Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-14 / 11. szám

1992. január 14., kedd Képviselői ankét Bélapátfalván Dr. Lukács Tamás, a KDNP országgyűlési képviselője lesz a vendége annak az ankétnak, amelyet csütörtökön este 6 órától tartanak Bélapátfalván a kultúr- otthonban. A képviselő ezúttal válaszol azokra a kérdésekre, amelyekre a helyi, illetve a kör­nyékbeli választópolgárok vá­laszt várnak. Előadás az UFO-jelenségről A Hatvani Városi Könyvtár és Közösségi Ház „Sci-fi klubjá­ban" az UFO-jelenségről tart előadást Vas né Tana Judit kuta­tó. A rendezvény január 17-én délután 5 órakor kezdődik. Márai Sándor művészetéről Folytatódik az egri Megyei Művelődési Központ sorozata, amelyben a XX. századi magyar írók és költők munkásságát, élet­útját mutatják be. Legközelebb pénteken délután 4 órakor talál­koznak az irodalombarátok, akiknek ezúttal Márai Sándor művészetéről dr. Rónay László egyetemi tanár, az Új Ember fő- szerkesztője tart előadást. Gyermekszínjátszók találkozója A Magyar Drámapedagógiai Társaság ismét meghirdeti a Weö­res Sándorról elnevezett orszá­gos gyermekszínjátszó-találko­zót, a megyei döntőkön és terü­leti bemutatókon át a budapesti gálaműsorig. Pályázni az általá­nos iskolák érdeklődésének megfelelő színjátékokkal, műfaji és tematikai megkötés nélkül le­het. A megyei versenyre január 20-ig lehet jelentkezni (Eger, Knézich Károly u. 8.) Fiatal humoristák Gyöngyösön A tavalyi humorfesztiválon feltűnt fiatal humoristák, így Or­bán Sándor, Wéber Tamás és Maksa Zoltán közreműködésé­vel vidám műsorral vátják a szó­rakozni vágyókat a gyöngyösi Helyőrségi Klubban (Fő tér 9.). A kabaré január 17-én 19 órakor az intézmény színháztermében kezdődik. Megnyílt a hatvani kiállítás A Hatvani Városi Művelődési Központban tegnap délután nyílt meg Kiss László festő- és fotóművész kiállítása. A tárlatot Szpisják Pál képzőművész aján­lotta a közönség figyelmébe. A kiállítást január 30-ig tekinthe­tik meg az érdeklődők. Tehergépkocsi balesete Yisontán Vasárnap a késő éjszakai órákban Visontán, a Mátraaljai Szénbányák Vállalat Thorez bá­nyaüzemének területén Fafula Pál miskolci lakos az általa veze­tett tehergépjármű-szerelvénye nyel áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ahol összeütközött a Herceg László bélapátfalvai la­kos vezette személygépkocsival. A baleset következtében a sze­mélygépkocsi vezetője és utasa, Holló Andrea bélapátfalvai la­kosok 8 napon belül gyógyuló, könnyű sérüléseket szenvedtek. Az anyagi kár körülbelül 70 ezer. forint. A baleset ügyében a rend­őrségfolytatja a vizsgálatot. Orvosi rendelő a tenki adóból Falugyűlésen ejtettek szót” Tenken a település fejlesztési ter­veiről: a helybeliek elfogadták a kommunális adót, miszerint minden ingatlan után háromezer forintot fizetnek a tulajdonosok.,. Az így befolyt összeget az orvosi' rendelő megépítésére szánják. A hozzávetőlegesen 15 millió fo- rinpg becsült beruházásjnunká-, latait mar az idén elkezdik. Májustól lehet licitálni Hogyan halad a kárpótlás Hevesben? Szinte naponta érdeklődnek szerkesztőségünkben az érintet­tek azzal kapcsolatban, hogyan halad a kárpótlás megyénkben. Sokan azt is szóvá teszik, hogy viszonylag kevés azoknak a szá­ma, akik már megkapták a kár­pótlási jegyüket, s arra is kíván­csiak az emberek, mikor lehet majd ezekkel a jegyekkel licitálni földre, illetve ingatlanra, és hogy ezek a földek pontosan hol is lesznek majd. Ezeket a kérdéseket mi is fel­tettük dr. Tóthpál Ferencnek, a Heves Megyei Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal helyettes ve­zetőjének. Elmondta, hogy még nem in­dult meg a kárpótlási jegyek szétküldése. Igaz, hogy a fővá­rosban néhány százat próbakép­pen kiküldtek, de megyénk nem esett bele ebbe a körbe. Egyéb­ként minimum hat hónap szük­séges az adatok feldolgozásához, de lehetőség van e határidő meg­hosszabbítására is. Aki azonban augusztusban beadta a papírjait, az lassan már számíthat arra, hogy nemsokára kézbe veheti a jegyeket. Mint ismeretes, no­vember 8-tól december 16-ig meghosszabbították a leadási határidőt, s érdekes megjegyezni azt is, hogy az utolsó hetekben kétszer annyi igény érkezett be: míg november elejéig 15 ezer, addig december 15-ig Heves me­gyében 36 ezer kérelmet továb­bítottak a hivatalhoz. A licitálással kapcsolatban azt tudtuk meg, hogy mivel a tör­vény szerint két hónapon belül kell értesíteni a termelőszövet­kezeteket arról, mennyi és mi­lyen értékű földet kémek vissza, a határidő meghosszabbítása mi­att a tervezett március-április kö­rüli időpont helyett legkorábban májusban derülhet csak ki, hogy hol is lesz pontosan az a föld, amelyre az érintettek licitálhat­nak. (h. a.) A dolgozat még nem kapott nyilvánosságot A rendszerváltás megyénkben A diktatúrából a demokráciá­ba címmel készített el nemrégi­ben egy tudományos összegzést az egri Eszterházi Károly Tanár­képző Főiskola Politikatudomá­nyi Tanszéke. A munka a Mis­kolci Akadémiai Bizottság pá­lyázatán dijat nyert, ám mind ez idáig még nem találtak szponzort a kiadásához, pedig egy mosta­náig egyedülálló kéziratról van szó. A szerzők folyamatosan figye­lemmel követték Heves megyé­ben a politikai szervezetek meg­alakulását, s dolgozták fel isme­reteiket egészen az önkormány­zati választásokig. Elsősorban tényanyagot közölnek, amely­hez az illető pártok adtak infor­mációkat, illetve támaszkodtak a megyében megjelenő valameny- nyi sajtóorgánumra is. Eredeti­leg az idén március tizenötödiké­re tervezték a megjelenést, s ugyan a kézirat teljes egészében nyomdakész, ám a megfelelő tá­mogatás híján minden bizonnyal ez a terv nem valósul meg. A dolgozatból többek között kiderül, hogy Hevesben 32 poli­tikai jellegű szervezet alakult meg, s közülük csak egy olyan akadt — az Egyesült Magyarok Szövetsége —, amelyről a nevén kívül semmit sem sikerült kiderí­teni, hiszen nem léptek sohasem a nyilvánosság elé. A megyében a legnagyobb tagságú a Függet­len Kisgazdapárt, a Magyar Szo­cialista Párt, a Szabad Demokra­ták Szövetsége és a Munkáspárt, s érdekesség, hogy a második vo­nalban a meg nem említett parla­menti pártokon kívül szerepel­nek a Demokratikus Nyugdíja­sok is. A mai megyei politikai elit jó részének korábbi szakmai karri- eije töretlennek mondható, s csak egy szűk kisebbség az, aki­ket munkájuktól megfosztottak, vagy netán rendőrségi zaklatás­nak tették ki őket. Sokan kezd­ték politikai pályafutásukat a Magyar Demokrata Fórumban, akik később más pártokhoz „iga­zoltak át”, s lettek országgyűlési vagy önkormányzati képviselők. A több mint százoldalas mun­ka végén részletes kronológia is olvasható a megyében történt főbb eseményekről, s az ország- gyűlési képviselők, illetve pártok megyei vezetőinek életrajza is ol­vasható azoké mellett, akik eset­leg országos testületekben is vál­laltak munkát. A szerzők szán­déka az, hogy a munkát tovább folytatják, s a legközelebbi vá­lasztásokig újra összegzik ta­pasztalataikat. (kova) Privatizációs konzultáció Egerben Bizonyára számos vállalkozót, iparost, vállalati vezetőt érdekel és érint napjaink gazdasági té­mája: a privatizáció. Ezzel kap­csolatban rendeznek szakmai konzultációt január 17-én dél­előtt tíz órától Egerben. A város­háza dísztermében megtartandó előadás-sorozat és beszélgetés védnöke a köztársasági megbí­zott megyei területi hivatala, il­letve a Hungaro-Swiss AG. A svájci cég — tapasztalatai alapján — olyan témák megbe­szélését javasolja, amelyek rend­kívül fontosak ebben a gazdasági privatizációs folyamatban. Egyebek között azt a kérdést kí­vánják a résztvevőkkel együtt megvitatni, hogy szükséges-e át­alakítani részvénytársasággá vagy kft.-vé az állami tulajdon­ban lévő cégeket. Továbbá: El- dorádó-e Magyarország a külföl­di invesztorok szemében? Szó lesz még arról is, hogy milyen stratégiát kell követni a nyugati tőke megnyerésére. Hasznos ta­pasztalatok hangzanak majd el a külföldi tőke bevonásának mód­járól és lehetőségéről, illetve ar­ról: miként biztosítható a cégve­zetés és az alkalmazottak jö vője a sikeres privatizáció után. Az elő­adásokat Janos G. Gilly, a Hun­garo-Swiss AG. igazgatótaná­csának küldötte, Krausz András, a Hungaro-Swiss Budapest Rt. ügyvezető igazgatója, valamint számos más svájci gazdasági szak­ember tartja majd. Zenés mesejáték A Forrás Gyermek-Szabadidőközpont Viktória Gyermekszínpa­da Hófehérke és a hét törpe ismert és kedvelt történetét játssza el szombaton délelőtt 11 órakor az intézmény nagytermében. A zenés darab rendezője és koreográfusa: Kőszüli Ibolya színművész, a Vik- tória-színpad vezetője. A főbb szerepekben Tóth Éva, Tóth Ildikó, Holló Eszter és Fehér Zsombor látható. A mesejáték dalait — ame­lyeket a közönség is könnyen megtanulhat — Kovács József írta. A programra nemcsak a kisiskolásokat, hanem a felnőtt nézőket is váiják. Ha nem is ilyen szalonként működik, azért a gyerekek kipróbálhat­ják működés közben Gyöngyösön, a Megapex Kft. üzletében a té­vékhez kapcsolható videojátékokat. (Fotó: Szántó György) Hatvanban lobbyzott Fock Jenő... ? Hatvan és Vásárhely. Egyik indítóvárosom, a másik jelenben élte­tőm. Nem is tudom elválasztani a kettőt. Bennem ma már mindkét te­lepülés úgy él, mintha egyként szülőhelyem lenne. Hozzájuk fűznek jó és rossz emlékek, megvívott csaták, de leginkább az olyasféle gyür- kőzések, mint amelyek a Délsziget című folyóirat, vagy a Hatvani Galéria világravajúdásához vezettek. Sok munka, sok áldozat fekszik bennük, megannyi jó szándékon, idealizmuson túl. S a két várost im­már szellemi híd is összeköti, csaknem kétszáz kilométerre nyúlva a térben. Hiszen a Délsziget támogatóinak majdnem fele Vásárhelyről regrutálódott, a Hatvani Galériában viszont mindig szeretve fogadott vendégek nemcsak a vásárhelyi festők, szobrászok, hanem a színház és zene világának olyan ünnepeltjei is, mint Bessenyei Ferenc, Ilosfal- vi Róbert, Gombos Katalin, Mucsi Sándor, Antal Imrus, a zongora- virtuóz Hegedűs Endre, vagy az éppen a Bahamákon turnézó Prome- nád dixieland együttes. Éppen a harmónia, illetve a két város művészeti intézményeinek együtt menetelő, együtt ható teljesítménye tudatában furcsállom hát azt a rádióinteijút, amely 9-én, csütörtökön 17 óra után a Kossuth adó „Magyarországról jövök” című magazinműsorában hangzott el, s riportere — különben rám nézve hízelgő tartalmú beszélgetésünket — olyasféle címmel igyekezett még kelendőbbé tenni, amit sem hite­lesnek, sem etikusnak nem érzek. „Hogyan lobbyzott Fock Jenő a Hatvani Galériában?” E blikkfangos kérdés mögé terelte megnyilat­kozásaimat, mondandóm tartalmi részét a riporterkolléga, ami eny­hén szólva is beámyékolása a lényegnek, így többek között a Magyar tájak, az Arcok és sorsok című országos biennálék hatvani honossá­gának, művészi sikerének, vagy a Délsziget növekvő népszerűségé­nek. De különben is...! A tény, miszerint 1974-ben összemelegített a sors az akkori miniszterelnökkel, aki a Heves megyei vezetőtestüle­tek irányomba táplált gyanakvását, bizalmatlanságát szétfoszlatta, s mellém állt, mert nem a magyarkodást vélte kicsendülni az első Ma­gyar tájak biennálé szervezéséből, a sorozat elindításából: ez minden, csak épp nem lobby. Pláne nem volt az akkoriban! Merthogy a sértő­döttségét nehezen leküzdő néhány Heves megyei potentát inkább el­lene, Fock tekintélyének rovására próbált mocorogni, frontot nyitni, mígnem — legjobb tudtom szerint — „aczélosan” lecsendesítették őket, vagy maguktól jutottak jobb belátásra. Nem szeretném ugyanakkor azt sem, ha olvasóink félreértenének a feltűnősködő riporteri fogás, egy rangját vesztett miniszterelnök és helyettese netán valóban manipulativ húzása során. Inkább szak­mánk becsületére apellálok, aminek sem a mellébeszélés, sem a ha­zugság, sem az önmutogató attitűd nem használ. Meg aztán — szerin­tem — különben sem dicsőség lejárt tekintélyekbe, foszlott jelképek­be rúgni, mikor az Idő a maga vastörvényei szerint rég átgyalogolt raj­tuk, s ma már annyi erejük sincs, mint egy lőtt madárnak... Moldvay Győző Nyitott (Folytatás az 1. oldalról) — Főként a keleti szomszé­doknál és idehaza. Az oroszok jelenleg is tartoznak 1,2 millió dollárral. De az is baj, hogy az itt­honi partnereink is 40 millió fo­rintot kellene, hogy fizessenek. Ezért én is tartozom másoknak. — Mit tud csinálni pénz nél­kül? — Ha az oroszoktól csak má­jusban kapom meg a pénzem, akkor csődöt kell mondanom. A bérre még eddig össze tudtam kaparni a pénzt. Most is. Ez ha­vonta 10-12 millió forint volt. Most, hogy 640 ember van ná­lam, elég a 8-8,5 millió. — Lehet valamit spórolni a költségekben? — Aligha. Most látszik, hogy milyen nagy ez a gyár. Ott is fűte­ni kell, ahol nem dolgoznak, ne­hogy az épület tönkremenjen — például. De nem is a 640 ember a„ sok. Mert ha az egy személyre ju-í tó termelési miéket egymillió fo->, rint helyett kétmillióra tudjuk? felemelni, akkor minden rend­ben lenne. De ha nincs értékesí- ;' túsi lehetőségünk...? Ha Oroshá-S zá tud piacot találni, ha bizonyos? tőkés bérmunkát is vállalnak, akkor a mi gondunk is csökken. — Ha...!Nem olyan ez, mintái; kutya vacsorája? • Anw' .... v — Ki rohangál megrendelés szemmel megy a falnak? után ennél a cégnél? — Van egy kereskedelmi cso­portunk. De én is megyek a vevő után. Legutóbb Moszkvában jár­tam. Van ott egy emberünk, aki évi 12 millió forintba kerül. Csak a terembér évi hatmillió. — Nem volna egyszerűbb, ha maga vállalná el ezt a megbíza­tást? Anyagilag is...! Hökkent csend néhány má­sodpercig. — A, nem! Nem, nem! — Kell az orosz piac? — Nekünk a jövőnk az új álla­mi szövetség, a FÁK. De most a görögökkel is tárgyalunk. — Kell ismeretség az üzlet­hez? — Ismeretség és pénz kell ah­hoz, hogy partnerra találjunk. — Mibe kerül a cégnek, hogy ki kell várnia az orosz piac meg­élénkülését? , ; — Sokba. A ma is érvényben lévő rendelésük mértéke 6 millió dollár. Ebből leszállítottunk 1,8 millió értéket. A mi gépeinkre szükségük van, az tény. Évente 200 milliárd üveget gyártanák a gépeinkkel. Ha a gyógyszereiket csomagolni akarják, ahhoz a mi gépeink nélkülözhetetlenek. Az ampullagyártásban a mi gépeink 80 százalékot teljesítenek; “>Ha velünk bármi történik, akkor az orosz és az ukrán gyógyszeripar : leül. Vettek már más országoktól is gépeket, de azokhoz is mi vit­tük ki zsebben az alkatrészeket. — Tehát rákényszerülnek ar­ra, hogy a mi gépeinket vegyék? — Pontosan. Csak a pénz...! Éppen ezért Üzbegisztánnal tár­gyalunk, hogy ők gyapottal fizes­senek. — Hány ember tud megélni Gyöngyösön a gépgyártásból? — Ha évi 600 millió forint a bevételünk, abból 400 ember­nek tudunk kenyeret biztosítani. — Mi lesz most? — Újabb önálló üzemeket kell létrehoznunk, hogy azok eltart­hassák önmagukat. De február első felében így is el kell bocsáta­ni mintegy 200 személyt. — Hogyan szelektál? — Az első negyedévi eredmé­nyek alapján: meg lehet eszerint mondani, hol hány emberre van szükség. : — Ezek szerint a törülköző marad a szögön, nem dobfa be? — Arról szó sem lehet. — Nem volt olyan idő, amikor megbánta az egészet? — Azt kell mondanom: per­manensen megbánom. így ma­gamra hagyva még nem voltam az életben. így még nem törölték belém a lábukat az emberek. Né­hány vezetőt januártól el is kell küldenem, mert ha nem hoztak üzletet, minek tartsam őket? Csak azért, hogy utazgassanak? j ffer Gondolta valaha, hogyc egyszer gyártulajdonos lesz? — Azt soha. De mindig kész voltam az új befogadására. Amíg az új jelenségekre van válaszom, addig nem esem kétségbe. Ezt a mostani vállalkozást annak ide­jén felajánlottam hat kollégám­nak, hogy csináljuk együtt. Nem merték vállalni. — Hozott magával eleve egy­fajta vállalkozói vénát? — Igen. Az apám is önálló iparos volt. De tanultam is, hi­szen közgazdasági egyetemet vé­geztem, és műszaki mérnök is vagyok. — Elégedett azzal, amit eddig csinált? — Nem. De a lelkiismeretem nyugodt, mert mindent megtet­tem azért, hogy elérjem a célom. Annyi falnak mentem neki és any- nyiszor, amíg eredményt nem ér­tem el. Igaz, ez nem okozott meglepetést, mert számítottam a nehézségekre. — Botondja nem volt? — Annyit tudtam csak, hogy a falon rést kell ütnöm. Tulajdon­képpen van Botond is a környe­zetemben, aki legalább a kont­roliban segít. — Bízik a jövőben? — Egy percig sem kétséges előttem, hogy jó úton járok — mondta befejezésül meggyőző­déssel Misuta János, a Sámson Mátra Gépgyár ügyvezető igaz- gatójaés tulajdonosa-^,;; a G. Molnár Ferenc Továbbképzés angoltanároknak Európai szintű nyelvvizsga Egyre nagyobb az igény az olyan szakképzés iránt, amely­nek bizonyítványa nemcsak Ma­gyarországon érvényes. Az ICC nemzetközi nyelvvizsga is ilyen lehetőség, hiszen tizenkét or­szágban fogadják el. Hazánkban most néhány nagyvárosban to­vábbképzést szerveznek angol­tanároknak, akiknek ezeken a nyelvvizsgarendszer lényegét, követelményeit ismertetik. Bu­dapesten már tartottak ilyen to­vábbképzést, s tervezik Szegeden is. Egerben a TIT megyei egyesü­lete szervezi. Január 24. és 26. között az Eszterházy Károly Ta­nárképző Főiskola ^’’-épületé­ben tartják az előadásokat. A rendezvény érdekessége még, hogy a TIT a Német Népfőisko­lái Szövetséggel közösen szervezi a kurzust, amelynek költségeit is a népfőiskolái szövetség állja. Várják tehát azoknak az angol­tanároknak a jelentkezését, akik szívesen részt vennének ezen az elméleti és módszertani képzé­sen. Egyébként még két alka­lommal szerveznek hasonlót, s a résztvevőknek reményük van ar- . .jaJtogymajdartaz ICCLxizsgáz- tatói legyenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom