Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-21 / 17. szám

VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1992. január 21., kedd A miniszterelnökhő perel Élénk visszhangot keltett Franciaországban Edith Cresson miniszterelnök példa nélkül álló lépése: a kormányfő szombaton rágalmazási és becsületsértési el­járás indítását kértem szélsőjobb- oldali Nemzeti Front vezére, Je­an-Marié Le Pen ellen, aki egy szombati beszédében „tolvajok, kijárók és gengszterek bandájá­nak” nevezte a szocialista párti kormányt. Le Pen vasárnap is­mét kijelentette, hogy ő „ezután is néven nevezi a gyereket”, s számára a szocialisták „csirkefo­gók és csalók” voltak és marad­tak. Zselev a bolgár elnök A várakozásoknak megfelelő­en Zselju Zselev eddigi elnök nyerte meg a bulgáriai köztársa­sági elnökválasztások második fordulóját. A választási jegyző­könyvek 57 százalékának össze­sítése alapján a szavazók 53,56 százaléka a Zselju Zselev- Blaga Dimitrova elnök- és alelnökjelölt párosra, 46,44 százaléka pedig a Velko Valkanov-Rumen Vodeni Csarov duóra adta szavazatát. Arabközi konzultáció Jasszer Arafat bejelentette, hogy a közel-keleti béketárgya­lások következő fordulójára hi­vatalos arab tárgyaló felek előze­tes találkozót tartanak Marok­kóban. Az arabközi konzultációt pénteken tartják Hasszán ma­rokkói király elnökletével. A PFSZ eddig nem foglalt állást az­zal kapcsolatban, hogy ő maga elmegy-e a moszkvai békekonfe­renciára. Az IRA ismét aktív John Major brit miniszterel­nök hétfőn váratlanul Belfastba utazott, hogy személyesen tájé­kozódjon a mélyülő biztonsági válságról, amit a múlt heti IRA- merénylet idézett elő. Hét pro­testáns építőmunkás vesztette életét, amikor az észak-írországi Cookstone közelében az út men­tén felrobbant az IRA által elhe­lyezett pokolgép. A miniszterel­nök látogatását megelőzően Nagy-Britannia újabb 600 kato­nát küldött a tartományba, az ott állomásozó csapatok létszáma így eléri a 17.500 főt. Ausztria-lottó A Lottó Unió Kft. közlé­se szerint a január 19-«, 3. heti Ausztria-lottó nyerő­számai a következők: 15, 29, 30, 33, 34, 42, a pótszám: 16. A Joker száma: 992.922. A végleges eredmény a következő: 6 találatos nem volt. A következő hétre át­vitt nyeremény összege: 57.729.243, volt 18 darab 5 találat plusz pótszám, egyenként 398.326, 487 darab 5 találat, egyenként 22.083, 30.046 darab 4 ta­lálat, egyenként 477, 553.652 darab 3 találat, egyenként 32 schilling. A felrobbantott recski dögkút titka (Folytatás az 1. oldalról) A rendőrségnek bizonyíték kell, de legalábbis alapos gyanú. Ez hiányzik Gáli Árpád r. őr­nagy szerint, aki foglalkozott az üggyel. — Ezt a dögkutat a második világháború előtt építették — pillant bele az aktákba. — Két­ségtelen, hogy 1949 és 1953 kö­zött, tehát ameddig a tábor mű­ködött, megtiltották a falu lakói­nak, hogy oda vigyék az elhullott állatok tetemeit. De mind ez idá­ig senki nem tételezte fel, hogy abban az időszakban halott em­bereket hurcoltak oda. Az egye­düli tanú Dutka Györgyné, aki­nek a félje látott egy dzsipet. En­nél konkrétabb adat kellene. A kutat egyébként 1959-ben fel­robbantották, s még egy évig füs­tölt. Ez nagyon nehézzé tenné az exhumálást, amihez a bécsi or­vosklinika segítségét kellene igénybe venni, s ez horribilis ösz- szeg. Ezt — gondolom — a recs­kiek nem tudják vállalni, hiszen a törvény betűjének értelmében a dögkutak feltárása mindenkor a helyi önkormányzat feladata, — Ez a téma még nem publi- kus — közli előbb a telefonban Zimányi Tibor, a Recski Szövet­ség elnöke, majd mikor megtud­ja, hogy már többen nyilatkoztak az ügyben, ő is fogad budapesti irodájában. — Sajnos, a recski halottaink után még mindig nyomoznunk kell — mondja szomorúan. — Már interpelláltam is ebben az ügyben a Parlamentben, hiszen a hozzátartozók teljes joggal igénylik, hogy a családi végtisz­tességet legalább utólag megad­hassák. Azt kértem a belügymi­niszter úrtól, bízzon meg egy kormánybiztost, aki koordinálja a nyomozást, mert sajnos, a mi­nisztérium illetékes osztálya sor­ra elutasítja a kérelmeinket, mondván, hogy nem áll több adat a rendelkezésükre. De ebbe nem lehet belenyugodni. Tu­dom, hogy ez költséget jelent, le­terheltséget, de akkor is tudnunk kellene végre, hogy mi történt. Annyi biztos, hogy éjszakánként ládákat gyártottak, s abban vit­ték el a halottakat. A helybéliek azt mesélik, hogy a temetőbe szállították. De erről semmiféle papír nincsen. Legalábbis gya­nús, hogy azt a dögkutat, ame­lyet tiltott hellyé nyilvánítottak, a tábor felszámolása után felrob­Ma is nehéz megközelíteni a helyszínt bántották. Nem akarom ezzel sem azt mondani, hogy biztos, hogy oda embereket dobtak, de rendkívül sok jel utal erre. Tud­juk, hogy ez nemcsak a recskiek ügye, ők egyedül nem vállalhat­ják a feltárást. Segítenie kellene a honvédségnek vagy a tűzoltók­nak, hogy akár egy gyakorlat ke­retein belül tárják fel a dögkutat. Higgye el, mi már akkor is meg­könnyebbülnénk, ha ezzel elosz­latnánk a gyanút. Azonban saj­nos, úgy érezzük, hogy a Belügy­minisztériumnak negatív a hoz­záállása. Iratokat kellene felku­tatni, s ehhez rengeteg munka szükségeltetik. De ha erre nin­csen idő, akkor a saját múltunkra sincsen. Ezt a munkát most még el lehetne végezni, később nem biztos. Most már az emberek is bátrabban beszélnek, régebben — például a Recskről szóló film elkészültekor — még félszegeb- bek voltak. Újra meg fogom ke­resni Boross Pétert, mert az a be­nyomásom, hogy ezt az ő tudta nélkül bonyolították le. Nem va­gyok abban biztos, hogy ebben az ügyben már az utolsó ponthoz érkeztünk. A dögkutat 1959 augusztusá­ban Gál „Bakas” József robban­totta fel. Ó ma is él, jó egészség­nek örvend, és sietve szögezi le, hogy nem azonos Gál „Tolyú” Józseffel, aki annak idején Recsk párttitkára volt, s „Bakast” „el­lenforradalmi tevékenység” mi­att börtönbe záratta. Nem sokkal a dögkút megsemmisítése előtt szabadult. — Nagyon meleg volt azon a nyáron, mi meg ott laktunk a falu végén, a dögkút közelében. Na­gyon bűzlött — emlékezik. — Rendszeresen jártunk a tanács­hoz, hogy most már számolják fel, mert nem bírjuk. Végül sike­rült is ezt elérni, s azért bízták rám a kiégetést, mert korábban egészségügyi felcserként dolgoz­tam, s sokszor csináltam már ilyet. Ki is mentem a megjelölt napon, s látom, hogy ott van 200 liter gázolaj, meg 100 liter ben­zin. Ezen nagyon meglepődtem, mert nem kellett volna ennyi. Közölték velem, hogy a pártbi­zottság szerint van szükség erre a mennyiségre. Azt nem tudom, hogy a párt hogyan keveredett oda, kérdeztem is tőlük, hogy mit értenek hozzá, ők meg azt válaszolták, hogy Moszkvában tanultak. Azt ugyan nem mond­ták, hogy robbantsam fel, de ak­kor már elegem volt a bűzből. Gál „Bakas” József ezután mindenkit elküldött a közelből, a kútba 50 liter gázolajat és 20 liter benzint öntött, egy hosszú csík­ban száraz szalmát szórt az útra, leöntötte azt is benzinnel, és elki­áltotta magát: „Fájer!” A dögkút betonteteje csaknem tíz méterre emelkedett fel, a légnyomás be­zúzta a szélső ház ablakát. Szétrobbant a dögkút. Utána még hónapokig kijárt, gázolajat locsolgatott rá. Már nem volt büdös a környék, a dögkútról sem érdeklődött sen­ki, csak néhány év múlva vette észre, hogy ismeretlenek tele­szórták kővel. Gál „Bakas” József megrán­totta a vállát, mert nem tulajdo­nított különösebb jelentőséget a dolognak. Kovács Attila Az egyház is szembefordult a belgrádi vezetéssel Jugoszlávia halott „Jugoszlávia halott, Szerbia pedig tulajdonképpen nem léte­zik többé” — jelentette ki Vük Draskovic, a szerbiai ellenzék vezetője. Égy független tévéállo­másnak adott nyilatkozatában a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke olyan független Szerbia megteremtése mellett foglalt ál­lást, amely az Európai Közös­séghez hasonlóan építené ki kap­csolatait a többi délszláv köztár­sasággal. Első ízben fordult szembe a belgrádi vezetéssel a szerb orto­dox egyház. Vezetősége hangoz­tatta, hogy végletesen megren­dült a szerb népnek a szerb veze­tésbe, a jugoszláv államelnök­ségbe és különösen a szövetségi hadsereg vezérkarába vetett bi­zalma. Az állásfoglalás szerint a jelenlegi szerb vezetésnek nincs joga ahhoz, hogy valamennyi szerb nevében beszéljen. Szlovénia és Horvátország nyugati elismerése lehütötte a forrófejűeket, akik nem akarták tudomásul venni az elkerülhetet­lent, Jugoszlávia szétesését— írja a jugoszláviai fejleményeket elemző cikkében az Izvesztyija legfrissebb száma. A moszkvai újság ugyanakkor leszögezi: a tartós béke még mindig a hadse­regtől függ. Geopolitikai szem­pontból rendkívül károsnak véli az újság, hogy szétesett az or­szág. Veszélyes destabilizálódás indult meg a Balkánon, új konf­liktusok kirobbanását hordozza magában a mostani helyzet, és egyáltalán nem biztos, hogy ké­pes lesz-e túlélni a Jugoszlávia helyén létrejött államcsoport ezt a feszültséget — állapítja meg az Izvesztyija. (MTI) Göncz Árpád szerint hazánk senkivel sem ellenséges Levél a szerb elnöknek Göncz Arpadköztársasági elnök a hét végén levelet küldött Slo­bodan Milosevic szerb államfőnek. • Az MTI értesülései szerint az államfő a hivatalos magyar állás- foglalást tolmácsolva arról tájékoztatta a szerb köztársasági elnököt, hogy Szlovénia és Horvátország elismerése a reális helyzet tudomá­sulvételét jelentette. Ezzel kapcsolatban Göncz Árpád üzenetében ismételten leszögezte: a két köztársaság függetlenségének magyar el­ismerése senki ellen sem irányul. Ellenkezőleg, Budapest jó kapcso­latokra, együttműködésre törekszik valamennyi délszláv állammal. A magyar megközelítés szerint a kontaktusok ápolásának fontos ele­me lesz a térségben a kisebbségek helyzetének alakulása. (MTI) Haragtartó, de sikeres A The Washington Post Antall Józsefről A kommunizmus bukása óta eltelt időszakban Antall József & leghatékonyabb vezető Kelet- Európában — írta hétfői cikké­ben a The Washington Post, rá­mutatva: a térség három fő kér­dését, a gazdaságot, a politikai stabilitást és a nemzetiségek vi­szonyát tekintve Antall sikeré­nek nincs párja. Az adatok tanúsága szerint a magyar gazdaság erősebb, mint bármely Kelet-Európábán, eb­ben az országban a legalacso­nyabb az infláció és a legmaga­sabb az export növekedése. A külföldi beruházás több, mint a térségben (Kelet-Németorszá- got kivéve) összesen, mutatott rá a cikk. Szerzője, Blaine Harden utalt arra, hogy Antalinak a ha­talomra törőktől megszabadul­va, nemkülönben kompromisz- szumkészségével már 21 hónap­ja sikerül összetartani a kor­mánykoalíciót. Az írás azt a tanulságot vonta le Antall József sikeréből, hogy a meleg, szeretetre méltó emberi egyéniségnek nem sok köze van a jó kormányzáshoz, a hatékony politikai vezetéshez: a felméré­sek szerint a magyar lakosság nem különösebben szereti vagy tiszteli a miniszterelnököt, aki nehezen viseli a bírálatot, és ha­ragtartó. (MTI) Irán állt a libanoni tűszrablások hátterében A iráni kormány fedezte a Li­banonban fogva tartott amerikai túszokkal kapcsolatos költsége­ket, s Teheránnal folytak a tár­gyalások szabadonbocsátásuk- ról is — jelentette vasárnap a The Washington Post. Az amerikai lap kormányfor­rásokból kapott, szigorúan titkos értesülésekre hivatkozva megír­ta: mindvégig Teheránnal tár­gyaltak az ENSZ képviselői és Gazdálkodó szervezetek figyelem! Kedvező befektetési lehetőség A KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90 napos 30 napos maximum: átlagos: minimum: 31,45 % 30,94 % 30,17 % V 32,08 % 31,61 % 28,80 % Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Páros héten 30 napos, páratlan héten 90 napos aukciót tartunk. Az ajánlati lapokat minden héten szerdán 9-ig kérjük eljuttatni az MNB Heves Megyei Igazgatóság Közgazdasági Osztályára. További információ: a 20-127 vagy 13-444/113-as telefonon kérhető. mások a hosszú éveken át fogva tartott túszok elengedéséről. Az utolsók a múlt év végén szaba­dultak. Teherán — a korábbi pénzek mellett — túszonként to­vábbi 1-2 millió dollárt fizetett a libanoni fundamentalista rabtar­tóknak, miután Iránnak tartós érdekei vannak az országban, és embereire továbbra is támasz­kodni kíván. A túszok elengedése mögött Irán gazdasági érdekei rejlenek: szüksége van a Nyugattal való együttműködésre, miután a szovjet alternatíva megszűnt. A helyzetet az amerikai kormány is felismerte, amikor tavaly no­vemberben csaknem 300 millió dolláros kártérítést fizetett Irán­nak. A teheráni amerikai nagy- követség 1979-es iráni megszál­lása után az amerikai kormány befagyasztotta az iráni követelé­seket, többek között több milli­árd dollár értékű, már kifizetett hadianyag szállítását. Az ügyben azóta pereskednek a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt. Leszedik-e a pecsétet a jelentésről? Újabb fejlemények a Kennedy-gyilkosság körül A december végén Amerikában bemutatott J. F. K. című film hatá­sára űjabb fejleményekre került sor. Ebből a filmből a néző arra a következtetésre juthatott, hogy John F. Kennedy elnök meggyilko­lása körül eltussoltak bizonyos dolgokat. Egy tekintélyes törvényhozó, zottság „egyetlen gyilkos” meg- Louis Stokes, aki a képviselőház állapítását is. A képviselőházi bi­zottság úgy határozott, hogy a jegyzőkönyveket csak 2029- ben, 50 évvel a jelentés elkészül­te után szabad nyilvánosságra hozni. Louis Stokes, aki 24 év óta tagja a képviselőháznak, s akit Cleveland demokrata párti vá­lasztói küldtek a kongresszusba, korábban mindig visszautasítot­ta azokat a kísérleteket, amelyek a vizsgálat újraindítására irá­nyultak, mondván, hogy már minden fontos adat nyilvános­ságra került. Most azonban — miután a J. F. K. című film újból felkeltette a közvélemény érdek­lődését — a képviselő megvál­toztatta álláspontját, s a Reuter brit hírügynökség szerint egy in- teíjúban azt mondta: bár sertő­nek találja azt a véleményt, hogy az általa vezetett vizsgálóbizott­ság bármit is eltitkolt volna, „ez jelentette: megfontolja, ne nyit­tassa-e fel a Kennedy-gyilkosság vizsgálatának lezárt jegyzőköny­veit. A képviselőházi különbizott­ság két évig foglalkozott Ken­nedy és Martin Luther King meggyilkolásának ügyével. Je­lentését, amely 29 kötetből áll, 1979-ben készítette el. Végső következtetése az volt, hogy az elnököt 1963. november 22-én Lee Harvey Oswald\őUe le. A je­lentés kizárta bármely szovjet, kubai vagy amerikai szövetségi hatóság által szervezett összees­küvés lehetőségét, de célzott ar­ra, hogy valamilyen bűnszövet­kezetnek esetleg része lehetett a gyilkosságban. Kétségbe vonta az 1964-ben Earl Warren legfel­sőbb bírósági elnök vezette bi­nem jelent betonba zárt pozíci­ót”. Hozzáfűzte: mielőtt bármit is elhatározna, előbb meghall­gatja törvényhozó kollégáit, és figyelni fog a közvélemény kí­vánságára is. Ami az utóbbit illeti, a Time című magazin közzétette a CNN televíziótársasággal közösen végzett közvélemény-kutatás eredményét. Arra a kérdésre, va­jon az amerikai néppel közöl­ték-e az igazságot Kennedy meg­gyilkolásáról, az 1500 megkér­dezett 72 százaléka nemmel vá­laszolt. 73 százalékuk összees­küvést gyanít a gyilkosság mö­gött, s csak 18 százalék hiszi, hogy Oswald egyedül lőtt rá az elnökre. 48 százalék szerint a bűntény mögött a maffia állt, s 13 száraiét egyenesen a dallasi rendőrséget gyanúsítja. Ezek után az Egyesült Álla­mokban kíváncsian váiják, le- szedik-e a pecsétet a képviselő- házi vizsgálóbizottság 29 kötetes jelentéséről egy film hatására. Polgár Dénes J

Next

/
Oldalképek
Tartalom