Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-04-05 / 3. szám
HÍRLAP, 1992. január 4-5., szombat-vasárnap EGER ÉS KÖRZETE 5. A város kulturális életének színfoltja lehet Év elején — új helyzetben Egri beszélgetés a társadalombiztosításról Reméljük, hosszabb lesz a „takaró99... Koczka József: — Nem lesz könnyű az esztendő A kórusmuzsika iránt érdeklődő, és azt szíwel-lélekkel művelő fiatal felnőttek számára szerveznek az Ifjúsági Házban énekkart. Az űj egri kórust Bíró Imre, a bazilika orgonistája vezeti majd. Az első találkozóra január 9-én, csütörtökön este fél 7-kor váriák az énekelni vágyó „amatőröket”. Természetesen a zenei alapműveltségre és kottaolvasásra szükség van. Pro Cultura Agriae és Nívódíj Az egri önkormányzat a város kulturális és művészeti értékeit ápoló hivatásos és kiemelkedő teljesítményt nyújtó műkedvelők számára dijat alapított. Egyéni alkotók, csoportok és együttesek nyerhetik el a Pro Cultura Agriae Dijat és Nívódíjat. Az első díj annak adományozható, aki művészetével, alkotó- vagy szervezőmunkájával hozzájárul a város kulturális és művészeti értékeinek ápolásához, gazdagításához, valamint nemzetközi megismertetéséhez. A Nívódijat a város érdekében alkotó polgárnak adhatják. Yarázsceruza A gyermek-szabadidőköz- ont Varazsceruza címmel meg- irdetett előadás-sorozata 1992- ben is folytatódik. Az előadások a rajzoktatás űj útjairól szólnak. Január 9-én, csütörtökön délután 17 órakor Buka László, a debreceni Vénkerti Általános Iskola rajztanára beszél majd a „minden szülő spontaneitásról”. Á rejtélyes cím mögött egy sajátos szemléletmód rejlik, amely az archaikus kultúrák értékeinek közvetítését próbálja meg az iskolai rajzórán. Csokonaiversmondóverseny Január 8-án, szerdán délelőtt tartják Egerben a Megyei Művelődési Központban a Csokonai Vitéz Mihály vers- és prózamondó verseny megyei elöntőjét. A délelőtt 10 «kakor kezdődő találkozóra mintegy 30 fiatalt és felnőttet Várnak. A legjobbak az év áprilisában mérik össze tudásukat az országos versenyen. Mióta világ a világ, az új esztendő mindig újrakezdésre, a régi átgondolására készteti az embereket. A közélet szereplői is így vannak ezzel. Az óesztendő utolsó napjaiban határoztak a Megyei Művelődési Központ sorsa felől, ezért megkérdeztük Sebestyén János igazgatót, hogy mire számít az új esztendőben. — Már több mint egy éve bizonytalan a Megyei Művelődési Központ sorsa — válaszolta. — A megyei és Eger városi önkormányzati testiilete többször is foglalkozott az intézménnyel, melynek funkciójára, szervezeti és működési megoldására többféle elgondolást hallottunk. Ez sok gondot és bizonytalanságot okozott az épületet használóknak és az itt dolgozóknak egyaránt. — A társadalmi önszerveződés új formáinak kialakulása sok esetben ebben a házban megy végbe napjainkban is. E folyamatot segíti a nyitottság, az itt dolgozók segítő szándéka, szakmai tudása, mely találkozik a ház profiljával, az épület hangulatával, lehetőségeivel és légkörével. Az év eleji működési gondok után örültünk, hogy a két önkormányzat erre az évre biztosította a működéshez szükséges anyagi feltételeket. így meg tudtuk őrizni az itt működő művészeti, közösségi, vagyoni és — nem utolsó sorban — a szakmai értékeket. Jelenleg is 60 kisközösség — amatőr művészeti csoportok, klubok, szakkörök, tanfolyamok és egyesületek — kap otthont itt. Heti rendszerességgel több mint 3 ezren látogatják ezeket a csoportokat. Évente 150- 200 ezren vesznek részt az intézmény rendezvényein. Az MMK által fenntartott művészeti csoportok a megye településein műsoraikkal gyakran mutatkoznak be. Látogatóink közül sokan nemcsak Egerből járnak be a rendezvényekre, tanfolyamokra, szakmai továbbképzésekre, szórakoztató programokra. — Sokáig vitatták, a város és a megye képviselői miként osztozzanak az intézményen... — A Heves megyei közgyűlés döntött arról — ami a lényeg —, hogy az épület marad „tisztán művelődési célra.” Elhatározta a Megyei Művelődési Központ feladatának megyei és városi feladatra történő bontását. A megyei közgyűlés határozott. Bízunk abban, hogy Eger város ön- kormányzata továbbra is segíti a házban működő városi közösségek munkáját. Biztosítja működésük szervezeti és anyagi feltételeit. Joggal várják tőlünk, hogy tovább erősítsük az intézmény szakmai segítő munkáját, s hogy mindenekelőtt a megye településein működő 497 amatőr művészeti csoportot, 218 klubot, 162 kulturális jellegű egyesületetet támogassuk. Erősíteni kívánjuk a megyében működő több mint ezer művelődési kisközösség vezetőinek szakmai segítését bemutatók, fesztiválok és műsorcserék szervezésében való közreműködéssel és szakmai továbbképzésükkel. Hiszünk annak lehetőségében, hogy az új szervezetiformák is segíthetik a tartalmas megyei tevékenységet — mint ahogy abban is hiszünk, hogy Eger város kulturális életének továbbra is jelentős színfoltja lehet eházaz 1992-re tervezett programokkal. Hitünket erősítik azok a csoportok és egyének, akik rendszeresen részt vesznek rendezvényeinken — akiknek javaslatai formálják terveinket. Köztudott, hogy önállóvá vált a társadalombiztosítás, így megváltoztak a feladatai a Heves megyei igazgatóságnak is. Koczka József igazgató számára is az új év fordulatot jelent. Mit is vár ettől az esztendőtől? — Nagyapám válasza jut eszembe: ’’békét és jó egészséget, a többit megoldjuk. ’’Feltételezve mindezt, nem lesz könnyű 1992 a Hevesben élőknek sem. Nem állunk jól egészségügyi helyzetünkkel, kultúránkkal, egymáshoz való viszonyunkkal, toleranciánk is hiányos. Kinek-kinek mennyi a pénze, több-kevesebb van belőle. Nem rendelkezem Kupa úr optimizmusával, de az idei évtől több változást várok. A szakterületem — a társadalom- biztosítás — jelentős változásai évtizedekre meghatározhatják működését. — Milyen feltételek között tudnak dolgozni, hogyan szabályozzák működésüket? — Az elfogadott társadalom- biztosítási önkormányzati törvény már jövőre tíz fős testületben, később választások útján biztosít igazi gazdát. Remélem, hogy az 1992-es évtől — ha kisebb mértékben is — nemcsak a társadalombiztosítási járulék, hanem a vagyon hozama is fedezi a növekvő kiadásokat. — Lehet-e számítani az ellátások növekedésére? — Az ellátások látványos növekedésére mérsékeltebb infláció mellett is több évre van szükség. Az első lépésekre azonban a jelen esztendőben sor kerülhet. A profiltisztítás megteremtheti, hogy a betegbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás járulékának mértéke külön-külön legyen szabályozva, az ellátás finanszírozva — hogy az alma a körtével ne keveredjék. — Mégis, milyen új vonásai lesznek a munkának? — Azt hiszem, a betegbiztosításra hárul jövőre a klasszikus biztosítás új alapjainak lerakása, a családorvos intézményeinek szervezése, a finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési rendszer kialakítása. Első felévben a biztosítottak kézhez kapják a bizto( sftási igazolványt —■ azzal választják orvosukat. — Az egészségügyi alapellátásban és az intézményeknél a teljesítményfinanszírozás előkészítésére is sor kerülhet. A gyakorlatban a biztosítottak, illetve „betegek” érdekeinek kell megjelenniük. Jó lenne, ha a nyugellátások emelése eltérne a korábbitól, s a bérek növekedési ütemének arányában kerülne a törvénybe, amely így kedvezőbb lenne. — Több millió forint szociális jellegű ellátás terheli a társadalombiztosítási alapot. Úgy tűnik, jövőre sem lesz a kormánynak pénze, hogy „kivegye” a járulék- fizetők terhei közül ezt. — Az egyik legnagyobb gondjuk a sok tartozás. Valamilyen módon tudnak-e változtatni ezen a tendencián, elérni, hogy ne legyen több kintlevőségük? — A tavalyi évről megyénk munkáltatói több mint 800 millió forint járuléktartozást hoztak át az 1992-es évre. Az új szabályok megteremtik a jogi lehetőségét, hogy mielőbb a társadalombiztosítás számláján legyen a járulék. Csupán a jogi eszköz kevés. Az új évtől azt várom elsősorban, hogy a termelésben, a piacon legyen előrelépés, ettől függ a társadalombiztosítás szolgáltatása is. — Megnövekedtek a feladataik. Hogyan lehet eleget tenni a kívánalmaknak és elkerülni a zsúfoltságot? — A privatizáció, a vállalkozók számának növekedése miatt a vállalati kifizetőhelyekről az igénybejelentések (betegellátás, családi pótlék, stb.) az egri igazgatósághoz és a gyöngyösi kirendeltséghez helyeződnek át — tömegesen. Zsúfoltak az ügyfél- szolgálatok, a munkatársak leterheltek. Ettől az évtől azt várom, hogy Gyöngyösre több ellátás kerüljön, Egerben pedig két helyen fogadhatjuk a lakosságot. Előkészítjük a vidéki irodák működését Hatvanban, Hevesen és Pétervásárán. — Lehet-e a társadalombiztosítási munkát mindenki megelégedésére végezni? — A járulékfizetőktől az ellátást igénybevevőkig mindenkinek eltérő az érdekeltsége. A vállalkozó magasnak ítéli meg a járulékot, a nyugdíjas kevésnek a nyugdiját. Azt nem várhatom az idei évtől, hogy kevesebb legyen a befizetett járulék és jóval több az ellátás. Ázt viszont remélem, hogy azt a bizonyos „takarót” azok használják, akik »járulékot fizetik, és az valamelyest hosz- szabb is tesz... A Gajdos együttes házzá a talpalávalót az MMK egyik rendezvényén... Újra reneszánszát éti Világbanki támogatással Tánc — négy évtizeden át A Heves Megyei Táncpedagógus Munkaközösség megalakulásának 40. évfordulóját ünnepelte az elmúlt évben. Érdemes néhány adat erejéig felidézni ezt a négy évtizedet mégpedig Valkay Emil összegzése alapján. 1951 áprilisában a Népművelési Minisztérium rendeletet hozott a magántánciskolák megszüntetéséről, és egy úgynevezett alkalmassági vizsgán mérte fel, hogy a továbbiakban kik taníthatnak, vagyis kik foglalkozhatnak társastáncoktatással. Ennek megfelelően Budapest területén 14 munkaközösség, megyénként pedig egy-egy munkaközösség jött létre. 1951 szeptemberében alakult meg Heves megyében is a Táncpedagógusok Megyei Munkaközössége, ennek székhelye pedig Eger lett. A megyei munkaközösség megalakulása után a tagok területileg felosztották a megyét egymás között, lehetőleg figyelembe véve azt, hogy egy-egy városban, vagy községben ki és mióta tanított már. A társastáncoktatás mellett egészen 1956 végéig egyesek igen intenzíven foglalkoztak népitáncoktatással is, egészen addig, amíg ezen csoportok fel nem oszlottak. A táncoktatást a megyei munkaközösség tagjai minden esetben összekötötték azzal, hogy a tanfolyam növendékeit nemcsak táncra, hanem illemre és a társas együttélés szabályaira tanították. A gyakorlat és tapasztalat az volt az elmúlt 40 év során, hogy Eger, Hatvan és Gyöngyös városokban minden évben lehetett diákok és felnőttek részére tanfolyamot indítani, de egyes községekben csak két évenként. A tanfolyamokat zömmel a községi vagy városi művelődési házakban tartották, de néha — az igazgatók engedélyével — az iskolákban. Az oktatást zömmel szombaton és vasárnap tartották. 1980-ban — Begovits Emil György megyei elnök elhalálozása után — az elnöki tisztséget Valkay Emil Károly addigi megyei titkár vette át. A tánc- és illemtanoktatás újból reneszánszát éli. Igaz, nem úgy és nem azt tanítják már, ahogy negyven évvel ezelőtt. Változatos formákban és helyszíneken zajlik a táncoktatás Egerben is. A néptánc, a jazz- balett, az akrobatikus tánc és a pantomim hívei is találnak tanulási lehetőséget. A szervezeti keretek pedig épp átalakulóban vannak. Az üzleti élet és a vállalkozások iskolája Napjainkra egyre jobban előtérbe kerül a gazdasági szakképzés az állami és a magánszférában, az üzleti életben mindinkább szükség van és lesz a jól felkészített, a piac- gazdaság „labirintusaiban” eligazodni tudó szakemberre. A közelmúltban e cél érdekében — mint arról már hírt adtunk — világbanki támogatással megkezdődött az Egri Közgazdasági Szakközépiskolában a géppark korszerűsítése, a műszaki infrastruktúra felújítása. Az iskolafejlesztés koncepciójáról kérdeztük Pócsik Dénesné igazgatót. — Ennek az új típusú fejlesztési koncepciónak a célja, hogy a nemzeti alapkövetelménynek megfelelően segítse az általános műveltség színvonalának emelését, tegye lehetővé az új közoktatási törvénytervezet által körvonalazott feladatok megvalósítását — tájékoztatott az igazgatónő. — Konkrétan melyek ezek a teendők? — Elsődleges feladatunk, hogy segítsük elő a szakirányú egyetemen vagy főiskolán való továbbtanulást, az aktuális munkaerőpiaci igények szerinti tanfolyami képzésbe való bekapcsolódást, valamint a felső-szakiskolai tanulmányok folytatását a felsőfokú szakképesítésért. Terveink szerint a felsőfokú szakképesítés megszerzése az úgynevezett „5 éves kurzusrendszerben folyna”, amely 1993-tól — a közoktatási törvény elfogadása után — iskolarendszerű, felsőfokú szakmai végzettséget biztosítana. — Miként formálódott ez az elképzelés? — Ezt az oktatási konstrukciót kezdetben az általános iskolai — hatosztályos—képzésből indítottuk volna, de az oktatási törvény adta új lehetőség (a nyugat-európai és az amerikai képzési „minták” alapján) a „felfelé való nyitást” tette lehetővé. Az új iskolatípusban fokozatosan mód lesz arra, hogy növeljük a képzés időtartamát: egy hatosztályos felső-szakiskolai végzettség megszerzését a régi felső-kereskedelmi iskola hagyományainak korszerűsítésével és továbbfejlesztésével kívánjuk megvalósítani. — Mennyiben alkalmazkodik majd az iskolai oktatás a mindennapi élethez...? — A gazdasági rendszerváltás nyomán a nemzetgazdaság strukturális, tartalmi átalakulásával a termelési viszonyok megváltozását feltételezi, s a középfokú gazdasági szakképzés is „lépéskényszerbe” kerül: a megújítás szerkezetében, tartalmában és minőségében egyaránt... A prognasztizálható jövőkép alapján a gazdasági szakképzésben az ágazati — közgazdasági, kereskedelmi, külkereskedelmi — megkülönböztetés megszűnik, átalakul és megújul. — Mi lesz a legfontosabb változás? — Mindenekelőtt az, hogy az első két éves, egységes képzés után két szakirányban folytatódik majd a pályaorentációs felkészülés. — Az első... ? — ...Az üzleti szakirány: a diákok megtanulják a bel- és külföldi piac elvárásainak megfelelően — a legegyszerűbb üzleti problémáktól a komplex előkészítésig és döntésig — az üzleti folyamatok, az áruk és szolgáltatások adásvételével összefüggő tevékenységet. Képesek lesznek üzleti terv készítésére, a hiteligénylés módjainak megismerésével és piaci információk feldolgozásával — tulajdonosként és alkalmazotti minőségben is — a kis- és középvállalatok, kisvállalkozások szakemberigényeinek megfelelni... Az utolsó év speciális szakaszában lehetőség nyílik az ügyviteli adminisztráció tökéletesítésére a titkárképzésben: menedzseri és kommunikációs, illetve marketing-menedzseri szaktudást, üzleti etikát, etikett-, protokollelőíráso- kat, valamint idegenforgalmi alapismereteket sajátíthatnak el. Alapelvünk: „az üzlet iskolája manapság az élni tudás iskolája.” — ...S a másik szakterület? — Ez a gazdálkodási szakirány: a növendékeink megtanulják azokat a komplex számviteli, pénzügyi, adó- és társadalombiztosítási ismereteket, amelyek megfelelnek a magyar gazdaság által támasztott igényeknek, s nyelvvizsgával és korszerű számítás- technikai felkészültséggel képesek lesznek a felsőfokú szakképesítés megszerzésére. — Mikor vezetik be itt ezeket a képzési formákat? — A két új ágazat szerinti oktatás 1992ben kezdődik meg, s az új koncepció megvalósítása a vállalkozási és gazdasági speciali- zációval fejeződik be. Az utolsó szakaszban — a felső-szakiskolai rendszerben — lehetőség nyílik az egyéni elképzelések és munkaerőpiaci igények megvalósítására. A szakosított közgazdasági szakképzésben a magyar gazdaság által támasztott igényeknek és követelményeknek megfelelően folyik a tananyagok korszerűsítése, az oktatók magas szintű átképzése. Első komoly sikerünk volt, hogy az új számviteli törvény oktatására két kollégánk is elnyerte a jogot a Pénzügyminisztérium által hirdetett pályázaton... Természetesen elképzeléseink megvalósításához várjuk városunk, szűkebb szakmai környezetünk, valamint a vállalkozók támoga- tásátis... /c. j i
