Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-22-23 / 45. szám
HÍRLAP, 1992. február 22-23., szombat-vasárnap EGER ÉS KÖRZETE 5. Diáknap A diákkor felejthetetlen. Az ember felnőttként is szívesen visszamenne az egykori iskolába, de már nem lehet. Igaz, a mostaniak csak megmosolyognák ezt a nosztalgiát, mert annyi gondja van egy középiskolásnak: dolgozatírás, felelés, reménytelen szerelem és így tovább. Ám a diáknapok alatt ezektől sem kell tartani. A féktelen vidámság néhány napja alatt a tanárok szíve is olyan, mint a vaj, nem fog olyan vastagon a ceruza. S ha a felnőttek szeretnének az iskolapadba ülni, akkor ilyenkor a diákok velük cserélnek: választásokat játszanak, amelyeket sokkal komolyabban vesznek, mint a „nagyok”. Eger középiskoláiban ilyentájt kitör ez a láz. Néhány nap könnyedség, játék, hogy aztán minden folytatódjék tovább. Emlék lesz ebből is, s majdan nosztalgia... Perl Márton felvétele a Gárdonyi Géza Gimnáziumban készült. Egri IBUSZ-törekvések a vendégért Nem minden turista milliomos t A Megyei Középiskolai Kollégium Lila Gépjármű irodalmi színpada február 23-án, este 7 órakor, a Megyei Művelődési Központ dísztermében Kicsinyke jólét címmel előadást tart. A műsort Tóth Beatrix: Epizódok és feljegyzések a torzak házából című írásából állították össze. Eger segít Ezt a nevet viseli az az alapítvány, amiről az egri képviselő- testület műit év december 17-én döntött. A rehabilitációs célú alapítvány okiratának egyik pontját módosította a legutóbbi közgyűlés. Eszerint az alapítvány kezelője és legfőbb döntést hozó szerve az öttagú kuratórium, amelynek elnöke dr. Habis György, tagjai: Bata Lászlóné, dr. Hídvégi Márta, Király József és Punyi István. A Tanép átalakulása A Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat átalakulása során a részvénytársaságba bevitt belterületi föld értékének elfogadásáról és egy részének alapítványba történő felajánlásáról tárgyaltak a képviselők. Négyféle variációt fogadtak el: abban az esetben, ha a belterületi földérték 82 millió forint, akkor az alapítvány céljára 15 százalékot használ fel az önkormányzat, 70- 82 millió között 10 százalék, 40- 70 milliónál 5 százalék, és 40 millió alatt az alapítványhoz nem járul hozzá a testület. Rendhagyó énekóra Egerben már szinte hagyomány, hogy a város gimnazistái részére irodalomórákat tartanak a színház művészei. Február 27- én, csütörtökön déli 12 órakor is hasonló programra kerül sor, ezúttal a muzsikakedvelőket várja a rendezvény előadója, Gémesi Géza karmester. A zeneirodalom remekeiből az Egri Szimfonikusok adnak ízelítőt az Ifjúsági Házban. Gondolatok a könyvtárban Hétfőn este 6 órakor a Helyőrségi Művelődési Klubban Vörösmarty legszebb költeményeit szólaltatja meg az Irodalmi Vándortársulat. Szíves-klub „Modem vizsgálómódszerek a kardiológiában” címmel előadást hallhatnak az érdeklődők, a Szíves-klub tagjai február 25- én, kedden délután 4 órakor az MMK 102-es termében. A házigazda: dr. Szalóky Pál osztályvezető főorvos. Rádió Eger műsora Adás: 16.00-19.00 óráig a 66,75 MHz-es URH-sávban, kábelen. Egri Nemzetközi Dalfesztivál Hogyan lehet pályázni? Mint már beszámoltunk róla, a Magyar Rádió Zenei Produkciós Szerkesztősége és az Egri Nemzetközi Fesztiváliroda magyar és nemzetközi könnyűzenei (tánc)dalfesztiválra hirdet pályázatot. Mivel többen érdeklődtek szerkesztőségünktől erről, közreadjuk a részvétel feltételeit. A fesztiválon a szerzők dalaikkal versenyeznek. A pályázat nyitott. A pályaművek elfogadásának feltételei: olyan szerzemények vehetnek részt, amelyek ez idáig hanghordozókon, rádió és televízió műsoraiban, valamint nyomtatásban nem jelentek meg. A pályázat jeligés! A jeligével ellátott borítéknak tartalmaznia kell a következőket: zongóra- vagy akkordkísérettel ellátott kotta, szöveggel, melyhez demonstrációs kazetta elküldése ajánlott (a felvétel minőségére nincs kikötés). Továbbá zárt boríték a szerzőfk) nevével, címével ellátva. Mindezeket azonos jeligével kell feltüntetni. A beérkezett pályaműveket szakmai zsűri bírálja el. A pályamű elfogadása esetén a fesztivál- iroda szerződést köt a szerzővel, szerzőkkel. A szakmai zsűri által nem értékelhető pályaműveket a fesztiváliroda nem őrzi és nem küldi vissza. A pályaműveket a fesztiváliroda részére: 3301 Eger, Pf. 367, vagy személyesen a 3300 Eger, Dobó tér 6/A sz. alá 1992. 04. 15-én éjfélig lehet eljuttatni. A szerző(k) névtelenségét a verseny tisztasága érdekében a díjkiosztó gáláig a fesztiváliroda garantálja. A fesztivál pénzdíjas, összdijazása: 1.600.000 Ft. Javában tart a farsangi időszak, s manapság ez a gyerekeknek jelent leginkább újdonságot. Szinte valamennyi óvodában és iskolában rendeznek mulatságot. A jelmezes felvonulás mellett alkalom ez a szereplésre is. Az egri 10-es iskola kisebb és nagyobb diákjai az elmúlt hét végén ünnepeltek. Az elmúlt pénteken a felső tagozatosok, szombaton az alsó (Folytatás az 1. oldalról) Erre egyébként éppen a megyei bázisintézmény igazgatója, Sipos Mihály hívta fel a figyelmet, amikor az előkészületekről kérdeztük: — A szakoktatás problémáját abban látom — tér vissza egy sokszor emlegetett tényre —, hogy a gyermeket tizennégy évesen kényszerpályára helyezzük. Olyan életkorban, amikor sem a szülő, sem a tanár, sem a diák nem döntheti el felelősséggel, hogy mihez van igazán tehetsége. Hiszen ebben a korban a gyermek érdeklődése sokirányú. Két szakmai gonddal kell szembenézni: szükség van-e arra, hogy négy év alatt megtanuljon egy szakmát? S a másik: meg lehet-e, és meg kell-e tanítanunk négy év alatt egy olyan szakmát, ami a nyugdíjig tart? A válaszunk az volt, hogy nem. Mi ezt felismertük, és ezért pályáztunk. Az új modell kétéves erős alapozásból áll, amelyben általános ismereteket kapnak a tanulók. (Ma már — véleményem szerint — ebbe beletartozik a számítás- technika, informatika, mi több, a pénzügyi gazdasági ismeretek is.) A harmadik-negyedik évben még mindig a közismereti tárgyaknak van túlsúlya, de már szakmai ismereteket is tanulnak. Az érettségi után következik az egy- vagy kétéves intenzív szakképzés. Sipos Mihály a 2+2+X modell legnagyobb előnyét a nyitottságban és „átjárhatóságban” látja. Hiszen nem zárja be a kisdiák lehetőségeit, hanem az képességei és érdeklődése szerint (akár már második után) átmesok farsangját rendezték meg a Forrás Gyermek-szabadidőközpontban. Csaknem egyórás műsorral szórakoztatták egymást a gyerekek. Felléptek az iskola néptáncosai, társastáncosai és parodistái. Nagy sikert aratott az énekkar, s a Magyar Televízióban mostanság oly népszerű „Tátika-produkciókat” itt is vastaps kísérte, (képünkön) hét gimnáziumba, tanulhat szakmát, készülhet egyetemre, főiskolára, avagy csak egyszerűen leérettségizhet. A modell, melynek tananyagát, tankönyveit a programkísérletben résztvevő iskolák pedagógusai készítik elő (a minisztériumokkal és a Zsolnai József vezette Közoktatási Intézettel együttműködve), talán már a következő tanévben indítható. — Ez elsősorban munka — folytatja —, amihez feltételezhetően kapunk támogatást. Mi dollárt ebből nem fogunk látni. Ha a programtanács elfogadja az elképzelést, ha kidolgozzuk az eszközrendszert, akkor ez szakma- csoportonként körülbelül kétszázezer dollár hiteltámogatás lesz. Szabó Péter, a GMSZ igazgatója szerint iskolája viszonylag azért van könnyebb helyzetben, mert két szakmacsoportban, a fémtechnikaiban és az elektronikaiban érdekeltek. Az iskola jelenlegi szerkezete már most is jobban igazodik a bevezetésre kerülő modellhez, mint máshol. Nem kell tehát szerkezetében megrendíteni. Kollégái részt vesznek a szakmánkénti, tantárgyankénti előkészítésben. A'93- 94-es tanévben a két gépész osztállyal „indulnak” a fémtechnikai szakterületen, s egy osztállyal az elektronikaiban. Az igazgató nagy lehetőséget lát abban, hogy a képzés végén európai szintű oklevelet adhatnak a diákjaik kezébe. (Ehhez persze hozzátartozik a nyelvvizsga is.) Az előkészítésben tudomása szerint az óraszámok körül alakult ki vita. S nem tisztázott néhány tantárgy Az IBUSZ nyári prospektusa is megjelent már, s az idén 90 esztendős utazási iroda elegáns, színes kiadványa ez alkalommal sem szűkölködik ajánlatokban. A szomszédos Ausztriától a távol-keleti Hongkongig, az ugyancsak messzi Afrikáig, Amerikáig, sőt Ausztráliáig egyaránt kínál változatos programokat nem egészen 15 ezer, illetve több százezer forintért, hogy ki-ki kedve, pénztárcája szerint választhasson közülük. Szűkebb hazánkban is forog az említett füzetecske, lapozgatják, akiket érdekel. Ha pedig az igazán bőséges ajánlat sem elég — még tesznek hozzá néhányat külön is a szervezők. A listát ugyanis — mint magyarázzák — iparkodtak valamelyest kibővíteni. Vajon mi ez a plusz? — Saját „árualapunk” megteremtésénél nemcsak az utazások változatosabbá, hanem olcsóbbá tételére is törekedtünk, mivel nem minden turista milliomos — mondja Pataki Sándor, az IBUSZ Heves Megyei Irodájának vezetője Egerben. — Mi sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy szűkül a fizetőképes kereslet, ezért elérhetőbb utakkal, programokkal próbáljuk kiegyensúlyozni s növelni forgalmunkat. Szerényebb díjért is iparkodunk elérhetővé tenni például Párizst, Velencét, vagy például a 14 éven aluli diákoknak nyelvgyakorlást biztosító Londont. Részvénytársaságunk külföldi képviseleteit megnyerve jutunk a kedvezőbb lehetőségekhez itt és ott, s a még tavaly vásárolt saját autóbusz nyilvánvalóan kedvezőbb üzemeltetésével „faragunk” árainkból. Másrészt vendégeink szakmai érdeklődését is megragadjuk az utazáshoz. Kiállításokra, vásárokra, különféle foglalkozások tanulmányozására invitáljuk ügyfeleinket. Míg a határainkon túlról sajátosan magyar tájaink értékeivel, szépségeivel, érdekességeivel csalogatjuk hozzánk a látogatókat. Még az elmúlt esztendő tavaszától 8 új program is váija Heves megyében a turistákat, a külföldiek mellett a hazaiakat sem kevésbé marasztalva. A szőlőhegyi szüretet, a bortábornok- avatást, a palóc vagy a frissebb matyó lakodalmast, a tepélyhovatartozása (például a számítástechnikáé). Pócsik Dénesné, az egri köz- gazdasági igazgatónője először is leszögezi: a gazdasági szerkezet- váltás súlyos ellentmondásokat és működési zavarokat okoz a szakképzésben, mert a képzés tartalma, szerkezete nem volt képes követni ezt a robbanásszerű átalakulást. Hiszen a jelenlegi szakképzés egy torz termelési szerkezetet követ. A gazdaság külső és az iskola belső világa tehát konfliktusba került. Megszűntek a hagyományos gyakorlóhelyek, s attól kellett tartani, hogy elavult képzéssel eleve munkanélkülieket „termelnek”. Ezért pályáztak, s vállalták, hogy részt vesznek a közgazdasági és felsőkereskedelmi gazdasági iskola modelljének kidolgozásában. Szeretnék tehát bevezetni a hagyományos négyéves képzés „korrekciójaként” az ötödik évfolyamos kurzusrendszerű oktatást. Mivel ennek részleteit egy korábbi cikkben már ismertettük, inkább az igazgató aggályairól essék szó: — Az ilyen típusú oktatás feltételeinek megteremtésére jelenleg nincsenek állami garanciák. A világbanki hitelkonstrukció is csak akkor működik — mondja —, ha a magyar költségvetés megfelelő hányaddal hozzájárul a projekthez. Az egészségügyi szakközépiskola megbízott igazgatója, Gaál- né Szoldatics Rozália is így kezdi: — Egyelőre úgy néz ki, a pénz nem dől, csak a munka, noha az első híradások után sokan irigyeltek bennünket. Arra számipusztai, felsőtárkányi és szépasz- szony-völgyi disznóölést, folklores tort, a kocsikázással egybekötött bükki méneslátogatást, kisvonatos szilvásváradi kirándulást, az orgonazenés, borkós- tolós egri városnézést mindmind csemegének szánjuk. A hozzánk érkezőket már összesen 386 ággyal — nagyszállónyi férőhellyel — várjuk. Szerződésünk van az elhelyezésre lakástulajdonosokkal, panziósokkal, csillagos hotelekkel egyaránt. Miután tavaly nyártól az IBUSZ Bank fiókja is vagyunk, megélénkítettük valutaügyleteinket. Irodánkon kívül két további pénzváltóhelyen is kiszolgáljuk partnereinket. — Kiket sikerült máris leginkább megnyerni? — Megoszlik az érdeklődés, de például Ausztriából, Németországból és Szlovákiából mintha jobban is kezdene felénk fordulni a figyelem, mint eddig. Ugyanekkor biztatónak látszik a holland vendégjárás is, s reméljük, hogy finnországi törekvéseink sem lesznek eredménytelenek. — Számos utazási irodát lejárat, megbuktat manapság a felkészületlenség, a kevésbé tökéletes kiszolgálás. Az IBUSZ a legrégebbi és a legnagyobb mind között. Látszik ennek a kétségtelen előnye a megyei, az egri képviseleten is? — Mindig is „kényesek” voltunk a szervezésre, s napjainkban főleg nincs másképpen. Hiszen tagadhatatlanul erősödik a verseny, a kisebb és fiatalabb szervezetek is jelenthetnek konkurenciát. A tökéletes, a kifogástalan gépkocsit, a rátermett pilótát, kísérőt roppant fontosnak tartjuk. Ha a sajátunk nem elég, országos szervezetünk más hasonló vagy jobb autóbuszait vesz- szük igénybe. Huszonnyolc idegenvezetővel dolgozunk, munkatársaink beszélik az angolt, a németet, az olaszt, a franciát, az oroszt, a lengyelt, a spanyolt is. Ha ez sem elég a hozzánk fordulóknak — csakis magunkra vethetünk a mellőzésért, a sikertelenségért. Ám a kétségkívül nehezebb időkben is bízunk abban, hogy az utóbbiakat elkerüljük. tunk, hogy azért ez az iskolánknak eszközfejlesztést jelent. Konkrétan: egységes számítógépes, információs rendszereket, telefonvonalakat ígértek, amely a programban résztvevők között működne. A tananyag tartalmában pedig amúgy is megérett az idő a változtatásra. Mi az egészségügyi és szociális szakcsoport munkájába kapcsolódtunk be. Színezi a helyzetet a nálunk jelenleg még meglévő szakiskolai képzés. A kollégák részt vesznek a tananyag kidolgozásában: az egészségügyi területen már egy lépéssel előbb járnak, mint a szociálison. Az előnyök között ő is az „átjárhatóságot”, rugalmasságot említi, de közben nagyot sóhajt. Mindezek mellett még „igazodni kellene” a nemzeti alaptantervhez is, amelynek harmadik változatát épp most hozta a posta. Társy József a polgármesteri hivatal művelődési és sportirodájának vezetője kiegészíti a korábban hallottakat. Valóban, a világbanki modell anyagi terhet jelent az önkormányzatnak, de óriási fejlődési esélyt az iskoláknak. A jelenleg tárgyalt költség- vetésben 2+1 millió forintot szántak e célra a város kasszájából. Csupáncsak becsülni tudják a várható kiadásokat (például félmillió forint kell egy önálló telefon-telefax vonalhoz). Ám vannak olyan kiadások, feladatok, amiről még nem értesültek. Mindezek ellenére az irodavezető hangsúlyozza: ezt vállalni kell, ha azt akarjuk, hogy a szakképzés forradalma 4-5 éven belül Egerben is megtörténjen. Jámbor Ildikó Petőfi-versmondóverseny ’92 Színvonalas találkozónak adott otthont február 15-én a Dobó István Gimnázium. Harmincnégy Heves megyei diák vett részt a Petőfi Sándor országos vers- és prózamondó verseny megyei döntőjén. A verseny lebonyolítására a kiskőrösi Petőfi Társaság kérte fel a Dobógimnáziumot. A jól felkészült versmondók három fordulóban mérettek meg. A komoly mezőny legjobbjai: Árgyelán Adrienn (egri Gárdonyi-gimnázium), AntalBéla(egrí Dobó István Gimnázium), Pecze Tímea (hatvani 213. Sz. Damjanich János Ipari Szakközépiskola) és Nagy Nikoletta (gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium). Ők képviselik Heves megyét Ászódon, a területi döntőn február 29-én. Gy. Gy. A szakképzés forradalmasításáéit
