Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám

EGY BALESET MARGÓJÁRA — ÍRÁSA SÉRTŐ, RÁGALMAZÓ, HITELRONTÓ. HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. FEBRUÁR 3. HÉTFŐ HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IH. ÉVFOLYAM 28. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT % Mielőtt dönt, kérje árajánlatunkat! Számítástechnikában ránk mindig számíthat! TRADER KFT. Eger, Bródy Sándor u. 5. Tel/fax: 36/25-006 Emberjogi jelentés Bőd Péter Ákos a kisvállalkozásokról Amerikában — hazánkról Csődök várhatók Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az idei évre a kisvállalkozási csődök sorozatát jósol­ta Szegeden tartott előadásában. A Talent Menedzserklubok első országos talál­kozójának második napján, szombaton a bank vál­lalkozást segítő tevékenységeit ismertetve az elő­adó elmondta, hogy a múlt évben hatalmas lendü­letet kapott ugyan a hazai gazdaságban a vállalko­zói kedv, de a társadalombiztosítással szembeni tar­tozások fele a kis- és középvállalkozásokból szár­mazik. A monetáris politika idei stratégiájának az export, valamint a kisvállalkozások támogatását je­lölte meg. Bár a jegybank igyekszik megértő lenni a vállalkozókkal szemben, hosszú távú tőkekihelye­zést nem biztosíthat, hiszen a pénzintézet sem jut hosszú távon forráshoz. Az elnök nem zárta ki az idei évre az esetleges bankcsődöket sem. Méltatja Magyaror­szág demokratikus rendszerét az amerikai külügyminisztérium je­lentése, de hiányolja a sajtó- és a médiatör­vényt, s elmarasztalja a cigánysággal szembeni előítéleket. A washing­toni jelentés egyúttal hangot ad a romániai és a csehszlovákiai magyar kisebbség gondjainak. A külügyminisztéri­um a hét végén tette közzé a törvényhozás­nak szóló szokásos évi jelentését, amelyben az emberi jogok érvényesü­lését vizsgálja a világ mintegy 150 országá­ban. A Magyarországról szóló fejezet megállapít­ja, hogy az ország immár második éve demokrá­cia, alkotmánya széles körben biztosítja az em­berijogok védelmét, de­mokratikus parlament, független igazságszol­gáltatás működik. (MTI) Magyar — osztrák határforgalom A magyar határőrség meg­kezdte a felkészülést arra, hogy a jövőben osztrák kollégáikkal kö­zösen ellenőrizzék az utasforgal­mat — mondta az MTI érdeklő­désére Zubek János szóvivő. E szándékról a napokban született osztrák — magyar külügyminisz­teri megállapodás. Heves megye az ERY-hez fordul Heves Megye Közgyűlése ja­nuár 31-i ülésén megszavazta, hogy kéri megyénk felvételét az Európai Regionális Gyűlésbe. A szándéknyilatkozatot dr. Vass Géza megyei főjegyző viszi, aki tegnap utazott el Németország­ba. Az ÉRV soros ülését — ame­lyen a tagfelvételről is döntenek — Mannheimben tartják. Az Európai Regionális Gyűlésnek nyolc dunántúli megye már tag­ja, most hét újabb hazai jelentke­ző között van Heves megye is. Pécsett 35 ezer lakás maradt melegvíz nélkül Pécs harmincötezer távfűtött lakásában nyolcvanezer ember és a hálózatra kapcsolt összes köz­intézményfűtés és melegvíz nél­kül maradt szombat reggelre egy harminc centiméter átmérőjű acélcső törése miatt. A város nyugati negyedeit ellátó gerinc­vezeték a kora hajnali órákban lyukadt ki, s több mint kétmillió liter melegvíz ömlött ki a rend­szerből. A nyomáscsökkenés mi­att az egész városban leállították a távfűtést és a melegvíz-szolgál­tatást, nehogy a keringtető szi­vattyúk „szárazra kerülve” tönk­re menjenek. Kereszténydemokrata megyegyűlés Füzesabonyban „Nemtartunk a koalíció felbomlásától” MM Arra számítottam, hogy többen eljönnek majd, hiszen mi itt jelen­tős erőt képviselünk... — mondta szombaton délután dr. Pásztor József, Füzesabony polgármestere a Kereszténydemokrata Nép­párt megyei gyűlésének kezdetén a városi művelődési házban. — Nem az a fontos, hogy hány ember van itt, hanem hogy a je­lenlévők megértsék a mondani­valónkat, s terjesszék a párt üze­netét, erkölcsiségét szerte az or­szágban — javított rögtön dr. Varga László, a KDNP országos elnökhelyettese, aki dr. Chikán Zoltán megyei pártelnökkel és dr. Lukács Tamás megyei or­szággyűlési képviselővel együtt foglalt helyet a pulpituson, szemben a körülbelül ötven ér­deklődővel. Előadásában dr. Varga László elsőként arról beszélt, hogy véle­ménye szerint 1991 a huszadik század egyik legjelentősebb éve volt, nagy hatást gyakorolt az egész világra. — Ránk szakadt a szabadság — mondotta —, de tudni kelt, hogy ez nemcsak jog, hanem kö­telesség, teher is. kezelni kell pél­dául olyan hatalmas problémá­kat, mint az egyre erősödő bűnö­zés. Az elnökhelyettes szót ejtett természetesen a KDNP helyze­téről is. Hangsúlyozta, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt jelenleg az egyetlen aparlamenti pártok között, amelynek nő a tagsága: míg 1990 márciusában csupán háromezer volta létszám, addig ma 18 ezer bejegyzett tagot számlálnak a körülbelül 650 he­lyi szervezetben. Mindamellett a taglétszám havonta jelentősen emelkedik, melynek oka dr. Var­ga László szerint az, hogy a párt tevékenysége, magatartása, programja, kitűnő szakértői gár­dája, jó nemzetközi kapcsolatai bizalmat keltettek az emberek­ben. Kapcsolataikról elmondta, a kisgazdapárt ügyeibe nem avatkoznak be, ám az biztos, hogy az FKGP jelenlegi helyzete hosszan nem tartható fenn. A koalíció felbomlásától a keresz­ténydemokraták nem félnek, hisz nyilvánvaló, hogy senki nem akarja otthagyni a kormányt, a hatalmat. Ha pedig a kisgazda „tizenkettek” netán mégis kilép­nek, a koalíció akkor is tovább létezik. (Folytatás a 3. oldalon) Egészségügyiek követelései Az orvosok jogos követeléseit elsősorban tárgyalások útján kell rendezni. Ennek eredményte­lensége esetén nem zárhatóak ki az orvosi etikával, az orvosi es­küvel nem ellentétes tiltakozási formák — így foglalt állást a Ma­gyar Orvosi Kamara szombaton, a SOTE elméleti épületében tar­tott küldöttközgyűlése. Doktorits Béla, a Magyar Or­vosi Kamara főtitkára elmondta, hogy nincs szó sztrájkról— ezt a törvény sem teszi lehetővé, — az orvosok, az egészségügyi dolgo­zók esetleg az utcára vonulnak, vagy szalagot kötnek a köpe­nyükre. A küldöttgyűlés résztve­vői szorgalmazták, hogy az egészségügyiek béremelése az infláció mértékével tartson lé­pést, mert sem bérezésük, sem társadalmi elismertségük nem felel meg az európai arányok­nak. Ez pedig feltétlenül szüksé­ges a tervezett egészségügyi re­form megvalósulásához. Surján László népjóléti miniszter a köz­gyűlésen elmondta: az ügyben megbeszélést kezdeményez a Magyar Orvosi Kamara, vala­mint az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének képviselői­vel; az érdekegyeztetés során hosszú távú bérkoncepciót kí­vánnak kialakítani. Gyújtogatás a Nyugatiban Gyújtogatás történt szomba­ton a Nyugati pályaudvaron. Mi­ként az Országos Tűzoltópa­rancsnokság ügyeletese elmond­ta, a helyszínen a tűzoltók meg­állapították, hogy ismeretlen tet­tes okozta a tüzet a 6-os számú csonkavágányon álló vasúti sze­relvény egyik vagonjában. A ki­gyulladt személyvagon kiégett, s a lángok áttérj edtek egy másik vagonra is. Károsodott a szom­szédos vágányon álló szerelvény egyik kocsija is. A MÁV szerint az anyagi kár mintegy 6 millió fo­rint. Mágnesként vonzotta a focibarátok százait az egri körcsarnokba a hét végén a Piramis - Hírlap-kupa labdarúgó-teremtorna. Élvezetes, sok érdekfeszítő pillanatot tartogató focigálát láthatott a nagykö­zönség. Ráadásként is felfogható mindehhez az Eger SE és a Heves Megyei Válogatott sikere, amelyek a dobogó első két fokára léphettek. Az eseményről részletes összefoglalót olvashatnak a 7. oldalon. (Fotó: Szántó György) Csalók a kisboltokban Üj trükk: adom-nem adom a márkát A bűnügyi gyakorlatban ed­dig ismeretlen trükkel jut pénz­hez két — valószínűleg külföldi — férfi, akik Pakson negyvene­zer forintot vágtak zsebre egy fő­utcai kisboltban. Egyikük be­ment az üzletbe, amikor ott nem tartózkodott más, csak a két el­adó hölgy. A magyarul rosszul beszélő férfi előhúzott egy köteg márkát, felajánlotta eladásra, 42 forintos áron. Az idősebb hölgy nem teketóriázott, mondta, hogy kell neki kétezer, és előszedett, leszámolt 84 ezer forintot. A fe­léje nyújtott márkákat átvette, elkezdte vizsgálgatni, fény felé fordítva, valódiak-e. Közben az idegen a forintköteggel bíbelő­dött, aztán visszatette a pultra és azt mondta, vagy mind a hárome­zer márkát megveszik, vagy se­mennyit nem ad. Kikapta a nő ke­zéből a német pénzt és már távo­zott is. A boltvezető ekkor esz­mélt, hogy a forintjait megdézs­málták: 40 ezer forint hiányzott a 84 ezerből. Kirohant az utcára, de már csak annyit láthatott, hogy ki­csit távolabb a két férfi piros Opel kocsiba vágja magát. A csalók várhatóan máshol is felkeresnek majd ilyen kis, nyu­godt boltokat, ezzel a márkás trükkel. A betérő férfi közepes magasságú, fekete hajú, baju­szos, kreolbőrű, sovány, 40-45 év körüli. Szőrmekucsmát, szür­ke feles kabátot, csizmanadrágot és csizmát viselt Pakson. A kárpótlási jegyek és a privatizáció Hol, mi legyezhető? A kárpótlási jegyek tulajdo­nosai ma egy társaság, az Alfa Kereskedelmi Rt. papírjainak __'zésével bízhatják meg az ez- él foglalkozó bróker cégeket. A közeljövőben megkezdődhet to­vábbi három cég — a Műszaki Áruk Kereskedő Háza Rt., a Viktória Első Magyar Gabona Rt., valamint a Zalakerámia Rt. — részvényeinek jegyzése is, kárpótlási jegyek ellenében — tájékoztatta Kovács Kálmán, az Állami Vagyonügynökség taná­csosa az MTI-t. Az ÁVÜ-nél arra számítanak, az összes kibocsátott kárpótlási jegynek egynegyed részét hasz­nálják majd föl tulajdonosaik be­fektetési célra. Ez közel 10 milli­árd forint keresletet jelent, mely­nek ellenértékét a privatizálandó állami vállalatok részvényeiből kell biztosítani az Állami Vagyon­ügynökségnek. A kárpótlási je­gyek ellenében megvehető rész­vények kínálatát a kibocsátással azonos ütemben kívánják bőví­teni. Egyelőre a kínálatot egye­dül az Álfa Kereskedelmi Rt. pa­pírjai jelentik. A cég alaptőkéje 1,9 milliárd forint és ebből körül­belül 18 százaléknak megfelelő, 360 millió forint értékű rész­vényt lehet kárpótlási jegyért megvásárolni. A jegyzés határ­ideje március 31. Ezt követi majd várhatóan február közepén a Műárt részvé­nyeinek meghirdetése, 194 mil­lió forint értékben, ami a cég alaptőkéjének körülbelül 15 szá­zaléka. Előreláthatólag nem sokkal ezután hirdetik meg a Viktória Első Magyar Gabona Rt. papírjainak jegyzését is. En­nél a cégnél a kárpótlási jegyek­kel megvásárolható csaknem 10 százalékos vagyonrész értéke 224 millió forint lesz. A Buda­pesti Értéktőzsdén már jegyzett Zalakerámia-papírokat is sze­retne kárpótlási jegyek ellené­ben értékesíteni az ÁVÜ. Az MSZP alkotmányossági aggályai Jogfosztó „árukapcsolás” A szocialista párt véleménye szerint alkotmány- ellenes a foglalkoztatási törvénynek az a rendel­kezése, amely összekapcsolja a végkielégítést és a munkanélküli-járadékot. Az MTI értesülései sze­rint ezért a szocialisták arra készülnek, hogy az Al­kotmánybíróság állásfoglalását kérjék ez ügyben. Mint ismeretes, a Parlament tavaly decemberben többségi határozattal módosítást hagyott jóvá. En­nek értelmében az állásukat elvesztő embereknek csak azután jár a munkanélküli-segély, amikor már felélték a végkielégítésként kapott pénzt. Az i^/ivuvív a v napúit rvz, MSZP álláspontja szerint ez a gyakorlat elméletileg is kifogásolható. A végkielégítésnek ugyanis nem a munkanélkülivé váló ember ellátását, hanem űj eg­zisztenciájának megalapozását kellene szolgálnia. Az elméleti megfontoláson túl a szocialisták vé­lekedése szerint az Alkotmánnyal is ütközik a jog­szabály. Hisz az „árukapcsolással”, ha időlegesen is, de egy állampolgári jogon járó ellátástól fosztják meg a munkanélkülieket. Engedetlenek és szabályszegők Több volt a fegyelmezetlen dolgozó megyénk rendőrségein Az elmúlt hét végén értekezle­tükön a fegyelmi helyzetet érté­kelték a Heves Megyei Rendőr­főkapitánysághoz tartozó szer­vek parancsnokai. Meglehető­sen kritikus hangvételű elemzést adott a témáról előadói beszédé­ben dr. Lantos Bálint r. alezre­des, megyei főkapitány. Élsősorban arról számolt be, hogy 1991-ben a megye rendőr­ségein dolgozók között sajnos, többen szegték meg a különféle előírásokat, mint az azt megelő­ző esztendőben. Összességében 7J alkalmazottal szemben nyolc­vanhat alkalommal kellett fele­lősségre vonást kezdeményezni. Ez az elkövetők arányában 52, a cselekményeket tekintve pedig 68 százalékos emelkedést jelen­tett 1990-hez képest. A jegyzőkönyvekben is rögzí­tett tények azt mutatják, hogy a meglehetősen nagy szám 49 fe­gyelemsértést, tizenhat szabály­sértésiét, 21 bűncselekményt fog­lal magában. Ennek megfelelően nyolcvan esetben történt pa­rancsnoki felelősségre vonás, a terület rendőrségein dolgozók közül öttel szemben született el­sőfokú bírósági ítélet, míg egy személy fölött katonai bíróság mondott ki döntést. Miként dr. Lantos Bálint fel­hívta rá a figyelmet, a jogsértése­ket illetően leggyakrabban ami­att kellett eljárni az állomány adott tagjával szemben, mert ha­nyagulteljesítette fölöttese utasí­tását vagy parancsát, de előfor­dult a fegyelmezetlenségek sorá­ban határidő elmulasztása és szakszerűtlen intézkedés is. Egé­szen új és épp ezért kissé megle­pő is volt a fegyelemsértéseknek az a válfaja, amelyet önkényes el­távozásként fogalmaz meg a sza­bályzat. Ez bizony a rendőri munkához való hozzáállás nem megfelelő voltát jelzi! Mellesleg az imént felsorolt cselekmények túlnyomó többségét olyanok kö­vették el, akik öt esztendőnél ke­vesebb szolgálati idővel rendel­keznek. Náluk — hangsúlyozta a főkapitányság vezetője — hiány­zik még a kellő szakmai felké­szültség, az élettapasztalat. (Folytatás a 3. oldalon) Postabetörés Nógrád megyében nyomozást rendelt el a rendőrség isme­retlen tettes ellen, aki január 31-ére virradóan betört a szarvas- gedei postahivatalba. Ott felfeszített egy „Bolond” típusú páncélszekrényt, amelyből 201 ezer 228 forintot tulajdonított eL A vizsgálatot a betöréses lopás ügyében nagy erőkkel meg­kezdte a nyomozóhatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom