Heves Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-01-02 / 27. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. február 1—2., szombat—vasárnap Kertész leszek Egészségünk titkai Flora A fenti címmel rendeztek meg — már ötödik alkalommal — Ke- celen egy nemzetközi virágkiállítást és -vásárt. Az esemény rangját emelte, hogy a megnyitó szónoka Horn Gyula volt, aki a számos hazai és külföldi résztvevő előtt méltatta a keceli rendezvényjelentőségét. Ezek közé sorolható az az örvendetes tény, hogy nagyon sok új kistermelő mutatkozott be termékével, s ezek minőségileg is megfeleltek az elvárásoknak. Számos kertészeti újdonsággal is találkozhattunk, amelyek elsősorban a kertbarátok, a virágkedvelők, a kertészkedő háziasszonyok örömére szolgáltak. Közülük a legnagyobb sikere egy holland-magyar társaság által árusított mim Agavénak volt. A kis, dekoratív dobozban egy kicsi, 6 centiméter átmérőjű műanyag cserép, ebbe beleülő átmérőjű, 1 centiméter vastag tápkorong, vízkultúránál használatos tápközeg és egy Agave-hagy- ma volt található. Használata a következő: a cserepet — amibe a Nagy sikere volt a mini Agavénak tápkorongot előzetesen belehelyeztük — félig töltjük vízzel. (1.) A tápkorong hihetetlen gyorsasággal duzzadni kezd, és kb. fél óra múlva eléri a kívánt nagyságot, azaz csaknem kitölti a cserepet. A felesleges vizet leöntjük. (2.) A hagymát beültetjük a megduzzadt táptalajba. Ezt úgy tegyük, hogy a tőzeges alapanyagú táptalajt körülfogó műanyag nálócskát kibontjuk, közepébe kis lyukat készítünk, majd a hagymát ujjainkkal rögzítjük. (3.) Az üresen maradt teret a dobozban talált agyagkavicsokkal kitöltjük. A növény hamarosan növekedni kezd, a gyökér kitölti a cserepet (4.), és ekkor nagyobb cserépbe átültetjük. (5.) Hetente egyszer öntözzük. Az Agave nyáron a szabadban is jól érzi magát, de a fagyok közeledtével bevisszük 8-12 Celsius-fok hőmérsékletű helyiségbe. A cserép földje legyen nedves, de nem túlöntözött. Ilyen kezelés mellett évekig elél. Aki ilyen Agavét szeretne, a főváros nagyobb virágüzleteiben megvásárolhatja. A másik újdonság — egy kis módosítással — mindenki számára bármikor elérhető. Nem kell más hozzá, mint egy jácinthagyma és a hagyma átmérőjének megfelelő edény. A holland cég erre esztétikus, vázaszerű üvegedényt szerkesztett, és jó minőségű virághagymát tett melléje. „Jácint a vízen” — ez lehetne az ötlet neve. Alkalmazása: töltsük meg az edényt vízzel úgy, hogy a szájába helyezett virag- hagyma alja ne lógjon bele. Tegyük hűvös, sötét, jól szellőző helyiségbe, ahol nincs több 5-10 foknál. Hetente ellenőrizzük a vízfelszínt. Ha szükséges, pótoljuk. 10-12 héten keresztül tartsuk így. Ezalatt kb. 8 cm hosszú hajtást hoz, és gyökerei betöltik az edényt. Ezután bevihetjük a lakószobába, 20 fok körüli, viláf os helyre, amíg virágot nem oz. Ha illatát, virágdíszét sokáig élvezni akarjuk, a teljes virág kifejlődése után valamivel hűvösebb helyre kell tennünk. Ne dobjuk ki, ha már elvirágzott, hanem ültessük ki a kertbe... A kiállítás anyagából két, nagy közönségsikert arató témát emeltem ki, de ezek mellett még számos szép látnivaló akadt... V Pénzes Judit Mi lappang gyakori szóláshasználatunk mögött?! Többször írtunk már arról, hogy mai nyelvhasználatunk jellemző jelensége és gyakorlata, hogy szóban es írásban, a sajtó nyelvében, a rádió és a televízió adásaiban egyre gyakrabban egy-egy szólás mögé bújtatjuk el a mondanivaló lényegét, a kritikai észrevételeket, a kedvezőtlen, a nemkívánatos közéleti jelenségek, történések érzékletesebb lattatását, egyéni képi látásmódunkon átszűrt problémáink előtérbe állítását. A felesleges hangoskodást, a sumákolást, az erőszakolt fanyalgást, a megalkuvó cselekvésképtelenséget, az erőszakosságra épített szópárbajokat, a „szakértői” közreműködésekkel megvalósuló alattomosságokat, stb. Hogy a felsorolt hátrányos, káros, nemkívánatos egyéni és közéleti jelenségek tagadó, elutasító vagy éppen vállaló szándékokra utaló szólásformák ho- yan illeszkednek bele a beszédesetekbe és szövegösszefüggésekbe, arról példáink tanúskodnak. Gyakran a szólásokra hivatkozás vezeti be egy-egy szólás kulcsszerepének vállalását: „A szólás úgy tartja: ’’változnak az idők, változnak az emberek” (Népszabadság, 1991. október 26.). Mai egyeni és közéleti viselkedésünket, magatartásformáinkat tekintve, nagyon időszerűnek érzékeljük a szólás mondanivalóját, s mind a szólás fogalmi és használati értéke, mind a szólást felhasználó szándéka egyértelműen eléri azt a célt, hogy megértsük, mi lappang e szólashasználatunk mögött. Még inkább érvényes erre a szóláshasználatunkra: „a közmondás azt tartja: utólag könnyű okosnak lenni” (Magyar Nemzet, 1991. november 16.). A mai magyar közélet ellentmondásai láttán, a reformerek és a konzervatívok vitáinak ismeretében azonban mintha utólag sem lenne olyan könnyű okosnak lenni. Az üres megalkuvást is tükröző önigazolás is megbújik a szóláshasználatunk hátterében. Nem véletlenül nyert ilyen megfogalmazást e sajtóbeli szövegrészlet: „A vitában érv érvet követett, s a szópárbaj odáig fajult, hogy kibújt a szög a zsákból” (Heves M. Hírlap, 1991. április 27,1. A felhasznált szólás hagyományos értelmezése szerint arra utalunk vele, hogy végül is kiderül a leplezett, titkolt szándék. Ma már annak a szóláshasználati jelenségnek és gyakorlatnak is teret adunk, amely arról tanúskodik, hogy újabban egy-egy szólásunk elszakad eredeti, megszokott jelentésétől, s új értelmet, megváltozott használati értéket közvetít számunkra, s ennek megfelelően formálódik a nyelvi formája is: „Mint mondani szokás: ajándék lónak ne nézd a fogát, de ha mégis, kaphat még pótfogat” (Heves M. Hírlap, 1991. február 22.). A szólás nyelvi formájának es fogalmi értekének változása ahhoz a valóságháttérhez idomult, hogy a Téka Könyvtelj esztő Vállalat által felajánlott könyvadomány értékéből sokat veszített, mert az egymillió forint értékű könyvből legfeljebb százezer forintnyi adható el. A címül választott szólás megcsonkított formájában mind a teljesebb szólás jelentésére, mind a megfelelő valóságú háttérre egyszerre hívja fel az olvasók figyelmét: „Még hány bőrt... ?'A kérdésre adott válasz nyelvi formálásában a teljesebb szólásváltozat vállal szerepet: „Egy rókáról csupán egyetlen bőrt lehet lenyúzni, s az autós emberről mennyit?’’(Magyar Nemzet, 1991. október 24.). A közlemény írója azzal teszi teljesebbé a felhasznált szólást, hogy a szólásváltozat mögé rejtett valóság hátterére is utal: „Az autós ember sajátos lény, egy bőre van csupán, de úgy tetszik, akárhányat is le lehet huzni róla. A tervek szerint az autója súlya után is adózni fog. íme, egy szólás mennyire szeles távlatú társadalmi és gazdasági viszonyokra és történésekre hívja fel figyelmünket. Mai politikai életünk ellentmondásos helyzeteiben, történéseiben és döntéseiben mind az egyénnek, mind a közösségnek egyre nehezebb az eligazodás, a döntés sokszor veszélyes kockázattal jár. Röviden és tömören ez a mondanivaló rejtőzik abban a szövegrészletben, melyben a tojástáncot jár szólásforma játssza a kulcsszerepet: „A tojástánc kényszere nem új jelenség a magyar glóbuszon, s ma sincs más lehetőségünk” (Magyar Nemzet, 1991. október 19.). A döntés- képtelenség és a cselekvésképtelenség egyaránt csapdát állít egyénnek és közösségnek, hiszen gyakran kényes és egymásnak ellentmondó követelményeket támasztó helyzetekben kell cselekednünk. Az óvatosságra intés szándéka is ott bujkál a szólás hátterében, illetőleg a szólás eredetének, az olasz tojástánc követelményének, előírt módjának ismeretében; a tojások közötti táncban követelmény az óvatosság is. Dr. Bakos József önvédelmi harc az infarktus ellen Ma már bizonyított tény, hogy a szívinfarktus, a magas vérnyomás, az agyvérzés az ember szervezetében — főleg idegrendszerében — huzamos idő alatt felgyülemlett érzelmi és stresszhatások okozta tragikus zárszó. Sajnos, ez esetek többségében későn figyelünk fel a valódi kiváltó okokra. Szinte napról napra világosabban látjuk, hogy milyen sokarcú ellenségről van szó. A szív- és érrendszeri megbetegedések között az első helyen állnak a következő hatások: félelem, önemésztés, bánat, harag, sokirányú szellemi terhelések, az állandósult kapkodás. A sorozatosan ismétlődő érzelmi lehangoltság mély nyomot hagy az ember szervezetében. Rejtett összefüggések Az agy mélyén keletkező érzelmi izgalom — amennyiben állandósul — károsodáshoz vezet a szívben, az erekben, a májban és a többi — élettanilag igen fontos — szervben. Az érzelmi izgalom hatására belső szerveink akaratunktól függetlenül kerülnek izgalmi állapotba. Ha például a kellemetlen benyomások hatása és a gyomorműködés közötti összefüggést nem is érzékeljük, a felgyorsult szívműködésre biztosan felfigyelünk. Amennyiben az emberi szív és érrendszer valamilyen oknál fogva legyengült, az érzelmi „feleslegek” erősebben hatnak a fiziológiailag igen sebezhető pontokra. Az embert az evolúció során végigkísérő érzelmek átsegítették a veszélyeken, a nehézségeken, s nagy szerepet játszottak alkalmazkodóképessége kifejlődésében. Ma viszont az emberre több irányból ható, főleg negatív jellegű érzelmi izgalmak vezetnek igen sók esetben halálhoz. Mindezekre az életkörülmények gyors ütemű változása is kihatással van. Napjainkban a magas vérnyomás szinte járványszerű, s növekszik a szív- és érrendszeri elhalálozás a fiatalabb korosztálynál is. A rendszertelen életmód A ma embere életében az érzelmileg erősen ható ingerek közötti szünetek, hullámvölgyek jelentősen rövidülnek vagy teljesen eltűnnek, ami végeredményként a szervezetben beteges elváltozásokat okozhat. Amennyiben nem túlzott mértékű és nem tartós az érzelmi feszültség, elegendő némi pihenés, s az ember belső szerveinek működése is normalizálódik, hiszen az egészséges szervezetben megbízhatóak az önszabályzó mechanizmusok. Gyökeresen megváltozik a helyzet, ha újabb pszichés hatások rakódnak a korábbi feszültségekre. Megszakad az eddig tökéletes és fáradhatatlan önszabályozó rendszer, s előbb átmeneti, majd állandósult magas vérnyomás, szívgörcs léphet fel. Próbálják meg elemezni akár a tegnapot, vagy a hét bármelyik napját. Hányszor kerültek konfliktushelyzetbe — vagyis negatív érzelmi hatás alá — fontos ügyek vagy semmiségek, otthoni vagy munkahelyi problémák miatt. Az érzelmi „túlfeszültség” forrásai közé sorolható a sietés és kapkodás, a rendszertelen életmód. Álmatlanságot okoz és nyugtalanságot kelt az is, amikor rövid időn belül több problémát kell megoldanunk úgy, hogy figyelmünket egyidejűleg több irányba összpontosítjuk. Innen ered a bizonytalanságérzet, a lobbanékonyság, ingerlékenyt ség, a nyomott hangulat és álmatlanság. Ennek eredményeképpen az idegrendszer energia- és működési tartalékai idővel kimerülnek, s a védelem mechanizmusában zavar keletkezik. Károsító lehet még a szorongás és megérzés is. Gerdt amerikai tudós megfigyelése, hogy a majmok vérnyomása nemcsak a közvetlen fájdalominger hatására emelkedik, de az azt megelőző figyelmeztető jelzésre is. „Az ember önmagában hordja orvosát...” Hogyan védjük meg az agyat, az érrendszerünket s a szívünket a káros érzelmi feszültségek következményeitől? A legfontosabb: nem szabad hagyni, hogy a negatív érzelmek állandósuljanak. Természetes erőnkből sok mindenre futja. Szeretteinkkel, barátainkkal és önmagunkkal szemben is kötelességünk, hogy megfelelő munkaszervezéssel, egészséges feltételek megteremtésével jó munkahelyi és otthoni légkört teremtsünk. Egyes emberek a legbonyolultabb konfliktushelyzeteket átélve is egészségesek maradnak, s ellenállnak az érzelmi stressznek. Hogyan védekezzünk az érzelmi feszültségek ellen? Mind többen hódolnak a különböző hobbiknak, részt vesznek hangversenyeken, járják a természetet, kiskertet ápolnak, sporttal töltik szabad* idejüket. Erre nagy szükség van, hiszen a pozitívan ható érzelmek levezetik a feszültségeket, kiegyenlítik a negatív érzelmeket, megakadályozzák, hogy a feszültség állandósuljon. Ezért igen fontos a gyerekeket már egészen kis koruktól a helyes gondolkodásmódra és életvitelre, valamint érzelmi kultúrára nevelni. A védelmi mechanizmus neveléssel, edzéssel fejleszthető — s igen jó eredmény érhető el. Hip- pokratész tömören foglalta ösz- sze: „Az ember önmagában hordja orvosát, csak tudnia kell annak segítséget nyújtania.” Az élettannal foglalkozók szerint az enyhe stressz kitűnően edzi a szervezetet. Pozitív hatású enyhe stressz például a meleg-hideg vizes zuhany, a masszázsszerű tö- rülközés, melyek természetes módon serkentik az ember szervezetét. A védekező mechanizmusok kialakításában és erősítésében közrejátszik a hegyekben töltött üdülés, a futás, úszás és egyéb fizikai megterhelések — szem előtt tartva természetesen a fokozatosságot. A konfliktusok állandó, kivédhetetlen kísérői életünknek. Az érzelmek szervezése útján azonban az ember képes velük szembeszállni. Sándor János Két poén A rejtvényábrában két poén olvasható: 1. — Mit műveltek ti ott? — ordít a félj a rajtakapott asszonyra, mire a nő a vízsz. 2. és 27. sz. sorokban olvasható szavakat súgja oda a szeretőjének. 2. Ellesett párbeszéd: — Jól főz a feleséged? — Sajnos, egyáltalán nem. — Egyébként hol dolgozik? A félj újabb válaszát lásd a függ. 1. sz. sorban. VÍZSZINTES: 2. Az első vicc poénjának első része (zárt betűk: O, É, M, G) 14. A wurlitzer is ez 15. Tavasz- szal megtartandó álarcos mulatság 16. Ügyvivő, röv. 17. Kopasz 19. Gizella becézve 20. Muzsikál 22. Ő — németül 24. A legismertebb szovjet repülőgéptípus 25. Ötvenegy — római számmal 26. Női név 27. A vízsz. 2. sz. sor folytatása 29. Nemzetközi íróklub 30. Több kell! 31. Rendkívül kemény, szívós fém 32. A vértanúk városa 33. Szintén 34. Kerék — németül 35. Visszaér! 36. Kilátásba helyezi 37. Helyiségbe erőszakos módon történő behatolás 40. Csecsemőtápszer 42. Azonban (ford.) 43. Virágos mező 44. Helyrag 45. Az ő személyének 46. Kérés nélkül eltulajdonít valamit 48. Férfinév 49. Ady egyik költői álneve volt 50. Bankjegyféleség 51. Csapat — idegen eredetű kifejezéssel 52. Melegség 53. Te — németül 54. A tyúk népies neve 55. Rendetlen külsejű — közismert argóval 56. Dologtalan méh 58. Jármű biztonsági berendezése 59. A ré- nium vegyjele 60. Valamit ar- rább taszítani igyekezett 63. A napozás kelléke 65. Nagyon bánatos FÜGGŐLEGES: 1. A második vicc poénja (zárt betűk: A, K, A, F) 2. Kacagás 3. A fordítottjával: női név 4. Tésztát keskeny csíkokra vág 5. Helység Somogy megyében 6. Nagyobb közterület 7. Munkáspárt, röv. 8. Nitrogén és fluor 9. Köpet-... (hegység Közép-Ázsiá- ban) 10. Lépés — németül (TRITT) 11. Híres tokaji borfajta 12. A jelenlegi napról származó 13. A mangán vegyjele 18. Gyakran nem megy haza 21. ...édes (émelyítően finomkodó) 22. Sérülés nyoma 23. A múltat felidéző tárgy, gondolat 25. Sha- kes-peare drámájában szereplő király 27. Sült tésztához tálalt édes mártás 28. Igevégződés 29. Szőlő kisajtolására szolgáló eszköz 31. Női név 32. Féldrágakő 34. A kommunista mozgalom mártírja volt (Károly) 36. Irodalmi műből részleteket ad elő 37. A szarvasmarha hímje 38. Fent- ről érzékelni tudja a lent történteket 39. Helység Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében 41. Ránc 44. Arra a helyre jegyeztet 46. Mutatószó 47. Helyez 48. Epe betűi keverve 50 Sikál 51. Bányásztelepülés 53. Világbajnok kajakozó (József) 55. Derecske melletti település 56. Magával ideszállít 57. Festék páros hangzói 58. Hajó hátsó része 61. Fenyő része! 62. Magad 63. Tiltószó 64. A föld irányába * A megfejtéseket február 6-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény. Báthory Attila
