­káig játszott külföldön (eredeti­leg fuvolista) különféle zeneka­rokban, de mióta hazatért, öt éve műsorszervezéssel, zenei szol­gáltatásokkal foglalkozik. Leg­utóbb a Gárdonyi Géza Színház nagy sikerű Shakespeare-elő- adásához készítette stúdiójában a zenei alapokat. A fesztiváli előkészületekről annyit árul el, hogy már befutot­tak az első jelentkezések, noha csupán a közelmúltban tartották a sajtótájékoztatót, melyen köz­zétették a felhívást. Úgy néz ki, lesznek résztvevők Csehszlová­kiából, Ausztriából is, de — ter­mészetesen — leginkább a hazai szerzőkre és énekesekre számíta­nak. A Magyar Rádió is bekap­csolódik a rendezvénybe, s tár­gyalnak a Magyar Televízióval is. A fesztiválnak külön zenekara lesz. A zenei hátteret már június­ban szeretnék felvenni. Júliusban és augusztusban lesznek az elődöntők a Gárdonyi Géza Színházban. (A rendezést Gáli László igazgató-főrendező vállalta.) A pontos dátumok még nem ismeretesek, hiszen azt össze kell hangolni a közvetítési lehetőségekkel. Ami viszont fontos: minél több színvonalas művet várnak, hiszen az egri dal- fesztivál a dalok versenye lesz. — Jámbor — Bíró József Nemegyszer a kortársnak is dátumokra, eligazító adatokra van szüksége ahhoz, hogy egy embert, egy egyéniséget, annak fejlődését a lehetőségekhez ké­pest hűen érzékeltesse. Esetünk­ben is ez a kényszerhelyzet, mert a világháborús évek rengése döntően beleszólt egy család éle­tébe. Bíró 7dz.se/1939-ben született Budapesten. Apja hivatásos ka­tonatiszt, a díjlovaglás többszö­rös magyar bajnoka, díjlovagló tanár. 1940-ben és 1943-ban még két öccse született. Apja a háborús harcokban nem vett részt, a rábízott lovasállományt menekítette. A hadifogságból 1948 őszén tér haza, és állapotá­ról mindennél többet mond, hogy 1949 januáijában meghalt. Az özvegy és a három fiú nagyon nehéz körülmények között él, öccse cukorbeteg lesz. Ezért Bí­ró József kénytelen a győri ben­cés gimnázium harmadik osztá­lyát otthagyni — származása mi­att csak itt tanulhatott —, és 1956-ban beállt felszolgálótanu­lónak a Park Szállóba. Innen elindulva, a vendéglá­tóipar minden fokát végigjárta, miközben szorgalma és belső fe­gyelme arra ösztönözte, hogy be­fejezze gimnáziumi tanulmánya­it. (Akkoriban igencsak fehér hollónak számított az a pincér, akinek érettségije van.) A szakmai ranglétrán szabálya szerűen haladt, segéddé, üzlet­vezetővé léptették elő. Sokat kö­szönhet a régi szakembereknek, köztük a mindenki előtt tekin­tély Havas Józsi bácsinak és dr. Zsaka Endrének, akiktől nem­csak a szakma fortélyait lehetett ellesni, elhallani, hanem a tisz­tességet is. Munka mellett elvégezte a szakmai főiskolát is. Nemcsak papírja lett arról, hogy felsőfo­kon érti a vendéglátást, de meg­felelő tudása is. Ebben a kényes szakmában 1973-ban vette át az egri szállo­dák irányítását. Az ő vezetése alatt épült fel az Eger Hotel, a Fellner söröző, a Senátor-ház, s vált igazán mozgalmassá az egri idegenforgalom. Szakmai, em­beri kvalitását talán azzal és azon is lehet mérni, hogy a városi párt- bizottság sem tudta megakadá­lyozni, hogy ne ő legyen a vezető — pártonkívüli létére. Igaz, köte­lezték arra, hogy ideológiai fejlő­désének elősegítésére a marxis­ta-leninista esti pártegyetemre beiratkozzék — és ezt meg is tet­te. Kérdéseimre adott rövid, so­hasem kitérő válaszaiból kiderül, hogy feszes fegyelmezettsége mögött határozott elgondolás, magatartás érvényesül. Nem­csak most jelenti ki, de máshon­nan is ismeijük a tényt: józan volt és maradt. A szakma csábítása az ivásra, itatásra nem hódította meg. Bíró Józsefnek volt bátor­sága a három lépést betartani és betartatni. Ezért is tekintély a szakmában és azon túl is. Ragaszkodik a jó modorhoz, a kapcsolati rendben az összhang­hoz. Mozdulatai csiszoltak, mondatai lekerekítettek. A csak­nem két évtizednyi igazgatói be­osztásban kiérlelt egy olyan fér­fit, aki munkahelyén innen és túl lát, szervez, tervez, gondolkodik. Érdekli a sport, a tenisz, az úszás, a vízilabda. Fiatal korában versenyszerűen úszott, vízilab­dázott, később edzősködött. Ma teniszezik, és a futás adja meg neki a szellemi munka után azt az ellazulást, jóleső fizikai fáradtsá­got, amire szüksége van. Estén­ként kitartóan rója magányos köreit, miközben rendezgeti gondolatait. Ötvenedik születés­napját a marathoni táv lefutásá­val ünnepelte meg, s ezzel igen­csak próbára tette saját kitartá­sát, akaratát. Több sportszak­osztályban is tevékenykedik. A képviselő-testület tagjává vá­lasztották egyéni indulóként. Lelkiismerete szerint kellett vál­lalnia ezt a feladatot, amelyet mindenkor szolgálatnak tekint. Tudja, érzi, hogy Eger város hú­zóágazata az idegenforgalom, s erre kellene fordítani sokat a ke­vés pénzből. Világosan látja, hogy a nemzetközi kapcsolatok erősítése a város fejlődésének kulcskérdése. A város idegen- forgalmi és kereskedelmi bizott­ságát vezeti. Mint városatya, fáj­lalja, hogy a vezetői szemlélet és kitekintés nem mindig elég éles. Sokszor a köz szempontjából nem olyan fontos kérdésekben aprólékos pepecselés főijük, hosszan tartó vitákkal, míg gaz­dasági kérdésekben jóformán kritika és megjegyzés nélkül döntenek az arra illetékesek. Mennyi etikai és stílusbeli gond! Látszólag pedig minden rend­ben, szabályos. Nem véletlen, hogy a nemzet­közi szerveződésű lovagrend­nek, a Pro Concordatia Populo- romnak is tagja! Ez a nem is olyan régen alapított lovagrend középkori formák és liturgia sze­rint éli és tartja fönn a maga belső életét, de szükségszerűen ápolja és fejleszti a lovagi erényeket. Előírja a nemes kötelezettsége­ket, erősíti azokat, mert a népek megértését ebben a mai, zakla­tott világban csupán anyagi esz­közökkel nem lehet előbbre vin­...tekintély a szakmában... ni. Itt csakis és elsősorban az er­kölcs, a szilárd etikai rend ki­munkálása segíthet. Ötvenharmadik évében jár. Két fia közül a nagyobbik hu­szonnégy éves, felsőfokon fog­lalkozik a számítástechnikával, a kisebbik húszéves és felszolgáló. Mintha pályában és tartásban is apját követné. Érdemes végig­gondolni a sorsot. Hogyha ő nem fogadja a kor, a körülmények anyagi csapását úgy, ahogyan el­vállalta, mert segítenie kellett családján — ő ma nem megbe­csült ember, aki megszerette szakmáját a sok nehézség ellené­re is. Idősebbik öccse súlyos cuk­ros, nyugdíjas, kisebbik öccse ze­netanár. Hány gyökere és lombozata van egy jellemnek...? „ . J (farkas) Köszönet az adakozóknak Az elmúlt évben United Way He­vesi Táj névvel Egerben is létrehoz­tak egy alapítványt a tehetséges fia­talok, a környezetvédelem, az egészségügy és az oktatás megsegí­tésére. Az Amerikában őshonos, többmilliós tagot számláló szerve­zet legfiatalabb csoportja az egri, amely már eddig is sok segítséget kapott különféle intézményektől és magánszemélyektől. Az igazgatóta­nács ezútonjcöszöni meg az értékes forintokat a Heves megyei önkor­mányzatnak, a Csecsemőotthon és Egészségügyi Gyermekotthon dol- ozóinak, az Óvoda, Általános Is- ola és Diákotthon kollektívájának, a Móra Ferenc Általános Iskola, az Egészségügyi Szakközépiskola, a Mlinkó J. Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon nevelőtestületének, az ÉFOÉSZ Heves Megyei Elnök­ségének, az Észak-magyarországi Tüzép Vállalatnak, a Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Idősgondozó Csoportjának, a Tranzit Tüzép Kft.-nek, a Heves Megyei Közlekedésbiztonsági Ta­nácsnak, az Értelmi Fogyatékosok Szociális Foglalkoztató Intézet munkatársainak, dr. Kiripolszky Máriának, Mezei Lajosnénak, a Szabó Kft. -nek és a Kiss Jenő Retro- nic Kft.-nek. Az alapítvány megis­mertetésében és reklámanyagok készítésében végzett munkájáért pedig köszönetét mondanak a Gra- fotip Kft. -nek, a Garamond Stúdió­nak, a Király és Nagy Reklám és Ke­reskedelmi BT.-nek, Varga Zoltán grafikusnak, Horváth Adrien főis­kolai hallgatónak, Ilosvai Ferenc új­ságírónak, azAgria Volánnak, a vá­rosi televíziónak és a Heves Megyei Hírlapnak. Arcok Egerből

Next

/
Oldalképek
Tartalom