Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-21 / 17. szám
HÍRLAP, 1992. január 21., kedd GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. A két álláspont ütközik (11/2.) HAF, HAF, meg mindig HAF...-------------------- 1—...— ................................— — .......................................................................................... Te rjeszkedő takarékszövetkezetek Az elmúlt hetekben a patai és a vámosgyörki takarékszövetke- zet is bővítette a hálózatát Gyöngyösön. Az előbbi a Kálváriaparton, a 7. sz. Általános Iskolával szemközt, az utóbbi a Török Ignác utcában nyitott elegáns újabb kis bankot. Rendőrnap Megyénkben első alkalommal kerül sor olyan kibővített rendőrparancsnoki értekezletre, amilyet Gyöngyösön január 22-én délelőtt tartanak. A megyei megbeszélésen a városok kapitányai mellett a főkapitányság szakmai és funkcionális vezetői is résztvesznek. Délután a városházán egy újabb értekezleten a körzet polgármestereinek társaságában értékeli a főkapitányság azt a komplex szakmai vizsgálatot, amit a gyöngyösi kapitányság vezetőjének kérésére nemrégiben folytatott a helyi rendőrség munkájáról. Sportbarátok bálja Gyöngyösön is számos bál jelzi a farsangot. A sportbarátok táncos mulatságára február 8-án este a Mátra .S'zű7/o helyiségeiben kerül sor. Két zenekar is szolgáltatja a talpalávalót, a programot színesítő tombola főnyereménye társasutazás lesz. Papp Laci Detken A detki művelődési ház október óta ad otthont a helyi box- klub edzéseinek. PuklerLajosés Fischer László edzők munkáját dicséri, hogy rövid időn belül színvonalas munka alakult ki. Ez utóbbit jelzi az is, hogy január 25-én délután 4 órától bemutatót tartanak, amelyen vendégül látják Papp László olimpiai bajnok ökölvívót, aki élménybeszámolóval és videóvetítéssel eleveníti fel pályafutását. A megye minden részéből várják az érdeklődőket, jegyek már elővételben is kaphatók a helyi művelődési házban. Nyugdíjas Ki mit tud? — később A gyöngyösi műsorfüzetben meghiredett időponttal ellentétben nem február elsején, hanem február 15-én tartják meg a nyugdíjasok „Ki mit tud?”-ját. Ezen a szombaton délután 3 órakor lépnek majd pódiumra a versengésre benevezett versmondók, dalosok, egyéb színpadi számokat előadók. Erdély szívében A gyöngyösi TIT-Művelődési Központ ország-világjárók klubja legközelebbi foglalkozását január 22-én délután fél 6-kor tartja. Ezúttal Erdély szivébe kalauzolja az érdeklődőket Juhász András nyugdíjas tanár. Szombati számunkban már olvashattak részleteket abból az anyagból, amit a Heves Megyei Környezetvédők Szövetségétől kaptunk. Ebben megpróbáltuk ütköztetni mind az Országos Érc- és Ásványbányák Vállalat, mindpedig a helybéli környezetvédők álláspontját. Az alábbiakban újabb véleményeket közlünk „Zöld füzet” megjelöléssel az OÉÁ, „A megdöbbentő valóság” címmel pedig a HAF építését ellenző táborból. „A rendszerváltás során az akkumulátor-újrahasznosító üzem politikai csatározások kereszttüzébe került. A demokratikus ellenzék ezen keresztül támadta a kommunista irányítás alatt álló hatósági szerveket. így a pártállam elleni mozgalom egyik vesztese az Országos Érc- és Ásványbányák. Vállalatunkat az akkori sajtó egysíkúan, a környezetet szándékosan szennyező, a pártállammal korruptan és bürokratikusán összefonódó szervezetként jellemezte.” (Zöld füzet) „Roppant hézagos, felszínes gondolkodásmódot tükröz ez a megfogalmazás! Önök csupán ezt hámozták ki az elemi erővel feltörő szakmai és emocionális érvhalmazból? Még véletlenül sem kapisgálják, hogy döntésük szakmailag elhibázott? Laikus Mi sem természetesebb, ha már segíteni akarunk a horvát sebesülteken, akkor a vért Gyöngyösről szállítják az eszéki kórházba. Vagy nem egészen így van? Ezen ne vitatkozzunk. A lényeg: a gyöngyösi Bugát Pál Kórház főorvosa, dr. Erdei Antal egyszer csak fogta magát, beült a Trabantjába, és legurult azzal a déli határunkhoz. Arra volt kíváncsi, hogyan tudnának innen, a Mátraaljáról vért juttatni a déli szomszédunkban szenvedő sebesülteknek. Érdeklődő kérdéseire megnyugtató választ kapott, mert azzal jött haza, hogy minden rendben, lehet szervezni a véradási akciót. És így is lett. Összejött 45 palack vér. Igen ám, de az út Drávaszabolcsig nem fél óráig tart. Hogy ez alatt az idő alatt a vér optimális hőmérsékleten legyen, ahhoz ki kellett „bélelni” a Trabantot. De a Celsius-fokokat útközben is gyakran kellett ellenőrizni. Ezért nem volt valami nagy „rohanás” a határig. Miután előre megegyeztek időpontban és helyben, a határon már várta a szállítmányt a horvát határőrség helyi parancsnoka, Fekete Ernest, aki neve ellenére sem magyar. A magyar hivatalos szervek is udvariasak és készségesek voltak. Az átrakodás tehát rendben lebonyolódott. Donji Mikoljac- nál már az eszéki kórház autója várt a gyöngyösiekre. Természetes, hogy sok-sok „Köszönjük!” hangzott el. Még egy-két könnycsepp is legördült az arcokon. hangoskodóknak tekintik az Önök ellen megnyilatkozókat, ugyanakkor mindenki szakember, aki az üzem továbbépítésébe beletörődik?” (A megdöbbentő valóság) „...az üzemépület túl nagy ahhoz, hogy kohászati célokon kívül másra is felhasználható legyen. Egy varroda például 2,6 méter magas lenne, az átépítés vagyonokat emésztene fel, mert a mostani csarnokok belmagassága 14 méter. A beépített daruknak és a fűtés technikai megoldásának is csak akkor van értelme, ha itt kohászati tevékenység indul be. Ha ugyanezt ma másutt próbálnák felépíteni, az infrastruktúrával együtt több mint két milliárd forintjába kerülne az országnak.” (Zöldfüzet) „Az építés leállításával csupán a beépített értékek töredéke menne veszendőbe. A teljes technológia maradéktalanul, az építési anyagok jelentős részben visszanyerhetők és újra felhasználhatók, hála az előregyártott elemekből történt építésnek. A veszélytelen üzemeltetés, valamint a jelentős — tudomásunk szerint évente 270 millió forint — gazdasági haszon garantálása a szakmai ismeretek hiányára utal. Valóban nehezen lehetne gazdaságos megoldást találni a már álló épületek hasznosítására — Még egy deci vér is nagy szó most nekünk — jelentette ki az eszéki kórház orvosa meghatottam Hogy honnan tudom mindezt? Fejes Istvánnétól, aki a Bugát Pál Kórház alkalmazottja, s a vérszállítmány kísérője volt. De ő nemcsak egyszer ült autóba, hogy az életet jelentő folyadékot levigyék délre. A Magyar Mátrai Szeretet Szolgálat gyöngyösi csoportjától kértek segítséget, amely készséggel állt a rendelkezésükre, és Fischer Péter gépkocsivezetőt bocsátotta rendelkezésükre. Ő abasári lakos. A község polgármestere, Juhász Béla megtudván a dolgot, úgy gondolta, az abasáriak megszervezik a vérvételt és a szállítást is. Elindult tehát a második szállítmány is. Minden rendben ment a határig, ahol egy magyar vámosnő kissé értetlenkedve fogadta a csapatot. Jó időbe tellett, mire meggyőzték, hogy nincs semmiféle „suskus” az ügyben. Tiszta emberbaráti szeretet munkál mindenkiben, aki rászánta magát erre az útra. Anyagi hasznuk sem származik abból, hogy vért gyűjtöttek és szállítottak a horvát szomszédoknak. „Odaát” még meghatottab- ban várták őket, mint az első alkalommal, ha lehet ezt a hangulatot egyáltalán fokozni. — Tudja, találkoztunk a horvát miniszter úrral is, Andrija Hebranggal. Sokszor megszorította a kezünket, és meleg szavakkal mondott köszönetét — idézte fel a találkozás perceit Fejes Istvánná. — Elvittek bennünket a közeli Majláth-kastélyban berendezett ideiglenes kórházba is. Az eredeti kórházban a pincét rendezték be gyógyítás céljára. Ott operáltak, hadi körülmények között. Az embernek elszorult a torka. És csak azt hajtogatta magában: Mi értelme van ennek az öldöklő háborúnak? — Egy kérdés motoszkál bennem: magyarlakta vidék ez, ahová a vért vitték? — Egyáltalán nem. Csak a tolmácsunk tudott magyarul beszélni. Mi a rászoruló sebesülteknek akartunk segítséget nyújtani a mielőbbi gyógyulásukhoz. Nemzetiségre való tekintet nélkül. Ez természetes. Mint ahogy az orvos sem érdeklődik a betegnél nemzeti hovatartozása iránt. G. Molnár Ferenc (bár nem lehetetlen). Egy FLAF- üzem felépítése nem az ország feladata, mint jelen esetben sem. Szigorúan piacgazdasági alapon kell másutt, a tanulságok levonása után, nyilvános tervpályázat alapján megépíteni.” (A megdöbbentő valóság) „Mit nyújt a HÁF Gyöngyös- oroszi községnek?... Áz üzem kétszáz főre tervezett létszámából szerződésben rögzített számú munkahelyet gyöngyösoro- szi lakosok töltenének be. A techonológia földgáztüzeléssel történő átalakítása lehetőséget nyújt a gáz bevezetésére a községben is. Az ehhez szükséges gerincvezeték kiépítése csak a HAF-üzem által lehetséges. Ezzel megteremtjük a gazdaságos, kényelmes fűtés lehetőségét a jövő generáció számára. A gázvezeték kiépítésével egyidejűleg lehetőség nyűik a község csatornázására. A falu tehermentesítésére kikerülő utat építünk. Az ehhez szükséges területek eladása jelentős bevételt jelentene az ön- kormányzatnak, illetve a község lakosainak. Az önkormányzat személyi jövedelemadókból származó bevétele három-ötmillió forinttal növekedne.” (Zöld füzet) „A helyi előnyök (?) realitásai: a modem zárt technológiájú üzem valós létszámigénye 50 fő, Gyöngyösön, a Török Ignác Gyermek-szabadidőközpontban 1985-óta működik a néptánciskola, ahová 5-14 éves gyerekek járnak. Közülük a legkiválóbbak alkotják az Ördögszekér néptáncegyüttest. Ez a csapat sorra kimagasló eredményeket ért el: így például a Szentendrén, a Budapesten és a Szarvason megrendezett tánctalálkozókon. 1988-ban az országos gyermek- táncfesztiválon Egerben is kivívták a szakma elismerését. Két év múlva pedig a sátoraljaújhelyi gyermekfesztiválon is a legjobbak között végeztek, majd ugyanebben az évben Lengyel- országban és Törökországban léptek föl műsorukkal. Tavaly nyáron Portugáliában, majd októberben Kárpátalján járt az Ördögszekér. Ä néptáncegyüttes fenntartása és működtetése egyre nagyobb gondot jelentett az intézmény számára, ezért 1991-ben alapítványt tett „Ördögszekér” Hagyományőrző Alapítvány névvel. Az alapítvány célja megegyezik az együttes céljaival és tevezett feladataival. Ezek közé tartozik a népi kultúra ápolása, felelevenítése, továbbélésének biztosítása, a népművészet iránt érdeklődő gyerekek és az őket támogató felnőttek összefogása, tevékenységük segítése. Segíteni kívánja a nemzetek közötti természetesen speciálisan képzett szakemberekről van szó és nem betanított munkásokról. Ebben az esetben a jelenlegi helyi lakosokból nem sokan reménykedhetnek alkalmaztatásban... Erős önbizalomra vall a gerincvezeték építésének vindi- kálása. A földgáztüzelés valóban kényelmes, csupán azt nem értjük, mihez képest gazdaságos. A falu lakosságának jelentős hányada már eddig is illegálisan jutott a tűzifához... Az elkészülő út megépítéséhez körülbelül nyolc hektár erdőt kellene kiirtani, ez a mai árakon kalkulálva legkevesebb 24 millió forint. Gyöngyös várost is közelebbről érinti a HAF. Üzemeltetés esetén csak is a keskeny, kanyargós, túlzsúfolt utcákon közlekedhetnek a szállítószerelvények. Ki fogja ezt eltűrni? Miért ilyen nagy az építést szorgalmazók önbizalma?” (A megdöbbentő valóság) * Természetesen, az az anyag, amelyből most szemelvényeket válogattunk, jóval alaposabban foglalja össze a HAF problémakörét, készítője: dr. Pálos László okleveles környezetvédő és tájrendező szakmérnök. Úgy véljük, ha valakit részletesebben is érdekel a felmérés, akkor a Heves Megyei Környezetvédők Szö- vetéségében bizonyára szívesen adnak tájékoztatást. együttműködést, egymás népi kultúrájának bemutatását és megismerését. Ennek érdekében az alapítvány támogatja a nemzetközi szakmai szervezeti és baráti kapcsolatok és cserekapcsolatok kialakulását, a kulturális rendezvényeket, táborokat. Kapcsolatot tart fenn más alapítványokkal, intézményekkel, valamint tevékenyen részt vesz a közösségek, csoportok és szervezetek fogadásában és utaztatásában. Az Ördögszekér néptáncegyüttes idei tervei között egy németországi fellépéssorozat szeKözelebb a tornaterem, jön a telefon is Adácson Nem lesz helyi adó az idén Terveznek vezetékes gázt is Mint erről a lakosság egy része még decemberben közmeghallgatáson is tájékozódhatott Adácson: a község szépen gyarapodott 1991-ben. A lakosság igyekezete, áldozatvállalása mellett céltámogatásokkalis segített tervekből az idén várhatóan a 43x15 méteres új tornaterem, s a benne lévő tanmedence megvalósítása sem marad el. A tavaly vásárolt fogorvosi berendezést januártól használhatja az orvos. Több CB-rádió vásárlásával is könnyítette az önkormányzat a polgárőrség megalakítását, s a közbiztonság erősítésére akár rendőrőrsnek is helyet ad a falu. Már befejezett és folyamatban lévő munkákkal lehetőséget teremtenek a telefonhálózat bővítésére, korszerűsítésére, 800 új előfizető belépésére, 14 nyilvános állomásra. Elérhetőbb közelségbe került a vezetékes gázis: ha családonként összeadják a szükséges 35-40 ezer forintot, jövőre vagy azután mindennapos lesz a praktikusabb fűtőanyag a településen. Lakossági kérésre szorgalmazzák — értesültünk Fodor Lajos polgármestertől —, hogy az új adácsi — gyöngyösi úton a rendszeres autóbuszjárat is meginduljon. S szeretnék — bár ez csak távolabbi terv —, ha az általános iskola további négy tanteremmel gyarapodhatna, a telepi régi iskolát pedig más célra, például ipari üzemnek vagy éppenséggel szociális otthonnak hasznosítanák. Minden bizonnyal az adácsiak megelégedésére szolgál, hogy 1992-ben nem kerül sor helyi adók kivetésére. Az önkormányzat elegendő megterhelésnek tartja a vízműtársuláshoz adott hozzájárulást is, hiszen családonként évi 1700 forint. Ugyanekkor, hogy a község tovább haladhasson, feltétlenül szükséges a hátralékok megszüntetése. Még a szemétszállítási díjnál sem engedhető, hogy az adácsi- aknak tartozásuk legyen. repel, az utánpótláscsoport pedig Törökországba készül. Természetesen szívesen vállalnak fellépést gyöngyösi és Gyöngyös környéki iskolákban, táncházakban, rendezvényeken. Az együttes nehéz anyagi körülményei miatt az alapítvány 100 ezer forintot kért tavaly az önkormányzattól. A testület 80 ezer forintot szavazott rtieg nekik, ezzel is értékelve színvonalas szakmai munkájukat. Természetesen az alapítvány továbbra is szívesen fogad cégektől és magánemberektől is támogatást a BBRt. 355-10820-as számlaszámon. Gyöngyösiek és városkörnyékiek figyelem! Hirdetéseiket feladliatf ak. a Rózsa u. 1. sz. alatt, (Tel.: 37/11-697) és a Magyar u. 1. sz. alatti takarékszövetkezetben! (Tel.: 37/12-070) Az együttes számos sikert ért már el Felderítés után Vérünket adtuk értük A szentimreiek alapítványa is — nyitott... Mátraszentimreszlovák lakossága is ápolja anyanyelvét, régi kultúráját. Érthető, ha a többségében nemzetiségiek által lakott településen a nemes ügyet — tőle telhetőén — a helyi önkormányzat is támogatja. Ezt bizonyítja az a letétbe helyezett községi 100 ezer forint is, amely a képviselő-testület állásfogalása alapján a továbbiakban alapítványként működik a művelődés, a nevelés, az oktatás könnyítésére, s a máshonnan érkező asztmás gyermekek kollégiumi renszerben történő gyógyítására. A tervek szerint: az említett betegségben szenvedő vendégdiákok — az akár orvosságként ajánlható jó levegő mellett — a mátraszent- imreiekkel együtt magas szintű képzést kaphatnak majd az iskolában. A legtökéletesebben megismerhetik a szlovák nyelvet, irodalmat, művészeteket, néprajzi hagyományokat. Tanulásukat pedig egyszeri segélyek, középiskolai öszöntdíjak, vetélkedők könnyítik. Az alapítványnak az Abasár és Vidéke Takarékszövetkezet Mátra- szentimrei Kirendeltségén vezetett csekkszámlabetétje — nyitott. Bárki gyarapíthatja, aki felismeri a célkitűzések jelentőségét. Azért emlékeztettünk a jó szándékú törekvésre e helyütt ismét, mert amit Mátraszentimrén akarnak, nem kevés. Hiszen az iskola tantermi bővítése önmagában is meglehetősen tetemes költség, a kollégium kialakítása pedig további nagy kiadás. Az együttesen tervezett 40 millió forint mintegy felét már tavaly felemésztő költségeket sem volt könnyű előteremteni, a további szükséges pénz pedig — támogatás nélkül — egyenesen elérhetetlennek tűnik a faluban. (-ni) Medve János Merre tart az Ördögszekér?
