Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-13 / 10. szám

HÍRLAP, 1992. január 13., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3. Pedagógusfórum Nemrég született meg a Mű­velődési es Közoktatási Minisz­tériumban a közoktatási törvény koncepciója. A Haza és Haladás Alapítvány és az MDF megyei irodája január 15-én, szerdán délután 4 órától vitát szervez er­ről. Ezen részt vesz dr. Dobos Krisztina, a minisztérium helyet­tes államtitkára és Filó Katalin, az alapítvány igazgatója, egyete­mi tanár. Az érdeklődőket — kü­lönösen az érdekelt pedagóguso­kat — Egerbe, a Kereskedelmi és Vendégíatóipari Szakközépisko­la dísztermébe várják, a Pozso­nyi u. 4-6. alá. Gyógyítóház nyílik Egerben Idén — február végén — meg­nyílik Egerben az úgynevezett „Reiki” gyógyítóház. Amíg azonban nem all rendelkezésre ez a természetgyógyászati köz­pont, addig minden szerdán (először január 22-én, délután 3-tól 5 óráig) várják azoknak a jelentkezését, akik a testi és lelki gyógyulás útjára szeretnének lepni, s ebben elfogadják a szakemberek segítségét. Szer­dánként tehát két egri helyszínt — Mátyás király út 87., illetve Bajcsy-Zsilinszky u. 9. — keres­hetnek fel a gyógyulni vágyók. Rendkívüli ülés Hevesen Január 17-én, pénteken rend­kívüli önkormányzati ülést tarta­nak a hevesi képviselők a helyi városháza épületében. Több olyan tennivaló vált sürgőssé, amelyek e terven kívüli önkor­mányzati ülést indokolttá teszik. Ilyen például az is, hogy a Hevesi Szociális Otthon ezentúl megyei felügyelet alá kerül, s ezzel pár­huzamosan szükségessé vált egy f ondozási központ létrehozása levesen. S most ennek az intéz­ménynek az alapítása lesz az egyik legfontosabb napirendi pont. Ezenkívül a jelenlegi építé­si tilalmak feloldása is szerepel az ülés programjában. A dyslexiáról Főként szülőknek és pedagó­gusoknak ajánlható az az elő­adás, amelyet január 16-án, csü­törtökön délután 5 órai kezdettel tartanak meg az Egri Ifjúsági Házban. A dyslexia egy olyan speciális olvasás- és helyesírás­zavar, amely manapság — saj­nos — egyre gyakrabban jelent­kezik az iskolás korúak körében. E betegség okairól, tüneteiről, korai felismeréséről, valamint az otthoni segítségadás módjairól kapnak tájékoztatást az érdeklő­dők az említett időpontban és helyszínen. Az előadó Angyalné Jászi Éva pszichopedagógus lesz. Nyugdíjasok Ki mit tud?-ja Azok az idősebb gyöngyösi asszonyok és urak, akik kedvet éreznek arra, hogy bemutassák előadóművészi tudásukat (ha szeretnek énekelni, verselni vagy táncolni), most megtehetik: je­lentkezhetnek a nyugdíjasok Ki mit tud?-jára. Felső korhatár nincs, sőt, műfaji és időtartami korlátok sem szabnak gátat a produkcióknak. Az érintettek jelentkezését január 20-ig váriák a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban személyesen, vagy a 12-232-es telefonszámon. Megfelelő számú jelentkező ese­tén a Ki mit tud?-ot február 1-jén rendezik meg a gyöngyösi művelődési intézményben. Folytatódik sorozatunk Mivel sokakat érint, nagy ér­deklődést váltott ki az a sorozat, amely hiteltörlesztési tanácsok­kal szolgál olvasóinknak. A cik­kekben pontos tények és adatok, valamint táblázatok segítik az el­igazodást, és az olykor igen bo­nyolult számításokhoz is táma­szul szolgálnak. Sorozatunk kö­vetkező — azaz negyedik — ré­szét holnap, kedden közöljük la­punk 4. oldalán. A munkanélküliek átképzése Az elkövetkező hónapokban a munkanélküliek számának nö­vekedésével kell számolni me­gyénkben is. Vállalatok szűnnek meg, alakulnak át, s az új vállal­kozások már mást várnak a dol­gozóiktól. Ezért törődni kell az utcára került dolgozók újra mun­kába állításával. Megyénkben ezzel az Észak-magyarországi Regionális Munkaerő-fejlesztési és -átképzési Központ foglalko­zik, amelynek egri irodavezető­jét, dr. Kovács Jánost kérdeztük meg. Mint elmondta, a miskolci központú intézményt a Munka­ügyi Minisztérium szervezte — állami és külföldi támogatással — a munkanélkülivé lettek át­képzésére. A költséget központi és megyei átképzési alapból fe­dezik, ezenkívül világbanki tá­mogatást kapnak. Szakmailag felügyeli az írországi központú „átképzési hatóság”. A tananyag a mai, korszerű képzés követel­ményének megfelelő. Az egri iroda a Megyei Munkaügyi Köz­pont támogatásával szervezi meg az igényeknek megfelelő tanfo­lyamokat, melyekre a munka­nélküli-segélyen levők pályáz­hatnak elsősorban, a Központi Alap támogatásával. 1991 végén a következő kur­zusok indultak: vállalkozási ügy­intézői Egerben és Hatvanban; számítógépes ügyviteltechnikai Egerben; nőiruha-készítői (ez speciális igényt elégít ki, mert az egercsehi bányaüzemben a He­ves Megyei Ruhaipari Vállalat részleget indít be, ahol helyben képzik a dolgozókat) és mező- gazdasági kárszakértői. Még az idén további tanfolya­mok indulnak: környezetvédel­mi asszisztensi; baby-sitteri (ki­egészítve alapfokú, társalgási szintű idegennyelv-oktatással); falusi turizmus szolgáltatási; fa­lugondnoki, illetve kisvállalkozó szőlőtermesztői. Önköltséges alapon is indul vállalkozási, in­formatikai, számítógépes, ide­gen nyelvi (olasz, spanyol), és menedzserképzés felsőfokú vég­zettségűeknek Egerben, Gyön­gyösön, Hatvanban, ahol igény jelentkezik. (Sz. J.) A Schubertiádákról Már hagyomány, hogy minden esztendőben a téli hónapokban Kalmár Gyula, az egri zeneiskola művésztanára önálló koncerttel lép a közönség elé. A hangversenyen minden alkalommal egy-egy zene­szerző „életművét” mutatják be. Január 14-én, holnap este 7 órától a Megyei Művelődési Központban Kalmár Gyula Schubert-estjére vári a a zenebarátokat. Ez alkalomból váltottunk vele néhány szót... — A dal legnagyobb mestere, Schubert a zongoristák számára nem a leghálásabb feladat — kezdi ezzel a szokatlan megjegyzéssel az elő­adóművész. — ..? — Egészen egyszerűen azért, mert nem minden műve zongorasze­rű. Azt mondhatnánk: a feldolgozás módja inkább a nagyzenekari művekéhez hasonló. Némely Schubert-darab olyan, mint egy szim­fonikus mű zongorakivonata. — Ügy tudom, ez lesz a hetedik koncertje. Beethoven, Chopin, Liszt és Mozart után miért esett a választása éppen erre a zeneszerzőre? — Az elmondottak ellenére azért választottam Schubertét, mert dallamvilága mégis közelebb áll az emberekhez. Érdekes, hogy az emberek tudatában ma is bohém — nem egészen komolyan vehető — zeneszerzőnek van elkönyvelve, pedig ez egyáltalán nem igaz. Sze­rintem ez a magatartás az ő részéről — annak idején — egyfajta véde­kezés is volt a külvilág durvaságaival szemben. S így mintegy elrejtette mások szeme elől saját érzékenységét. Én szeretném megmutatni ezen a koncerten Schubert másik — szerintem az igazi — egyéniségét. — A dalszerző Schubertét sokan ismerik, de zongoradarabjai ke­véssé kerültek be a köztudatba. Bár lehet, hogy csak én gondolom így­— A zeneirodalom ismert ténye, hogy ezek a zongoradarabok tár­saságban, az úgynevezett Schubertiádakon születtek. A szűkebb ér­telemben vett zenerajongó réteg tud erről. Ám igaza van, a nagykö­zönség előtt Schubert erről az oldaláról nem annyira ismert, mint mondjuk Chopin. Ezért választottam ez alkalommal őt. A műsor konferálására és egyben kommentálására Lévai Zsolt, a Gárdonyi Géza Gimnázium zenepedagógusa vállalkozott, aki szívesen vállal­kozott partnerül ennek a nagy életműnek a népszerűsítéséhez. (jámbor) Fotókiállítás A hagyomá­nyokhoz híven az idén is bemu­tatkoztak Észak-Magyar- ország fotósai a nagyközönség­nek. Az egri Megyei Művelő­dési Központ­ban megrende­zett kiállításra a sokféleség jel­lemző, de legin­kább a fotótech­nikai bravúros­kodás. A szoli­dan megkompo­nált aktok és az eseménytelen színes felvételek mellett fotóri­porterünknek Molnár István földet kérő pa­rasztot ábrázoló fotója tetszett leginkább, ugyanis itt a technika talál­kozott a gondo­lattal is. (Fotó: Perl Márton) Gyógyvíz temetője Néhány esztendeje e sorok szerzője is bátorkodott kifejezésre juttatni aggodalmát az eltűnt — egykor igen népszerű — gyöngyösi, Csathó-kerti gyógyfür­dő miatt. A valamikori timsós-vasas víz dicséreté­hez, a régi emlékek idézéséhez szemtanút is talált, méghozzá mindjárt a szomszédban. Vele bukdá­csolt a szemétdombokon keresztül a lezárt — pár éve állítólag újra megvizsgált — kúthoz, ahonnan a kö­zönség hajdan a gyógyvizet kapta. Az írásra — máig érthetetlen módon — semmi re­agálás nem érkezett Gyöngyösről a szerkesztőség­be. Úgy látszik, hogy a város ennyiben hagyta az ügyet. A területet jelenleg teljesen beborító szemét pedig arra utal, hogy végérvényesen lemondtak Gyöngyös régi, értékes kincsének újrahasznosítá­sáról. A városbeliek tudják, hogy miért. A szerzőt azonban ma is bántja a dolog. Nem ta­gadja: még mindig fájlalja az elfelejtett híres vizet, amelyet annak idején a parádival egy sorban emle­gettek a szakemberek is. , , (gy) Heves itáliai támogatót talált (Folytatás az L oldalról) — Az ilyen testvér-, illetve partnervárosi kapcsolatokkal ösz- szefüggésben gyakran hangzik el az a vád, miszerint az egész csak arra jó, hogy a vezetők utazgas­sanak. Utazhatnak-e mások is Breganze városába? — A megállapodásban is rög­zítettük, hogy kölcsönösen tö­rekszünk arra, hogy a két város lakossága' megismeije egymás életét: elősegítjük, lehetővé tesz- szük és támogatjuk a társas- és egyéni utak szervezését, és azt, hogy a két város polgárai közvet­lenül is megismerjék egymást. Itt kell megjegyeznem, a hivatali apparátus és az intézményeink dolgozói közül sokan részt vet­tek a múlt év végi trieszti kirán­duláson is. — Azért a legfontosabb mégis a gazdaság: milyen esélyeink vannak a kapcsolatok fejleszté­sére ezen a területen? — A legutóbbi látogatásunk­kor például komoly tárgyaláso­kat folytattunk az együttműkö­dés lehetséges változatairól a Kézművesek Kamarájával, a ke­reskedelem, a textilgyártók ve­zetőivel, valamint az Ipari Ka­mara külföldi kapcsolatokat ápoló részlegének képviselőivel is. Ezen kapcsolatok fontos in­tézménye lesz az általunk létre­hozott Területi Gazdasági és Vállalkozásfejlesztési A lapít­vány is, amely egyébként nyitott, alapítónként 1992. február 1-jé- ig lehet csatlakozni hozzá. Az alapítvány irodája koordi­nálja majd a vállalkozók közötti kapcsolatot; gazdasági, pénz­ügyi kérdésekben tanácsot ad, és a külföldi partnerek közötti kap­csolat kiépítésében alapvető se­gítséget nyújt majd. Reméljük, hogy az iroda tavasszal elkezdi működését, s utána már a két vá­ros és vonzáskörzete, az egész választókerület, sőt a megye is profitál majd ebből az olasz kap­csolatból. (havas) Műjégpálya is lesz Eldőlt a hatvani strand jövőbeni sorsa Sokáig vajúdott az 1974-ben épített hatvani strandfürdő to­vábbi sorsa, működési lehetősé­gének biztosítása. Az Észak-ma­gyarországi Regionális Vízmű, amely idáig fenntartotta e létesít­ményt, lemondott kezelői jogá­ról, így az annak idején állami pénzből létrehozott strand min­denestől a helyi önkormányzat tulajdonába került 1991. decem­ber 31-ével. Ahogyan Sütő Györgyné irodavezető tájékoz­tatott bennünket, miután a helyi képviselő-testület vállalta az ügyet, rögtön hasznosításra ajánlotta ki a fürdőtelepet, éspe­dig bérleti üzemeltetés formájá­ban, amit két országos lapban is meghirdettek. Határidőig három pályázat ér­kezett az önkormányzat címére. Ezeket taglalva, a legalkalma­sabbnak egy vállalkozói páros, mégpedig dr. Nagy Albert gödöl­lői mérnök, a termálkutak mű­ködtetésének szakembere és Se­bestyén Tamás helyi vállalkozó bizonyult, akik e pillanatban már — öt évre szólóan — a fürdőtelep bérlői. Sütő Györgyné arról is tá­jékoztatta lapunkat, hogy a kép­viselő-testület a strand éves bér­leti diját az álló- és fogyóeszkö­zök nettó értékének másfél szá­zalékában állapította meg, ami 700 ezer forint körül mozog. Vi­szont az első esztendőben, tehát idén a két vállalkozó ebből húsz százalék kedvezményt élvez, hogy ezzel is segítse elindulásu­kat az önkormányzat. Van ezenkívül további textusa is a kötött megállapodásnak. Eszerint az átvételtől számított egy hónapon belül korcsolyapá­lya kialakítására kötelezi magát a két vállalkozó a fürdő terüle­tén, hogy a helybéliek e téli sportnak is hódolhassanak. Mi­ként Sebestyén Tamás lapunk­nak nyilatkozott: a terepet már kellően elő is készítették, s az időjárástól függően indítják be a jégpálya működését. A követke­ző években viszont már nem lesznek kiszolgáltatva a jó vagy rossz időnek a téli sportág rajon­gói. Ugyanis a vállalkozói páros még az idén olyan kompresszort szerez be, amellyel a következő évadban a strandfürdő területén műjégpályát is tudnak üzemel­tetni. (moldvay) Ifjú „Bolyaiak” versengése Az egri Szilágyi-gimnázium alapítványa matematikaversenyt hirdet általános iskolások részé­re, amelynek a tehetségek felku­tatása a célja. Az első fordulót ja­nuár 16-án, csütörtökön délelőtt 10 és 12 óra között rendezik. Ezen a napon szintfelmérésre kerül sor, amelynek megírásához elegendő az általános iskolás tananyag alapos ismerete. Erre az esemenyre minden olyan diák eljöhet, akinek a hetedik év vé­gen legalább négyes osztályzata volt matematikából, és beküldi a nevezési napot. A különösen ki­emelkedő tudásúak szaktanárok javaslata alapján indulhatnak. Az első forduló dolgozatait minden versenyzőnek kijavítva visszajuttatja az értékelőbizott- ság. A második megmérettetésre január 30-án kerül sor. Erre a legjobb harminc kisdiák kap meghívást. Itt már nemcsak az alapos ismeretekről adnak szá­mot a résztvevők, hanem azok kreatív alkalmazását is megkí­vánják a verseny kiírói. Nem akármilyen lesz a döntő legjobbjainak jutalma. Az első helyezett — amennyiben a Szilá­gyi-gimnáziumban szeretné folytatni a tanulmányait — felvé­teli nélkül jut a specialis matema­tika tagozatra. Az egri cégek szponzorálta esemény résztve­vőit ezenkívül menedzserkalku­látorral, egyéb, a matematikata­nulmányokhoz szükséges eszkö­zökkel jutalmazzák, a fodíj pedig egy görög tengerparti üdülés lesz. Az információk szerint már eddig is sokan jelentkeztek a ma­tematikai versenyre, de várják az újabb érdeklődőket is. Az üzlet Életem egyik legkellemetlenebb élménye volt, amikor a for- r^aai^ui győzelme utaii neiiany nettel, mar navel enioK or- szaglása idején, megérkeztem Prágába. Hajnal volt — az Ami- cus expressz ilyenkor fut be —, kiszálltam a metróból a Mustek ineganonai, es leiinozgoiepcsozTciii ü^vencei ierrc. ivciii von még nyitva a Korona Automat állóbüfé, a vöröses lében nem fortyogott a szaftos virsli, nem sörözött ott Kelet-Európa ősz- szes Kispénzű na, a jani aiacn emieKfre gyujioii gye^tya^t k<|>“ rűl nem politizáltak hosszúkabátos prágai polgárok, az arab nepperek sem vették körül á Polgári Fórum székházát, amely­kapni. A szürkeségben csak egyetlen fénypont ragyogott, s hir- dette smaragdzölden, hogy megemelte a kalapját és beköszönt Nyugat-Európa, a csillogás, a gazdagság, a csúcstechnológia, az Olivetti. , . _____________________________ E gy tiszta haúg. Egy új világ. Európa. Ahová megyünk, de mindahányat. Aztán megérkezett a reggel, az utcaseprők már fényesre si- kálták a járdát, á prágaiak piros villamosaikkal munkába men­senki nem figyelt. ______ ^ _______ M i most úgy megyünk Európába, hogy temérdek pénzt sze­a Kanári-szigeteken nyaralnánk a legszívesebben a Malév Air Toursszal, s eközben vehemensen bizonygatjuk a Nyugatnak, s már olyan is, mi már Európa része vagyunk. Van rengeteg gazdag emberünk és van ugyanannyi koldusunk, van számos mentholos Salemünk. Különbség nincsen már semmi, ezúton üzenem a kétkedőknek, högjTiffeje visszafogni az indulatokat, r»f»m l^ell szajkózni a jelszavakat, megérkeztünk Európába. Már régen nem jártam Prágában, de el tudom képzelni. Légkondicionált McDonald’s, nappali világosság éjjel a fény­xi. És ez így van jól, ezt akartuk, ez volt a cél, mi a fene kell niég? Itt van Európa; odaadtuk érte Pragarés Budapestet. __— Mindennek ára van — i elsuhan a tűzpiros Mazdán. Kovács Attila A két város polgármestere megköti a partnervárosi együttműködé­si megállapodást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom