Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-11-12 / 9. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1992. január 11—12., szombat—vasárnap a Jobb a zloty, mint a márka?! Még nem is olyan régen senki­nek sem jutott volna eszébe fel­tenni ezt a kérdést. Maguk a len­gyelek is eléggé megvetően be­szélnek nemzeti valutájukról, de az élet teli van meglepetésekkel. Történt ugyanis, hogy a lele­ményes lengyel „turisták” kide­rítették, hogy a németországi ci­garetta-, óvszer- és édesség auto­maták egymárkásnak „nézik” a húsz-zlotys érmét. Hivatalosan egy márka 8450-86Ó0 zlotyt ér. A nagy felfedezést követően a vízummentes utazást kihasználó lengyelek zsákszámra vitték ma­gukkal az „aprót”, az automata­Olga Uljanova, a szovjet állam alapítójának unokahúga a No- vosztyinak adott interjúban kije­lentette, hogy nem tud olyan vég­rendeletről, amelyben arról lett volna szó, hogy Lenin a lenin- grádi Volkovói temetőben, az édesanyja mellett kívánt volna nyugodni. Ezt a verziót először Jurij Kar- jakin író-képviselő vetette fel két évvel ezelőtt — mondta Olga Ul­janova. — Szerintem csak okot kívánt szolgáltatni arra, hogy Le­nin holttestét távolítsák el a Vö­rös téren álló mauzóleumból. Olga tizenhat esztendős volt, amikor meghalt Lenin húga, Marija Iljinicsna, és huszonkét éves korában veszítette el édes­apját, Dimitrij Uljanovot. Jól tulajdonosok pedig döbbenten konstatálták a veszteségeiket. Jó szolgálatot tesz az élelmes lengyeleknek a húsz-zlotys jubi­leumi érme is, amelyért a jegyau­tomatáktól gyermek-villamosje­gyet lehet venni, és a tisztességes gépezet még vissza is ad három márka nyolcvan phenniget. A húszasok nagy ázsiójára való te­kintetteljócskán megugrott az ér­mék feketepiaci árfolyama. Ma már hatszáz zlotyt is adnak egy húszasért, majd az összegyűjtött „apró” zsákban vándorol az Oderán túlra, s válik konvertibi­lis valutává. emlékszik Lenin feleségére, Na- gyeszda Krupszkajára is. — Ha Vlagyimir Iljics hátra­hagyott volna ilyen végrendele­tet, biztosan tudnék róla — mondta Olga Uljanova. — Több­ször beszélgettem erről a pártar­chívum munkatársaival, több száz okmányt néztem át szemé­lyesen, de végrendeletet nem ta­láltam. Szerintem Boncs-Bruje- vicstől eredhet a gondolat, de ez az ember nem volt bejáratos a családhoz, ezért nem szabad készpénznek venni a célzásait. Lenin holttestének bebalzsa- mozását és a mauzóleumban tör­ténő elhelyezését 1924 januáijá- ban, a szovjetek második kong­resszusán döntötték el. Olasz műkincsrablás Évente egy egész múzeum tűnik el... Olaszországban a műkincs­rablás olyan méreteket öltött, hogy évente egy egész múzeum tűnik el, — derül ki egy most köz­zétett statisztikai jelentésből. Az eltulajdonított műtárgyak száma eléri az évi 15 ezret. A rendőrség egyre ritkábban képes visszaszerezni az elrabolt műkincseket. Az 1970 évi 36 százalékkal szemben ez az arány jelenleg csupán 10 százalék. Az elmúlt húsz esztendőben az elra­bolt műtárgyak 44 százaléka ma­gángyűjteményekből szárma­zott. A legnagyobb számú mű­kincslopás azonban templomok­ból történik — összesen mintegy 8000 műtárgyat tulajdonítottak el ily módon. Olaszország, amely az UNES­CO szerint az emberiség művé­szeti örökségének több mint fe­lét birtokolja, különösen a mű­kincsrablásra „szakosodott” nemzetközi bandák célpontja. Sokan most attól tartanak, hogy az európai határok küszöbön ál­ló megnyitása még csak súlyosbí­tani fogja ezt a helyzetet. „Lenin nem végrendelkezett!” Nyelvóra a magzatvízben Képzeljék el azt a helyzetet, amikor a megfáradt szülész fejjel lefelé lóbálja az újszülöttet, hogy valami hangot csikarjon ki belő­le, és a csecsemő végre megszó­lal. How do you do? — kérdezi majd igazi angolos bájjal. Való­színűtlen? Nem az, állítja egy skót tanítónő, aki hét évefejlesz- tette ki a születés előtti oktatás módszerét. Ellen Roy eljárása szerint a várandós mamák hasá­ra walkmant erősítenek, amely napi két-három órán keresztül bájos angol dalokkal szórakoz­tatja a magzatvízben vígan úsz­káló embriót. A különórák maximum 45 percen át folytatódhatnak, utána a csemete visszatérhet a hagyo­mányos napirendhez. A tanító­nő óv a túlkapásoktól: nem sza­bad bömböltetni a zenét, a ke­mény rockmuzsika pedig határo­zottan kárára válhat a gyer­meknek, ezért csak lágy, dal­lamos melódiák jöhetnek szá­mításba. (-szky) Kertész leszek ___________________________________ Tél a kertben Kiszáradt fa törzsére szerelt madáretető, alatta műkőből, természe­tes kőből készült itatóval, télen is, nyáron is dísze kertünknek A jól összeválogatott növény­anyag között majdnem minden kertben akad egy-két érzéke­nyebb, a mi klímánkhoz nem szokott déli, mediterrán növény. Kár lenne őket mellőzni, hiszen jelenlétükkel szebbé, változato­sabbá tehetjük környezetünket. Ha a helyüket már telepítéskor körültekintően választottuk ki, (védett, napos oldal, nagyobb fa lombjának védettsége) egy kis téli takarással megóvhatjuk a legzordabb napok kártételétől. A növény körüli talaj mély átfa- gyását talajtakarással oldhatjuk meg. Erre nagyon jó a falomb, szalmatörek. A talajtakarót a szél elhordhatja, ezért ajánlatos gallyakkal befedni. Amíg kicsi a növény, náddal kukoricaszárral körülrakva biztonságos téli vé­delmet nyújthatunk. A műanyag fóliával történő lezárás nem jó, mert alatta berothad a növé­nyünk. Rövid ideig, igen nagy hi­deg esetén mégis használhatjuk, mert a szigetelés hatását fokozza. Bármilyen szép látvány az örök­zöldeket vastagon befedő hóta­karó, le kell rázzuk róla, mivel összetörhetnek alatta. Termé­szetesen ez csak a fiatal példá­nyokra vonatkozik. A tavaszi ki­takarást a fagyok után minél előbb, de legkésőbb a növény nedvkeringésének megindulása előtt végezzük el. A kertben csiripelő, éneklő madarakat télen is láthatjuk, ha olyan feltételeket teremtünk, ahol jól érzik magukat, védettsé­get éreznek. Madaraink egy része télen is itt marad, más része pe­dig csak átvonul országunkon, vagy a még nálunk is hidegebb éghajlatú vidékekről jönnek ide „telelni”. A madarak védelmé­ben és a mi gyönyörűségünkre készíthetünk odúkat, etetőket. A madárodút készíthetjük céltu­datosan is, attól függően, hogy milyen nagy testű madarat kívá­nunk „elhelyezni”. A kékcinké­nek elég a 2,5 cm-es nyílás is, de a széncinkének már 3,5 cm-es kell. Ma már készen is kaphatók madáretetők (eternitből, kerá­miából, fából), de magunk is ké­szíthetünk a náz körül található hulladék deszkából, fatönkből. Az odúkat, védett helyre, be­járatukkal az uralkodó széljárás­sal ellentétes oldalra helyezzük, lehetőleg úgy, hogy a ház ablaká­ból kitekintve gyönyörködhes­sünk a madarak látványában. Vi­gyázzunk arra, hogy a macskák ne féljenek hozzá. A téli időszakban a madarak etetése illetve ezek látványa leg­alább olyan örömöt ad, mint nyáron a virágoké. Napraforgó- magot, szalonnadarabkákat, hulladék diót adhatunk, de meg­eszik a konyhai zöldséghulladé­kot is. A kenyérmorzsa veszélyes lehet, mivel emésztési zavarokat okoz. A túletetés is káros, nem­csak az éheztetés, de az még ve­szélyesebb, ha a már odaszokta­tott és etetni kezdett kedvence­inkről elfelejtkezünk, és nem kapják meg a megszokott táplá­lékukat. A vízfogyasztás a téli időszak­ban a minimálisra Csökken, de ehhez is nehezen juthatnak hoz­zá, ha a természetes vízlelő he­lyek befagynak. A madáritató bármiből készülhet, mégis leg­szebb, ha beépül a kertépítő ele­mek közé, esetleg önmagában is díszítő értékű (pl. kőből kivájt itató). Még nincs itt az ideje, de már most lehet gondolkodni azon, ki tudjuk-e bővíteni a kerti mada­rak körét. Nagyobb kertben tart­hatunk fácánt, pávát, récét. Nem lehetetlen kívánság a gólya odaszoktatása sem. A gólya fész­kelése céljából használaton kívü­li kéményre, vagy magas oszlop­ra, kiszáradt fatörzsre, stabil fű- részbakszerű alkotmányt készít­sünk. A gólyák fészkelése a fió­kák nevelésének látványa kárpó­tol bennünket a fáradságért. Ez természetesen csak olyan vidé­keken sikerülhet, ahol a gólya életfeltételei adottak. Az érintetlen természetben a madarak a biológiai lánc nélkü­lözhetetlen részei. A biológiai kertművelés visszacsalogatja a mérgek által elűzött kerti éneke­seket, akik ma már annyira alkal­mazkodtak a városi körülmé­nyekhez, hogy olyan fajokat is találunk, amelyek itt korábban elképzelhetetlenek voltak. V. Pénzes Judit „Ahogy kincs a Mátra...!” Indiai incidensek Az indiai nők gyakran ki vannak téve férjük ké- nye-kedvcnek, és nem ritka eset Indiában, hogy a fetj erőszakoskodik a feleségével, sőt esetenként megsértett, megvert férfira terelődött, aki az egyik delhi rendőrszobában segítséget kért, hogy ment­sék meg felesége karmai közül Állítólag egyre több indiai férfi panaszkodik a feleségek erőszakos, bru­tális magatartására. A nők védelmére már koráb­ban külön osztály alakult, most a férfiak követelik, hogy őket is vegye védelmébe egy szervezet. A Mátra környékén, a Mátra- alján élő népesség szóláskincsé­vel kapcsolatos közleményünk címéül Szabó Lőrinc e versrész­letének mondanivalóját idéztük: „Legyek költő, aki dísz és kincs, ahogy kincs a Mátra.”Valóban e tájban élők szólásvilágának gaz­dagsága, színessége igen értékes szóláshasználati örökségnek te­kinthető. Szerte e hazában élő és ismert helynév a Mátra. A népi szólások még élőbbé varázsolják, és érzel­mes ítik ezekben a szólásváltoza- tokban: Állandóbb a Mátra he­gyénél (=állhatatos, kitartó); Vénebb a Mátránál (=nagyon idős); Küdöl a Mátra (=eső lesz); Tőgyei a Mátra, megellik mára (=megered az eső); A nnyi, mint a Mátra szele. Országosan ismert szólásváltozat. Dugonics András is idézi ezzel a teljesebb szövegváltozattal: A munka any- nyi, mint a Mátra szele, a bér pe­dig, mint egy mákszelet. Arany János sem véletlenül szánt szere­pet e szólásváltozatnak: Csak a Mátra szele száll ott meg ezentúl (Buda Halála). Arany emlegeti a kéklőMátrajelzős szerkezetet is: Ma is az, ki tennap: a kéklő Mát­ra. A Mátra legmagasabb pont­jának a megnevezésére a kék ár­nyalatú Kékes melléknevet hasz­nálták fel. A Mátraalja a honfoglalás óta „megült” terület, s jellemzőjéül használják a palóc minősítő jel­zőt is. A Mátra vidéki, a mátraalji palócság nyelvhasználatához kötődő szólások egyik típusában a kulcsszó szerepét a palóc meg­nevezés játssza. S e sajátosan he­lyi jellegű szólásban a gyúnyo- roskodó, a csúfolódó szándék is megbújik. Ez a szólástípus is lu­das abban, hogy a népcsoport nem vállalta ezeket a szólásszerű nyelvi alakulatokat: Palóc, ne vakaródz! A sült, a tahó palóc minősítéseket is nehezen tűrte. Palóc, füstöl, mint a kanóc; Ku­tyavér van benne, mint a palóc­ban; Cibereszagú, mint a palóc ember; Mindennapi, mint a pa­lócok tortája télen (=a sült tök). A Mátraalja palócságának szóláshasználatában értékes tí­pus az a szólásváltozat, amely­ben őszinte és jellemző ismerete­ket kapunk a palóc nyelv hang­alaki jellegzetességeiről, a nyílt e hang hosszú párjáról, ebben a palóc csúfolóban, például: Keet kánál, keet villa, keet istennyila, az á utáni ozásról, a kettőshang­zók használatáról, t, d, n, l, /hang utáni ty, gy, ny, ly jelentkezésé­ről, az r utáni s-ezésről, ahogyan kihalljuk ezekből a szólásfor­mákból: Mindenszép virágmeh- hervad; Nem szaporogyik, mint az anyakotyics (=unikornis, egy­szarvú); Aj jaó sövény a letjobb szomszéd; Döglött laora patkó se keő; Az asszonynak, meg a lao- nak so se lehet hinnyi; A jaó te­hén könnyen leeresszt (=a síró gyerekre mondják; Gond ütte ember (=gondolkodóba esett); Letesletjobb öregesen a babot ennyi (=sűrűn, nem levesesen); Szeretyi, mint a palóc a fityuszt (=az itókát); Bossót gömbölyít (=lopja a napot), stb. A Mátra környéki nép szólás­használatának jellemzője, hogy a szólásbeli kulcsszerepet egy-egy tájszó kapja: Lassú, mint a gya- loglepe (=a tetű); Rájuk ütt a dobfarka (=az adóbehajtó, a végrehajtó); Amolan tőcikesnő­szemé l (=szeret a tőciken űnyi, pletykálni); Megenné a bódoga- nyát is (=a palóc házakban a mestergerenda alatt álló oszlop), ha szalonna volna; Szép, mintáz apricskára szedett kecele (=a sok ráncra szedett kötény); Sütik, mint a hutaiak a cepés rétest olva­só vasárnapra (a Párád melletti Hután a vargányagombás ré­test); Olyan kemény, mint a bo- dag (=kemény vakarcs, vízzel gyúrt lapos kenyérpótló), Az egyéni és közösségi magatartás­formák, az emberiesség iránti tiszteletadások, a népi bölcses­ség és élettapasztalat átadására irányuló szándékok is megfogal­mazódnak a Mátraalji nép szólá­saiban, közmondásaiban. íme, a rövid példatár: Nehéz a kócból szép fonalat fonni; Más szájával nem lehet jóllakni; Amolyan le­pénye ember! =lusta, puhány); Csak az asztalszögre való (=az asztal, utolsó helyére); Amolyan átabota emberfia ^hebehur­gya); Csinyán borotválkozz (=jól viseled magad); Nem ér egy görbekrajcárt; Ügyesek, mint Mária lovai (=Mária-lányok, akik a körmenetben Mária szob­rát hordozták). Mivel a szülőföld iránti szere­tetünk minősége nemcsak attól függ, mennyire ismeijük termé­szeti adottságait, hanem attól is, mennyi ismeretet szereztünk né­pi műveltségének kincseiből, gondolkodásmódjának, nyelv- használatának értékeiből, érze­lemvilágunk gazdagításának szándéka is munkálkodott tehát bennünk, amikor megfogalmaz­tuk cikkünk mondanivalóját. Dr. Bakos József A félj válasza — Egészen nyugodt lehet — mondja az orvos az aggódó férj­nek — a felesége idegállapota nem súlyos. Ezzel akár száz évig is elélhet! A félj válaszát lásd a vízsz. 1., valamint a függ. 16. és 21. sz. so­rokban. Vízszintes: 1. A férj szavainak első része (zárt betűk: S,0,í,S,M) 14. Téli csapadék hullása 15. Ajtót szélesre nyitnak 16. Horgany — idegen eredetű szóval 18. Pugacsova személyne­ve 19. Közép-Európa Kupa 20. Tanácsolt — németül (RIET) 21. Nagy sír 23. Női név 25. Szeszes­ital 26. Hirtelen magasba emel 28. Olajzöld színű 30. Régi ró­mai aranypénz 31. Ízesített sült tészta 36. Valahol tartósan él 38. Az ismeretlen akadozó névbetűi 39. Lábbal arra a helyre továbbí­tó 42. A három fagyossszent egyike 44. Ford. határrag 45. A folyadékot kortyolja 46. Helység Pest megyében 47. Angol he­lyeslés 49. Részben szédül! 50. Bács-Kiskun megyei település 51. Határidő, röv. 52. Dal 54. Egykori firenzei festő (di Bon- done) 56. Költői felkiáltás 57. A háta utáni helyre 59. Remény 60. Női név 61. A molibdén vegyjele 63. Hattyúk... (Csajkovszkij mű­ve) 65. Állam a Vörös-tenger mellett 66. A forgalmat másik útra irányítja 69. Róma folyója Függőleges: 1. Megélhetésre alig elegendő bér jelzője 2. Por­tugál matematikus, a tolómérő felfedezője 3. Részemre 4. Tör­ténés 5. Súlyt, hosszot megálla­pít 6. Szintén 7. Azok az embe­rek 8. Becézésből önnállósult női név 9. Óvatos léptekkel a másik szobába ment 10. Testrész 11. Francia csillagász volt (Domini­que) 12. Középén égni! 13. Tibe­ti szarvasmarha — idegen helyes­írással 16. Az idézet második ré­sze) zárt betűk: H,N,D,T) 17. A személyétől 21. A férj szavainak befejező része 22. Gépkocsi, röv. 24. A legmélyebb női énekhang 26. Olajzöld, fényes levelű szo­banövény 27. Egyiptom népe 29. Az elmondottakat jegyzetel­né 31. Piroska becézve 33. Meg­vételre felajánló 35. Súlyarány, röv. 37. A szabadban 40. ...Bien Phu (város Veitnamban) 41. Ko­hászváros lakója 43. Fény szélei! 48. Szintén nem 50. Antik mű­bútor jelzője 51. Katonaság fizi­kai jellemzője 53. Összekötött csomó, nyaláb 55. Oxigén és hidrogén 56. Kézimunkázik 58. Helység Baranya megyében 60. Bulgária pénze 62. Csomót ki­bont 64. Alumínium és hidrogén 65. Fejek része! 67. Te és ő 68. Időszámítás előtt, röv. 69. Ma­gad. Báthory Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom