Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám

HÍRLAP, 1992. január 16., csütörtök SPORT 7. Piquet a magyar nézőknek is emlékezetes lehet, hiszen a Hungaroringen az első két Magyar Nagydíjat ő nyerte Szegényebb lett a Forma-l egy gazdaggal A háromszoros Forma-l-es autós világbajnok, a brazil Nelson Pi­quet bejelentette: végleg visszavonul. A 39 éves versenyző 1981- ben a Brabham-Ford, 1983-ban a Brabham-BMW, 1987-ben pe­dig a Williams-Honda színeiben versengve világbajnoki címet nyert. Az eredetileg Sotomayor néven induló sportoló 1978 óta 204 nagydíjon indult. Nemcsak az autós-, hanem az egész sportvilágot meglepte Nel­son Piquet bejelentése, hogy be­fejezi versenyzői pályafutását. A háromszoros Forma-l-es világ­bajnok elhatározását többek kö­zött azzal magyarázza, hogy nem tudtak számára olyan kocsit konstruálni, amellyel ma is esé­lye lenne a győzelemre. Piquet a Forma-l-es világ egyik legnépszerűbb pilótája volt. Először 1978-ban Hocken- heimben indult világbajnoki fu­tamon, összesen 204 alkalom­mal szállt a kocsijába, s 24 győ­zelmet aratott. Világbajnoki cí­met nyert 1981-ben, 1983-ban és 1987-ben. A francia Alain Prost és az ugyancsak brazil Ayr­ton Senna — ők is háromszoros világbajnokok — voltak vele együtt a legnagyobb egyéniségei a nyolcvanas évek rendkívül erős mezőnyének. Piquet pályafutása alatt 485,5 vb-pontot gyűjtött, s ezzel a har­madik helyet foglalja el Prost Közismert bohém életé­ről, három­szor nősült... (699,5) és Senna (491) mögött. A vb-futamokon 23 alkalommal rajtolhatott az élről. De nemcsak kocsijában volt rendkívüli egyéniség, hanem a mindennapi életben is. Közis­mert könnyed, bohém életéről, háromszor nősült, négy gyerme­ke van, luxusvillával, jachttal, sa­ját repülőgéppel rendelkezik, te­hát nem hiába tette oly sokszor kockára az életét. Gazdagnak, az autósvilág egyik leggazdagabb személyiségének tartják. Bejelen­tése nyomán most sokan elevení­tik fel azt a két évvel ezelőtti nyi­latkozatát, amikor arra a kérdésre, hogy meddig vállalja még a szá­guldást, ezt mondta: „Ha egy reg­gel arra ébredek, hogy nincs többé kedvem versenyezni, akkor befe­jezem...” Most így ébredhetett!... A nagyszájú 50 éves Alinak ellopták a biciklijét Muhammad Ali közelgő 50. születésnapja (január 17.) egyre nagyobb helyet foglal el a nem­zetközi sajtóban és a hírügynök­ségek jelentéseiben. Az egyik legszebb és legemberibb történe­tet valószínűleg a 76 esztendős Joe Martin, nyugalmazott rend­őrtiszt mondta el: — 1954-ben Louisville egyik körzeti őrszobáján dolgoztam, amikor jelentkezett nálam egy magas, de elég vékony gyerek. Sírva panaszolta, hogy egy na­gyobb fiú ellopta a biciklijét. Utánaszaladt, és követelte visz- sza, de erre a magasabb srác be­mázolt neki egyet a bal szeme alá, és elszelelt a járgánnyal. For­málisan nyomozást indítottam a bicikli kézrekentésére, atyailag viszont azt tanácsoltam a gyerek­nek, hogy tanuljon bokszolni, mert akkor megvédheti önma­gát. Szófogadónak bizonyult, és mindössze 36 kilónyi súlyának minden porcikájával ettől kezd­ve az ökölvívásnak élt. Magam is edzősködtem a helyi rendőr­sportklub ökölvívóinál, oda vit­tem magammal a kis Cassius Clayt. Nagyon szorgalmasnak bizonyult, egyre szebben bok­szolt, egyre több mérkőzésen nyert. Amikor győzött az Arany Kesztyű elnevezésű tehetségku­tató tornán, akkor a terem másik sarkában elkülönülten készülő fehér ökölvívók is felfigyeltek rá. A későbbi Ali legnagyobb érde­mének tartom, hogy le tudta bontani a sötét bőrű és fehér ökölvívók között húzódó látha­tatlan falat, el tudta magát fo­gadtatni előbb Louisville-lel, ké­sőbb Kentucky-val, végül Ame­rikával és az egész világgal. Egyébként hatszor nyert Arany Kesztyűt Kentucky-ban, kétszer az országos tornán. Amikor má­sodszor lett első az amerikai baj­nokságon, akkor utazott a római olimpiára. Onnan is bajnokként tért haza, ám ekkor én kiléptem az életéből. Egy 11 emberből álló üzleti csoporttal kötött szerző­dést, profi lett. És mi történt a biciklivel? — Most a születésnapon is el fogom mondani Muhammad Alinak, hogy életem nagy szé­gyenének tartom: a biciklije má­ig sem került elő. Vizsgáztak az albertville-i létesítmények T esztversenyzők már kipróbálták A téli olimpia színhelye, Al­bertville Párizstól 700 kilomé­terre fekszik, 300 méterrel a ten­gerszint felett. Szardínia és Piemont királyá­ról, Kari Albert királyról kapta a nevét. 17 ezer lakosának többsé­ge az iparból él. (Ők már évek óta az olimpia lázában élnek, ám a nézők vagy a sportolók semmit sem látnak majd az előkészüle­tekből. Őket a kész létesítmé­nyek várják.) A XVI. Téli Olimpiai Játékok 57 versenyét 10 különböző hely­színen bonyolítják le, némelyi­kük 120 km-re fekszik a köz­ponttól, Albertville-től. Éppen ezért sok pénzt emésztett föl az infrastruktúra kiépítése. A 717 millió dolláros költség- vetésből 36 millió dollárt szántak útépítésre. A 2300 sportolónak aligha lesz lehetősége arra, hogy meglátogassa a más helyszíne­ken folyó rendezvényeket, a — remélt — 1,2 millió turistának pedig napi utazásokra kell felké­szülnie, egyszerre csak egy ver­senyszínhely fér bele a program­ba. Mindent átfogó információ­kat csak a tévénézők kaphatnak. Az amerikai CBS televízió — mely 243 millió dollárért vásá­rolta meg a közvetítés kizáróla­gos jogát — napi 12 órán át, fo­lyamatosan tudósítja a világot a sporteseményekről. A különböző olimpiai létesít­ményekről a legilletékesebbeket, a sportolókat kérdezte a Sport Bild című német szaklap. Az óriás műlesiklás egykori világbajnoka, Markus Wasmeier szerint a Val d’ Isere-i lesiklópá- lya egyáltalán nem olyan rossz, mint ahogy sokan állítják. „A konkurencia szerint itt nem lehet lesiklást rendezni, én azonban jól kiismertem magam a sok kanyarral tűzdelt pályán. Van azonban több kriti­kus pont is, például az, hogy a kopár, fák nélküli, meredek hegyoldalon semmi sem áll a szél vagy a hófúvás útjába. Van egy veszélyes hajtűkanyar is, ott 100 km/h sebességről le kell csök­kenteni a tempót 40 km-re. De egy biztos: ilyen jól belátható pá­lya sehol nincs a világon, a nézők a starttól a célig mindent követ­hetnek.” A női lesiklás színhelye Méri- bel. A legjobb német síelőnő, Katja Seizinger véleménye sze­rint a pálya — különösen a start­hely után — rendkívül meredek, gyors. „Mivel csaknem 2 percig tart, míg az ember a végére ér, rettenetesen hosszúnak tűnik. Igazi erőpróba lesz mindnyájunk számára”. Mark Kirchner, a biatlon há­romszoros világbajnoka arról panaszkodik, hogy a lőállomás előtti szakasz meredek, hegynek felfelé kell futni, a pulzusszám — épp a nyugodtságot megkövete­lő lövés előtt — elérheti a percen­kénti 195-öt is. Susi Erdmann, a szánkózás vi­lágbajnoknője így nyilatkozott a szánkópályáról: „Jól kiismertem magam a pályán, problémám mindössze a start utáni meredek szakasszal adódott.” Patrícia Neske, műkorcsolyá­zónő: „Ajég fantasztikus, a vilá­gítás is jó, de a jégcsamok csupán egy ideiglenes építmény, melyet az olimpia után lebontanak. Ennek megfelelően is néz ki: ka­tasztrofális. Nincs egy étterem, egy helyiség, ahol tartózkodhat­nának a versenyzők és az edzők, mindössze egy kis szoba, ahol a tévékábeleken át bukdácsolunk. Botrányosnak tartom, hogy az olimpiai falu 60 km-re van a jégstadiontól.” A négyes bob világbajnoka, Wolfgang Hoppe szerint a bob­pálya könnyű, a gyengébb piló­ták is jól szerepelhetnek. A10. és a 16. kanyar közti rész nehéz, utána viszont egy hosszú, gyors szakasz következik, ahol fel lehet gyorsulni 130 km/óra sebesség­re is. Rudi Tusch, síugróedző: „A sáncok nagyszerűek, itt nem le­hetnek véletlenül elért eredmé­nyek. Aki itt győz, biztos, hogy a világ legjobb síugrója.” (Ferenczy-Europress) Péczely Domoszlón A domoszlói focicsapat veze­tői nem tétlenkedtek a „szünidő­ben” sem. Az ősszel többen is váltották egymást a kispadon — Romániából érkezett tréner, majd a kapus Schrüffel Gyula vette át az irányítást —, de min­den erőfeszítés dacára kieső he­lyen állnak. A napokban viszont megegyeztek Péczely Szabolcs- csal, aki többek között a jászbe­rényiek mestere is volt, és a ta­vasszal ő kísérli meg benn tartani a csapatot a megyeiben. Jutalmazottak A Heves Megyei Úszó- és Vízilabda-szövetség a napok­ban megtartott ünnepi közgyűlésén jutalmat adtak át négy sportembernek, akik hosszabb időn át munkájukkal bizonyí­tották elkötelezettségüket és hűségüket szeretett sportáguk iránt. Dr. Ringelhann György, a szövetség elnöke elismerését fejezte ki az egri Utassv Sándoménak és Tóth Imréitek, vala­mint a Gyöngyös Városi Úszószövetség főtitkárának, dr. Csépe Györgynek. A jutalmazottak között volt lapunk munkatársa, Buttinger László is. Elkerülte őket a végzet... Korán „keltek” a pólósok Ha tél, akkor sízés — ez az egészen kézenfekvő gondolat irányította Tátralomnicra az Eger SE vízilabdázóit, no meg a topolcsányiak meghívása, akik­kel közösen kezdték meg a felké­szülést az idei erőpróbákra. A nagy ünnepi lakmározások után még volt néhány nap az eszmé- lésre, majd január 6-án buszra „pattant” a csapat, és egy hétre tanyát vertek a Tátrában. A ko­rai ébredésnek megvolt a maga oka, de erről már szóljon Pócsik Dénes szakosztály-igazgató. — Az olimpia miatt szokatla­nul korán rajtol a bajnokság ta­vaszi idénye, már február else­jén, Szegeden vízbe szállunk, másnap pedig a Szentesi Vas­utassal mérkőzünk a Magyar Kupa keretében. Velük meg­egyeztünk, hogy mindkét mécs­esét Szentesen játsszuk, s ennek fejében felajánlották a teljes ellá­tást. — Hogyan teltek a tátrai na­pok? — A hóviszonyok kitűnőek voltak, ezért csaknem az egész délelőttöt síeléssel töltöttük. A legjobbak merészkedtek csak a meredekebb helyekre, a többiek a szelídebb lankák legyőzésével próbálkoztak. Akinek ez is meg­haladta a tudását, annak nem maradt más hátra, mint a futás. Ebéd után kevés idő jutott a pi­henésre, háromkor már minden­ki bevette magát az erősítőgépek közé. Ezután következett a sza­una, de a nap végére — persze, csak hogy jól aludjanak a fiúk — még be kellett iktatni egy négy­ezer méteres úszóedzést. — Mindannyian értesültünk a lanovkán bekövetkezett szörnyű balesetről, és aggódva gondol­tunk rátok... — Mi is azon a felvonón köz­lekedtünk, amelyen leszakadt a kabin, de szerencsére elkerült minket a végzet. A történtek persze felkavartak minket is, és ezután áttettük telephelyünket a Csorba-tóhoz. — A síelés meglehetősen sérü­lésveszélyes. Nem történt semmi baj? — Ancsán Bandinak kellett összevarrni a térdét, de ő sem a lejtőkön sérült meg, hanem út­ban a szálló felé esett rá térddel egy éles kőre. Hál’ istennek a csont és az ízületek nem káro­sodtak, csupán a bőr hasadt fel. — Hogyan alakul a további program? — A jövő héten már edző­meccset is játszunk a BVSC-vel és a Szolnokkal. A tavaszi nyi­tány előtti utolsó napokat Becse- jen töltjük. Igazán remek dolog, hogy egy olyan csapattal készül­hetünk, ahol mindenki profi já­tékos, ezért mindig a legjobbak- kal kétkapuzhatunk. — Innen utaztok Szegedre, vagy előbb még hazajöttök? — Becsej alig nyolcvan kilo­méterre van Szegedtől, ezért úgy ütemeztünk, hogy egyenesen az edzőtáborból mehessünk az első bajnoki találkozó színhelyére, majd onnan Szentesre, a kupa­meccsre. Nem kell külön hang­súlyozni, hogy ez milyen megta­karítást eredményez a mai költ­séges közlekedés mellett. (buttinger) Kispadról a katedrára Aktív labdarúgó-pályafutása végén az edzői kis- padot választotta folytatásul annak idején Váraly- lyay Miklós, akit a régi szurkolók és barátok gya­korta még mindig becenevén, „Csoki”-nak szólíta­nak. Számos csapat és esztendő után legutóbb Bél­apátfalván végzett szakvezetői feladatokat, az el­múlt nyári szokásos jövés-menésben azonban együttes nélkül maradt. Akkoriban úgy fogalma­zott: nem kifejezett szándéka tovább edzősködni, sorsa másképp is alakulhat... Mivel az elmúlt ősszel egyik csapatnál sem találkozhattunk a nevével, so­kakban felvetődött Várallyay Miklós pillanatnyi el­foglaltsága. A napokban a megyeszékhelyen találkoztunk vele egy sportszakmai eseményen, ahol számos ér­deklődő kérdését tolmácsoltuk felé azzal, hogy munkája felől faggattuk. Az erősen bederesedett hajú, de változatlanul fiatalos mozgású, enyhe túl­zással akár most is pályára küldhető, ötvenen túljá­ró sportember Kálban dolgozik. Visszatért eredeti, a labdarúgástól sem idegen szakmájához, amit jó­szerivel még keveset gyakorolt, vagyis testnevelő ta­nárként működik. Több száz gyermek mellett, az iskolában egyedül végzi a testi nevelés remélhető­leg rövid időn belül kellő rangra emelkedő felada­tát, láthatóan örömmel, a tőle megszokott lelkese­déssel. A diáksportkör kereteiben kézilabdázni ta­nítja a lányokat és a fiúkat, de természetesen focira is kioktatja a srácokat. Készül velük különböző te­remtornákra, iskolán belüli és iskolák közötti baj­nokságokra. Csak a szerepkör változott előbbiek szerint Várallyay Miklós esetében, akit korábban a labda­rúgóedzők kategóriájában szoktunk meg. Szeren­csére a sport szolgálata nem. (fesztbaum) Megyei páros bajnokság Felhívás röplabdára! A holt idényt is szeretné némi élettel megtölteni a megyei röplabdaszövetség. Ez a szándék vezérelte a me­gyei vezérkart, amikor meghirdette páros röplabdabaj­nokságát. A versengés úgynevezett minipályán történik mini, diák HL, serdülő, ifjúsági korosztályokban. Felnőtt duók is jelentkezhetnek, náluk a korcsoportok a követke­zők: 21-30,31-40,41-50 és 50 év felett. Az összecsapáso­kat az egri 12-es iskolában tartják meg február 8-9-én és 15-16-án, mindig kilencórai kezdéssel. A mérkőzések körmérkőzéses formában zajlanak, és két nyert játszmáig tartanak. A röplabdaszabályok érvényesek, kivéve, hogy csak harmadik érintésre juttatható át az ellenfél térfelére a labda, és csak a támadók érintésével az ejtés érvénytelen. A jelentkezés írásban történik — feltüntetve a korosztályt és a párosok nevét — az alábbi címen: Zvara József, 3328 Egerszólát, Általános Iskola. A nevezési határidő: január 30. A nevezési dijakat — 100-tól 250 forint az egyes kor­csoportokban — a viadal helyszínén kell befizetni. Csak röviden... A hét végén az egri automata tekepálya ad otthont a Pummer György-emlékversenynek, ame­lyet a három éve elhunyt kiváló tekéző és sportvezető emlékére rendeznek meg minden évben. Az egyéni, páros és csapatver­seny háromnapos lesz. Pénteken 16 órakor, szombaton és vasár­nap pedig reggel nyolckor kez­dődik a versengés. * Az Eger SE vívószakosztálya felvételt hirdet a sportág iránt kedvet érző fiúk és lányok szá­mára. Jelentkezni minden héten keddtől csütörtökig, 17-20 óra között lehet a Hadnagy úti edző­teremben. . Szombaton 9 órától gyermek labdarúgó-tornát rendeznek He­vesen a 3-as iskolában. A meghí­vott mezőny: FTC, Budapesti Diákok SE, Esztergomi Foci Suli valamint a helyi Réti János DSE 11-12 éves focistái.

Next

/
Oldalképek
Tartalom