Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-21 / 17. szám

HÍRLAP, 1992. január 21., kedd SPORT 7. Az értelem és lelkiismeret szava döntsön Immár nyolcadik éve kénytelen a megyeszékhely elviselni a fedett uszoda hiányát, 1984 óta — ekkor zárták be a régit — nincs fedél az egri úszók és vízi­labdázók feje fölött. Legfeljebb a lerobbantás he­lyét mutathatjuk meg az érdeklődő külföldinek, akit egy tévhit hozott a városba. Az a tévhit, hogy egy patinás, fürdőiről, uszodáiról messze földön is­mert településre érkezik, ahol amikor csak kedve szottyan megmártózhat a medencék kristálytiszta, felüdítő vizében. A remény, hogy lesz még itt valaha uszoda, nem­csak a nyugdíjas éveiben járó, kiérdemesült Bárány, évek véget nem érőnek tetsző vonulatán át csak pis­lákolt azokban, akik még bíztak abban, hogy lega­lább a fiaik, unokáik élvezhetik egy fedett kétségte­len áldásait. Mert miért is kell nekünk új uszoda? Ugye senki nem gondol arra, hogy kérkedő kiva­gyiságból, puszta hiúságból lenne ennek a városnak szüksége erre a létesítményre? Vajon mi lenne a kívánságuk azoknak, akik ma­gukkal vitték Eger nevét a nagyvilágba, olyan ne­mes ízt kölcsönözve neki, mint amilyen a legtüze­sebb egri boré? Azoknak az egykor világhírű spor­tolóknak, akik már rég a föld alatt porladnak, s ha szólni tudnának, ellentmondást nem tűrően köve­telnék, hogy nekik is lehessenek utódaik, akik rajt­kőre lépnek, pólóssapkát húznak. Nevezheti bárki ezt egy szűk réteg, esetleg egy „pólómesteri hivatal” érdekeinek, mégsincs igaza, mert egy város soha­sem tagadhatja meg közelmúltja történetének leg­dicsőbb lapjait, mert ez olyan mintha valaki kétség­be vonná a várvédő egri vitézek hősiességét. Az uszoda persze nem csupán a sportolók ottho­na, megfordulnak ott diákok, mozogni vágyók, kül­földi turisták is. Kellenek az utak, csatornák, köz­művek is, de a város attól igazán város, hogy van egy semmi mással össze nem téveszthető arculata, léte­zik a genius loci. Azért is fontos a korszerű uszoda, hogy ha egy idegen betéved oda, ne engedhessen meg magának élceket, mondjuk ilyenfélét: kroko­dil nincs a vízben? (Néhány éve a brazil pólósok edzője megkockáztatta ezt a kérdést, amikor meg­pillantotta a békalencsés, ingoványra emlékeztető, haragoszöld vizet a nyitottban.) Magyarországon nincs még egy megyeszékhely, ahol nem működne fedett uszoda. A szomorú kivé­tel — Eger. Természetesen az igazság kritériuma nem az, hogy hányán vélnek valamit igaznak, azt azonban mégsem hihetjük, hogy egyedül mi járunk a helyes úton. Ma kerül a megyei jogú város képviselő-testülete elé az uszodaépítés ügye, egy osztrák — német kft. ajánlatával egyetemben. A külföldi cég elvállalja a sok száz millióba kerülő sportlétesítmény létreho­zását, de csak az esetben, ha engedélyt és területet kap egy játékkaszinó felépítésére a strand melletti üres telken. Őket vajmi kevéssé érdekli az a kötél­húzás, amely akörül alakult ki, hogy hová is kerül­jön az új fedett. Számukra egy a lényeg: építhesse­nek kaszinót, és április elejéig benyújthassák pályá­zatukat a koncesszióra a fővárosi Szerencsejáték Felügyeletnek. Ehhez viszont a képviselő-testületnek határoz­nia kell, s ettől egy kicsit tartok. Eszembe jut a Ke- pes-hagyaték körüli több hónapos huzavona, amit persze nevezhetünk körültekintő mérlegelésnek is, mindez nézőpont kérdése. Erre most aligha nyílik lehetőség, hacsak nem akarjuk elszalasztani ezt az előnyösnek tetsző, s talán vissza nem térő lehetősé­get. Aztán még ott a fenyegetően tornyosuló kérdés: a Bárány uszoda mellett vagy a Nagylaposon le­gyen? Jó magyar szokás szerint, mindkét változat­nak megvannak a hívei, és persze egyikük sem akar engedni a negyvennyolcból. Az építészek, szikár rendbe sorakoztatva érveiket, az északi-lakótelep mellett kardoskodnak, s egy úgynevezett ottani rekreációs központ első lépésének tekintik az uszo­dát. A sporthoz közel állók többsége a nyitott mel­letti üres térséget tartja a legmegfelelőbbnek, s ta­gadja, hogy gondolataikat érzelmi motívumok ve­zérelnék. Nyilvánvalóan a demokrácia átka, s egyszer­smind áldása, hogy a testületet óriási felelősség nyomasztja. Mennyivel egyszerűbb lenne a helyzet, ha valaki ellentmondást nem tűrő hangon kinyilat­koztatná: „Ide építjük, és punktum!” — mint egy­kor a pártállamban. Szerencsére ez már a múlté, csakhogy attól meg ott ágaskodik a kérdés, hogy mégis hová? Az lenne a legjobb, ha itt is lenne, meg ott is lenne, dehát erre meg nincs fedezet. Lényeges, hogy hol lesz, mert előreláthatóan évtizedekig ezzel kell majd beérni. Az urbanisztikai bizottság és az építészek állás­pontja egy a csokorban, s ezt ők sem tagadják. Az megint leegyszerűsítené a dolgokat, ha a testület minden kritika nélkül magáévá tenné a szakembe­rek nézeteit, mondván, hogy úgyis ők tudják a leg­jobban, fölösleges vitába szállni a szakmai tekintély- lyel. Ez a szó igazi értelmében nem is lenne döntés, csupán hagyatkoznának a bizottság véleményére. Ez a kényelmes szituáció aligha fog előállni, hi­szen a másik tábornak is megvannak a maga érvei. Őket is meg kell hallgatni, akik azt mondják, minek kivinni a város szélére az uszodát, amikor egy maj­dani gyógyturisztikai, idegenforgalmi és sportcent­rumból a strand mellett már csak egy korszerű fe­dett hiányzik, az északi-lakótelep hosszú távon el­képzelt rekreációs központjából viszont feltehető­en csak az uszoda árválkodna még egy jódarabig. Aztán kétségbe vonják a látogatottságát is, mivel az iskolák zöme és a szállodák a megyeszékhely szívé­ben vannak, nem pedig a végeken. A külföldi pél­dák nagy része is azt támasztja alá, hogy frekventált helyen emelik az uszodát. Ezek a nem építészek szempontjai, amelyek éppúgy megszívlelendők, mint az előző csoporté. A sportemberek, mint az uszoda használóinak egy nem jelentéktelen csoportja, szintén szakembernek tekinthetők, hiszen azt ők tudják a leginkább, hogy milyen célokra kell az uszoda, hogyan is használják a hétköznapokon. Le kell ülni velük is tanácskozni, mert ha nem, az olyan alapvető tévedésekhez ve­zethet, mint a felrobbantott fedett. Kényes feladat előtt állnak a képviselők, az ta­gadhatatlan. Egész egyszerűen muszáj határozni­uk, mert a jelenlegi a legrosszabb állapot, és semmi­képpen sem tartósítható. Az újságíró azt kívánja a csöppet sem könnyűnek ígérkező disputa előtt, hogy ne a kicsinyes meggondolások, hanem az érte­lem és lelkiismeret szava döntsön. Buttinger László Sport-groteszk Képzelt riport a ringek királyával Január végén áll bíróság elé Mike Tyson alias Iron Mike (Vas Miska), a nőverő nehézsúlyú ökölvívó világbajnok. Utoljára, két feleségverés köz­ben (ő verte, én írtam róla) talál­koztunk, amikor együtt ittunk meg egy üveg gint (ő itta, én fi­zettem). Ott ültünk a 235. utca és a XXXIV. tér sarkán, New Akár- holban, és a Három Oltári Nagy Frászhoz címzett kis bárban. Megengedte, hogy magyarul is megszólítsam. Olyan részeg volt ugyanis, hogy teljesen mindegy­nek tűnt, melyik nyelven nem ér­ti. Reggelre kikerült a hullám­völgyből. Meg az asztal alól, és mellizmait verve világgá kürtöl­te: ő a legnagyobb. Mármint marha, mert elvesztette a lakás­kulcsát, és nem tud hazamenni. Ám, ha mi hárman odáig kísér­jük — mutatott rám —, akkor ta­lán be tudja tömi. Az ajtót meg az új menyasszonyát, aki tegnap nagyon szemtelen volt vele. Azt merészelte mondani, hogy vala­mi Muhammad Ali is bokszoló volt hajdanában. Kapott is érte rendesen. Olyan elismerést, hogy a 89-es körzet egész rend­őrőrsét riasztották. Azt képzel­ték, egy UFO szállt el Bronx fe­lett, pedig csak egy elagyabu- gyált nőszemély volt az azonosí­tatlan repülő tárgy, akit egyéb­ként igazán nem állt szándéká­ban megbántani. Éppen hogy csak hozzáért, mármint az ablak­hoz, hogy betegye utána. Most aztán hőzöng a bíróság. Na per­sze, már megint a szokott faji megkülönböztetés. Műfaji. Kép­telenek megkülönböztetni a je­gyestársi gyengédséget a horror­filmtől. Mindennek azok a hülye videogyártók az okai, akik el­rontják az embereket. Vas Miska szentül ígéri, hogy meg fog változni. Előbb azonban péppé pofozza Szentföldi Evan­gélistát, azt a szúnyogcsőszt, akit csak azért enged be a szorítóba, hogy elköszönhessen a tévéné­zőktől. Utána tiszta szívvel, szendén és csendesen megy a bí­róság elé. Azt is csak tréfából ígérte be az esküdtszék tizenkét tagjának, hogy tatárbifszteket csinál belőlük, ha elítélik. Ami­lyen galamblelkű, sohasem ten­ne ilyet. Jók lesznek hamburger­nek is az esküdt urak. Most pedig elnézést, de dolga akadt. Ött jön egy szexbomba. Gyönyörű arca van, amolyan baltenyérbe mászó. S olyan rég nem fűzte már gyöngéd viszony egyetlen nőhöz sem. Muszáj, hogy az érzelmeinek valahogy utat engedjen, különben megful­lad. Pánikra semmi ok, a kórház itt van szemben... (FEB.) Kovács Kálmán a Honvédba tart Nyilasi nagyon sajnálja Most már szinte bizonyos, hogy Kovács Kálmán, a francia Auxerre labdarúgója egykori magyar klubjában, a Kispest- Honvéd FC-ben kergeti a labdát a tavaszi idényben. A válogatott csatárért a kispestiek mellett a Ferencváros is „versenyt futott”. Kovács hétfőn azt nyilatkozta, várhatóan fél évre kölcsönjáté- kosként ismét a Honvédnél foly­tatja, azután a nyáron az Auxerre „kiárusítja” őt. Bizonyos, a Fe­rencvárosnak is elkelt volna a ba­juszos góllövő... — így van, nagyra értékelem Kovács Kálmán tudását — mondta a népligeti edzőtábor­ban Nyilasi Tibor, a zöld-fehér labdarúgók vezetőedzője. — Saj­nos számunkra megfizethetetle­nül magas Kovács vételára, amit a franciák szabtak meg. Ilyen ösz- szegű pénz nem áll rendelkezé­sünkre. — Ön szerint akkor már le­mondhat az Üllői úti gárda a tá­madóról? — Bár én még reménykedem, de azt hiszem, a Honvédnak sok­kal nagyobb az esélye arra, hogy visszaszerezze volt labdarúgóját. A mai Ferencváros fiatal csapat. Nem félek a tavasztól. Az táplál­ja bennem a hitet, hogy azok az új fiúk, akik az őszi idényben csak „kóstolgatták” az Üllői úti légkört, tavaszra végképp meg­találják a helyüket. (MTI) Pummer György-em lékverseny Ipacs Béla elsősége Griffith­Joyner kudarca Nemzetközi utcai futóverse­nyen a női 5 km-es számban ku­darcot vallott a hosszú távokon visszatérni próbáló vágtázó olimpiai bajnoknő, Florence Griffith-Joyner. A 100 és 200 méter világcsúcstartónője 20:30 perccel csak a 10. lett. A győzte­sek. Férfiak: 1 mérföld: Johan Boakes (brit) 3:58.2 p 5 km:Ge- raldo Alcala (mexikói) 14:13 p Nők. 1 mérföld: Suzy Hamilton (amerikai) 4:32.5 p 5 km: Ena Weinstein (amerikai) 16:49 p. Totónyeremények A Szerencsejáték Rt. tájékoz­tatása szerint a Totó 3. j átékheté- re 3 528 195 darab szelvény ér­kezett be. A nyereményalap: 30 483 609 forint. Ebből a jutalom 4 572.541 forint. Az I. és IV. nye­rőosztályra egyenként 7 773 320 forint, a II. és III. nyerőosztályra egyenként 5 182 214 forint ke­rült felosztásra. A nyeremények: 13 plusz egy találatos szelvény 14 darab, nye­reményük egyenként 500 467 forint, 13 találatos szelvény 12 darab, nyereményük egyenként 239 179 forint, 12 találatos szel­vény 738 darab, nyereményük egyenként 5618 forint, 11 talála­tos szelvény 9700 darab, nyere­ményük egyenként 427 forint, 10 találatos szelvény 66233 da­rab, nyereményük egyenként 94 forint. A kiváló tekéző és sportveze­tő, Pummer György emlékére, az idén harmadik alkalommal rendezték meg Egerben azt a nagyszabású tekés randevút, amely az elmúlt években jelentős népszerűségre tett szert. A viadal az Egri Vasas versenyzőinek si­kerét hozta, akik közül Ipacs Bé­la egyéniben szerezte meg az el­sőséget. Párosban klubtársával, Bakos Lajossal oldalán ugyan­csak nem talált legyőzőre. A 21 csapat vetélkedésében az Agria II. gárdája negyven fával maradt el a Lyukóbánya győztes együt­tesétől. Az emlékverseny kereté­ben gurítottak a 8-14 éves fiata­lok. Az élen az egri Gál Edit és a bélapátfalvi Varga Viktor vég­zett. Az eredmények. Csapatban: 1. Lyukóbánya 1690, 2. Agria II. 1650,...4. Egri Zöldért 1647 fa. Párosban: 1. Ipacs-Bakos (E. Vasas) 866,... 3. Molnár D.­Molnár Gy. (E. Zöldért) 846,4. Bakos J.-Bajzáth (E. Vasas) 838 fa. Egyéniben: 1. Ipacs (E. Va­sas) 466,...3. Bakos J. (E. Vasas) 439, 4. Simon (E. Zöldért) 434, 5. Berta (Heves) 432, 6. Molnár D. (E. Zöldért) 430 fa. Nők. Egyéni: 1. Villányi (BM. Eger) 196, 2. Kovács E. (BM. Eger) 196 ( a versenyt a jobb tarolás döntötte el.) Párosban: 1. Villá­nyi-Kovács (BM. Eger) 392,...3. Ipacsné-Zay (E. Vasas) 209 fa. Utánpótlásverseny (8-14 éve­sek). Lányok (40 telidobás): 1. Gál (Agria) 134, 2. Kovács (E. Zöldért) 128, 3. Vass (Agria) 111,4. Bőgős (E. Zöldért) 96 fa. Fiúk (40 telidobás): 1. Varga (Bélapátfalva) 190, 2. Vincze 184,3. Ipacs (mindketten E. Va­sas) 179, 4. Láng 167, 5. Grosits (mindketten Agria) 167 fa. A dijakat id. Pummer György és Vígh László, az Egri Sparta­cus elnöke adta át. Megvan a hiányzó láncszem Hatezer fant — egy golflabdáért Angliában pénteken hatezer font sterlingért adtak el egy 140 évvel ezelőtt elveszettnek hitt golflabdát, amelyről azt tartják, hogy az ed­dig hiányzó láncszem a golfozás történetében. Az árverés vezetője szerint a golflabdát egy londoni kereskedő vet­te meg. A labda egyike az elsőknek, amelyek malajziai gumiból ké­szültek, s a korábban használt, tollal tömött bőrlabdák helyébe lép­tek. Már a bőrlabda is óriási előrelépésnek bizonyult a golfozás törté­netében, amikor 1500 táján átvette a fából készített labda helyét. Szomolyainé és Nagy Dóra külföldön Lendület-jubileum — méltó játékkal Az Egri Lendület női focistái az idén is szeretnének a vidék leg­jobbjai lenni. A vidékiek közül elsőként, 1983-ban kapcsolódott be az or­szágos nagypályás bajnokságba az Egri Lendület női labdarúgó csapata. Azóta méltó ellenfele az együttes a legjobb fővárosiak­nak, s lépést tartva a kétségtelen színvonalemelkedéssel, általá­ban a mezőny első felében tanyá­zik a bajnoki tabellán. Most az őszi szezon után az ötödik helyen váiják a tavaszi folytatást. A téli felkészülési időszak egyik hótip- ró gyakorlása után beszélgettünk az ez évi célkitűzésekről Balázs József szakosztályvezetővel, va­lamint Fodor Pál edzővel. — Kezdettől fogva és jelenleg is amatőr alapon munkálkodunk vezetés és játékosok egyaránt — kezdte mondandóját a valójában menedzser szerepkört is betöltő Balázs József, majd így folytatta. — A kórház részéről minden reá­lis anyagi és erkölcsi támogatást megkapunk, ami biztonságérze­tet ad a lányoknak is. Rengeteget köszönhetünk az önkormány­zatnak, minden évben kapunk támogatást a MEBIB-től, az utóbbi időben pedig néhány ma­gánszemély is patronálta a csa­patot. A bajnoki meccsek mellett két nemzetközi viadal is szerepel a terveink között. Tavasszal egy húsvéti tornán indulunk Ausztri­ában, augusztusban pedig egye­sületünk negyvenéves jubileuma alkalmából mi hívunk meg csa­patokat Németországból, Jugo­szláviából és Ausztriából. Egyébként a pontvadászat már­cius 8-án folytatódik, és minden vágyunk, hogy megőrizzük a vi­dék legjobbja címet. A szakmai munka irányításá­val az elmúlt évjúliusában bízták meg Fodor Pált, akinek most először kellett egy női gárda kis- padján helyet foglalnia. A vele folytatott diskurzus során tudo­másunkra hozta, hogy eleinte alig-alig ismerte a játékosok ké­pességeit, de már a kezdetek kezdetén nyilvánvaló lett számá­ra, hogy nem lesz haszontalan a munka. Az edzések alkalmával mindenféle feladatot zokszó nél­kül elvégeztek a lányok, igen tö- rekvőek voltak. A felkészülés zökkenőmentes volt, mégis vá­ratlan „pofonokkal” kezdődött a szezon, ami elbizonytalanította magát az edzőt is. Szerencsére később idegenben helyrehozta a gárda a hazai kisiklásokat, emlí­tést érdemel például a pécsi és szegedi meccs, ahol alaposan ki­tettek magukért a lányok. Ezek a sikerek újra feltöltötték az együt­test, visszatért a hit mindannyi- ukba. Zavarólag hatott viszont, hogy nagy volt a jövés-menés a csapat körül. Szomolyainé után Nagy Dóra is külföldre ment dol­gozni, ahol a munkájuk mellett fociznak is. A középhátvéd posztján Soós után Simon is le­állt, s ezen kívül előfordultak még sérülések is. December elejétől hetente há­romszor tartanak foglalkozást, és ez a menetrend azóta is ér­vényben van. Később edzőmecs- csek színesítik majd a kínálatot. A felkészülésben résztvevők: Kollár és Mata (kapusok), Ta­Cél a válogatottság A mezőny egyik legered­ményesebb támadója Gál Rozália, aki tíz gólt szerzett az ősszel a Lendület számá­ra. Négy évvel ezelőtt a kézi­labdától pártolt át a focihoz, és az egri csapat balszélsője- ként okoz nehéz pillanato­kat az ellenfeleknek. Úgy véli, hogy sokszor szinte le­hetetlen szituációkból éri el találatait. Máskor viszont sokat ígérő helyzetek is ki­maradnak, s ez érthetően őt bosszantja a leginkább. Tu­dásának tárháza ennek elle­nére is jókora, hiszen fejjel és lábbal, közelről és távol­ról egyként képes megre- zegtetni a hálót. Céljaiból egyértelműen kitűnik, hogy nem tartja képességei felső határának eddigi produkci­óját, legfőbb vagya ugyanis a címeres mez felöltese. A csapat vezetői is örülnek en­nek a becsvágynak, csak azt nem szeretnék, ha a na­gyobb népszerűség felkelte­né a fővárosi csapatok játé­kosszerzőinek figyelmét is. más, Szepesházi, Szabó, Vajmi, Kekecs, Haviár, Fejes, Lubai, Lőj, Török, Nagyné, Dudás, Gál. Számítanak még Benke és Vámosi bekapcsolódására is. Érdekesség, hogy a keret legif- jabbja, a tízéves Németh Gréta, az ő fellépésére azonban még egy jó darabig várni kell. Búcsuzas- ként még megemlítette Fodor Pál, hogy a tavasszal az őszi telje­sítmény túlszárnyalását váija a lányoktól. Fesztbaum Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom