Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-03 / 2. szám
TARNABODI FEJLESZTÉSEK — NEMRÉGIBEN BÉRBE ADTÁK A HÚSBOLTOT (13. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. JANUÁR 3. PÉNTEK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IH. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Tv _ r Extra Jövő heti rádió- és tv-műsor mai számunkban, 16 oldalon! Jugoszlávia: Ma lég életbe a 15. tűzszünet Ma délben lép életbe a sorrendben 15. tűzszünet Jugoszláviában. Ezt Alija Izetbegovic, Bosznia- Hercegovina elnöke jelentette be Szarajevóban, miután tárgyalt Cyrus Vance-szel, az ENSZ-főtit- kár különmegbízottjával. A legújabb tűzszüneti megállapodásról a szövetségi és a horvát hadsereg képviselői folytattak megbeszélést a boszniai fővárosban. A szarajevói sajtóértekezleten Cyrus Vance annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Boszniában sikerül elkerülni a polgárháborút. A Vance- terv értelmében, amelyet minden szemben álló fél elfogadott, mintegy tízezer kéksisakost telepítenének a válságövezetekbe. (MTI) Áremelések Január 2-ától megdrágult számos fogyasztási cikk. Ezzel kapcsolatban az MTI érdeklődésére a Sugár Csemege-Meinl áruházának igazgatója, Csipák Antal elmondta: főként a vegyi árukért kell többet fizetni, mert a Caola gyár megemelte árait, így például a BIP öblítő 31,30 helyett 40 forintba kerül, az 500 grammos mosókrémet pedig 69 helyett 83 forintért árulják. Megdrágultak az Ultra mosóporok, egyes habfürdők, szappanok, fogkrémek, samponok és hajlakkok is. Az áremeles több száz kozmetikai és háztartási terméket érint. Ezenkívül néhány százalékkal többet kell fizetni például a Szobi szörpökért. Egyes tokaji borok viszont jelentős mértékben, 40-50 százalékkal drágultak. Hamarosan újabb áremelések is varhatók, miután megszűnt a tej és a vaj fogyasztói ártámogatása. Egyelőre azonban nem ismeretes, hogy a tejipar milyen mértékben növeli a tej és a tejtermékek árait. Járnak-e majd Pepsi-Colás Mitsubishik a Mátraalján...? Befuccsolt a palackozás Gyöngyösön A Fővárosi Ásványvíz- és Jégipari Vállalat gyöngyösi gyáregységéről az utóbbi hetekben „legendák” keringenek. Ä mátraalji kis üzemről az a szóbeszéd járja, hogy bezárták, megszüntették a termelést, „szélnek” engedték dolgozóikat. Egyszóval befuccsolt az üdítőital-palackozás Gyöngyösön. Természetesen utánajártunk e témának is, hiszen több mint két évtizede töltenek különböző üdítőitalféleségeket e kis gyáregységben, és még nem is olyan rég azt is tervezgették, hogy korszerű palackozóüzemet építenek a Mátraalján. Á Hírlap kérdéseire Dudás Ferenc kirendeltségvezető válaszolt. Vadászgépek „reperálására” Várhatóan mintegy 15-20 MÍG 21-es vadászgép elektromos rendszerét újítják fel abból az 1,1 milliárd forintból, amelyet pótlólagosan szavazott meg az Országgyűlés a honvédelmi költségvetés javára. A vadászgépekben jelenleg mintegy 25 éve kifejlesztett elavult berendezések működnek. Csúcsforgalom a határokon Mától ismét csúcsforgalom lesz a határállomásokon, miután visszatérnek a nyugat-európai országokba főként a török és a jugoszláv vendégmunkások. A határőrség mintegy 300-400 ezer tranzitutassal számol. Érkezésük mától várható a jugoszláv és a román határszakaszon, s délutántól főként pedig szombattól óriási forgalom lesz kifelé a nyugati határállomásokon. Elkelt a gyomai „Kner” Gyomaendrődön az év első munkanapján, tegnap munkásgyűlésen mutatkoztak be a Kner Nyomda új tulajdonosai, a nyolc kiadói üzletember. A „Gyomai Kner Nyomda Kft.” részvényeiből harmincnyolc dolgozó is vásárolt. A gyomai officina egyébként azzal a kikötéssel kelt el, hogy mivel e nyomda nemzeti művelődéstörténeti érték is, az itteni hagyományosan míves könyvnyomtatást az új tulajdonosok nem szüntethetik meg. — A látottak szerint nem hagytak fel az üzemeléssel. Most bezártak, vagy sem? — Erre azt tudom válaszolni: nem zártunk be, sőt, minden eddiginél nagyobb forgalmat bonyolítunk. — Akkor mi az alapja a szóbeszédnek, hiszen — mint tudjuk — nem zörög a haraszt... — Gondolom, onnét indult, hogy 1991. december 31-ével visszaadtuk az Erdei Termék Vállalatnak a Damjanich út 6. szám alatti — jelenlegi — telepet. A jövőben mint kereskedelmi ki- rendeltség működünk tovább a Damjanic út 36. szám alatt. Ez 500 méterre van pontosan a jelenlegi üzemünktől, a likőripari vállalattal szemben, a valamikori ÉPFU- telephelyen. Arról van tehát szó, hogy megszüntettük az összértékesítés mindössze 15 százalékát adó, korszerűtlen termelőüzemet, és helyette a budapesti üzemekben gyártott, kiváló minőségű és palackozású üdítőitalokat biztosítunk fogyasztóinknak. Semmi többről nincs tehát szó, csak arról, hogy itt megszűnt a termelés, és ezt a telepet átadjuk... (Folytatás a 3. oldalon) Kiutasított külföldiek lázadása A rendőrség a jövőben csak nagyon kivételes esetben ad ki külföldieknek tartózkodási engedélyt, illetve engedélyezi a tartózkodás meghosszabbítását — közölte tegnap Suha György rendőrségi szóvivő, hozzátéve, hogy becslések szerint mintegy 40-45 ezren tartózkodnak engedély nélkül Magyarországon. Elmondta, hogy az engedély nélkül hazánkban tartózkodó külföldieket egy Kerepestarcsán kialakított táborban gyűjtik össze, ahonnan a határig viszik őket, hogy bizonyosak legyenek távozásukban. A kiutasított külföldiek egy része a napokban egyébként fellázadt a táborban, s ezért a Rendőri Ezredet kellett kivezényelni a rend helyre- állítása érdekében. Nincs csődben az MTV Minden ellenkező híreszteléssel szemben nincs csődben a Magyar Televízió, sőt adósság nélkül zárta az 1991-es esztendőt — hangoztatta Hankiss Elemér tegnap a sajtó képviselői előtt. Hozzátette: nem mint a televízió elnöke, hanem mint állampolgár érzi úgy: a Parlament hibásan döntött akkor, amikor a televízió idei költségvetéséből 1 milliárd forint zárolására szavazott. A műsorkészítésre fordítható összeg egyharmadáról van szó. Ilyen körülmények között lényegesen kevesebb pénz jut a költségesebb, magas művészi értéket hordozó, magyar tv-műsorok elkészítésére. A pénzszűke az olcsó, kommersz, külföldi szórakoztató filmek nagyobb számú bemutatására kényszerítheti majd a televíziót — magyarázta az elnök. Hankiss kitért rá, hogy a létszám csökkentésével nem lehetne jelentősen javítani a televízió gazdálkodásán, hiszen a tv évi bértömege 1 milliárd forint. Elismerte viszont, hogy a Magyar Televízióban néhány tucat ember valóban kiemelkedően magas jövedelmet élvez, de — tette hozzá — „a tévés sztárok a világ összes televíziójában kiugró gázsit kapnak”. (MTI) Félmillió forint támogatás szabadulóknak Hatvanöt börtönből szabaduló személy — összesen 475 ezer forint támogatást — kapott az év utolsó napjaiban „A szabadság- vesztésből szabadultak társadalmi beilleszkedését támogató” alapítványtól. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által szervezett alapítvány kuratóriumának tájékoztatása szerint decemberben 105 segélykérelmet bíráltak el. Az alapítvány — a rendelkezésre álló viszonylag szerény pénzügyi lehetőségéből — a legrászorultabbaknak 5, illetve 10 ezer forint segélyt adott. A kuratórium tagjainak tapasztalatai szerint a börtönökből szabadulok között egyre több a hajléktalan, a teljes létbizonytalanságba kerülő személy. Az alapítvány a segélyeken túl 100 ezer forintot utalt át a Magyar Evangéliumi Börtönmisszi- ónak. (MT!) A MÓL nem „nyel le” egy forintot Ma közlik a benzin árát Egyelőre nem tudni, hogy a számítások alapján végül is pontosan milyen árai lesznek január 6-ától a különféle motorbenzineknek. Legkorábban ma teszi azt közzé a MÓL Rt. A cég illetékese határozottan cáfolta azt, hogy pontosan egy forintot „nyel le” a MÓL. A Magyar Közlöny 91/150., december 31-én megjelent száma már tartalmazza az üzemanyagok új fogyasztási adóit. Ennek alapján nem az előzetesen ismert 4, hanem 5 forint 10 fillérrel lesz magasabb a fogyasztási adó mértéke. Ez azt jelenti, hogy az ólom- tartalmú benzinek esetében a fogyasztási adó 33 forint 20 fillérről 38 forint 30 fillérre nő április 30-áig. Május 1-jétől a fogyasztási adó tovább emelkedik, literenként 42,40 forintra. Az ólmozatlan benzin adója 30 forintról 33 forint 60 fillérre nő az első lépcsőben, és literenként 37 forint 50 fillérre május 1-jétől. A gáz- és a tüzelőolaj fogyasztási adója 19 forint 40 fillérre nő április végéig, május elejétől pedig 20 forint 40 fillér lesz. A MÓL illetékese közölte: a kedvező világpiaci árak miatt valóban számításokat végeznek arról, hogy a cég a megemelt adóból mennyit képes kompenzálni. Hirtelen történt minden, egy nagy robaj, felcsaptak a lángok, füst és korom mindenütt. Vijjognak a tűzoltóautók, megkezdődik a mentés... Tegnap délelőtt lakástűz volt az egri Csebokszári-lakóte- lepen, az elrémisztő „látképről” adunk helyszíni tudósítást a 2. oldalon. (Fotó: Szántó György) 1992-ben érjük el a mélypontot? Ez még nem lesz a kibontakozás éve Üj év — új elképzelésekkel kezdték az évet 1992 első munkanapján. Tegnap szőkébb hazánk néhány üzeménél, vállalatánál, szövetkezetében és vállalkozójánál érdeklődtünk helyzetükről, jövőjükről. Annyi bizonyos, nem lesz könnyű, nagyon sok erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy eredményeket érhessenek majd el. A véleményekből adunk közre most egy csokorravalót. Az új esztendő első munkanapjának hajnalán is dolgoztak az Agria Volán telepén — úgy mint máskor — a szolgálatba érkezők. Nem volt semmi különösebb fennakadás, a kemény tél ellenére is időben elindultak a helyi, illetve a távolsági járatok a reggeli órákban. — Az emberekért, az utasokért vagyunk — mondta Füle István igazgató. — Azt hiszem, ez ebben az esztendőben még nagyobb hangsúlyt kap. Igyekszünk elkövetni mindent a pontosságért, a menetidő betartásáért, hogy kevesebb panaszt kapjunk. Nálunk 1991 az átalakulás éve volt. Tulajdonképpen az áru- szállítás társasági formában valósult meg, és most január 1-jétől a nemzetközi szállítás is kft-vé alakult. A személyforgalom viszont állami irányítás alatt marad 1992-ben is. Nem panaszkodhatunk, hiszen nehézségeink ellenére eleget tettünk az állam, illetve a dolgozóink iránti kötelezettségeinknek. — Értesülésünk szerint az idén lesznek új szolgáltatásaik... — Valóban így tervezzük, mivel a lakosságnak és a közületek- nek is végzünk járműjavítást, tehát vállalkozunk. Különböző cégeknek felújítunk autóbuszokat, és műszaki vizsgára előkészítjük azokat. Tovább erősítjük kapcsolatunkat a csehszlovák Liaz autógyárral, amelynek alkatrészeit már tavaly óta árusítjuk egri mintatermünkben. — Várható, hogy emelik a viteldíjakat? — Erre február 1-jétől sor kerül, mivel központi áremelésről van szó a távolsági autóbuszjáratok esetében. A viteldíjat átlagosan 30 százalékkal emeljük. A helyi járatok tarifája is változik. Erre az energiahordozók költségeinek emelése és az aktuális autóbuszvásárlások szükségessége kényszerít bennünket. Már tavaly meg kellett volna lépnünk, de akkor nem sikerült. Ezért a megyeszékhely önkormányzatának elküldtük erre vonatkozó elképzelésünket. Kétféle tervezet szerepel. Az egyik 42, a másik 32 százalékos viteldíjemelést tartalmaz. Az önkormányzatnak januárban dönteni kell arról, hogy melyik lép majd életbe. Az új esztendő első napján is teljes volt a műszak a Mátravidé- ki Cukorgyárak hatvani gyárában. A kampány befejezéséhez közelednek, de a legnagyobb gondot az okozza, hogy a rendkívüli időjárás miatt csak szakaszosan érkezik a répa feldolgozásra. Az őszi esőzés után a kemény fagyok is megakadályozták a szedést. (Folytatás a 3. oldalon) Helgát leánykereskedők rabolták el? Néhány nappal ezelőtt Farkas Imre telefonszámok közreadását kérte az MTI-től azzal a céllal, hogy ezeknek a számoknak tárcsázásával bárki meghallgathassa a zsaroló hangját. A fél évvel ezelőtt elrabolt szegedi Farkas Helga szülei abban reménykedtek, hogy valaki felismeri a hangot, és talán segít megtalálni Helgát. A számokat azóta igen sokan hívták, de egyéb fejleményről az apa nem tudott beszámolni, viszont ezúttal eltűnt fiatal lányok szüleihez fordul. Az MTI munkatársának elmondta, hogy nyomozása során Az apa újabb akciója tudomására jutott: nemcsak az ő lánya tűnt el. Sok szülő hiába várja vissza 16-18 éves lányát. Nem véletlen, hogy éppen Szegeden rabolták el Helgát — állítja az apa —, hiszen ez a város Európa Bangkokja, virágzik a leánykereskedelem. Maffiák csalnak, rabolnak el lányokat, egy ideig fogva tartják, megtörik őket, majd vagy a nagyvárosi éjszakában foglalkoztatják, vagy külföldre eladják a szerencsétleneket. Farkas Imre azt kéri az eltűnt lányok szüleitől, hívják fel őt, s mondják el, jelentkezett-e zsaroló, esetleg suttogó hangon. Hasonló kéréssel fordul mindenkihez, aki munkája során kapcsolatba került telefonáló zsarolóval erőszakkal fogva tartott, vagy dolgoztatott lányok ügyében. Ettől az újabb akciótól azt várja az apa, hogy rábukkannak néhány, leánykereskedelemmel foglalkozó bandára. Köztük talán arra is, amelyik Helgát rabolta el. Nem tartja ugyanis kizártnak Farkas Imre, hogy a lányát is eladták. A Farkas család telefonszáma: 62/22-005, 62/23-624, illetve 62/51-433.
