Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-11-12 / 9. szám
10. HÍRLAP, 1992. január 11—12., szombat—vasárnap Hogyan tovább, tsz-ek? Elképzelhető, hogy a nyáron ez a gép már nem közös tulajdonban lesz... Célszerű lenne mielőbb elfogadni a szövetkezeti és az ahhoz kapcsolódó átalakulási törvényt, hogy a februárban esedékes tsz- közgyűléseken már e jogszabály szellemében dönthessen a tagság — mondta Zsohár András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára azon a tanácskozáson, amelyet az agrárgazdaság tulajdoni átalakulásáról rendeztek Budapesten. Bevezetőjében a MOSZ titkára felhívta a jelenlévők figyelmét: a szövetkezeti törvény késedelmesen került a törvényhozók elé, s ez gazdasági bizonytalanságot okozott az agrárágazatban, főként a szövetkezeti szektorban. Ugyanakkor a szövetkezeti törvény alkalmazásához elengedhetetlenül szükséges más jogszabályok — így például a földtörvény — megalkotása is. Összegzésében kitért arra: a törvényben néhány aggályos pont is szerepel, mint például az oszthatatlan vagyon kérdése, vagy a tagság számára lehetővé tett kiválás, mely a többséggel szemben a kisebbség érdekeinek érvényesítését helyezi előtérbe. Zsohár András az árverés módszerét is zavarosnak tartotta, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a szövetkezeti törvényből sajnos többen is „kárpótlási” törvényt szeretnének csinálni. Raskó György, a Földművelés- ügyi Minisztérium államtitkára szerint a szövetkezetekre a jövőben is szükség lesz a mezőgazdaságban. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a tőke és a szükséges mértékű szaktudás hiányában reálisan csak kevesen vállalkozhatnak farmergazdálkodásra. Az államtitkár úgy vélte: bár az agrárágazat lesz hazánk legpri- vatizáltabb gazdasági ága az elkövetkezendő években — az állami tulajdon aránya nem éri el majd a 10 százalékot —, a ’90-es években a magángazdaságok szerepe 10-15 százalékos lehet. Éppen e tények fényében az agrárértelmiségre rendkívüli feladat hárul — emelte ki —, mivel az átalakult formában továbbélő szövetkezeteket úgy kell működtetniük, hogy azok középtávon megfelelhessenek a gazdasági igényeknek, azaz szerepük továbbra is jelentős maradjon az ország gazdasági életében, különös tekintettel a devizabevételekre. Orbán Lászlóné, a Legfőbb Ügyészség képviselője szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy az átalakulást a szövetkezetekben általában egy tudatos ki(Fotó: Perl Márton) sebbség kezdeményezi, a többség az átalakulással járó gondokról, problémákról viszonylag keveset tud, és azokról igen szerény tájékozottsággal rendelkezik. Ezért meg kell szüntetni a kisebbség által a többség kijátszását, a joghézagok elvtelen kihasználását. Sárközy Tamás, a társasági törvény kidolgozója szintén elmondta véleményét a tulajdoni átalakulásról az agrárgazdaságban, s azt emelte ki, hogy vélhetően az elkövetkező időben a szövetkezetek a gazdasági társaságok egyik formájává válnak majd, és így fejlődnek tovább. Azt is kifejtette, hogy véleménye szerint a jelenlegi társaságok — rt.-k és kft.-k — nagy számban választják majd a szövetkezeti működési formát a későbbiekben. A Munkaügyi Minisztérium képviselője, Csuhaj V. Imre arról beszélt, hogy a mezőgazdaságban jelentkező munkanélküliséget csak a gazdaság általános fellendülésével lehet megfelelő módon orvosolni. Ám addig is szükség van időleges válságkezelő programra, melyet a minisztérium már kidolgozott. Ennek fontosabb részletei megegyeznek a munkanélküliséget általában kezelő programmal. 225 éves a Christie’s Lord Carrington még nem számít Kelet-Európára James Christie 225 évvel ezelőtt alapította meg azt a céget, amely azóta a világ egyik legrangosabb árverési vállalkozásává nőtte ki magát. Az alapító tudta, hogy csak akkor számíthat sikerre és hírnévre, ha különlegesen jó minőségű árut kínál finom körökből származó vásárlóinak. Eleinte bírósági végrehajtónak csúfolták, de már 1777-ben nagy feltűnést keltettek árverései. Első igazi sikerét egy évvel később aratta, amikor Sir Robert Walpole képtárát sikerült megszereznie (Nagy) Katalin orosz cámő számára. Ezzel megvetette a szentpétervári világhírű műgyűjtemény, az Ermitázs alapjait. A178 festményért a cárnő akkoriban elképesztően sokat — 40 ezer fontot — fizetett. A francia forradalom idején az árverezésből élő vállalat virágkorát élte: ügynökei segítségével értékes francia ezüsthöz, porcelánhoz és bútorhoz jutott, melyek angliai gazdákhoz kerültek. Az első, valóban hozzáértő műgyűjtők a 19. század második felében bukkantak fel. A Christie’s élén tekintélyes személyiség áll: Lord Peter Carrington, az egykori brit had- és külügyminiszter, aki jelenleg az Európai Közösségek megbízásából a jugoszláviai válság megoldásában közvetít. Büszke arra, hogy cége hat hónap alatt mintegy 3 millió font nyereséget ért el. Lord Carrington szerint a Christie’s még egy ideig nem számíthat a kelet-európai piacra. „Nem lenne helyes, ha az árverező cégek olyan országokban telepednének le, ahol kihasználhatják az emberek pénzügyi zavarát. Nem lenne szép, ha arról igyekeznének őket meggyőzni, hogy adják el nemzeti kincseiket. Ez lesz az utolsó, amit megteszünk” — mondja az elnök. (FEB) Katonai szakértőnk a nukleáris arzenálról „Atomtérkép” — gyártóbázisokról, raktárakról, készletekről A Szovjetunió utódállamainak helyzetét, katonai erejét illetően a nemzetközi közvéleményt elsősorban a hadászati nukleáris csapásmérő erők fölötti felügyelet, a tömegpusztító fegyverek sorsa foglalkoztatja. Az „atomtérkép” azt mutatja, hogy a volt Szovjetunió potenciális hadászati nukleáris erejének 20-30 százaléka jelenleg Ukrajna és Belorusszia területén helyezkedik el — mintegy 70 százaléka pedig Oroszországban és néhány déli köztársaságban. Ennek az erőnek a nagyságát, a világ egész atomfegyverkészletéhez viszonyított méreteit jól érzékelteti néhány adatsor. íme, elsőként azoknak az atomfegyverraktáraknak a száma, ahol a nukleáris robbanófejeket tárolják: Egyesült Államok 595 Szovjetunió 260 Egyesült Királyság 60 Franciaország 50 Kína 20 A következő táblázat az atomtöltetet gyártó hadianyagipari bázisok számát mutatja: Egyesült Államok 40 Szovjetunió 20 Egyesült Királyság 10 Franciaország 25 Kína 18 S végül egy számsor arról, hogy a különböző országok hány robbanótöltettel rendelkeznek: Szovjetunió 30.000 Egyesült Államok 25.000 Egyesült Királyság 700 Franciaország 550 Kína 450 Izrael 400 Pakisztán 160 Korea (Észak-Dél együtt) 500 Meg kell jegyezni, hogy a felsorolásban az interkontinentális hadászati hordozórakéták, illetve a távolsági légierő csapásmérő eszközei szerepelnek — nincsenek tehát benne az alacsonyabb kategóriába tartozó közepes hatótávolságú hadászati, továbbá a harcászati és hadműveleti rakéták. A volt Szovjetunió 30.000-es robbanótöltet-készletéből 4000 a magyar szemszögből egyik legfontosabb „szomszéd”, Ukrajna területén van. Ugyancsak ukrán területen található 4 interkontinentális ballisztikus rakétatámaszpont, 2 haditengerészeti bázis atommeghajtású rakéta- csapásmérő tengeralattjáróval, hadászati hatótávolságú bombázó és utántöltő bázisokkal. Térségünk szempontjából az sem mellékes körülmény, hogy az ukrán vezetés, személy szerint Kravcsuk elnök igényt tart arra, hogy a hadászati föld-föld rakétákon kívül mind a légierőt, mind az alacsonyabb kategóriájú rakétákat az ukrán nemzeti hadseregben állítsák rendszerbe. Sokan jósolják, hogy az eddig mindig csak fölfelé haladó fegyverkezési spirál iránya megfordul, s a nem távoli jövőben beköszönt a „leszerelési verseny” korszaka. A jelek szerint a Szovjetunió megszűnése nyomán előállt új helyzetben is adott a lehetőség a roppant szovjet katonai potenciál biztonságos központi felügyeletére. Visszatérő azonban a kérdés: nem fenyeget-e az a veszély, hogy avatatlan kezekbe kerül a nukleáris fegyverraktárak „kulcsa”, s valaki egy végzetes gombnyomással mérhetetlen pusztítást idéz elő. Nos, az efféle veszélyek megelőzésére sokszoros biztonsági fékek vannak beépítve a rendszerekbe. Ahhoz, hogy valaki egyáltalán beléphessen például a hadászati föld-föld rakéták indítóállásába, ötszörös biztonság- technikai és harckészültségi kaput kell átlépnie. Ahhoz pedig, hogy egy rakétát indítani lehessen, több zsilipes mágneskártya és úgynevezett manuális elektronikus átjáróberendezések kódjainak ismerete szükséges. E kódokat rendszertelenül, esetleg óránként vagy naponként változtatják, így előfordul, hogy a silóban bent lévő kezelőszemélyzet már egészen más kódok segítségével megy ki, mint amivel bejutott. A „gombnyomás”, azaz a pusztító fegyver működésbe hozatala — szerencsére — sokfázisú, sokszoros kontroligáttal körülbástyázott művelet. Összetettségét és bonyolultságát jellemzi, hogy — az előírásos elektronikus műszeres vizsgálatoktól a nukleáris fejek fölszereléséig (ezek ugyanis nincsenek rajta a rakétákon) — összesen mintegy 70 technikai és 30 hadkészültségi eljárás lefolytatása szükséges az indításhoz. Ráadásul mozgatható kilövőállású rakéták esetében három — egymástól eléggé élesen elkülönült — részleg szinkronba hozatala is feltétele az aktivizálásnak. Az egyik a külön tárolt nukleáris fejhez, a másik a hordozórakétához, a harmadik pedig a kilövőálláshoz kapcsolódik. S ha valamelyik — félreértés, tévedés vagy egyéb véletlen okán — működni kezd is, a másik két részleggel való szinkron nélkül képtelen a harci cselekményre. A harckészültségnek egyébként 5 technikai készenléti fokozata van: az 5. a leghosszabb idejű (24-36 órás). Az 1. a legrövidebb idejű (30-60 perces). A harckészültségi összes kódot csak az államelnök és a legfelsőbb vezetés által kijelölt néhány tag ismeri. A katonai hierarchiában a különböző lépcsőfokoknak megfelelően vannak elhelyezve — elektronikus, illetve hagyományos (borítékolt) formában — a megteendő intézkedések, illetve utasítások. Végrehajtásukhoz azonban a hierarchia számos lépcsőfokán nem elegendő a „fölülről” érkező parancs; számos esetben szükség van arra is, hogy mind az elektronikus, mind az írásos utasítást az elöljáró szerv felelős képviselője személyesen, a helyszínre menve megerősítse. Az óceáni és tengeri térségekben állomásozó haditengerészet csapásmérő eszközeinek mintegy 50 százaléka van ellátva nukleáris fejjel — ezek azonban szintén nincsenek rászerelve a rakétákra. Mivel a 12 kilövőállással s összesen 24 rakétával rendelkező tengeralattjárókon a nukleáris fejek a hordozók közelében vannak, itt még külön speciális biztonsági előírások sora érvényes. Egyebek között az, hogy a rakéta indításához — számos egyéb feltétel egyidejű megléte esetén — a parancsnoknak és további két személynek egyszerre kell meghúznia az indítókart... Dr. Damó László Ferenczy Europress Adatok a múlt évi állami költségveté§ teljesítéséről Az állami költségvetés 1991- ben 114,2 milliárd forint hiánynyal zárt. Ez lényegesen kedvezőtlenebb az előirányzottnál, valamint az előző évi tényleges helyzetnél. A törvény ugyanis csupán 78,8 milliárd forint hiányt engedélyezett, míg 1990- ben a deficit csupán 1,4 milliárd forint volt. A múlt évi tényleges deficit 11-12 milliárd forinttal azt az összeget is meghaladja, amelyet a kormány az ez évi költségvetési előirányzatok ország- gyűlési tárgyalásához benyújtott — állapítja meg a Pénzügyminisztériumjelentése, melyet hétfőn a Magyar Távirati Irodához eljuttatott. A vártnál jóval nagyobb deficit oka, hogy a bevételek rendkívül kedvezőtlenül alakultak: a tényleges bevételek összege csaknem 56 milliárd forinttal kevesebb a tervezettnél. A kiadások sem érik el az előirányzottat, ebben a vonatkozásban mintegy 20 milliárd forint az eltérés. Az idén decemberben nem ismétlődött meg az egy évvel korábbi befizetési csúcs. Ez a magyarázata annak, hogy még az utolsó hetekben is jelentősen nőtt a deficit. A gazdálkodó szervezetek, pénzintézetek adó- befizetései, valamint a fogyasztási adóbevételek decemberben 64,1 milliárd forintot tettek ki. Ez 15 milliárd forinttal kevesebb a múlt évi decemberi hasonló bevételeknél. így az év utolsó hónapjában 6 milliárd forinttal nőtt a költségvetés hiánya. A gazdálkodó szervezetek nettó befizetése az előirányzottól csaknem 22 milliárd forinttal, 13 százalékkal marad el. Összesen a gazdálkodó szervezetek 204 milliárd forintot fizettek a költségvetésbe, és 56,4 milliárd forintot kaptak. így a nettó befizetések 144 milliárd forintot tettek ki. A legnagyobb kiesés a vállalkozási nyereségadónál jelentkezett, összege elérte a 24 milliárd forintot. 15,5 milliárd forinttal kevesebb volt a vám- és importbefizetés is. A pénzintézetek 8.5 milliárd forinttal fizettek kevesebbet az előirányzottnál. A pénzintézetektől a költségvetés 44.5 milliárd forinthoz jutott. A lakosság adó- és illetékbefizetései tervszerűen alakultak, 133,4 milliárd forintot tettek ki. A bevétel zöme, 125 milliárd forint a személyi jövedelemadóból adódott. A költségvetés tavaly adósságszolgálatra és kamattérítésre 107,1 milliárd forintot fordított, a tervezettnél 3 milliárd forinttal kevesebbet. Ennek részben az az oka, hogy az államadósságot finanszírozó hitelek és kötvények kamata alacsonyabban alakult a számítottnál, másrészt a privatizációs bevételekből is 1,8 milliárd forintot költöttek adósság- törlesztésre. A költségvetés tavalyi hiányát a belföldi megtakarítások teljes egészében fedezték. így elegendőnek bizonyult az Országgyűlés által jóváhagyott 60 milliárd forint értékű jegybanki hitel. A költségvetés tavaly 15 milliárd forint összegű államkötvényt is kibocsátott. A kincstáijegyek állománya 50 milliárd forinttal emelkedett, s ez összesen a korábban felsoroltakkal együtt 124,7 milliárd forint finanszírozási forrást biztosított. Ebből nemcsak a hiányt tudta a költségvetés fedezni, hanem azt a 9,5 milliárd forintot is, amelyre a társadalombiztosításnak volt szüksége esedékes kiadásainak fedezésére. Az összes finanszírozási forrásból mindezen túl 1,1 milliárd forint az állami forgóalapot növelte. Akciósorozat a közterületek rendjéért A jövő héten, január 13-án hétfőn a közterületek rendje, illetve a közbiztonság javítása érdekében együttes akciósorozatot kezdenek a fővárosi önkormányzatok, a BRFK, valamint a Vám- és Pénzügyőrség dolgozóinak közreműködésével — jelentette be Szegvári Péter, a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője, hétfői sajtótájékoztatóján. Az előre meg nem határozott ideig tartó szigorú ellenőrzések során elsődlegesen az aluljárókban engedély nélkül árusítók ellen lépnek fel. A rendőrök, a közterület-felügyelők és a pénzügyőrök annak a hatályos jogszabálynak kívánnak érvényt szerezni, amelyek szerint az aluljárókban csak mozgó hírlapárusok árusíthatnak. Egyúttal vizsgálják az áruk eredetet is. A Fővárosi Önkormányzat egyidejűleg áttekinti, hogy a jövőben mely közterületre adható ki utcai — például virág — árusítási engedély. Az aluljárókban kialakult kaotikus viszonyok felszámolása mellett határozottan eljárnak a tiltott szerencsejátékot űzők és a valutázók ellen is, de tovább tart a hazánkban jogtalanul tartózkodó külföldiek kiszűrése is. Emellett az eddigieknél szigorúbban járnak el az engedély nélküli plakátragasztókkal és a szabálytalanul parkoló autósokkal szemben is. Közülük a kirívóan durva szabálysértők gépkocsijait elszállítja a BRFK újonnan alakult szállítási irodája. A XV. kerületi Ifjúgárda útra viszik majd a rendszám nélküli, elhagyott roncskocsikat, s emellett — a biztosítókkal történt megállapodás alapján — a különböző közlekedési balesetekben megsérült kocsik elszállításában és megőrzésében is közreműködnek majd az új szervezet dolgozói. Fontos hír lehet az autósok számára, hogy a BRFK illetékesei az első két alkalommal még csupán a szállítási dijat kérik az autósoktól, a harmadik esetben viszont már feljelentést is tesznek. Miről ismerni fel a szerelmes not? A Cosmopolitan című női magazin szerint a következő apró jelekből vehetjük észre, hogy barátnőnk, feleségünk, munkatársnőnk szerelmes. Smink'. Munka után azonnal hazarohan, hogy felújítsa sminkjét. Órákat tölt el azzal, hogy minél természetesebben nézzen ki. Öltözködés: Fogalma sincs, mit vegyen föl. Új dolgokat vásárol, mert semmivel sincs megelégedve, amiket pedig mind ez idáig szívesen hordott. Cigaretta: Arra vár, hogy Ő adjon tüzet neki. Egyedül inkább nem gyújt rá. Család: Anyját hirtelen kibírhatatlannak találja, inkább apjával próbálja megértetni magát. Barátnők: Dicsekedni akar új barátjával, kíváncsi arra, milyennek találják a barátnői a kiválasztottakat. Ha véletlenül épp becsönget, nem nyit ajtót. A jándékok: A Tőle kapott ajándékot olyan helyre teszi a lakásban, hogy aki belép, azonnal észrevegye. Szabadság: Nem utazik el, ha Ő nem veszi ki ugyanakkor a szabadságát. Telefon: Órákig ül a telefon mellett. Ha viszont csörög, nem veszi fel. Fénykép: Mindenkinek mutogatja barátja fényképét, és azt hajtogatja, hogy a valóságban sokkal jobban néz ki. A férfiről készült ósz- szes fotót látni akarja. Ebéd: Nincs étvágya és fantáziája sem, előfordul, hogy egy hét alatt kétszer is ugyanazt főzi. Ferenczy-Europress
