Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-18-19 / 15. szám
EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1992. JANUÁR 18-19. SZOMBAT—VASÁRNAP 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony Telefon: 39/41-248 Olcsó zalai padlóburkolólapok széles választéka kapható, illetve megrendelhető telepünkön. S V Csőd alatt is van áram Csődeljárás alatt jogtalan kikapcsolni az áramot az azt bejelentő vállalatnál — közölte Pis- kolti Sándor, a Fővárosi Bíróság elnöke. A csődeljárásról szóló törvény 12. paragrafusában egyértelműen rendelkezik arról, hogy a csődeljárás közzétételét követő 90 napig az adóst fizetési haladék illeti meg, és melyek az ez alóli kivételek. Géppisztolyos rablók Kecskemét külterületének egyik autóparkolójában hétfőn a déli órákban egy ismeretlen férfi és nő géppisztollyal arra kény- szerített egy kikindai 47 éves gépkocsivezetőt, szerb állampolgárt, hogy kiszálljon a kamionból, amelyből a támadók 1240 német márkát vittek el. A tegnap dél tájban Pest felé autózókat a napfényes, szeles időben ilyen gyöngyösi panoráma fogadta a Szurdokpartról. A város és körzete legfrissebb híreiről az 5. oldalon található összeállítás. (Fotó: Szántó György) Vezetésváltás „boszorkányüldözés” nélkül Beszélgetés Keresztes György polgármesterrel Koszorúzás! ünnepség Koszorúzási ünnepségen emlékeztek meg a budapesti gettó felszabadulásának 47. évfordulójáról a Dohány utcai zsinagóga sírkertjében. A megemlékezésen a hitközség vezetőin kívül részt vettek az állami, a politikai pártok és önkormányzati szervek vezetői mellett a hazai és nemzetközi zsidó szervezetek, más egyházak és a diplomáciai testületek képviselői is. Sérelmezik az egyházak A magyarországi történelmi egyházak vezetői sérelmezik, hogy a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió ez év januárjától kialakított űj műsorstruktúrájában a vallási műsorokról, azok adásidejéről az egyházak megkérdezése nélkül döntöttek. Elfogadhatatlannak tartják azt az eljárásmódot és intézkedést is, amellyel ezt az egyházak tudomására hozták, kész helyzet elé állítva a felekezeteket. A nyilatkozatot a magyarországi zsidó hitközség hivatalos képviselői is elfogadták, illetve aláírásukkal hitelesítették. A gyöngyösi városházán ugyan még nem vontak hivatalos mérleget az önkormányzat eddigi eredményeiről — szabadkozik is Keresztes György polgármester, amikor rövid számvetésre kérem —, ám kétségkívül van látszata a munkának, sok mindenről lehet beszélgetni. Mindenekelőtt talán arról, hogy a hivatalban „boszorkány- üldozés” nékül is sikerült a vezetésváltás. Bár kiírták a pályázatokat az irányítói posztokra, csaknem mindenkinek megadták a lehetőséget a bizonyításhoz a szolgálat folytatásában, mindössze egyetlen volt kolléga távozott az épületből felmondással, míg ketten áthelyezéssel illetve korengedményes nyugdíjazással váltak meg, a „pámas székektől”. S egy előadótól búcsúztak fegyelmi elbocsájtással. Úgy néz ki, hogy a 84-es létszám nem is csökken tovább, ennyi munkatársra feltétlenül szükség mutatkozik a teendők ellátásához. Az átalakított szervezetben — az osztályok helyett — három igazgatóság, két iroda és egy kishiva- tal működik. — Ha még hiányzik is a pontos kimutatás — mondja a polgármester —, bizonyos, hogy tavaly összességében nem léptük túl költségvetési keretünket, noha például a béreket az átlagosnál jobban növeltük. Nálunk például az oktatásügy területén 30 százalékos fejlesztés történt, s hozzá évvégi jutalmat is adhattunk. Az egészségügyieknél 20- 30 százalék volt a növekmény. A városüzemeltetésben — az energiaárak változásai miatt — történt, a tervezettnél valamelyest nagyobb kiadásainkat — tartalék- alapunk érintetlenül hagyásával — ellensúlyozni tudtuk, így az elszámolásnál várhatóan nem hagyunk adósságot... (Folytatás az 5. oldalon) Önkormányzati ülés Hevesen A központ önállóan gondoz... Tegnap délután — dr. Hegedűs György polgármester vezetésével — rendkívüli ülést tartott a városházán a hevesi képviselő- testület. Az ülés soron kívüli ösz- szehívását főként az tette indokolttá, hogy a testület a múlt év végén úgy döntött: a szociális otthont— mint területi feladatokat ellátó intézményt — fenntartásra, valamint működtetésre átadja a megyei önkormányzatnak. Az átadás miatt megváltozik a szervezet működési rendszere, mivel eddig úgynevezett Egyesített Szociális Intézményként, szakmai és gazdasági integrációban működött a Gondozási Központtal. A szétválás után ez a központ továbbra is városi alapellátási feladatokat lát el és az önkormányzat hatáskörében marad. (Folytatás a 2. oldalon) Értelmezi az adózás rendjét Hatályos jogszabályok ’92 Megjelent és péntektől kapható a nagyobb újságosboltokban az Adó újság különszáma, a Hatályos jogszabályok ,92. A 145 forintba kerülő kiadvány az ez évi személyi jövedelemadó, az áfa, a társasági adó és az adózás rendje című fejezeteken kívül tartalmazza az új törvények értelmezését és magyarázatát is. A kötetet hiánypótló jelleggel adta ki az Adó újság, ugyanis az elmúlt napok legnagyobb bestsellere a Magyar Közlönynek az a száma volt, amely az új jogszabályokat tartalmazta, s amelyet sokan hiába kerestek. Elkelt a Mecman, mi lesz az egriekkel? Nem romlanak afinomszerelvényÉÉÉ Nemrégiben látott napvilágot a hír: a Mannesmann Rexroth nevű német vállalat megvásárolta az AB Mecmant. Az üzlet sokakat meglepett, hiszen a Mecman köztudottan az eredményes cégek közé tartozott, s ilyet ritkán szoktak eladni. Az eset hátteréről, a felvásárló vállalatról Grédinger Lajost, a Mecman- Eger Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük. — A vétel hihetetlen gyorsasággal, szinte egyik pillanatról a másikra történt — mondta. — Persze, e mögött nem kell semmiféle negatív szenzációt keresni, az alku sokkal inkább pozitív változásokat hozhat. Az új gazda éves forgalma ugyanis megközelítőleg 87 milliárd svéd korona. A M. Rexroth, a Mannesman- csoport egyik vállalata, amely főleg hidraulikaalkatrészek és -rendszerek szilárd nemzetközi pozícióval rendelkező vállalkozójaként ismert. Az utóbbi évek folyamán a Rexroth a pneumatika területén is terjeszkedni kezdett. Ez nagyrészt az ilyen profilú cégek részvényeinek felvásárlásában nyilvánult meg, mint például Wabco és a GAS (Németország), valamint a Quiet (Franciaország) esetében. A Mecman megvásárlása a pneumatikába való befektetések folytatásának, valamint a skandináv és más európai országokban történő további terjeszkedésnek tekinthető. A Mecman Európa négy-öt legnagyobb pneumatikaszállítója volt, a felvásárlással a Mannesmann Rexroth a kontinensen a harmadik helyre lépett elő. — Szavaiból úgy tűnik, minden a lehető legnagyobb rendben. Mégis, legalábbis a hazai tapasztalatokból kiindulva, felmerül a kérdés, miért adnak el egy stabil céget? — Nézze, amíg Magyarországon most folyik a privatizáció, a piacgazdaság kiépítése — s a folyamat során bizony kiderül, több a veszteséges, mint a nyereséges vállalat —, addig ezen Nyugaton már régen túl vannak. (Folytatás a 3. oldalon) Egri párbeszéd a privatizációról Másfél milliárdos céltámogatás víz- és csatornadíjra Februárban: újabb privatizációs törvénycsomag Hogy közelítsen egymáshoz az üzleti felek érdeke Várhatóan február elején kerül az Országgyűlés elé a legújabb privatizációs törvénycsomag, amelynek két legfontosabb eleme a tartósan állami tulajdonban maradó, illetve a magántulajdonba kerülő vagyon kezelésének szervezeti rendjét, szabályait határozza meg. A jogszabályváltozásokról Szabó Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár és Bártfai Béla igazságügyi helyettes államtitkár adott tájékoztatást a szokásos pénteki kormányszóvivői sajtókonferencia meghívott vendégeként. A Parlament törvényt alkot az Állami Tulajdonosi Részvény- társaság létrehozásáról, szervezeti felépítéséről, működéséről. A jövőben ez az újonnan felálló gazdasági szervezet gyakorolja a tulajdonosi jogokat a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon felett. Ennek körének meghatározására az érintett törvény kritériumrendszert állapít meg. Mindazonáltal a kormányzat stratégiai célja, hogy az elkövetkezendő években 30 százalék alá szorítsa vissza az állami tulajdon részarányát a magyar gazdaságban — hangsúlyozta Szabó Tamás. A létrehozandó rt.-ben a kormány egyik — később kijelölendő — minisztere képviselné az állami részt. Az igazgatótanács tagjait a miniszterelnök nevezi ki neves gazdasági, pénzügyi szakemberek közül. Összességében a részvénytársaság állami piaci szervezetként funkcionálna, s működésével megteremtené a holding-rendszerű állami vagyonkezelés alapját. A törvénycsomag másik ága az állami tulajdonból magántulajdonba kerülő vagyon sorsát rendezi. Ezen vagyon értékesítése felett az Állami Vagyonügyi nökség korlátozás nélküli jogot gyakorol. Ennek gördülékenyebbé tétele érdekében az ÁVÜ társaságalapítási jogot nyerne. A szervezet igazgató tanácsának tagjait a miniszterelnök nevezi ki. Ugyancsak az ÁVÜ gondoskodik a privatizációs bevételek „visszaforgatásáról” a magyar gazdaságba. A befolyó pénzt főként arra fordítanák, hogy „feljavítsák” az eladásra szánt állami cégeket a jobb értékesítés reményében. A tervek szerint emellett jutna a bevételekből az államadósság finanszírozására is, bár erre jóval kisebb hányadot szánnak. A végső szót ezügyben is a Parlament mondja ki, amely a vagyonpolitikai irányelvek meghatározásakor dönt a privatizációs bevételek elosztásának mikéntjéről. A törvénycsomag harmadik ága az érintett jogszabályok módosításait tartalmazza. Áz új privatizációs törvényekkel összhangban ugyanis módosítani szükséges a többi között a Polgári Törvénykönyvet, az átalakulási és a vállalati jogszabályokat. Napjaink egyik központi gazdasági témája: a privatizáció. Ennek jogi, pénzügyi lehetőségeiről szervezett párbeszédet az érdeklődőknek tegnap Egerben, a városháza dísztermében a Borsod-Heves Megyei Köztársasági Megbízott Területi Hivatala. Céljuk az volt, hogy a svájci Hungaro-Swiss AG privatizációs tapasztalatait, valamint a hazai Ipari Fejlesztési Bank szakmai segítségét kérjék. Dr. Balás István, a Borsod- Heves Megyei Köztársasági Megbízott Területi Hivatalának vezetője — bevezetőjében — rámutatott arra a szükségszerűségre, hogy az állami tulajdonban levő cégeket részvénytársaságokká, vagy kft-kké alakítják át. Ehhez azonban a feleknek ismerniük kell a jogi és a közgazdasági feltételrendszert, valamint az átalakítás menetét, legfontosabb teendőit. Az ezt követő előadásában Gilly János, a Hungaro-Swiss A G alelnöke arról beszélt: a magyar kormány politikai feltételeket teremtett azzal, hogy az ipart, a kereskedelmet privatizálják. Ez pedig nem más, mint üzleti cél. Hangoztatta, hogy az érdeklődő befektetők általában szeretnék a legolcsóbban megvásárolni a vagyont, az állam viszont drágán akaija eladni azt. Fontos, hogy az érintett felek szándéka közeledjen egymáshoz. Kiemelte, hogy a privatizációhoz nem okvetlenül szükséges a külföldi tőke. Erről manapság keveset beszélnek: inkább jó ötletekre, forrásra, tudásra, megfelelő kockázatvállalásra van szükség, amely az ipari és kereskedelmi vállalatoknál perspektívát jelenthet. Ugyanakkor új piacokat is teremhet. Rámutatott továbbá, hogy Magyarország iránt ma nagy az érdeklődés, mivel a jelenlegi helyzet sok lehetőséget kínál a külföldi befektetőknek. Ilyen alkalom a történelmi adatok szerint legutóbb a századfordulón volt hazánkban. (Folytatás a 2. oldalon) A felső határ 40 és 60 forint A kormány tárgyalt annak a másfél milliárd forintos céltámogatásnak a felhasználásáról, amelyet a költségvetés az ívóvíz- és csatornadíj- emelés terheinek enyhítésére irányoz elő. Január 6-ától a fogyasztóknak 60 százalékkal kerülne többe a víz és a csatornahasználat. A rendelkezésre álló másfél milliárd forint ezt 48 százalékosra mérsékli. Az ivóvíz köbméteréért eztán 40 forintot, az együttesen számlázott ivóvíz- és csatornadíj esetében ennek köbméteréért 60 forintot kell fizetni. (Ez az összeg a lakosság által fizetendő díjtételek felső határa, egyes településeken ennél kisebb összeget számláznak). Az ezen felüli összeget térítik az önkormányzatok. A részletekről az elkövetkezendő napokban határoznak az öukormányzatok és a tárcák képviselői.
