Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-15-16 / 39. szám
LHJLvJULilllTd H ÍRLAP, 1992. február 15-16- Mombal-vasirnap___________________________HÉTVÉGI MAGAZIN ___________________ K I fizet több adót Olaszországban? Havas táj, farkasokkal — szinte génjeinkben lakik a rettegés ettől a nálunk csak irodalmunkból ismert, veszélyes ragadozótól. Lengyelországban mintegy hat-hétszáz él még belőlük, s bár évente mintegy 400 kilövésére adnak engedélyt, csupán 100- 200-at sikerül elejteni. Vannak, akiket valami ata- visztikus gyűlölet hajt a farkasok ellen. Andrzej Pawlak, aki a Beszkidek hegyeiben vadász- mester és erdőőr, nyolc év alatt 36 farkast ejtett el, s egyszer 33 éjszakát töltött leshelyén, de a farkasok megérezték jelenlétét, és nem közelítettek a csalétekhez. A Gazeta Wyborczának indulatait gazdaságilag is megindokolta: „Egy szarvas kilövéséért a nyugatiak 6-10 ezer márkát fizetnek, egy farkasért 1100-at, hát akkor melyiket kell védenem?” Mások rajonganak a farkasokért, és határozottan álh'tják, hogy az emberekre veszélytelen, csodálatos képességű és jellemű állatok. Arra hivatkoznak, hogy a múlt század végén egy kanadai 200 dollárt lakkor egy vagyon volt ez) ajánlott fel annak, aki kétségtelen példával tudja bizonyítani, hogy farkasok embert támadtak meg. A pénz azóta hever a bankban — senki ilyen esetet nem ismer. A Beszkidek falvait a múlt télen rettegés szállta meg — eltűnt egy postás, s mindenki tudni vélte, hogy farkasok tépték szét. Tavasszal került meg a szerencsétlen ember holtteste. Mint a vizsgálat megállapította, részegen eltévedt — és megfagyott. Az viszont tény, hogy fosztogatják a nyájakat, ritkítják az értékes ■s vadállományt — de hát ragadozó létükre nem járhatnak étte- % rembe, ha megéheznek. Barbara Zalewska a varsói állatkertben nyolc éven át folytatta kutatásait a farkasokkal, s valóságos szerelmesük. Most elfogyott a pénz, a programot leállították, és Barbarát áttették a madarakhoz. Az amazon csak jót tudott mondani kedvenc fenevadjairól, bár ebben nagy szerepe lehetett indián neveltetésének. Nagyanyja igazi indián volt, s apja úgy nevelte, hogy gyermekkorában nemegyszer kivitte az erdőbe, s napokra otthagyta egy baltával és egy doboz gyufával. A farkasok hallása, látása és szaglása kitűnő, gyorsak és erősek, hihetetlenül bírják az éhezést és a fájdalmakat. Amit nem bírnak, az a kutya. Mintha fajtájuk árulóját látnák benne, nagy előszeretettel vadásznak a boldogtalan ebekre, akiknek nem sok esélyük van a „nagy testvérrel” szemben. Sok érdekességet tartalmaz egyébként ez a lista. Cesare Ro- miti, a FIAT vezérigazgatója például kevesebb jövedelem után adózott, mint Stefano Tacconi, a Juventus kapusa. A labdarúgók közül a legnagyobb jövedelmet, közel 3 milliárd lírát Franco Barcsi, a Milan és a válogatott söp- rögetője könyvelhette el. 2,1 milliárdot Gianluca Vialli. 1 milliárd fölötti jövedelem után adózik Maidini, Van Basten, Dona- doni, Mancini, Zenga és még sokan (valamennyien válogatottak). Arrigo Sacchi szövetségi kapitány pedig megelőzi a listán Raul Gardinit, aki az olasz vegyipar és élelmiszeripar korlátlan ura volt még nemrég (amíg családja le nem váltotta a kapitányi posztról). Milliárdosok azonban Olaszországban a népszerű televíziós sztárok is, Pippo Baudo, Corra- do vagy Maurizio Costanzo, aki a Berlusconi-adók Vitrayja, vagy Raffaela Cárrá, aki a szombat esti show-műsorok elmaradhatatlan kedvence. Közel 2 milliárdos jövedelmet vallhatott be Giulia- no Ferrara, a legkövérebb és legszókimondóbb tévés-újságíró. 1,6 milliárdot Marcello Mastroi- anni, aki a filmszínészek legjobban fizetettje még mindig. Az énekesek között továbbra Van-e a vizsgálóbírónak keresnivalója a hitvesi ágy mellett? A nyolcvanas évek végén ezt a túldramatizált kérdést tették fel a német jogászok, s legtöbbjük úgy válaszolt: nincs. Az állítólag feminista gondolatoktól megfertőzött politikusok egynémelyike akkortájt vetette fel, hogy büntetni kellene a házastársi erőszakot is, ám a jogászok úgy vélték: az áldozat, a megerőszakolt nő szavahihetősége az ilyen esetekben meglehetősen kétes. Angela Merkel, a nővédelmi ügyekkel foglalkozó bonni minisztérium feje, a Kohl-kor- mányban mutatóban jelen lévő keletnémet miniszterek egyike, úgy véli, hogy nem, a hamisan valló nők aránya a tíz százalékot sem éri el. Merkel asszony a brit példán felbátorodva elő akarja vetetni a régi törvénytervezeteket, s a magukról megfeledkezett férfiak körmére kíván koppintani. „Számomra nincs különbség aközött, hogy egy nőt egy idegen erőszakol-e meg, avagy a férj- uram. Ellenkezőleg: a házastársi erőszak a bizalom különösen kirívó megszegése, és nem látom be, hogy a büntetőjog miért tesz kivételt a férfi házastárssal” — közölte egy lapinterjúban. A férjétől hivatali elfoglaltsáis Adriano Celentano vezeti a rangsort (1.976 millió líra), miközben Riccardo Muti, a Milánói Scala világhírű karmestere és zeneigazgatója alig haladja meg az 1 milliárdot. Bár sok a milliárdos, az adók 75 százalékát mégis a bérből és fizetésből élők fizetik be az államkasszába a maguk szerény kis jövedelméből. A legjobban fizetett foglalkozás az adóívek tanúsága szerint messze az ügyvédeké: az éves átlagjövedelmük az adóstatisztikák szerint 218 millió líra. Őket a tőzsdeügynökök követik 154 milliós jövedelemmel, míg az orvosoknak (igaz, a hálapénz Olaszországban ismeretlen) csak 43 millió líra az éves átlagjövedelmük. Alig maradnak le mögöttük az írók és az újságírók 33 millióval. Az ipari vállalkozók, üzletemberek között a híres négyes — Agnelli, Berlusconi, De Bene- detti, Gardini — mellett nagy adófizető a Merloni-család (az Ariston márka tulajdonosai), Pietro Barilla, a legnagyobb tésztagyártó, és Benettonék. Ne tévesz- szen meg azonban senkit a pénzügyminisztériumi lista. A személyi jövedelemadó-alap nem azonos az illető tényleges gazdagságával. Berlusconit például a Forbes amerikai folyóirat a leggazga következtében sokszor távol kerülő Angela Merkel biztosan tudja, hogy bármennyire is riasztó képet festenek a hálószobatitkok után kutakodó statisztikusok az erőszakról, a legtöbb érintett nem él a feljelentés jogával. Németország nyugati felében számos segélyszolgálat, otthon létezik, amely befogadja a házasságot az erőszak miatt megelégelő nőt, ám a közönség állandóan cserélődik. A nők zöme még a testi lealacsonyítás ellenére is kitart partnere mellett, hatvan százalékuk megtört lélekkel tér visz- sza sintéréhez. Az okok? A szociológusok csak találgatnak. Félelem a társadalmi lecsúszástól, a gyerekek megvetése, félelem, hogy partner nélkül kell élni. A nők hajlamosak magukban keresni az okot a férj brutalitásáért, az okkeresés öngyötrésbe csaphat át. A statisztikák, ha hinni lehet nekik, meglehetősen elkedvetle- nítők. A házastársi erőszak mindennapos, a gyakoriság növekszik hétvégéken, ünnepnapokon, s ha futballmeccset közvetített a televízió. Az allensbachi közvélemény-kutató intézet úgy tudja, hogy két és fél millió nyugatnémet házasságban az ágy legalább egyszer már csatatérré dagabb olasznak minősítette legutóbbi listáján, és Berlusconi csak annyit mondott rá: „valójában kétszer olyan gazdag vagyok, mint ahogyan a Forbes-nél ezt hiszik...” s alighanem nem kérkedett. Néhány szót viszont megérdemel a legnagyobb olasz adófizető polgár, a venetói szemüveggyáros, Del Vecchio. Most 56 éves, három gyermekkel. Ő maga árva gyerek volt, és a milánói árvaházban nevelkedett 12 éves koráig. Egy éremkészítő műhelyben tanult mesterséget, később kezdett szemüvegkeretekkel foglalkozni. 1961-ben alapította vállalatát. Ma, harminc évvel később ez 3500 főt foglalkoztat és évi tízmillió szemüvegkeretet állít elő, aminek 70 százaléka külföldön, főleg Amerikában talál vevőre. A Luxottica céget jegyzik a Wall Streeten, amit kevés olasz vállalat mondhat el magáról. Leonardo del Vecchio, a volt árva gyerek ma „Falcon 50” magánrepülőgépen és helikopteren közlekedik, télen a hegyekben síel, a hétvégeket tengerparti villájában tölti. No, és becsületesen kitölti az adóívét, ami a tapasztalatok szerint korántsem mondható el mindenkiről ebben a vidám országban. vált. A freudi mélylélektanon nevelkedett pszichológusok szerint sok férfit „felajz a nők tehetetlensége, kiszolgáltatottsága”, a féltékeny férj „birtokigényét” kívánja bizonyítani a kényszerítéssel, stb. A statisztikák szerint nem kevésbé gyakori a nők munkahelyi molesztálása sem. Merkel minisztériuma azt mutatta ki, hogy minden tíz nő közül kilenc érzi úgy: már volt része effajta élményben, vagy ha nem, akkor legalábbis tanúja más megkörnyékezésének. A skála természetesen a nemkívánt flörttől egészen az ajánlattételig terjed. A csámcsogó cikkek alapján azt lehetne hinni, hogy a német munkahelyeken az energiákat szinte kizárólag nő és férfi kergetőzése köti le, a megszólaltatott nőket csak negatív impulzusok érik. Mint például egy Heidi S. nevű titkárnőt, aki az egyik konszern főnökének munkatársa akart lenni. Megsúgták neki: ideális ugyan a posztra, ám a főnöknek ki kell őt próbálnia az ágyban is, addig az állást nem kaphatja meg. A főnököt is meg kell érteni: jönnek a hosszú üzleti utazások kettesben, és nem akar zsákbamacskát venni. Az olaszok gazdagok. Ám ha valaki azt hinné, hogy a leggazdagabb Gianni Agnelli, a FIAT tulajdonosa, és általában a vállalkozó üzletemberek vezetik a rangsort — nos, az téved. A pénzügyminisztérium nemrégiben nyilvánosságra hozta Olaszország legnagyobb adófizetőinek névsorát. Eszerint az elmúlt évben a legtöbb adót az ügyvédek és a közjegyzők fizették Itáliában. Utánuk következnek a tőzsdeügynökök. Nagy jövedelmek után adóznak a televíziós műsorvezető sztárok, a futballisták, az énekesek, valamivel kevesebb után az orvosok, az írók és az építészek. Furcsa ország, annyi bizonyos. A legtöbb személyi jövedelem- adót — 13.358 millió líra évi jövedelem után — egy venetói szemüveggyáros, Leonardo del Vecchio fizette. Ez nem azt jelenti, hogy szükségképpen ő a leggazdagabb. A FIAT-vállalatbiroda- lom többet ér, mint a Luxottica (a szóban forgó szemüvegkeretgyártó cég), de az SZJÄ adóalapját képező jövedelem terén Del Vecchio az első, míg Gianni Agnelli csak a hatodik. Megelőzi őt ügyvédje és jogtanácsosa is, egy jo nevű torinói jogász. Silvio Berlusconi, a magántelevíziók és a Milan tulajdonosa 10 milliárd- dal a második a listán. Farkast emlegetnek... Zenészek az örök pódiumon Freddie Mercury csatlakozott ahhoz az együtteshez, amelynek tagjait egy kegyetlen menedzser toborozza. Á kaszás „menedzser” nem kíméli a földi legjobbakat sem, s együttesében megtalálható már a „könnyűműfaj” minden ágának képviselője. A képzeletbeli bandában csaknem minden fontos hangszernek jut a maga korában szuperművelője. Az egykori „óriások” jelentős részét pályafutásának csúcsán túl, de mindenképpen az emberi élet delelőjén — vagy sokkal korábban — ragadta el a halál. A rock and roll sztárjai közül Buddy Holly és Eddy Cohren élete és pályája már a hőskorban, igen fiatalon tört ketté, ezért is maradt mindkettejük neve örök legenda a műfajban. Legenda lett a „király”, Elvis Presley is, bár ő halálakor már túl volt a zeniten, s a szintet csak a drogok és az ital segítségével tartotta — úgy-ahogy. Agydaganat végzett a műfaj elindítójának számító Bili Haleyval 1981-ben. A kábítószer a hatvanas évek második felétől szólt bele mindenekelőtt a blues műfaj tájékán működőinek életébe. A Beatles tagjai bevallották: a „füvet” pályájuk első szakaszában sem vetették meg, s a drogok hatása olykor igen mély nyomot hagyott zenéjükben. Kábítószer végzett menedzserükkel, Brian Epsteinnel is, aki „naggyá tette” őket. Stuart Sutcliffe-nek, a zenekar első basszusgitárosának nevére nagyon kevesen emlékeznek: jócskán lecserélése után halt meg. A „kaszás” a Rolling Stonesban is aratott: Brian Jonest úszómedencéjéből húzták ki holtan 1969-ben. A nagy álmok meghiúsulása a hatvanas évek végén sok fiatalt, tehetséges zenészek sokaságát fordította a pohár, a tabletták és ampullák bűvkörébe. A zene és a béke nagy ünnepe utáni csillaghullással távozott Jimi Hendrix, Janis Joplin, majd Jim Morrison. A hetvenes években Keith Moon, a Who, majd 1980-ban John Bonham, a Led Zeppelin dobosa követte őket. Az ígéretesen induló Chase tagjai életének repülőgép-szerencsétlenség vetett véget 1971-ben. A Beach Boys egyik pillére, Dennis Wilson hullámsírban lelte halálát, Stevie Marriot- tal, a Small Faces kiválóságával pedig a tűz végzett nemrégiben. Tüdőrákban hunyt el 1981-ben az az Alexis Komer, aki a „fehér” blues sok jeles művelőjét indította útnak. Különleges, sokoldalú művészi pályát, s ellentmondásaival együtt is szép emberi életet tört ketté 1980-ban New Yorkban egy őrült pisztolya: a találat John Lennont érte. Otis Reddinggel, a soul (egyik) királyával a repülőgép zuhant le 1967-ben. A reggae utolérhetetlen virtuózával, Bob Marleyvel a rák végzett. A „szelídebb” műfajok képviselői közül Mama Cass Elliot-ot, a legendás Mamas and Papas énekesét szívroham vitte el 1974-ben. Korán elment Nat King Cole, s rövid élet jutott Woodie Guthrie-nak, a folk műfaj jelesének, Bob Dylan felfedezőjének is. Roy Orbisonnal, a rockkorszak közelmúltig alkotó veteránjával a szívbetegség végzett. Már nem fiatalon, de nagybetegen halt meg Tennessee Emié Ford is. A magyar szórakoztató műfajnak is megvannak a tragikus, befejezetlen szimfóniái. A rockerek és blues-imádók nyilván azonnal a soha meg nem értett magyar Hendrix-re, Radics Bélára és Bartha Tamásra, az LGT első szólógitárosára gondolnak. A dallamok kedvelőinek nyilván Máté Péter vagy Szécsi Pál neve rémlik fel. A sor természetesen nem lehet teljes, és komoly veszély fenyegeti a rock egyik fenegyerekét, Frank Zappát is. Zappáról, aki soha nem vette komolyan életének egyetlen pillanatát sem, a sors keserű fintoraként nemrégiben kiderült, hogy gyógyíthatatlan beteg: rákban szenved. Körséta a német hálószobában Fúziós energia — sikerek és nehézségek A dél-angliai, culhami kísérleti fúziós reaktorban a közelmúltban végrehajtott magegyesítési kísérlet a világon először bizonyította a gyakorlatban, hogy a Napban végbemenő termonukleáris folyamat földi körülmények között is alkalmazható energiatermelésre, ha nem csupán deuterium-magokat próbálnak egyesíteni egymással, hanem deuterium-magokat trícium- magokkal. E varázsszavak magyarázata: a tengervízből korlátlanul nyerhető deuterium a hidrogén olyan izotópja, amelynek atommagja egy pozitív töltésű protont és egy semleges neutront tartalmaz. Á labilisabb és sugárzó trícium ugyancsak hidrogénizotóp, de magjában egy protonon kívül két neutron van. Ha ezek keverékéből elég nagy hőmérsékleten és nyomáson plazma — elektron- felhőtől megfosztott „magmasz- sza” — keletkezik, akkor a magok kétprotonos, kétneutronos héliummá egyesülhetnek, s közben egy-egy energiát hordozó neutron felszabadul. A tizenkét közös piaci ország, valamint Svédország és Svájc pénzéből 850 millió dollárért 1983-ban épített, 3000 tonnás, tíz méter magas culhami európai reaktorban eddig csak deutériummal kísérleteztek, s alkalmanként — a másodperc törtrészéig tartó folyamatokban — átlagosan 40 kW energiát sikerült nyerni. A hétvégi kísérletben 1,2 gramm (86 százalék) és 0,02 gramm (14 százalék) tríciumke- veréket fűtöttek föl az üreges, fánk alakú reaktorban — a tó- ruszban — több mint 200 millió Celsius-fokra. A folyamat mintegy 2 másodpercig „élt”, s csúcsteljesítménye 2 MW volt. Ettől azonban még nem került közelebb a kereskedelmileg használható termonukleáris energiatermelő reaktor legkorábban 2040-re tett határideje. A megoldandó problémák ugyanis nem biztos, hogy leküzdhetők. A kísérletben a plazma fűtésére mintegy 15 MW energiateljesítményre volt szükség. A reaktorban a plazmát lebegtetni kell, hiszen nem érhet a belső falhoz — ekkora hőmérsékletet földi anyag nem bírna ki. Erre mágneses erőtér szolgál, amelynek működtetése alkalmanként további 700 MW-ot vett fel az országos és a laboratóriumi elektromos energiahálózatból. De a termonukleáris folyamatnak gazdasági szempontból csak akkor van értelme, ha több energia szabadul ki a föl- vettnél. Messze még az idő, amikor a folyamatot a tudósok önfenntartóvá tudják tenni. A másik probléma, hogy a trícium gyorsan bomló, sugárzó anyag, s a mágneses erőtér ellenére még nem sikerült megoldani, hogy ne szennyezze a reaktor falát. Másfelől a reaktor belső falának anyaga is szennyezi a plazmát, s ez fékezi a folyamatot. A következő kísérletek elsősorban ez utóbbi problémák kiszűrésére irányulnak majd. Ám azután is megmarad a kérdés: valóban tisztább és veszélytelenebb ener- giaforrás-e a termonukleáris fúzió, mint az eddigi, uránmaghasadáson alapuló atomenergia, miután kiderült, hogy energia- termelésre igazából csak a trí- ciumadalékos plazma használható? (A kilencvenes évek végén, a szennyezési problémák esetleges megoldása után, 50:50 százalékos deuterium-trícium plazmával akarnak kísérletezni.) A hasonló amerikai, japán és szovjet kísérleteket lepipáló culhami siker mindenesetre időben jött: meggyőzheti az EK miniszteri tanácsát és az Európai Parlamentet, hogy folytassa a finanszírozást. Culham évi 130 millió dollárba kerül, s jelenlegi költségvetése jövőre elfogy. Most jó remény van arra is, hogy a Közös Piac támogatni fogja az EK, az Egyesült Államok, Japán és a Szovjetunió három éve tervezett közös vállalkozását, a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktort (ITER) is. Ennek költségét 5 milliárd dollárra becsülik, és azt váiják tőle, hogy benne már egy óráig fenntartható lesz a folyamat, 1000 MW-os csúcsteljesítménnyel. Miért elégedettek az északírek? Meglepetéssel végződött egy közvélemény-kutatás: egész Európában a hollandok mellett az északírek a legelégedettebbek életükkel — a 22 éve tartó bombamerényietek és lövöldözések ellenére. A Gallup közvélemény-kutató intézet 15.540 felnőtt európainak tette fel a kérdést: „Mindent összevetve, mennyire elégedett ön az életével ezekben a napokban?” „Nagyon elégedett” választ a hollandok 67 és az északírek 66 százaléka adott. Nagyon elégedett továbbá a britek 56, az olaszok és a volt nyugatnémetek 54, a spanyolok 47 es a franciák 40 százaléka. Egy 10 évvel ezelőtti hasonló közvelemény-kutatás eredményével összevetve a Gallup Intézet azt állapította meg, nogy a legpozitívabb növekedés Spanyolországban történt. 1981- ben a spanyoloknak csak 35 százaléka volt nagyon elégedett az életével. Az irányzat ellenkező Nagy-Britanniában: ott ma csaknem 10 százalékkal kevesebb a nagyon elégedettek száma, mint egy évtizeddel ezelőtt volt. A közvélemény-kutatás azt is mutatta, hogy nincs közvetlen ösz- szefüggés a gazdagság és a boldogság között. Arra a kérdésre, amelyet a Gallup Intézet kifejezetten a boldogságról tett fel a legnagyobb jövedelmű volt nyuf alnémeteknek, csak 10 százalé- a tartotta magát boldognak, szemben a meglehetősen szegény írek 39 százalékával. — Az számít, hogyan szemlélik az emberek önmagukat — mondotta Gordon Heaja, a Gallup ügyvezető igazgatója. — A volt nyugatnémet területek lakosai például a legnyugtalanabbak Európában az egészségük miatt, és háromszor annyit költenek egészségük megőrzésére, mint a britek. Az észak-írországi egészség- ügyi minisztérium szóvivője pedig kijelentette: — Nálunk az emberek nem süppednek bele az aggodalom vagy a búbánat érzésének örvényébe. Azt tartják, hogy holnapra minden jobb lesz. Ez az oka a közvélemény-kutatás látszólag meglepő eredményének. Csempésszünk állatokat? Az óriáspapagájokból ma már csak néhány példány található a Földön, és azok is kihalásra vannak ítélve. Ennek ellenere könyörtelenül felkutatják, kalitkába zárják és Európába szállítják őket — állítólagos állatbarátok részére. Persze, csak igen kevés papagáj érkezik meg élve rendeltetési helyére. Az akció azonban így is kifizetődik: a düsseldorfi pénzügyi igazgatóság vámosztálya szerint ugyanis a színpompás óriaspapagájokért csillagászati árat — példányonként 70-80 ezer márkát — elkérnek a feketepiacon! A német vámhatóságok megállapították egyébként, hogy mind jobban szervezetté válik a védett állatfajtákkal való tiltott kereskedelem, és hogy ezt a kereskedelmet egyre ügyesebben álcázzák hamis papírokkal. A düsseldorfi vámosok tavaly egyebek közt 108 élő papagájt, valamint sok száz értékes elefántcsont-faragványt, egy teljes elefántagyarat, négy eleven kígyót és ráadásul egy kitömött tigrist koboztak el. A legkülönösebb fogást azonban az idén csinálták: Hongkongból érkezett az a csomag, amely száz golyóbisban őrölt orrszarvúszarvat tartalmazott. Azt tartják ugyanis, hogy ez az őrlemény növeli a férfiúi képességeket... A címzett egy kínai vendéglő tulajdonosa volt, aki a külön evégett leterített állatok segítségévelakart kedveskedni ázsiai férfivendegeinek.
