Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

ELŐKÉSZÜLETBEN AZ EGRI DALFESZTIVÁL: A SZIGNÁL MÁR MEGVAN... (5. oldal) HEVES MEGYEI EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. FEBRUÁR 27. CSÜTÖRTÖK HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA _____ III. ÉVFOLYAM 49. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT T v„ „ Y Extra Jövő heti rádió- és tv-müsor holnapi számunkban, 16 oldalon! Egy hónapot várhat a magyar kormány Függő játszma a csehszlovákokkal A magyar kormány legfeljebb 1 hónapot várhat arra, hogy cseh­szlovák részről vállalják-e a bősi vízlépcső-építkezés Duna elterelésé­re is vonatkozó munkáinak felfüggesztését a közös vizsgálatok idejé­re. így megkezdődhetne a magyar, csehszlovák és független nemzet­közi szakértők közös vizsgálata — mondta egyéni véleményként Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, a bős-nagymarosi beruházás kormánydelegációjának vezetője tegnapi nemzetközi sajtótájékozta­tón. Sajnálatosnak nevezte, hogy a szomszédos országban nagy erők­kel dolgoznak az önálló üzembe helyezésen, s ebben osztrák cégek is részt vesznek. Komoly jogsértés a Duna elterelésének előkészítése. Ha egy határ­folyót 50-60 kilométer hosszban elterelnek, ez hazánk és a térség biz­tonsága szempontjából megengedhetetlen. Egyházak állami támogatása Az egyházak 1992. évi csak­nem 2 milliárd forintos állami tá­mogatásából a katolikus egyház több mint 1 milliárd forinttal ré­szesül — derül ki a Magyar Köz­lönyben megjelent ezzel kapcso­latos országgyűlési határozatból. A reformátusok 342 millió fo­rinttal, az evangélikusok 117 millióval, míg az izraelita feleke­zet összesen 60 millió forinttal gazdálkodhat. A pénz nagyob­bik részével az egyházak műkö­dését, a hitéletet támogatják. A támogatásból 26 kis létszámú egyház is részesül. (MTI) Kávé helyett sportcipőt csempésznek Megtalálták a megszigorított vámszabályok kiskapuját: az utóbbi időben kávé helyett töb­bek között divatos sportcipőket csempésznek a magyar állam­polgárok. A Vám- és Pénz­ügyőrség szerdai tájékoztatása szerint az elmúlt napokban Kóp- házán, a határátkelőhelyen 71 pár márkás sportcipőt próbáltak becsempészni az országba össze­sen 300 ezer forint, illetve Rajká­nál 410 párat több mint 1 millió forint értékben. Szőlősgazdák petíciója Tokaj-hegyaljai szőlősgazdák a kormánynak szóló petíciót nyújtottak át tegnap délelőtt Bu­dapesten, a kabinet segítségét kérve gondjaik orvoslásához. A miniszterelnöki titkárság vezető­je biztosította a gazdákat, hogy tájékoztatja a kormányfőt az élő­szóban is elmondott gondokról, az írásban benyújtott petíciót pe­dig eljuttatja a kormány illetéke­seihez, s hangoztatta, hogy a kor­mány minden lehetséges intéz­kedést megtesz a tokaj-hegyaljai szőlőtermelők problémáinak megoldása érdekében. Hatoslottó-nyeremények A Szerencsejáték Rt. közlése szerint a 4. héten 6 találatos szel­vény nem volt. 5 plusz 1 találatos szelvény 2 darab volt, nyeremé­nyük egyenként 2.412.970 fo­rint. Az 5 találatos szelvények 52.725, a 4 találatosak 1615, a 3 találatosak 101 forintot érnek. A következő akcióra átvitt 6 talála­tos nettó nyereményalap 14.477.821 forint. Emlékeztető­ül a nyerőszámok: 1, 11, 20, 28, 37, 42. Pótszám: 41. Téma: a vízlépcső A szövetségi nemzetgyűlés meghívására Prágába utazik a magyar Országgyűlés Környe­zetvédelmi Bizottságának kül­döttsége. A parlamenti küldött­ség a bős-nagymarosi vízlépcső­vel kapcsolatos gondokról foly­tatja a tárgyalásokat. Az önkormányzat új szerepe az egészségügyben Elszegényedő egri orvosi rendelők? Ma már nem szégyelljük kimondani, hogy a magyar egészségügy a századforduló táján volt igazán európai, és abban az időszakban töltötte be valódi szerepét a háziorvosi rendszer. Az ötvenes évek­ben egy tollvonással lezárták ezt a korszakot, s helyét a szocialista egészségügy vette át. Hogy milyen eredménnyel, azt mindannyian a bőrünkön érezzük. Hiába világszínvonalú az orvosok képzése ha­zánkban, a körülmények, a feltételek, a társadalmi környezet gátol­ja munkájukat. Az egészségügy átszervezése — nem túlzás — élet vagy halál kérdése. Az alapellátásban már megkezdődött az átala­kulás, a folyamat egyik részese az önkormányzat is. A hivatalt érintő feladatokról kérdeztük Habis László egri al­polgármestert. — Korábban olyan elképzelé­sek voltak, hogy a megyei kór­házhoz kell integrálni az egész­ségügyi alapellátást — mondta. — A reform egyik új lépése, hogy a körzeti, a gyermekorvosi, vala­mint az iskola-egészségügyi szol­gálat az önkormányzathoz csat­lakozik. Elvileg ezeknek a mű­ködési költségeit a társadalom- biztosítás finanszírozza. Az épü­letek felújítását, a gépek és a mű­szerek beszerzését az önkor­mányzat saját pénzéből biztosít­ja. Mondom, csak elvileg, mert a gyakorlatból ismeretes: a társa­dalombiztosítás költségvetése is hiányokkal küszködik. Nem mondhatjuk tehát, hogy az átál­láskor tiszta lappal indulunk. (Folytatás a 3. oldalon) Piacra jutás az EK-ban lási eljárásának az év végéig vár­Az Európai Közösség orszá­gainak a közösséghez akkreditált nagyköveteiből álló, állandó képviselők tanácsa tegnapi brüsz- szeli ülésén elfogadta és elfoga­dásra megküldte a tagállamok­nak a Magyarországgal, Cseh­szlovákiával és Lengyelországgal decemberben kötött ideiglenes kereskedelmi megállapodások végső szövegét. Az ideiglenes egyezmények a tavaly decem­berben aláírt társulási megálla­podások hosszadalmas ratifiká­lja r _ ható befejezéséig is érvényesítik a társulási szerződésekben tíz adott időszakra megadott keres­kedelmi kedvezményeket a há­rom ország vonatkozásában. Az írásos eljárás azt jelenti, hogy — ha csak ma délután 5-ig valamely tagállam nem támaszt további fenntartásokat — március 1-jétől hatályba lépnek az ideiglenes egyezményeit, amelyek a magyar áruk piacra Jutási feltételeit azonnal jelentősen javítják a kö­zösség 12 országában. Angyalbőrbe, fiúk...! — tegnap reggel talán így is fogadhatták volna az újoncokat az egri laktanyában, ahová a tavaszi bevonulás alkalmával mintegy háromszáz fiatalembert szólított a behívó. Mielőtt azon­ban beöltöztek, Simkó Árpád százados, a deszantszázad parancsnoka arról kérdezte a leendő kiskato- nákat: ki érez kedvet az ejtőernyős szolgálathoz?... írásunk a lap 3. oldalán olvasható. (Fotó: Perl Márton) Nőhet a lakosság „feszültsége” Még olcsó az áram Várhatóan két, két és fél éven belül sikerül megszüntetni a vil­lamos energia árában az úgyne­vezett keresztfinanszírozást, ami azt is jelenti, hogy a lakosság a későbbiekben a jelenleginél drá­gábban jut az áramhoz — mon­dotta az MTI munkatársának Bakay Árpád, az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium helyettes államtitkára. Jelenleg az ipar többet fizet az áramért, mint a lakosság. Az áram diját, amely magasabb, mint a lakossági tarifa, az ipar esetében még úgynevezett telje­sítménydíj is terheli. Az ipar vé­gül is 85 százalékkal fizetett ma­gasabb dijat, mint a lakosság. Az áram kilowattóránként 1,90 fo­rintba kerül éjjel, és 3,70 forint a normál nappali díj a háztartá­sokban. A fejlett nyugati orszá­gokban a helyzet éppen fordí­tott, és a lakosság fizeti a maga­sabb áramdijat. A Világbank rég­óta szorgalmazza a helyzet meg­változtatását. Helga él — Úri Geller a titok nyomában Az emberrabló jelentkezett Mozgalmas két nap után Úri Geller elutazott Szegedről, de — mint tegnap budapesti szállodai szobájából telefonon közölte az MTI munkatársával — Farkas Helga keresését tovább folytatja. Munkája most külföldre szólítja, ám áprilisban ismét eljön Ma­gyarországra. A parafenomén kétnapos sze­gedi tartózkodásáról, a keresés eredményéről Farkas Imre tájé­koztatta az újságírókat. Elmond­ta, hogy az emberrablók közül egy férfi telefonált kedden dél­után, s a beszélgetés, amelynek lesz folytatása, megerősítette az édesapát abban a hitében, hogy Helga él. Egyébként Úri Geller is ezt állítja. Egy idegen telefoná­ló egy társaság nevében közölte: ők rabolták el Helgát, s abban az esetben engedik szabadon, ha a televízióban csütörtökön este el­hangzik, hogy nem büntetik meg őket. Farkas Imre többször kérte már az illetékeseket, biztosítsa­nak büntetlenséget a zsarolók­nak. Az apa elmesélte továbbá, hogy kedden egy nő azzal állított be a Kurír szerkesztőségébe, hogy annak idején látta Helga el­rablását. A lányt az állítólagos szemtanú szerint fegyverrel kényszerítették kiszállásra autó­jából. Mint már ismeretes, a rendőr­ség ma lezáija az ügyben a nyo­mozást. Farkas Imre szerint az ő lehetősége lánya keresésére ez­után következik, a telefonhívá­sokat változatlanul várja a család a 62/22-005-ös számon. Az MDF képviselőcsoportjának elnökségét Újjáválasztották Kedden a késő esti órákban újjáválasztották a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának elnökségét, amelynek saját szervezeti és működési szabályzat szerint 1992. február 28-án lejár a mandátuma. A megnövelt létszámú testület tagja: Csurka Ist­ván, Grezsa Ferenc, Elek István, Kis Gyula, Kulin Ferenc, Markó Ist­ván, Perjés Gábor és Salamon László. Az elnökség új tagjait — Elek Istvánt, Kis Gyulát és Markó Istvánt— a frakcióvezető Kónya Imre tegnap mutatta be a sajtó képviselőinek. A diszkóból hazafelé Megerőszakolták őket Több, diszkóból hazatérő lányt meg­erőszakoltak Török- szentmiklóson az el­múlt hetekben, de a lányok nem mertek szólni. Egy névtelen levél fedte föl a bűn- cselekményeket. A sértettek valameny- nyien 15-16 éves lá­nyok, akik késő este dtszkóból mentek hazafelé — egyedül. Eddig hét olyan lányt talált a rendőrség, akinek sérelmére egy vagy több alkalom­mal követtek el erő­szakos nemi közösü­lést. Voltak olyan lá­nyok is, akiket egy­szerre ketten, hár­man megerőszakol­tak. Öt esetben csak kísérlet történt, mert a fiúk próbálkoztak, de szándékuk meghi­úsult, a lány kiszaba­dult, vagy éppen jött arra valaki. A mód­szerük valamennyi esetben hasonló volt, az egyedül hazafelé tartó lányt fizikai erőszakkal (nemegy­szer késsel) kénysze­rítették, hogy elmen­jen velük egy lakat­lan helyre. Az elkö­vetők közül hárman a törökszentmiklósi fogdában vájják sor­sukat, egy pedig a szolnoki börtönben ül — más bűncselek­mény miatt. Kiderült, hogy az első eset 1990 no­vemberében, az utol­só pedig 1992. febru­ár 11-en történt. A rendőrség azért nem szerzett róla tudo­mást, mert a lányok még a szüleiknek sem merték elmondani, hogy mi történt ve­lük. (MTI) Önkormányzati ülés Hevesen Amerikai módszer a piacon Két napirend előtti felszóla­lással kezdődött tegnap Hevesen az az önkormányzati ülés, ame­lyet a polgármester dr. Hegedűs György vezetett. Az első a város oktatási intézményeiben tapasz­talható bizonytalanságról szólt, azzal kapcsolatban, hogy több igazgatói pályázat is függőben van. A másik felszólaló azt kifo­gásolta, hogy még mindig nincs a városnak érvényes költségveté­se. Ezt követően kiosztották a Hevesi Tehetséges Gyermeke­kért Alapítvány „ Heves Sportjá­ért" kiírt pályázat dijait, majd a jelenlévők megemlékeztek a nemrégiben elhunyt Barcsik Im­réről, a Középfokú Oktatási In­tézmény igazgatójáról. Ezután a városban élő rászo­rulók szociális ellátásának hely­zetéről tárgyaltak a városatyák, részletesen elemezve az ezzel kapcsolatos tényeket és folya­matokat. (A témáról lapunk a közeljövőben bővebb terjede­lemben számol be.) Mindezek után tájékoztató hangzott el a város fenntartásá­ról és üzemeltetéséről. Több képviselő is sürgette, legyen vég­re rend a piacon, hiszen ott min­denféle tekintetben nagy a ká­osz: nincs ellenőrzés, a környé­ken pedig nagy a sár. Az illetékes irodavezető ezzel kapcsolatban elmondta, hogy hamarosan ren­dezik a terepet, és az utakat még­hozzá a megszokottnál kevesebb pénzből: amerikai technológiá­val, olyannal amelyet az ameri­kaiak már Dél-Koreában és Ju­goszláviában is alkalmaztak. A képviselő-testület tárgyalt Heves város távlati koncepciójá­ról, éspedig a rendezési terv kap­csán, ám erre a témára néhány hét múlva még visszatérnek. A hevesi önkormányzati testü­let ülése lapzártakor még tartott. Francia—magyar óhaj Kéksisakosok a Vajdaságban Franciaország azt sugallta Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárnak, hogy az ENSZ-erők francia kö­telékét Szlavóniába irányítsa — jelentette a Borba párizsi tudósí­tója, hozzáfűzve azt, hogy mind­ez a magyar kormány egyetérté­sével történt. A belgrádi lap tudósítója köz­ben emlékeztet rá: már február elején különböző sajtóértesülé­sek láttak napvilágot arról, hogy Magyarország azért kérte mind­ezt, mert Szlavónia határos egy­részt Magyarországgal, másrészt a Vajdasággal, ahol nagyszámú magyar kisebbség él. A párizsi tudósításban a szlavóniai misszi­óval kapcsolatos „közös francia — magyar óhajt” összefüggésbe hozzák azzal, hogy nemrég fran­cia — magyar katonai együttmű­ködési megállapodást kötöttek, továbbá, hogy egyes magyar tisz­tek már Franciaországba utaz­hattak, s hogy a francia ipar Ma­gyarországnak olyan berendezé­seket szállít, amelyek a repülőgé­pek ellenőrzéséhez szükségesek a Nyitott Égbolt program kereté­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom