Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-22-23 / 45. szám
t HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. február 22—23., szombat—vasárnap Az osztrák neonácik kislexikona A névadó: Franz Freiherr von der Trenck. A sportegyletnek álcázott osztrák neonáci csoportosulás névadója 1711-1749-benélt, Mária Terézia kegyetlen lovaskapitányaként kapta meg a „Trenck, a Pandur” nevet. Katonaként nagyobb hírnevet szerzett fosztogatásokkal és gyilkosságokkal, mint tényleges haditettekkel. Ezért elbocsátották a hadseregből, sőt tetteiért Oroszországban halálra ítélték — amit túlélt. Szlavóniai birtokán magánhadsereget létesített, amellyel közreműködött az osztrákok örökösödési harcaiban, s érdemeiért vissza is vették a császári seregbe. 1746-ban azonban megint bíróság elé kellett állnia, ezúttal önkényeskedések, katonáinak szélsőséges rablóakciói miatt. Megint halálra ítélték — ezúttal az osztrákok, — de császárnői kegyelemben részesült, amit azonban csak 3 éven át „élvezhetett” a Brünn közelében fekvő spielbergi erődítményben, ahol meghalt. A példakép: a Babenberg Bajtársi Egyesület. A Trenck-csoport még szervezeti felépítésében is az Ausztriában 1980-ban hatóságilag betiltott és feloszlatott Babenberg különítményt követte. 1969- ben kis félkatonai szervezetként kezdték el működésüket, lapot is kiadtak, amelyeket hárman is jegyeztek különböző szerkesztői minőségben: Hans Sauerteig, Gottfried Küssel és Gerd Honsik. Az utóbbi kettővel a Trenck „cég” szoros kapcsolatba került, s Küsselről már ismertté vált, hogy mindmáig a neonácik kelet-közép-európai szervezeteivel való kapcsolattartás a „szenvedélye”. A Babenberg központi kiadványa annak idején a „Halt” (Állj) címet viselte, legkevésbé sem rejtve felvállalta „az igazságot Adolf Hitlerről”, s sorozatos támadásokat intézett az osztrák ellenállókkal szemben. Az egyesület feloszlatásának oka — utolsó cseppként a pohárban — az volt, hogy újságjuk egy cikkében „diktátumnak” minősítette az osztrák államszerződést. A vezetők Hermann Ussnert tekintik a csoport vezetőjének, 49 éves, számítógépes szakember, mások grafikusként ismerik, egyesek egykori cserkészvezérként találkoztak vele, őrizetbevételekor munkanélkülinek vallotta magát. Valójában — úgy tűnik — „főfoglalkozásban” vezette az utóbbi időben a Trenck-csoportot. A Halt-ban már 1982-ben „a népi mozgalom funkcionáriusaként” emlegették, s az osztrák állambiztonsági szervek ebben a minőségében tartották évek óta megfigyelés alatt. Gerd Honsik mostani „lebukását” megelőzően német költőként” közszerepelt, legutóbb „Hitler felmentése” című művével. Az európai újfasiszta szintér egyik leggyakrabban szereplő figurája lett, több lakóhellyel. 1989-ben kapcsolatba lépett David Irving történésszel, aki azóta a Trenck-csoport egyik „ideológusának” is tekinthető. Gottfried Küssel most ugyancsak a letartóztatottak között található. „A néphez hű parlamenten kívüli” (VAPO) vezéregyénisége, „militáns, lázadó káderként” nyilvántartott újnáci, s mintegy 60-70 szélsőséges akciókra is kész fiatalemberrel „dolgozik” együtt. Súlyt helyez programjára is, ami egyértelműen „a nemzeti szocializmus annak 1920-as programja szellemében.” Küssel társaival felvállalta, hogy „összegyűjti a legtisztábban gondolkodó és legbátrabb harcosokat”, köztük bőrfejűeket s hozzájuk hasonló fiatalokat is. így kerültek a VAPO harci lobogója alá a Trenck-csoport most leleplezett tagjai is. Megértik-e egymást az európai polgárok? Sok dolga van ma az egységesedő Európának. Nagy figyelmet kell fordítania a politikai és gazdasági kérdésekre, a jogi rendezésre, új védelmi-biztonsági koncepciókra. De mindezek alapja: vajon a szó szoros értelmében megértik-e egymást az európai polgárok? A Szovjetunió maradékát képező államszövetségben köny- nyebb a helyzet, mint Európa soknyelvű nyugati felében. Még akkor is, ha tény, hogy lettek, az észtek, az ukránok, a kaukázusiak és sokan mások nem szívesen használják közös nyelvként az oroszt. Az európai konferenciák résztvevői élénken keresik a leghasználhatóbb közvetítő nyelvet. A nem angol anyanyelvűek az angol egészen leegyszerűsített szaknyelvi változatát használják. A botrányos nyelvi egyveleg mindaddig közérthető, amíg fel nem bukkan egy angol. Ekkor, sok külföldi ijedten összezavarodik. „Parlez-vous deutsch?” It is leider so very difficult, you know” és más hasonló mondatok bizonyítják: Európa politikai egységét könnyebb összekovácsolni, mint sok nemzet fiait rendesen angolra tanítani. A kérdés már csak azért is izgalmas, mert a kutatók szerint — hiába nyílnak egyre-másra nyelviskolák, és tárul ki a világ lassan már minden náció előtt, egyre kevesebben vannak, akik színvonalasan beszélnek akárcsak egyetlen nyelvet. Sokan nosztalgiával gondolnak visssza arra a korra, amikor még cicerói latinsággal íródott minden, vagyis Európának közös nyelve volt, noha ezt akkoriban csak a tudósok birtokolták. A bennfentesek azt állítják, hogy a Közös Piac dokumentumait először „franciául gondolják ki,” és csak azután fordíttat- ják le angolra, olaszra és németre. A jövő programja egészen más: biztosítani a nyelvi határok teljes átjárhatóságát az újonnan formálódó Európában. (FEB) A riasztó köznapiság és az argó Közleményünk címe arra utal, hogy a sajtó nyelvhasználatában, a rádió és televízió adásaiban, a tolvaj- és jassznyelvnek, a cigány, a német és jiddis szavakat ijesztő mértékben felhasználó zagyvalék fattyúnyelvnek szókészlete elsősorban az interjúkban, a riportokban, az idegen nyelvű filmszövegek magyar változatainak szövegösszefüggéseiben nemkívánatos mértékben vállal közlő, kifejező szerepet. S nemcsak a könnyed, bizalmas; a tréfás, humoros; a gunyoros, elítélő szándék érzékeltetésére szolgáló beszédhelyzetekben, hanem a csúfolkodó érdesség és nyelv- használati durvaság tudatos vállalását is tükröző szövegrészietekben is. A Kurír hasábjain megjelent riport szövegrészleteiben szinte halmozva jelentkeznek cikkünk bevezető soraiban vázolt nemkívánatos szóhasználati jelenségek. Marha jól vezetek. Egyébként brihi miű«(jiddis szó, tréfából, viccképppen) minek oda kamuzni. Álljak oda kamuzni (kamu: csalás, hazugság; kamuzni: csalni, hazudni, álcázni, eltitkolni), mintha beleszakadnék a munkába. Amikor falból csinál az ember (falból: félrevezetésként, átrázásként, nem igazából) azt hiszik, hogy átvertek (becsaptak), holott tudom, hol simlisek (hamisak, kétszínűek, megbízhatatlanok), hogy odaálljak velük brusztolni (verekedni, civakodni)” (Kurír, 1991. dec. 22.) Több olvasónk is bizonyítja, hogy a köznyelvtől eltérő szóhasználati formák megakadályozzák abban, hogy megértse egy-egy szövegrészlet mondanivalóját. Sokszor már a cím is megállítja, amint ezt ez a sajtóbeli közlemény is érzékelteti. Ke- kec... címmel minősített szövegben ilyen részletek olvashatók: „Mit kekeckedsz itt kukackám? Tűnés a csajom közeléből! (ke- keckedik: kötekedik, izgágásko- dik; csaj: cigány szó: leány) (Üj Magyarország, 1991. dec.31.) „A magyar színészek jórészének fizikai felkészültsége, edzettsége siralmas. Ezt egyik színészünk kriplik felkiáltással kommentálta”. (Új Magyarország, 1991. dec.14.) Nem éppen kívánatos szó- használati jelenség és gyakorlat, hogy több köznyelvi igealakunk úgy épül bele a szövegösszefüggésekbe, hogy jelentésüket és használati értéküket a szövegen túli áthallások és belehallások révén a bizalmas stílusárnyalatok, az argószerű könnyed és fesztelenebb beszédhelyzetek érzékeltetésére megváltoztatják, és sajátos jelentéssel játsszák a kulcsszerepet egy-egy szöveg- részletben: „Ma már a nepperek (zugkereskedők, felhajtok, hamis pénzzel csalók) nyilvánosan beetetik az iskolából kiáramló gyerekeket” (Magyar Nemzet, 1991. dec.6.) „Manapság falrengető szenzációkkal etetnek bennünket” (Magyar Nemzet, 1991. dec.18.) „A hihetetlen vadász- történetet több hírügynökség megette (Heves M. Hírlap, 1992. jan. 4.) „Az önkormányzat csupán falból (nem igazából, félrevezetésként) írta ki a pályázatot, s már eldőlt, ki lesz a befutó (a győztes).” (Magyar Nemzet, 1991. máj. 27.) Nem tartjuk véletlennek, hogy közéleti és politikai nyelvhasználatunkban is megszaporodott a mellébeszélés, köntörfalazás, argó szóval kifejezve: a hamuká- zás (a felesleges beszéd a kibúvót, ürügyet kereső handaban- dázás). „Keletje van a hamuká- zásnak, mely sokaknak stílusa lett a nemszeretem körülmények hatására”. (Magyar nemzet, 1991. júl. 10.) Nap mint nap egyre gyakrabban megüti fülünket a televízió adásaiban elhangzó, a bizalmasan pongyolább hangvételű hét- köznapiság szóhasználatáról is árulkodó szövegformálás: „A legtöbben begőzöltünk a hivatal, a vezetői gőg miatt.” (Tv, 1991. dec. 15.) „Nem csípem (nem szeretem) azt a helyet, ahol lakom”. (Tv, 1991. dec. 29.) „Nem csípném, ha ezt hinnék rólam”. (Tv, 1991. dec. 11.) „Elszúrtam (eltévesztettem ) a nevét”. (Tv, 1992. jan. 4.) Egy tévés szakértői megbeszélésen hangzott el ez a nyelvi forma: Ön az ász (a szakember) közöttünk.” Bár szellemesnek tetszik, mégsem illik bele a komolykodó beszédhelyzetbe, vagy éppen azért éltek vele, hogy ezzel is minősítsék az öncélú fontoskodást, okoskodó körülményeskedést? Dr. Bakos József Kertész leszek Fokföldi ibolya Egyik legkedveltebb cserepes virágzó dísznövényünk. Az ötvenes években még kevésbé volt ismert. A kertészeti tankönyvek (pl. Kertészeti Egyetem tankönyve 1957-es kiadás) is mindössze öt sorral emlékeznek meg róla, és az üzemi termesztésben jelentéktelen cserepes növények közé sorolják. Fokföldi ibolya néven ismert, pedig hazája nem is Fokföld, hanem a kelet-afrikai Uzambara- hegység, ezért helyesen a f rí k a i ibolyának (Saintpaulia ionant- ha) kellene neveznünk. Nem véletlenül vált ilyen népszerűvé. Megfelelő gondozás mellett egész évben folyamatosan virágzik. Kicsi, lakótelepi lakásokban is „elfér”, hiszen helyigénye nem nagy. Jól alkalmazható üde színfoltja a virágtál-összeültetések- nek. Honosításának kezdetén csak szimpla és kevés virágot hozó fajtákat termesztettek. A nemesítők munkájának eredményeként a kék színű fajták színe mélyebb, intezívebb lett. A lila és a kék minden árnyalata megtalálható, sőt rózsaszín és fehér virágú fajták is vannak. Minden színből kapható teltvirágú is. Változatosabbá teszi a kínálatot a különböző számú és méretű élénksárga porzó. Ma a nemesítők elsősorban azon dolgoznak, hogy gazdaságosan termeszthető, kis méretű, egyöntetű állományt biztosítsanak, dekokratív virágalkattal és változatos színekkel. Az elmúlt évben már meg is jelentek a piacon a fenti kínálatnak megfelelő „Bambi” elnevezésű sorozattal, ami bizonyára közkedvelt lesz. Az afrikai ibolya szereti a sok fényt, de nem szabad közvetlenül érő, tűző napnak kitenni. Ablak közelébe tegyük, olyan helyre, ahol a déli nap perzselő sugara nem éri. A nap káros hatását a levélen sárgásfehér kacs- karingós foltok megjelenése jelzi. Akkor hoz sok virágot, ha a szoba páratartalma legalább 60- 80 %. Száraz levegőjű szobában állítsuk a cserepet, olyan vízfelfogó tálkába, amelybe kavicsot, tőzeget vagy apróra tört kokszot tettünk, és amit rendszeresen nedvesítünk. Nagyon kényes az öntözésre. Csak a talajt öntözzük, a levelet ne, mert ettől is foltos lehet, különösen akkor, ha a víz hideg. Ez egy elég nehéz művelet, mert a húsos, párnát képző levelektől alig tudunk a talajhoz férni. Hosszú, vékony csövű öntözőkanna a legalkalmasabb. Ügyeljünk arra, hogy a földje nedves legyen, de ne álljon meg benne a víz. Szereti, ha alulról, felszívatva kapja a vizet. Aki nem sajnálja a fáradságot, előzőleg forralja fel a vizet, hogy a káros sók kicsapódjanak. Tápanyagigénye nagy. Ha nem kap elegendőt, virágzása gyérül, majd abbamarad, levelei kifakulnak. Havonta kétszer lehet tápoldatozni. Idős, besűrűsödött töveket szétszedhetjük, külön- külön cserépbe ültetve. Ezzel megfiatalítjuk, és bővebb virágzásra serkentjük. E művelet, valamint ápolási teendőink során letörhetnek a levelek. Ezeket nem fontos kidobni, hanem a levélnyéllel együtt beültetve új növényt nyerhetünk. Körülbelül két hónap kell az új kis növény kifejlődéséhez és újabb kettő a kivirágzáshoz. Az afrikai ibolya nem csak cserepes növényként alkalmazható, hanem mint vágott virágként is. Tartós, kedves dísz, de méreténél fogva elsősorban ajándékcsomag díszítésére, ruha vagy hajdísz készítésére használhatjuk. V. Pénzes Judit Balzsam a léleknek Tartós rossz idő és a vele járó levertség esetén sárga vagy sárgás narancsszínű virágok csodát művelhetnek. Néhány vidám színfolt a szobában „napsugárként éri a szívet”, és felvidítja a kedélyt — legalábbis így vélekednek német pszichológusok. A sárga szül tevékenységre is késztet, és fokozza az emberi kapcsolatok fölött érzett örömet. Mostanság nem probléma akár élénksárga virágot is beszerezni — nárciszt, tulipánt, rózsát, primulát, begóniát vagy hibisz- kuszt. Westfalen-Lippe Mezőgazdasági Kamarájának kertészeti tagozata mindenesetre arra a következtetésre jutott, hogy a sárgának kontraszterős elegyítése a vörössel, lilával vagy sötétkékkel még erősíti is a sárga színnek az emberi lélekre gyakorolt jótékony hatását. A félj válasza A szórakozottságáról ismert professzor felesége jajveszékelve rohan a dolgozószobába. — Mi történt? — kérdezi a. professzor könyveiből fel sem nézve. — Jaj, jaj, a fiúnk lenyelte a gombostűt! — kiáltja az asz- szony. A félj újabb szavait lásd a vízsz. 6. és függ. 2.sz. sorokban. Vízszintes: 1. Téli pihenőt tart 6. Az idézet első része (zárt betűk: R, S, R) 14. Titokban elveszik 15. Analizál 16. ...Gallen 17. Női név 18. Megyeszékhely 19. Tantál 20. Sérülés nyoma 22. Európa Kupa, röv. 23. Nógrád megyei település 24. Króm és kálium 25. Teljesen ki van fejlődve 26. Kést fen 27. Sáv 28. Ébred 29. Oldatot töményebbé tesz 31. A ló kicsinye 32. Római negyvenkilenc 33. Maródi 34. Hátsó-Indiában honos fafajta 35. Jugoszláv államfő volt (Joszip Broz) 37. Békés ... (színésznő) 39. A szarvas- marha hímje 41. Tó a SZU-ban 43. Fogda 45. Rangjelző szócska 46. Feltételezik 48. Indíték, alapgondolat 49. Annál lentebbi helyre 50. A statisztika kelléke 51. Ismerő 52. Hegység SZU és Kína határán 53. Feleség 54. Virágtámaszték 55. Kiütés a ring- ben 56. Világhírű számítógépmárka 57. Az einsteinium vegy- jele 58. Pépes étel 59. Olasz város 61. Részben leázik! 62. Egykori germán nép tagja 64. Kardhegyre tűzött Függőleges 1. A professzor szavainak folytatása (zárt betűk: T, Y, G) 2. Másfele irányítja 3. A mélybe 4. Ez a közelebbi 5. A földre rakta 6. Férfinév 7. Szovjet tehergépkocsi márka 8. Feszítőeszköz 9. Pertuban van velem 10. Város Olaszországban 11. Gambrinus itala 12. Annyi mint, röv. 13. Színész, rendező (József) 18. Táplál 21. Kórházi osztály 23. Valahol tájékozódni tudó... 24. ...-havasok (hegység Romániában) 26. Létezés 27. Férfinév 30. Az éter és alkohol gyöke 31. A cérium vegyjele 33. Dönt 34. Kézben fog 36. A föld felső rétege 38. A szemével érzékelni tudó 41. Fegyvercső-méretű 42. Aszlányi Karoly 44. Temetésnél használt ládaszerű tárgy 47. Szerető kedveskedő megszólítása 48. A Dráva mellékfolyója 49. Vonatkozó névmás 51. Zacskó 54. Bíró a mohamedánoknál 55. Borjú — németül 58. Gyakori családnév 59. A szabadsagharc hős tábornoka volt 60. Szovjet motorkerékpár-márka 63. Gyermekes üdvözlőszó 64. Fluor és oxigén 65. Közlekedési terület