Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-27 / 22. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. január 27., hétfő Üdvözlő távirat Az Indiai Köztársaság nemze­ti ünnepe alkalmából tegnap Göncz Árpád köztársasági el­nök, Antall József miniszterel­nök és Jeszenszky Géza külügy­miniszter táviratban köszöntötte partnerét, Ramaswami Venkata- raman elnököt, Narasimha Rao miniszterelnököt és Madhavsinh Solanki külügyminisztert. Olaszok a fajgyűlölet ellen Nagyméretű tüntetés zajlott le szombaton Milánóban, amelyen a fajgyűlölet ellen tiltakozott a rendőrök szerint mintegy 100 ezer, a szervezők szerint közel 200 ezer résztvevő. A tüntetés több mint két órán át tartott Olaszország gazdasági központ­jában. A megmozduláson egye­bek mellett részt vett az olasz sportügyi miniszter, Milánó pol­gármestere és az Európa Parla­ment olasz alelnöke is. Az olasz megmozdulás szomorú apropó­ját valószínűleg egy bűneset szol­gáltatta: közel hűsz bőrfejű tá­madott rá a hét elején két külföl­dire Róma egyik terén, és kések­kel megsebesítették őket. Leértékelték a dinárt A jugoszláv szövetségi kor­mány ügy döntött, hogy vasár­naptól ötszáz százalékkal leérté­kelik a dinárt. Eddig egy márka 13 dinárt ért, míg mostantól egy márka már 65 dinárral egyenér­tékű. A német márkáért az el­múlt napokban 80-100 dinárt is megadtak a feketepiacon. Li Peng Európában Délnyugat-európai körútra indult vasárnap Pekingből Li Peng kínai kormányfő. Február 6-ig tartó körútját megszakítva január 31-re New Yorkba utazik, hogy az ENSZ székhelyén részt vegyen a Biztonsági Tanács tag­államainak tervezett csúcsérte­kezletén. Ott a tervek szerint kü- lönmegbeszélést is folytat George Bush amerikai elnökkel, s valószínűleg létrejön egy-egy különtalálkozója Borisz Jelcin orosz elnökkel, John Major brit és Mijadzava Kiicsi japán kor­mányfővel is. Délnyugat-euró­pai kőrútján a kínai kormányfő Olaszországba, Svájcba, Portu­gáliába és Spanyolországba láto­gat el. Jelcin megnyugtatta az amerikaiakat Változik az orosz katonai doktrína A szovjet atomrakéták többé nem irányulnak majd amerikai nagyvárosokra — jelentette be az amerikai ABC TV-4 hálózatnak adott nyilatkozatában Borisz Jelcin. Jelcin kijelentette, hogy Oroszország meg kívánja változ­tatni katonai doktrínáját, és ha­dászati atomrakétái nem fognak amerikai nagyvárosokra irányul­ni. Erről már korábban tájékoz­tatta George Bush amerikai el­nököt, tette hozzá. Az ismételt amerikai leszere­lési intézkedések, s azok viszon­zása a Független Államok Kö­zössége részéről előtérben áll majd Bush és Jelcin február 1-jei találkozóján Camp Davidben, az elnöki üdülőben. Jelcin az ENSZ Biztonsági Tanácsának csúcstalálkozójára érkezik az Egyesült Államokba. Németek Kelet-Eurőpában Helmut Kohl német kancellár megerősítette kormányának azt a célját, hogy a kelet-európai or­szágokban élő németeket nem óhajtja áttelepülésre ösztönözni, hanem jelenlegi lakóhelyükön kíván nekik segíteni. „Értelme annak van, hogy az embereknek ott segítsünk, ahol a gyökereik vannak” — közölte Kohl a Stutt­garter Zeitung „Sonntag Aktu­ell” című melléklete számára adott nyilatkozatában. Ezzel összefüggésben a kor­mányfő megemlítette, hogy a Magyarországgal februárban aláírandó alapszerződés lehető­séget biztosít a helyi németek tá­mogatására. Kohl elégedetlensé­gének adott hangot a Romániá­ban élő németek körülményei miatt, mondván: a Ceausescu- rendszer bukása után helyze­tük nem javult a remélt mérték­ben. (MTI) Folyik a munka a szavazókörzetben (Fotó: Perl Márton) Időközi választást tartottak Izraeli tűzpárbaj tegnap Petőfibányán Ismeretlen fegyveresek tá­madtak meg vasárnap hajnalban egy izraeli járőrt Libanon déli ré­szén. Az akcióban egy izraeli ka­tona életét vesztette, egy további pedig megsebesült. Az izraeli egység tüzet nyitott a támadók­ra, akik feltehetően a Hizbollah Irán-párti szervezet fegyveresei voltak. Izrael 1985 óta tart mint­egy ezer katonája és a hozzá hű, mintegy 3 ezer fős úgynevezett dél-libanoni hadsereg révén el­lenőrzése alatt egy 15 kilométer széles sávot Libanon déli részén, s ezt biztonsági övezetnek hasz­nálja az Izrael elleni támadások megakadályozására. (Folytatás az 1. oldalról) — Eddig körülbelül százhat- vanan jöttek el, s ha azt vesszük, hogy ebben a körzetben ezeröt­venkettő a szavazásra jogosultak száma, ez igazán jó arány. De ed­dig is jellemző volt Petőfibányá- ra, hogy aktívak az emberek. Én már negyvenhárom éve csiná- lpm, megvan a tapasztalatom. Úgy saccolom, meglesz a negy­ven százalék — mondja Lövey János. Egy középkorú férfival a mű­velődési ház előtt váltunk né­hány szót: — Ha a véleményemre kíván­csi, csak azt tudom mondani, hogy a régi polgármesterünknek nem kellett volna lemondania — halljuk Nagy Lászlótól. — Hal­lottam ezt-azt, miért történt, de hát nem jó a szóbeszédre adni... Ismerem mind a hét jelöltet, de az a kettő, aki bedobta a szóróla­pot a postaládámba, nem nyeri meg a tetszésemet. Remélem, az nyer, akire szavazok. Az iskola előtt találkoztunk Gálái Józsefnével\ — Nekem semmi kifogásom nem volt az előző polgármester ellen sem, valami belső ügy lehe­tett az oka, hogy lemondott. De ha nem akarja vállalni, nem lehet rá számítani. Remélem, csak ki tudjuk a legmegfelelőbbet vá­lasztani a jelöltek közül. Bár az ország mostani helyzetéből ítél­ve olyan nagy dolgokat nemigen tud majd tenni. Mindenesetre, aki nem közömbös, csak eljön szavazni. A 3-as számú szavazókörzet számlálóbizottságának elnöké­től, Martinkovics Sándornétól megtudtuk, hogy bár errefelé sok az idős ember, mégis délelőtt tíz után már mintegy kétszázhat­vanán leadták a voksukat. A ki­függesztett tájékoztató mellett mindenkinek elmondják az ér­vényes szavazás tudnivalóit, a bi­zottságba a különböző pártok is delegáltak képviselőt — ők is se­gítenek. A meredek utcán fölfelé ka­paszkodva egy idős néni morgo­lódik amiatt, hogy igazán föl­szórhatták volna az utat, mert­hogy igencsak csúszik. Aztán ha nem sikerül az első forduló, majd jöhetnek újra. Bár Bún Elemér­nek, a körzet szavazatszámláló bizottsága elnökének más a véle­ménye: — Úgy néz ki, hogy érvényes lesz a szavazás. Még nincs dél, és a polgárok egyharmada már le­szavazott itt. Pedig ilyenkor még az ebédfőzéssel vannak elfoglal­va, úgy egy-két óra tájban biztos, hogy többen jönnek. Az ezekben az utcákban élők hetven százalé­ka idős ember, ahhoz képest elég frissek voltak. Németh Dénes már a nyolc- vankettedik évét tapossa: — Engemet elnyomtak a ko­rábbi időben. Most meg mit lá­tok? Azt, hogy vannak ajelöltek között, akik elnyomók voltak. Ilyen-olyan hibája mindenkinek van, de azt most sem szabad kiki­áltani. Azért eljöttünk a mamá­val, szavazunk. Most már maga is menjen haza, kedves, elvégre vasárnap van! Mikes Márta Megfilmesítik Chaplin életét A kelet-londoni nyomorult gyermeknek, Charlie Chaplinnek, aki­ből korunk egyik legnagyobb filmszínésze lett, nem mindennapi éle­tét filmre viszik. A forgatás már folyik Angliában. A filmet Sir Ri­chard Attenborough, a világsikert elért Gandhi-füm alkotója rendezi. A valamivel több mint kétórás filmet a tervek szerint 1992. novem­berben vagy decemberben mutatják be a mozikban. Sir Richard az elmúlt héten ismertette a sajtóval a „Charlie” című filmet, amelynek főszerepét Robert Downey alakítja, aki szintén je­len volt a sajtóértekezleten. A történet kezdetén Chaplin a Viktória királynő korabeli London szegény gyermekeinek egyike (a szerepet az angol Hugh Downer ala­kítja), a történet befejezésekor, 1972-ben pedig Hollywood meghaj­lik a 83 éves színész és filmcézár előtt, aki 20 évi száműzetés után visz- szatért az Egyesült Államokba. Kazahsztán a slágerlistán Szürke köztársaságból: körülrajongott atomhatalom A Közép-Ázsia kapujában elterülő Kazahsztán a szovjet birodalom felbomlásával egy szürke, sivatagi köztársaságból körülrajongott rakéta- és atomhatalommá vált, amely közel áll ahhoz, hogy akár Pa­kisztán helyett az „iszlám atombomba” első igazi tulajdonosa legyen. Alma-Ata kelet-nyugati körül­udvarlása egyre meglepőbb formákat ölt. A Kazah Köztársaság, amely­nek nevéből csak 1991. decem­ber 10-én hagyták ki a „szovjet” és „szocialista” jelzőket, decem­ber 16-án — a szovjet tagköztár­saságok között utolsó előttinek — nyilvánította ki függetlensé­gét. Az ország első embere a Le Monde jellemzése szerint egy „felvilágosult autokrata”, Nur- szultan Nazarbajev, aki 1989- ben került a köztársasági kom­munista párt élére, és az 1991. december 1-jei elnökválasztáson majdnem 99 százalékot kapott. A reformkommunista Nazarba­jev radikálisabbnak bizonyult Gorbacsovnál, de nem követte Borisz Jelcin szélsőségeit, neki köszönhető, hogy Alma-Ata a Független Államok Közösségé­nek egyik gazdasági integrációs központja lett. Kazahsztánban az oroszok, az ukránok, a németek és a többi nemzetiség a lakosság felét al­kotja. Több mint két és fél millió négyzetkilométeren ma már 17 millió ember él, s az évi népsza­porulat 12 százalék. A köztársa­ságnak 1500 kilométeres közös határa van Kínával, a Kaszpi- tengeri szomszédja Irán, egyéb­ként délről türkmén, üzbég, ta- dzsik és kirgiz, északról nagy orosz földek ölelik. Az egykori Szovjetunió hadá­szati fegyvereihez szerelhető nukleáris és termonukleáris rob­banótöltetek 85 százaléka Oroszország területén van, de Kazahsztán két rakétatámasz­pontja — Gyerzsavinszk és San- giz-tobe „ad szállást” 104 darab RSZ-20-as interkontinentális ballisztikus rakétának (IBR) és legalább 1600 robbanótóltetnek. Ezek ugyanazok az SS-18-as „nehézrakéták”, amelyeket a Nyugat a „legdestabilizálóbbak- nak” minősített, képesek lévén kiiktatni az amerikai szárazföldi IBR-ek túlnyomó többségét. A SIPRI-összeállításokban Ka­zahsztán atomarzenálja megha­ladja Franciaország, Nagy-Bri- tannia és Kína együttes ilyen fegyverkészletét. Nurszultan Nazarbajev veze­tésével elismerten határozott, ugyanakkor kiegyensúlyozott jelleget ölt Alma-Ata katonapo­litikája. Az elnök vezette Ka­zahsztáni Védelmi Tanács január 11-i első ülésén 2500 fős Köztár­sasági Gárda és reguláris katonai alakulatok felállítását határozta el, miközben a köztársaság terü­letén állomásozó volt szovjet hadosztályokat Kazahsztán és az államközösség közös felügyelete alá helyezte. Saposnyikov repülőmarsallal folytatott tárgyalásain Nazarba­jev a Független Államok Közös­ségének egységes fegyveres erői­ért szállt síkra, külön kiemelve, hogy a hadászati rendeltetésű erőknek változatlanul egységes irányítás alatt kell állniuk. A ka­zah elnök ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy a köztársaság terü­letén levő atomfegyverek ott ma­radnak (azokat nem viszik át Oroszországba), mindazonáltal a köztársaság kiveszi részét az ér­vényes atomleszerelési megálla­podások végrehajtásából. Alma- Ata egyébként aktívan munkál­kodik egy (posztszovjet) közép­ázsiai közös védelmi politika ki­alakításán. Nurszultan Nazarbajev a ma­ga módján harcol az atomfegy­vermentes világért, azaz saját atomfegyvereivel is segít kiesz­közölni az ilyen irányú fejlődést. Amikor Baker amerikai külügyi miniszter Alma-Atában járt, a kazah elnöktől azt hallotta, hogy Kazahsztán Oroszországtól teszi függővé saját atomleszerelését, ami viszont az amerikai atomle­szerelés függvénye. Az alma-atai vezetés nem idegenkedik Izrael atomfegyverkezési ambícióinak ellensúlyozásától sem, együtt­működési készséggel keresi a Pa­kisztánnal szembenálló India ba­rátságát, miközben rokonszen- véről biztosítja az arab és iszlám világot, amellyel nyíltan közös­séget vállal. E közösség hátterében persze ott van, hogy Kazahsztán urán­termelése nagyjából ugyanany- nyi, mint Oroszországé vagy Tá­dzsikisztáné. Nem titok, hogy e három köztársaság adta az egy­kori Szovjetunió urántermelésé­nek 90 százalékát. Jelcin és Na­zarbajev a napokban szinte egy­szerre hirdette meg uránexport­offenzíváját, milliárdos valuta- bevételt remélve ettől az „üz­letágtól”. Aligha lehet Kazahsztán kap­csán említetlenül hagyni olyan űrrepülőtereket, mint Bajkonur vagy Tyuratam. A rakétatechni­ka hadászati vonatkozásai, az űr­hajózással, az űrkutatással, a kozmikus védelemmel való kap­csolódásai különös súlyt adnak annak a kérdésnek, hogy a Ka­zah Köztársaság területén mi az, ami Alma-Atáé, és mi az, ami még mindig Moszkváé. Nazar­bajev nem szeretne saját földjén konfliktust látni a katonai-ipari és a tudományos-kozmikus komplexumok között, különö­sen, ha mindennek nukleáris ve- tületei is lehetnek. Az atomesz­közök és hordozóeszközeik föld­rajzi közelsége óvatosságra int és felelősséget követel, méghozzá világméretekben. Kazahsztán szinte hetek alatt önálló rakéta- és atomhatalom­má serdült, és a köztársaságban a nukleáris gondok — nemkülön­ben ambíciók — mindennapos témává váltak. E hatalmas régi­új országban a „hagyományos fegyverzetről” és a hagyomá­nyos partnerekről ezen a télen leginkább a sok ezer vérszomjas kóbor farkas kapcsán beszélnek. Kazahsztán tehetetlen a ragado­zókkal szemben: Ogyesszától tonnaszám rendelt lőfegyvereket és lőszert, de a szállítmányokat útközben más célra használták fel. A ragadozók pedig éhesek, és szívesen engednek a szétmar- cangolási ideológiának. Fémfelületek HOMOKFÚVÁSOS tisztítása, homocjenizálása. Üvegek HOMOKFÚVÁSOS mattítása kis és nagy tételben, mérettől függetlenül. Makiár, József A. 96. s Tel.: 36/57-217 J Automatikusan már nem vonható le az adóalapból Változnak az alapítványi befizetések elszámolási feltételei Az 1992. évi adótörvények alapján változik az alapítványi célra befizetett összegek elszá­molhatóságának feltételrendsze­re. Az eddigi gyakorlat szerint az alapítványi célra történő befize­téseket automatikusan le lehetett vonni az adóalapból, 1992. már­cius 15-től azonban ez nem vo­natkozik minden alapítványra, csak azokra, amelyek megszer­zik ehhez az APEH engedélyét. Az ezzel kapcsolatos eljárásról tájékoztatta az adóhatóság illeté­kese az MTI-t. A január 1-jén már működő alapítványok február 15-ig nyújthatják be a területileg illeté­kes adóhatósághoz kérelmüket az engedély megadására. Az 1992. január 1-je után megala­kuló közérdekű alapítványok pedig a cégbírósági bejegyzésü­ket követően tehetik meg ezt. Az APEH-nek a törvény értelmé­ben 30 napja van a válaszadásra, hogy közölje az alapítvánnyal: hozzájárul-e ahhoz, hogy az ala­pítvány olyan igazolást adhasson ki, amely a részére adományozót felhatalmazza az adókedvezmé­nyek igénybevételére. Ezen iga­zolás alapján csökkenthetik a magánszemélyek összjövedel­müket a befizetett összeggel. A vállalkozások szintén csakis ilyen dokumentum alapján csök­kenthetik adózás előtti eredmé­nyüket, ha alapítványi célra pénzt adnak át. Az alapítvány­nak a kérelmében szerepeltetnie kell az alapító célokat, es nyilat­koznia kell arról, hogy az ado­mányozó által befizetett összeg­ből az adományozó sem közvet­ve, sem közvetlenül nem része­sedik, és vagyoni előnyhöz sem jut. A törvény értelmében ugyanis ha ez utóbbi körülmény fennáll, akkor az alapítvány számlájára befizetett összegek­kel szemben nem érvényesíthető az adóalap-csökkentő kedvez­mény. / Köszönetét mondunk y mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, akik drága halottunk MOLNÁR ISTVÁN temetésén részt vettek és virágaikkal fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló család fy-------------;----------------­( Megtört szívvel tudatjuk,' hogy szeretett férjem, édesapánk, apósunk, nagyapánk BÁNFFY LÁSZLÓ életének 59. évében váratlanul elhunyt. Temetése 1992. január 28-án 10 órakor az egri Dónát temetőben lesz. Előtte gyászmise. A gyászoló család

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom