Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-17 / 40. szám

HÍRLAP, 1992. február 17., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE 5. Újdonság a játékterem A Hevesi Szabadidőközpont emeletén nemrég játéktermet nyitottak a fiataloknak. Ebben amerikai biliárd és különféle já­tékautomaták várják az érdeklő­dőket. Kultúrált körülmények között szórakozhatnak a varos fiataljai, hiszen az új létesítmény naponta délután 5 órától este 10- ig rendelkezésükre áll. Oktatási fórum Hevesen Nagyszabású oktatási fóru­mot rendeznek szerdán, február 19-én Hevesen, a Móricz Zsig- mond Művelődési Központban. Délelőtt 9 órára várják a város és a körzet iskoláinak pedagógusa­it, hogy megvitassák az új nem­zeti alaptanterv tervezetét. Be­vezető előadást dr. Kálmán Atti­la, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtit­kára tart. Ezt követően igyekszik választ adni a térség pedagógu­sait érintő kérdésekre, felveté­sekre. Közös megegyezésre törekszenek Lapunkban korábban hírül adtuk, hogy veszteséggel mű­ködteti Hevesen a Mátra Volán a helyijáratos autóbuszokat. En­nek megváltoztatására tárgyalá­sokat folytatnak a város önkor­mányzatával. A felek közös megegyezésre törekszenek, fi­gyelembe véve a Volán és a város lakóinak érdekeit. A döntés eb­ben a fél évben várható. Mesemondóversenyre készülnek Kömlőn Döntöttek a helyi adók kérdésében A komlói önkormányzat nemrégiben döntött túrói, hogy négy fajta adó lesz az idén. A rendelet elkészítésekor messze­menően figyelembe vették a la­kosság véleményét is. Bevezetik az úgynevezett te­lekadót, amely kiterjed a belte­rületi telkekre, kertekre, házhe­lyekre, s amely mértéke 10 fillér négyzetméterenként. A telkek 500 négyzetméter feletti része adóköteles. Ebből az adófajtá­ból 150 ezer forintnyi bevételt remélnek. Az építményadó hatálya alá tartoznak az üzletek, gazdálkodó szervezetek — úgymint az áfész, a takarékszövetkezet egységei —, ők négyzetméterenként 40 forintot kötelesek befizetni a község kasszájába. Ilyen módon az adóbevétel itt 56 ezer forint lesz, legalábbis a tervek szerint. A magánszemélyek kommu­nális adója azt a magánszemélyt terheli, aki Kömlőn — tehát az önkormányzat illetékességi terü­letén — lakástulajdonnal, illetve lakásbérleti joggal rendelkezik (például a szolgálati lakások is). Itt az adó mértéke egységesen és lakásonként 600 forint lesz évente. Ebből mintegy 312 ezer forint gyűlhet össze a község szá­mára. A vállalkozók kommunális adóját a vállalkozók alkalmazot­taik után kötelesek befizetni: személyenként ezer forintot. Eh­hez a kategóriához tartoznak ter­mészetesen a gazdálkodó szer­veknél — áfész, takarékszövet­kezet, termelőszövetkezet — munkaviszonyban álló dolgo­zók. Utánuk 206 ezer forint adót fizetnek be ebben az esztendő­ben. A képviselő-testület döntését befolyásolta az is, hogy figyelem­be vették a lakosság súlyos terhe­it, a különböző adófajtákat, biz­tosításokat, és nem utolsó sorban a községben egyre növekvő munkanélküliséget. A befolyt pénzekre azonban mindenkép­pen szükség van, hiszen a telepü­lés kommunális helyzetének ja­vításához elengedhetetlen az új kút, a vízhálózat, a járdák és utak bővítése és felépítése, valamint az önkormányzati tulajdonú in­gatlanok, oktatási intézmények karbantartása. Sőt, bizonyos közműfejlesztések — szennyvíz, gáz — finanszírozását is vállalni kell. A testület a lakossági vélemé­nyek elemzéséből arra a követ­keztetésre jutott, hogy az embe­rek helyeslik a közös tehervise­lést, és azt, hogy lehetőleg min­denki járuljon hozzá Kömlő fej­lesztéséhez. A kedvezményezet­tek körét — az előkészítő munka után — pontosan körülhatárol­ják. Valószínű az is, hogy a költ­ségnövekedések ellensúlyozásá­ra felemelik az önkormányzati tulajdonban lévő bérlemények diját is. Felhívás a tudósokhoz, szakértőkhöz Reális képet a Tisza szabályozásáról Érdekes hírről értesültünk nemrégiben... A Magyar Hidro­lógiai Társaság Történeti Bizott­sága a Környezetvédelmi és Víz­ügyi Minisztériummal közösen célul tűzte ki, hogy az 1846-ban Széchenyi István kezdeményezé­sére megkezdett Tisza-szabályo- zásról utólag átfogó, tudomá­nyos vizsgálatot folytat majd. Ezt azért tartják szükségesnek, mert az utóbbi időben a Tisza- völgy rendezéséről élénk véle­ménycsere bontakozott ki. Több esetben kapott nyilvá­nosságot olyan nézet, amely ezt a nagyszabású természetátalakító munkát megkérdőjelezte a kör­nyezet és az A Iföld népének jövő­je szempontjából. Vannak ezzel ellentétes vélemények is, ame­lyek ugyancsak a nyilvánosság előtt hangzanak el, de ritkán for­dul elő, hogy a nézetek egymás­sal ütköznének és tudományos vita segítené a kérdés tisztázását, megválaszolását. Ennek érdekében két alka­lommal, az idén márciusban, il­letve májusban szeretnének teret biztosítani az említett kérdéskör kutatóinak, főként agrár- és gaz­daságtörténészeknek, meteoro­lógusoknak, szociológusoknak, biológusoknak, környezetvé­dőknek, hidrológusoknak, hogy a Tisza szabályozása ügyének minél több oldalról való megvi­lágítását, ezáltal a reális kép ki­alakítását segítsék elő. Hogy az egymással ellentétes vélemé­nyek kellő teret kaphassanak, az első alkalommal — márciusban — vitára nem nyújtanának lehe­tőséget, hanem minden szakmai­lag megalapozott kritika a máso­dik ülésen — májusban — hang­zik el. Akik hallgatóként vagy elő­adóként a „Mérlegen a Tisza- szabályozás” című ankéton részt kívánnak venni, szándékukat, valamint az előadásuk címét, il­letve annak tizsoros kivonatát küldjék el a Magyar Környezet- védelmi és Vízügyi Múzeum cí­mére (2500 Esztergom, Köl­csey út 2., telefon: 06/33/11- 888). Hevesen Az új utcanevek listája A hevesieknek és az odalátogatóknak a közeljövőben új utca­nevekkel kell megismerkedniük: a képen az új Erzsébet tér lát­ható (Fotó: Perl Márton) Mint már lapunkban beszámoltunk róla, Hevesen is lezajlott jó né­hány utca „átkeresztelése”. Az alábbiakban közöljük a város képvi- selő-testülete által jóváhagyott előterjesztést, amelyből megtudhat­juk — mégpedig minden kétséget kizáróan —, hogy melyek azok az utcák és terek, amelyeket a jövőben „másképpen” kell keresni. (A jobb oldalon találhatóak az új elnevezések.) Április 4. u. Gyöngyösi utca Bacsó B. u. Mária utca Csikós Gy. u. Aradi utca Engels u. Erdélyi utca Hámán K. u. Brassói utca Kállai É. u. Pozsonyi utca Kilián Gy. u. Kolozsvári utca Kun B. u. Vértanú utca Latinka S. u. Hevesi József utca Lenin u. Batthyány utca Marx K. u. Hellebronth utca Április 4. u. leágazó rész Dr. Guba Sándor utca Mező I. u. Dr. Szentgyörgyi Albert utca November 14. tér Hősök tere Rózsa F. u. Újvidéki utca Ságvári u. Tildy Zoltán utca Saljai u. Apponyi Albert utca Tanácsköztársaság tér Erzsébet tér Úttörő utca Cserkész utca Vásártér utca Hársfa utca Vöröshadsereg utca Szerelem A. utca Zalka M. u. Felvidéki utca Április 4. u. leágazó szakasz Szegfő utca Rózsa F. út leágazó Rózsa utca Somogyi B. u. Jászi Oszkár utca Mikor száll fel a növényvédő repülőgép? A megmaradásukért küzdenek Hagyomány már, hogy min­den esztendő elején megrende­zik a mesemondók versenyét a hevesi Gyermekházban. Ezúttal február 19-én, szerdán délután 2 órától tartják ezt a hevesi és a vonzáskörzetében lévő iskolák alsó és felső tagozatos tanulói­nak. A versenyben közreműkö­dő gyerekeknek egy-egy mesét kell előadniuk. A győztesek a később megrendezendő megyei versenyen szerepelnek majd. Észak-itáliai képek Ország László, fővárosi fotós kiállítása nyűt meg a napokban Hevesen, a Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központban. Az „Ízelítő Észak-Itáliából” cí­mű bemutató március 16-ig te­kinthető meg, hétköznapokon 8-tól 16 óráig. A közelmúltban évzáró igaz­gatósági, illetve igazgató- tanácsi ülésen értékelték a múlt év eredményeit és körvonalazták az idei elképzeléseket a hevesi székhelyű Agroplánnál. A Re­pülőgépes Növényvédelmi Kö­zös Vállalat szervezettségét te­kintve egyedülálló az országban, hiszen a szövetkezetek hozták létre munkájuk segítésére. Nos, ezt tették tavaly is, ami­kor 1200 légiórában 120 ezer hektáron műtrágyát szórtak és védték a növényeket. Gál József igazgató ennek hátterét így ösz- szegezte: — Nagyon szívós, körültekin­tő munka eredményeként tavaly hárommillió forintos nyereség­gel zártunk. Ezért rengeteget spóroltunk, s naponta mentünk a munkák után. Ötvenhárom taggazdaságunk van, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben. Ezekkel van folyamatos kapcsolatunk, és az igazgatóság döntése szerint a nyereségből 1,1 millió forintot osztunk vissza, a vagyoni betét arányában 7 száza­lékot. A mezőgazdaság ismert válsága miatt partnereink közül többen voltak, akik nem kész­pénzben, hanem terményben fi­zettek. így például 7 millió forint értékű szolgáltatásunk ellenérté­két ebben kaptuk meg. Az évzá­ráskor két üzem, a Gyöngyös- domoszlóiÁllami Gazdaság és a jászszentandrási Haladás Ter­melőszövetkezet kérte kilépését közös vállalatunkból. Az előbbi pénzügyi okok miatt, az utóbbi viszont arra hivatkozott, hogy teljes egészében áttértek a föld­gépes növényvédelemre. — Mit terveznek az idei év­re? — Bár megszületett a szövet­kezeti és átmeneti törvény, a helyzet azonban egyelőre nem változott. Jelenleg is rendkívül nagy a bizonytalanság a partner­gazdaságainknál a jövőjüket ille­tően. Annyi bizonyos, ebben az évben a megmaradásunkért küz­dünk. Érdekünk, hogy a taggaz­daságaink talpon maradjanak. Az idén is két merevszárnyú re­pülőgéppel és két helikopterrel végezzük majd a munkánkat. Hogy mikor szállnak fel, azt egyelőre még nem tudjuk. Azt világosan látjuk — most, év ele­jén is —, hogy a megrendelés ke­vesebb lesz. Tehát a tavalyi 1200 légióra, valamint a 120 ezer hek­tár felére számíthatunk ebben az évben. A kilátások szerint sok lesz a fizetésképtelen cég, ezt mérlegelve eltökélt szándékunk, hogy csak ott vállalunk munkát, ahol biztosítékot látunk a fizetés­re. Tulajdonképpen a nyári nö­vényvédelem es a napraforgó­betakarítás előtti permetezés lesz a fő tennivalónk. — Hogyan alakítják áraikat? — A múlt évhez képest ol­csóbbak leszünk. Elhatároztuk, hogy a nagyobb megrendelőink­nek árkedvezményt nyújtunk. A fizetési határidőben harmincna­pos átfutást adiínk, kamatmen­tesen. Sőt, úgy mint tavaly, ter­ményt is elfogadunk ellenszol­gáltatásként. Ami a vállalatunk átalakulását illeti, igazgatósá­gunk úgy döntött, hogy az első fél évben nem kezdjük meg, ha­nem figyelembe vesszük a szö­vetkezetek jövőjét, sorsát. Ettől függően lépünk mi is. Szeret­nénk megmaradni, de ennek le­hetősége sok mindentől függ. Az biztos, hogy mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ebben az évben is taggazdaságaink meg­elégedésére dolgozzunk. (mentusz) Egy évtizedes fejlesztőmunka befejeződött Erdőtelek „élő laboratóriuma” Akik szeretik a különleges növényeket és nö­vénytársulásokat, azoknak nem kis élményt nyújt egy-egy séta az erdőtelki arborétumban. Megyénk­nek ez a védett természeti különlegessége sok ki­rándulót, tudóst, kutatót, kíváncsiskodót vonz év­ről évre. Már az 1920-as, ’30-as években is orszá­gos hírű volt. Egy akkoriban ott élt és a terület utol­só tulajdonosaként számon tartott orvos, dr. Ko­vács József — aki szenvedélyes botanikus hírében járt — sok különleges növényt, fát honosított meg. Aki fellapozza a könyvtárakban őrzött Kertészeti Lapok 1929. évi III. számát, az abban talál egy is­mertetést az akkor 350 féle növénynek helyet adó arborétumról, amelyet Kovács József kertészeti ta­pasztalatai révén alakított ki. Az említett fa- és cserjegyűjtemény területe az 1980-as évekig három I hektár volt. Ám a közelmúltban a jelenlegi kezelő, a Bükki Nemzeti Park szakembereinek jótékony te­vékenysége révén további négy hektárral nőtt. A hetvenes években az akkori kezelő, a Fővárosi Kertészeti Vállalat gazdagította a gyűjteményt, mi­után közel harminc féle törpefenyőt és talajtakaró cserjét telepített. Természetesen manapság számta­lan ritkaságot talál ott az érdeklődő. így például a lassan növő tiszafák egyedeit, amelyeknek külön érdekességük, hogy ősszel ismert, piroshúsú termé­sük az erdőtelki egyedeknél sárga színű. Országos ritkaságként emlegetik a szillevelű gumifát. A má­sik különlegesség a kínai selyemfenyő, amelynek kérge nem hasonlít más fenyőfélékhez, miután re­pedezik és darabokban leválik. A tűi csomókban lógnak. A száz esztendő körüli kocsányos tölgy azt jelzi, hogy ott a kedvenc élőhelye. Ézek mellett megtalálható a lassan növő cukorsüvegfenyő né­hány egyede, illetve az olasznád falszerű tömege is. Az országosan védett égereshez tavat alakítottak ki a Bükki Nemzeti Park munkatársai. Emellett fo­lyamatosan fajtagazdagítást is megvalósítottak. Az elmúlt, közel egy évtizedben céltudatos fejlesztő munka eredményeként húszmillió forintot áldoz­tak az erdőtelki arborétum fejlesztésére. Természe­tesen a jövőre is gondolnak, miután terveik között szerepel egy hajtatóház létrehozása az említett terü­leten. A parkfenntartás, illetve a természetvédelem érdekében termelőtevékenységet igyekeznek foly­tatni az arborétumban levő főbb növények szaporí­tóanyagának biztosítására. Különösen május vé­gén, június elején a legszínpompásabb a kert. Olyankor a megporzást végző rovarok mellett az embereket is vonzza. Minden bizonnyal így lesz az idén is, hiszen a sok száz növényfaj formáját, színgazdagságát, külön­bözőségét, egymás melletti harmóniáját érdemes megnézni. Pihentet, felüdülést nyújt a kikapcsolód­ni vágyó látogatóknak Erdőtelek „élő laboratóriu­ma' Mentusz Károly Erken nagy a lemaradás Az erki önkormányzat — ha­sonlóan a többi kistelepüléshez — igen nehéz helyzetben van, hi­szen rengeteg tennivalójuk akad­na, de ezen elképzelések megtá- mogatására igen kevés a pénz. A falu vezetőivel történt be­szélgetésen megtudtuk, hogy az elmúlt negyven év alatt gyakor­latilag nem építettek uj utat, most pedig erre kevés pénz van, s a világítás is hagy kívánnivalót maga után, hiszen egy darab energiatakarékos égő 7 ezer fo­rintba kerülne. Sajnos, nincs mindenütt víz, de amióta önálló önkormányzat van, azóta sok pozitív változás történt. Azt is elmondták, hogy negy­ven év alatt csupán egy szolgálati lakás épült itt, más semmi, és mindössze karbantartási mun­kálatok folytak a településen. Vannak azonban fejlesztések, amelyek nem várhatnak. Nem­régiben vehették birtokukba a helybéliek az új telefonfülkét — a benne lévő készülékkel —, amely összeköttetést biztosít számukra a nagyvilággal. Az úttal kapcso­latos munkálatok 1 millió 300 ezer forintba kerültek, de nem kis összeget emésztett fel a járda- felújítás sem. Elvégezték a temető karban­tartását, s elkészült az új temető­térkép is._ Húszezer forintért megjavíttatták a templom orgo­náját, így Isten házában méltó­ságteljes muzsika fogadja azo­kat, akik felkeresik a templomot. Sokak örömére visszakerült (Tarnaörsről) az általános iskola felső tagozata, s a tanulók és szü­leik jókedvét csak fokozta, hogy az ónkormányzat ingyen jutta­tott tankönyvet a diákoknak. Jólesett a kedvesség a helyi nyugdíjasoknak is, akiket ka­rácsonykor 500 forintos utal­vánnyal leptek meg. Megtörtént a terménytároló tatarozása, az orvosi lakás felújí­tása, és jó hír az is, hogy hamaro­san számítógépet vesznek az or­vosnak az egészségügyi ellátás javítása érdekében. Áz óvoda játszóterén új mászóka válj a az erki gyermekeket, míg az iskola udvarán immár röplabdapálya fogadja a sportolni vágyókat, s ugyanitt elkészült a technika szaktanterem is. A faluban át­építették az áfész kis ABC bolt­ját, így a községben lakók számá­ra kellemesebbé vált a minden­napi bevásárlás is. (h.) Az elmúlt negyven év miatt Erken ma csak felújításra telik... (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom