Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. január 22., szerda Kivégzés Kubában Végrehajtották a halálos ítéle­tet a 38 esztendős Eduardo Diaz Betancourt-on, akinek kegyelmi kérvényét a kubai Államtanács elutasította. Az Egyesült Álla­mokból Kubába három társával behatolni próbáló kubai emig­ránst terrorista akciók kitervelé- sében találták bűnösnek. Kubá­ban ez volt az első kivégzés az után, hogy 1989-ben halálra ítél­ték Arnaldo Ochoa tábornokot, Jorge Martinezt, Antonio de la Guardia Fontot és Amado Pad- ron Trujillot, valamennyiüket kábítószer-kereskedelem vádjá­val. Kísért a műit Prágában Jan Langos csehszlovák bel­ügyminiszter hétfőn bejelentet­te: egy jogászcsoport vizsgálja az olyan bűncselekmények bünte­tőjogi elévülésének a kérdéskö­rét, amelyeket az előző rendszer „prominens” személyiségei kö­vettek el. Langos úgy vélekedett, sikerül majd olyan eszközöket találni, amelyek révén megaka­dályozható a múlt bűncselekmé­nyeinek az elévülése. Argentína balti bevándorlókat fogad Argentína kész befogadni a következő két-három évben százezer bevándorlót a balti álla­mokból— közölte Guido di Tel­ia argentin külügyminiszter. A diplomata kifejtette, országa a szovjet utódállamok megsegíté­séről január végén Washington­ban tartandó nemzetközi tanács­kozáson fogja ismertetni ezt az ajánlatot. Teng elnyűhetetlen Teng Hsziao-ping, Kína mindmáig legbefolyásosabb po­litikusa, egy év szünet után ked­den ismét megjelent a nyilvános­ság előtt. A kitűnő egészségi ál­lapotnak örvendő 87 éves politi­kus — akinek ma már hivatalo­san nincs semmilyen hivatalos tisztsége — a dél-kínai sencseni különleges gazdasági övezetben kezdett látogatást, és a tervek szerint a következő napokban egyebek között gyárakat és vál­lalkozásokat keres majd fel. Líbia tiltakozik Líbia tiltakozott a Biztonsági Tanács határozattervezete ellen, amely felszólítja az észak-afrikai országot, hogy adja ki azokat a lí­biai állampolgárokat, akiket egy amerikai és egy francia utasszál­lító gép felrobbantásával vádol­nak. A Biztonsági Tanács erede­tileg hétfőn akart dönteni az ügy­ben, de az ülést keddre halasztot­ták, mert a tanács tagjai konzul­tációkat folytattak bizonyos mó­dosításokról a tervezetben. Segélykonferencia a FÁK-ért Hazánk is érdekeit a szállításokban Mintegy 50 ország és nemzet­közi szervezetek részvételével szerdán kétnapos tanácskozás kezdődik Washingtonban a FÁK államainak szánt humanitárius segélyek és technikai támogatási tervek összehangolására. A kon­ferencián Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter vezetésével a szak­minisztériumok képviselőiből álló küldöttség vesz részt. A miniszter, aki hétfőn este érkezett meg New Yorkba, az MTI tudósítójának elmondotta: a magyar jelenlét egyik célja, hogy az ország a Nyugat által fi­nanszírozott szállításokkal kap­csolódhasson be a segélyprogra­mokba. Budapest, Prága és Var­só már előzetesen kialakította közös javaslatait, amelyekről Je­szenszky kedden újólag tanács­kozott Washingtonban cseh­szlovák és lengyel kollégájával. A magyar küldöttség felhívja majd a figyelmet arra, mennyivel gazdaságosabb lenne, ha a FÁK- nak szánt nyugati támogatás egy részét a kelet-közép-európai or­szágok mezőgazdasági terméke­it, élelmiszereit, gyógyszereit megvásárolva folyósítaná a Nyu­gat — a földrajzi közelség, a meg­levő kapcsolatok, az ismert, be­vezetett márkák (mint például a magyar gyógyszerek), a hely- és nyelvismeret alapján ugyan­olyan értékű támogatás térsé­günkből szállítva sokkal hatéko­nyabb lehetne. Az NKGM, az Ipari és a Föld­művelésügyi Minisztérium veze­tő munkatársai kedden nemzet­közi előkészítő tanácskozásokon vettek részt az amerikai főváros­ban, majd szerdától ott lesznek a konferencia valamennyi, öt szakértői bizottságában. A konferenciát szerdán George Bush amerikai elnök és James Baker külügyminiszter nyitja meg. (MTI) Folytatódott a háromoldalú nemzetközi tárgyalás Szigorú biztonság Kedden délelőtt kilenc órakor ismét tárgyalóasztalhoz ültek Pécsett a január 11-én megkez­dett háromoldalú nemzetközi ta­lálkozó második fordulójának résztvevői. A magyar kormány támogatásával létrejött fórumon a Horvát Gárda, a Jugoszláv Néphadsereg és az Európai Kö­zösség megfigyelőinek képvise­lői — a résztvevőkhöz közeli for­rásból származó értesülés szerint — a fegyverszünet megerősítésé­ről, az EK-megfigyelőket szállító helikopter január hetedikén tör­tént lelövésének körülményei­ről, a légiforgalom irányításának kérdéseiről és a következő talál­kozó helyszínéről folytatnak megbeszélést. A horvát delegá­ciót Imra Ago tics tábornok, a JNA küldöttségét Andrija Rase- ta tábornok, az EK-megfigyelő- két pedig Joao Salguero portugál nagykövet, a jugoszláviai EK- misszió soros elnöke vezeti. A háromoldalú megbeszélés helyszínét, a pécsi Hunor Szállót a tíz nappal korábbi első forduló alkalmával már tapasztalt, szigo­rú biztonsági őrizettel védték. A sajtó képviselői közül csupán a fotóriporterek és az operatőrök kaptak két percre bebocsátást a tárgyalóterembe, hogy megörö­kíthessék az U alakú asztalnál helyet foglaló küldöttségek tag­jait. (MTI) Felvásárló had Dél-Koreában A volt Szovjetunió turistái tömegesen vették célba Dél-Koreát, de elsősorban nem történelmi nevezetességei miatt, sokkal inkább azért, hogy olcsón felvásároljanak olyan közszükségleti cikkeket, amelyeken hazájukba visszatérve hatalmas felárral túladnak. Az Aeroflot Szöul-Moszkva járatán az ilyen álturisták a helyek 15 százalékát foglalják el. A zoknik, kesztyűk és a kötöttáruk iránt a legnagyobb a kereslet. Az egyik szöuli piac árusa szerint elsőszámú vásárlóvá váltak az oroszok, az ukránok és más FÁK-állampolgárok, akik hatalmas vásárlási kedvükkel még a lengyeleket is lekörözték. Börtönben marad „Rettegett Iván” Továbbra is börtönben marad a náci háborús bűnökért halálra ítélt John Demjanjuk, miután az izraeli legfelsőbb bíróság hétfőn elutasította a kiengedésére irá­nyuló kérelmet. Az öttagú bírói testület mind­azonáltal úgy rendelkezett, hogy az ügyben három héten belül újabb okmányokat lehet benyúj­tani. Demjanjuk a halálos ítélet és az ellen fellebbez, hogy az em­beriség és a zsidó nép ellen elkö­vetett bűnökkel vádolva ítélték el. Az volt ellene a fő vádpont, hogy ő volt „Rettenetes Iván”, a treblinkai megsemmisítőtábor gázkamrájának egyik kezelője. Ebben a táborban 1942 és 1943- ban 850 ezer zsidó személyt gyil­koltak meg. A legfelsőbb bíróság most hozzájárult, hogy megvizs­gáljon olyan bizonyítékokat, amelyek a védelem szerint bizo­nyítják: valaki más volt „Rette­gett Iván”. Vádaskodás helyett megértés? Interjú a szerb — magyar kapcsolatokról Budapest és Belgrád a fontos észak-déli útvona­lak mentén fekszik, s kölcsönös érdek a kapcsola­tok fejlesztése — jelentette ki az MTI tudósítójának Mihailo Markovié akadémikus, a szerb szocialista párt alelnöke. Nyilatkozata több szempontból is új elemeket tartalmaz: a szerb kormánypárt hosszú idő óta nem beszél a kapcsolatok javításának lehe­tőségeiről, s az interjú már azután készült, hogy Magyarország elismerte Horvátország és Szlovénia függetlenséget. Markovié professzor tehát a magyar döntés elle­nére, illetve a döntés után nyilatkozott a két ország kapcsolatairól, amelyekről Belgrádban hosszú ide­je csak negatív álláspontokat tettek közzé, vagy egyáltalán meg sem említették, hogy Szerbiának van északi szomszédja is. Mihailo Markovié azonban úgy foglalt állást, hogy „a háború elcsendesedésével, a politikai vi­szonyok stabilizálódásával már van lehetőség a gyümölcsöző együttműködés kialakítására”. Szerb részről korábban csak az állítólagos magyar beavat­kozásról és az úgymond ellenséges szándékokról tettek közzé különböző közleményeket, s legutóbb már olyan cikk is megjelent, hogy magyar és horvát operatív erők hajtották végre az európai megfigye­lők helikoptere elleni akciót, méghozzá a német tit­kosszolgálat vezetése alatt. Volt aztán olyan közlemény is, hogy Magyaror­szágról rakétákkal lőtték Baranya egyes körzeteit, Ezért mindenképp üdítően hat Markovié profesz- szor állásfoglalása. A szocialista párt alelnöke mindamellett maga is úgy vélekedett, hogy a ma­gyar-szerb kapcsolatokban számos zavar keletke­zett amiatt, hogy „Magyarország a szakadár erőket támogatta”. Ezt a témakört azonban nem részletez­te, sót kiemelte, hogy a kapcsolatok bővítésére minden téren sor kerülhet, gazdaságilag, politikai­lag és kulturálisan egyaránt. Az akadémikus szerint a Magyarországra mene­kült vajdasági fiataloknak nincs különösebb okuk az aggodalomra. „Meg kell értenünk ezeket a fiata­lokat, egyszerűen nem voltak felkészülve a háború­ra, nem akarták kockára tenni életüket” — mon­dotta Mihailo Markovié. Arra a közbevetésre válaszul, hogy jelenleg még bűncselekménynek számít Szerbiában a menekü­lés, mivel ezek a fiatalok a katonai szolgálat elől szöktek, Markovié úgy válaszolt, hogy a problémát elvi alapon kell rendezni egész Szerbiára nézve, s hogy a magyar menekültekkel kapcsolatban ugyanaz lesz az eljárás, mint minden más hasonló szerbiai fiatal esetében, aki nem vonult be a mozgó­sítás után, illetve megszökött a katonai szolgálat elől. Semmi külön eljárás nem lesz a magyarok ellen — mondotta Markovié akadémikus, aki már koráb­ban is megértőén szólt a fiatal hadkötelesekről. A Dinasztia filmsorozat alapján képzelték az életet, s helyette a háborút kapták — mondotta. B. Walkó György Tíznél több a túlélő Francia repülőgép katasztrófája Kilencvenhat emberrel a fe­délzetén hétfőn este lezuhant az Air Inter francia légiforgalmi társaság Lyonból Strasbourgba tartó Airbus-320 típusú gépe. A mentési munkálatok azon­nal megkezdődtek, de a rendkí­vül nehéz időjárási körülmények között a nehezen megközelíthe­tő terepen a gép felkutatása min­tegy négy órát vett igénybe. A katasztrófát több mint tízen élték túl, köztük a személyzet egy tag­ja. Az életben maradottak kö­zött súlyos sérültek vannak. Sér­tetlen maradt egy hároméves kis­lány is, akit három könnyű sé­rülttel együtt éjfél után már el tudtak szállítani. Egyelőre még nem tudni, hogy mi okozta a ka­tasztrófát. (MTI) „Döntsünk, mert elúszik az uszodaüzlet...” (Folytatás az 1. oldalról) Természetesen — mint az el­múlt esztendőben is — az igé­nyek sokkal magasabbak, mint a kiadásokra fordítható összeg, ez mindenképpen arra figyelmez­tet, hogy ezúttal is szigorú taka­rékosságra, az intézmények mű­ködésének további „átvilágításá­ra” lesz szükség. Az előterjesztésből — amelyet még első és második átdolgozott változatban is megtárgyal majd a testület — kiderül: az előzetesen tervezett bevételek és kiadások összege 2 milliárd 358 millió 510 ezer forintra rúghat. Kissé részle­tesebben: a költségvetési szervek kiadásai alig több mint másfél milliárdot tehetnek ki, felújításra 80 milliót fordíthatnak, fejlesz­tésre pedig várhatóan 470 milli­ót. A vitában természetesen a hozzászóló képviselők igyekez­tek érvelni választóik, körzetük — bizonyára jogos — igénye mel­lett, így sorolták a kérést útépí­tésre, sporttámogatásra, bér­emelésre, oktatási és működési eszközök vásárlására. Elhang­zott javaslat a bevételek növelé­sére is: Bíró József például azt mondta, hogy a polgármesteri hivatal vegye vissza a városi par­kolók kezelését, így a jelenlegi 350 ezer forintos „haszon” he­lyett többszörösére tehetnének szert, Várkonyi György pedig a privatizációs bevételek „sürgős­ségi átcsoportosítását” javasolta. Számosán azt tartották fontos­nak, hogy az önkormányzat ve­zetői és szakemberei mielőbb ül­jenek le a megyei közgyűlés ille­tékeseivel, s egyeztessék állás­pontjukat a Megyei Művelődési Központ, illetve a Gárdonyi Gé­za Színház közös működtetésé­ről, s a jövőbeni elképzelésekről, mert — mint hangsúlyozták — "...ezek még ugyancsak távol vannak egymástól.”A rendelke­zésre álló pénz várható elosztá­sával kapcsolatban mondta — mintegy summázataként az in­tézményi gazdálkodási lehetősé­geknek — Katona Józsefié al­polgármester: „A normatív álla­mi támogatásból egyetlen fillért el nem veszünk...” Mint várható volt: a legna­gyobb vitát az az üzleti ajánlat váltotta ki, amelyet a Monte Car­lo Games — a jövőben: Casino Eger — osztrák-német kft. tett. Mint dr. Ringelhann György polgármester és Várkonyi György, az urbanisztikai bizott­ság elnöke a képviselők elé tárta: egy szerencsejáték-koncesszió elnyerése után Egerben egy ka­szinót, illetve egy fedett verseny- uszodát épít az említett cég. A lé­nyeg: a város adjon egy megha­tározott területet a kaszinó léte­sítésére, cserébe az ajánlattevő kft. megépíti az uszodát. Az üz­let előnyösnek látszik, mivel a város hozzávetőlegesen 120 mil­lióforint értékű földterületet ad­na, ezért egy 6-800 millió értékű, világszínvonalú versenyek ren­dezésére alkalmas uszodát kapna cserébe. A pénzügyi lépéseket — mint elhangzott — a Pénzügymi­nisztérium, illetve a Szerencsejá­ték Rt. felügyelné a megfelelő jogszabályok értelmében. Ez egyszerűnek tűnik — bár a szük­séges óvintézkedéseket itt is meg kell tenni az üzlet tisztaságára és biztonságára —, a vita nem is er­ről bontakozott ki, hanem arról, hogy: hová kerüljön a kaszinó és az uszoda. A cég ugyanis együtt kívánja megépíteni a kettőt, méghozzá a Bárány-uszoda tér­ségében, míg számos képviselő amellett kardoskodott, hogy mindez az északi lakótelep „nagylaposi” részén kapjon he­lyet. — Döntsünk, mert elúszik az uszodaüzlet... — sürgették a kép­viselők, akik végül abban marad­tak: ha a cég elnyeri a koncesszi­ót, akkor a uszoda-kaszinó a Bá­rány-uszodánál épül majd fel... (A döntés hátteréről a holnapi sportoldalunkon számolunk be olvasóinknak.) (szilvás) ETA-taktika: az erő pozíciójából? Terror dúl a nyári olimpia városában Spanyolországban több mint két évtizede hallatja hangját — vissza- visszatérően merényletek révén is — az ETA. Az elszakadásért, az önálló Baszkföldért a legkülönfélébb eszközzel és módszerrel har­coló szeparatista szervezet a NOB döntése után kilátásba helyezte, hogy nem fog visszariadni az erőszakos cselekményektől a barcelo­nai olimpia alatt sem, később azonban módosított álláspontján, be­jelentve, hogy a fegyveres akciókat, a bombatámadásokat felfüg­geszti a nyári ötkarikás játékok idejére. Hogy mennyire tartja majd magát ehhez a szélsőséges baszk csoportosulás, a jövő titka. Ami tény: hét hónappal az olimpia nyitánya előtt a terrorcselekmé­nyek folytatódnak... Spanyolor­szágban a közvélemény úgy tart­ja, hogy az ETA gerillái változat­lanul fenyegetik mind a barcelo­nai játékokat, mind pedig az idei másik nagy spanyolországi ren­dezvényt, a sevillai világkiállí­tást. A félelem alapja az, hogy — miként a Reuter vasárnapi jelen­tése beszámol — az elmúlt héten három egymást követő napon ETA-tagok újabb négy embert gyilkoltak meg. A merényletek­ben egy rendőr, egy volt minisz­ter és két katona veszítette életét, mindannyiukkal golyó végzett. Narcis Serra miniszterelnök­helyettes mindenesetre igyeke­zett bizakodónak mutatkozni, amikor a sevillai Expó színhelyé­re ellátogatva szombaton így nyi­latkozott: „Súlyos pillanatokat élünk át, és nyilván lesz még ne­hezebb is a helyzet, de a spanyol társadalom le fogja győzni a ter­rorizmust.” Barcelona polgármestere, Pasqual Maragall egy emberjogi konferencián azt mondta, a kata­lán fővárosnak fel kell készülnie, hogy szembe tudjon szállni az erőszakkal. Maragall, aki az olimpia szervezőbizottságának a vezetője is, hozzátette: „Az olimpiai játékok olyan esemény- sorozat, amely a világ figyelmé­nek a középpontjában áll, és mint ilyen, nagyon is komoly cél­pontja lehet a terroristáknak.” Egyszersmind szót emelt annak biztosításáért, hogy szélsőséges elemek ne onthassák ártatlan emberek vérét. A pillanatnyi helyzet szerint mintegy 15 ezer biztonsági em­ber — rendőrök, katonák, külön­leges alakulatok — vigyázza majd az olimpia idején a nyugal­mat, és a legutóbbi ETA-akciók nyomán az első 500 fegyveres már meg is érkezett a katalán fő­városba. Egyes vélekedések szerint az ETA, amely 1968 óta több mint 700 embert gyilkolt meg, esetleg tényleg szüneteltetni fogja táma­dásait az olimpia alatt, előtte azonban mindent megtesz azért, hogy az erő pozíciójából tárgyal­hasson a fegyvemyugvásról a madridi kormányzattal. Ezt az álláspontot osztja a mérsékelt Baszk Nacionalista Párt elnöke is. Xabier Arzallus újságíróknak azt mondta, hogy szerinte az olimpia előtt még to­vábbi támadások várhatók az ETA részéről, amelyek azért is veszélyesek, mert tönkretehetik „a problémamentes modern Spanyolország imázsát”. A spanyol kormány minded­dig elzárkózott a megegyezés elől, mondván, hogy mindaddig nem hajlandó tárgyalni az ETA- val, amíg az fel nem hagy az erő­szakcselekményekkel. Augusztusi puccsistából irodalmár Egyike azoknak, akik feltehe­tően a háttérből irányították az elvetélt augusztusi moszkvai puccskísérletet — irodalmár lett. Moszkvai lapjelentés szerint Valerij Bolgyin „Tengerésznyu­galom” címmel kétfelvonásos drámát írt. A nép nyelvén így ne­vezik ugyanis a moszkvai 4-es számú vizsgálati börtönt, amely­nek egyik cellájában Bolgyin a perére vár. Az újdonsült irodal­már egészen az augusztusi pucs- csig Gorbacsov legközelebbi munkatársai közé tartozott, és a szovjet elnök törzsét irányította. A darab egy Anatolij Vasziljev nevű férfiről szól, aki a puccsot szervező bizottság tagja. Úgy tudják, hogy a színműben szere­pel egy kolhozelnök és egy te­metkezési vállalati igazgató is, aki azelőtt Kreml-beli nagysá­gok temetését intézte. További részleteket a dráma cselekmé­nyéről nem közölt a „Komer- szant” című moszkvai gazdasági hetilap. A dráma — együtt a puccsban való részvétellel vádolt Anatolij Lukjanov egykori parlamenti el­nök és Dmitrij Jazov volt védel­mi miniszter verseivel — állítólag egy magánkiadó kiadásában je­lenik meg. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen féljem DORKÓ IMRE temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek el, mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Felesége és a gyászoló család ♦ *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom