Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-15 / 12. szám
HÍRLAP, 1992. január 15., szerda FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Hagyományőrző közösség A jövő év tavaszán ünnepli Aldebrő község alapításának 250. évfordulóját. Ebből az alkalomból könyv készül a településről, amelyben szó lesz a falu történetéről, a gazdálkodási, építészeti szokásokról, a népi mesterségekről. A múlt feldolgozására már megbíztak egy történész szakembert, de váiják mindazok jelentkezését, akik személyes vagy tárgyi emlékeikkel hozzájárulni kívánnak az ünnepséghez. A hagyományőrző közösségről a polgármesteri hivatalban lehet érdeklődni. Telektulajdonosok találkozója Mára hívott össze néhány telektulajdonost egy megbeszélésre a noszvaji polgármester. A téma az újonnan létesítendő Széchenyi utca, s az annak helyén lévő telkeknek az önkormányzat által történő megvásárlása. Sarudi fejlesztési tervek A sarudi képviselő-testület nemrégiben kidolgozta a következő három év fejlesztési programját. Ebben különös hangsúlyt kap a közbiztonság javítása, tervezik többek között riasztó- rendszer kiépítését, valamint önvédelmi csoport létrehozását. Fontos feladatként tartják számon még az utak, a vízvezeték építését, a közvilágítás, a parkoló, a strand, a szeméttároló korszerűsítését, a belvízelvezető árkok felújítását. Az ellátás és szolgáltatás területén tervezik a bolti hálózat és a vendéglátás bővítését, serkenteni szeretnék a magánvállalkozásokat, s elképzeléseik között szerepel egy sütőüzem építése. Az egészségügy területén számítógéppel igyekeznek segíteni a dolgozók munkáját, s bizony elkelne egy laboratórium és egy fogászati rendelő is. Emellett hozzákezdenek a templom felújításához is. Ahogy a könyvtárosnő látja Beszabadulhatott a kultúra templomába Blahó Istvánná hat éve igazgatja azt a könyvtárat, amely Füzesabony várossá nyilvánítható- ságának egyik feltételeként jött létre: egy városnak ugyanis rendelkeznie kell egy minimum 20.000 kötetes könyvtárral. S 1986-ban egy olyan színvonalas, jól felszerelt könyvtár kezdte meg a működését, amely méltó a település új rangjához. Nem szerencsés olyasmit írni egy könyvtárosról-igazgatónő- ről szóló portréban, hogy az illető hölgy csak kényszerűségből könyvtáros és igazgatónő... Blahó Istvánnénak hangszalagműtétje következtében ott kellett hagynia az általános iskolát, ahol első és második osztályos gyerekeket tanított 18 éven keresztül. Ekkor üresedett meg egy állás az akkori füzesabonyi járási könyvtárban, s mivel a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán könyvtáros fakultációt is végzett, mint gyermekkönyvtáros helyezkedett el 1982-ben. Ezt a fakultációt azonban nem azért végezte, mintha távlati céljai lettek volna vele — hiszen mindig is pedagógusnak készült —, hanem azért, mert így „beszabadulhatott a kultúra templomába”, ez állandó belépőt biztosított számára a főiskola könyvtárába — ugyanis mint lelkes irodalomkedvelő, főiskolásként is sokat olvasott. 1982-ben szervezte meg az azóta is működő Ludas Matyi-klubot Trojan Marian Jozef grafikus- művész segítségével. E klub keretében a gyerekek megismerkedhettek a nyomdatechnikával, rajzolhattak, linómetszeteket készíthettek. Ez a munka nagy örömmel járt, hiszen ha már tanítónőként nem is, könyvtárosként újból foglalkozhatott gyerekekkel. 1986-ban megszűnt a 140 négyzetméteren szorongó járási, és felépült az új, 430 négyzetméteres városi könyvtár, amely — mint hálózati alközpont — 14 vidéki könyvtár szakmai-módszertani felügyeletét látja el. 1988-ban megalakult a Könyvtárbaráti Társulás, amely közérdekű kötelezettségvállalás rímén gyűjt adományokat a könyvtár számára, s elősegíti, hogy kialakuljon egy aktív támogatóbázis arra az esetre, ha csappanna az önkormányzat anyagi támogatása. A társulásnak Blahó Istvánná az ügyintézője, ahogyan annak a nyolc kiscsoportnak, klubnak is, amelyek a könyvtárban működnek. A füzesabonyi városi könyvtárat statisztikai adatok szerint 1991-ben 21.347 alkalommal keresték föl olvasgatás vagy rendezvénylátogatás céljából. Népszerű a „vállalkozók, álláskeresők, jogszabályok polca”, a könyvtár igyekszik minél szélesebb rétegek igényeit kielégíteni. A rendezvények önmagukért beszélnek: a „Magyar irodalom” című sorozat keretében tavasszal Vörösmarty-, Arany János-, Ady-, valamint József Attila-es- teket rendeznek. A „Vélemények, viták” sorozatból csak néhány rím: Iskola és társadalom; Magyarság és demokrácia; Politikai gyakorlat és a demokrácia... Blahó Istvánná saját bevallása szerint egyáltalában nem igazgatótípus, de ennek ellenére már nem menne vissza tanítani. Annál is inkább, mert 1992-ben új feladatok várnak rá — a könyvtár egy olyan számítógépes programot vásárolt, amelynek segítségével az érdeklődő gyorsan és könnyűszerrel juthat közhasznú információkhoz —1992 a számítógépes program fejlesztésének éve lesz... (kdcsor) Számítanak a lakosságra Feldebrői alapítvány A közelmúltban „Magyar Karitasz — Feldebrő” néven alapítványt hozott létre a község önkormányzata. Mint a nevéből is kiderül, a szervezet elsősorban szociális és karitatív tevékenységek irányításával foglalkozik. Az alapítvány életrehívói feladatként tűzték ki: létre kell hozni egy olyan információs centrumot, amelynek segítségével egymásra találhatnak a segíteni szándékozók és a segítségre szorulók. Szeretnének segíteni az időseknek és fiataloknak egyaránt, gondjaikat meghallgatva, tolmácsolva és orvosolva. Mindebben számítanak a lakosság közreműködésére, hiszen nem titkolják, a helyi közösségekre, a jó szándékú emberek tenni akarására alapozzák munkájukat. A szervezetnek tagjai lehetnek mindazok, akik önként vállalják a mozgalom céljából eredő feladatokat. Bővebb információt a polgár- mesteri hivatalban kaphatnak az érdeklődők. Az alapítvány is segíthet Nemzetközi repülőtér Makiáron ? Nemrégiben alapítványt hozott létre az egri önkormányzat abból a célból, hogy idővel nemzetközi repülőteret varázsoljanak Makiárra. A külföldi turisták körében közkedvelt a kisgépes közlekedés, s a makiári repülőtér korszerűsítésével bizonyára bővíthető lenne a turizmus. Nem beszélve arról, hogy az Egri Repülőklub szakembereinek segítségével alapkiképzést is kaphatnának az idelátogatók. Egyelőre azonban alapvető pénzügyi gondokkal kell szembenézni, ezért úgy tűnik, egy-két éven belül aligha szállnak fel és landolnak Makiáron a külföldi repülőgépek. Felvételünk a nyarat idézi, hiszen a szép idő alkalmas igazán a repülésre... (Fotó: MZS) Télen is, nyáron is gyógyulni vágyók Mekkája A táj mesébe illő! A fagyos, havas völgy fölött meleg párafelhő úszik, a forrást és a fürdőt körülölelő fenyőfákat téli ünneplőbe öltöztette a természet. Csil- lagszórónyi jégcsapok tekintenek alá a zöld ágakról, feketerigók csipegetik a galagonyák bogyóit, piros fejű harkály kezdi el a beteg tölgy oldalán a szokásos hétköznapi rendelését. Fenn az úton három taxit, négy nyugati rendszámú kocsit és néhány hazai kocsit számlálok meg. Fütyül a januári szél, a hőmérő higanyszála többek szerint -10 fokot mutat. Az effajta időre szokták mondani: olyan fagyos, hogy a kutyát kár kiverni. Lecsúszkálok a medencéhez, ahová többen már félig levetkőzve érkeznek a kocsijuktól, kabin gyanánt használják a járgányt. Mások a csipkebokrok jeges fehérsége mögött dobják le magukról a szoknyát, nadrágot, pulóvert. — Nem fáznak? A szőke szépség félje karjai között már a meleg, párolgó vízből válaszol: — Wunder schön! Dideregve gombolom össze magamon a kabátot, egy ötven körüli egri hölgy rám ismer. — Egy igazi riporter innen a vízből, a helyszínről kíváncsiskodna... — Tényleg nem fázik? Párolog a teste, a haja, az arca, mint a most nyíló rózsa. — A féijemmel télen-nyáron ide járunk! Mi aztán nem ismerjük a náthát, az influenzát, és ráadásul elmúltak a reumatikus panaszaink is. Újabb vendégek érkeznek, senki nem hívja, nem fogadja őket, a beszélgetésükből derítem ki, hogy a németek Travemündé- ből érkeztek, és itt töltik a telet. Itt, a világhírű demjéni szabadtéri hőfürdőben... Hát nem csodálatos...? — bogácsi — Mikor talál gazdára a Graefl-kastély? A Graefl-család Amerikában élő sarja érdeklődik a poroszlói Graefl-kastély iránt a helyi termelőszövetkezetnél. Rajta kívül már több vásárló kedvű érdeklődő akadt, de később mind visszalépett. Graefl úr, reméljük, kitart. (Fotó: MZS) Megjelent az Aldebrőt Krónika Második alkalommal nyomtatták ki az Aldebrői Krónikát, a helyi önkormányzat lapját. Ebben Farkas László polgármester fejti ki véleményét arról, mennyire fontos, hogy a településen élők hasznos információkhoz juthassanak szűkebb környezetükről. Lutter Éva főiskolai hallgató a község alapításáról ír, míg Szabari László az alapítóról, Grassalkovich Antal grófról ad rövid életrajzot. A múlt megismerése mellett különös hangsúlyt helyeztek a szerkesztők a mindennapi tudnivalókra, több oldalon keresztül olvashatók az önkormányzat rendeletéi az első lakáshoz jutók anyagi támogatásáról, a helyi adókról, a munka- nélküliek ellátásáról. Szó van még a lapban a kábeltelevízió-hálózat kiépítéséről (mintegy 150 családnak van már lehetősége a műholdas adások vételére). Kiderül az is, hogy tervezik a helyi adásokat is, amelyekben a községi intézmények életét és a közösségek munkáját igyekeznek bemutatni. Hangrabi István az Általános Művelődési Központ munkájáról, programjairól, terveiről számol be. Andornaktálya a tények és tervek tükrében A nagy feladat: a gázprogram megvalósítása Az esztendő első hetei a legtöbb helyen a visszapillantás és az előretekintés jegyében telnek el. Nincs ez másképpen Andor- naktályán sem, ahol — a múlt esztendőt lezárva — az a legfontosabb megállapítás, hogy a község gazdálkodása, pénzügyi helyzete egyensúlyban van, az intézmények zavartalanul működhetnek, a közel negyvenmilliós költségvetés biztosítja az idei elképzelések valóra váltását. Mindez magától értetődő is lenne, ha a község nem forgatna a fejében olyan nagy horderejű témákat, mint a gázprogram megvalósítása, amelyhez nyilván rendszeres megtakarításra is szükség van. Szó ami szó, a fogukhoz kell verniük a garast ahhoz, hogy belátható időn belül az andomaktályai lakásokban — szén és fa helyett — már gázzal fűthessenek. — Mit mutat a visszapillantó és az előre „látó” tükör? — kíváncsiskodom Balogh László polgármesternél. — A gáznál maradva megemlítem, hogy a gázprogramban résztvevő települések polgár- mesterei — a képviselő-testületek megbízásából — megalapították az Első Magyar Önkormányzati Gázvezeték-építő és -szolgáltató Kft.-t! A megépítendő, 14 települést érintő hálózat megvalósításához 600 millió szükséges! Az első kérdésre ez meglehetősen testes válasz, ám a polgárokat mindig a konkrét, a saját életüket közvetlenül érintő valóságok érdeklik. — Mikor lesz gáz a lakásokban? — Az új esztendő fejleményeit is figyelembe véve valószínű, hogy jövőre, vagyis 1993-ban erre a község életében akár történelminek is nevezhető aktusra sor kerül. Ennek a válasznak a tükrében érthető, hogy az első ütem beindításához hatmilliót már el is különítettek, tartalékba helyeztek úgy, hogy emellett a költségvetésből még — ha szerényebben is — egyéb fejlesztésekre is futja. — Mire gondol, polgármester úr? — Olyanokra, mint a korábban megkezdett úthálózat kiépítése, a gázcseretelep beindítása, az iskolában az energiatakarékos nyílászárók beépítése, a fogorvosi rendelő megnyitása, hogy csupán a jelentősebbekről szóljak, de említést érdemel egy másik, távolabbi „nagy falat”, a szennyvízhálózat és tisztítómű megépítése, amely a társulásban résztvevő 3 falutól 120 milliós ráfordítást igényel. Minden városban és faluban manapság közérdeklődésre tart számot, hogy miként alakulnak a lakosság adóterhei... Nos, a polgármesteri és a jegyzői válaszokból kiderül, hogy A ndornaktályán az idén nem növelik a lakosság adóterheit. A helyhatóság tökéletesen tisztában van azzal, hogy az egri és az egyéb munkahelyek megszűnése, az érzékelhető elszegényedés nem teszi lehetővé az adók növelését. Ennek nem mond ellent az sem, hogy január elsejétől a faluban kétféle adó van: a magán- személyek, illetve a vállalkozók kommunális adója, ugyanakkor számos korábbi adónem megszűnt. A képviselő-testület döntése alapján a lakossági adókat teljes egészében környezetvédelmi és kommunális feladatokra fordítják majd az idei esztendőben. A községben jelenleg 129 kisiparos van. A kommunális adó vállalkozásbarát, ugyanis a 10 foglalkoztatottat meg nem haladó vállalkozások adómentességet élveznek. A képviselő-testület tisztában van azokkal a szociális feszültségekkel, amelyek több családot — időseket, fiatal házasokat — sújtanak, ezért erejéhez mérten kiemelt figyelmet fordít erre a rétegre. Ezt szolgálják a különböző térítési dijak átvállalásai, az időskorúak további rendszeres segítése, támogatása, a fiatal házasok lakásszerzéséhez nyújtott százezer forintos támogatás. Jó szolgálatot tesz — és a lakossággal való kapcsolatjavítást szolgálja — az önkormányzati tájékoztató, amelyet díjtalanul minden házhoz eljuttatnak. Vissza- és előrepillantva úgy tűnik, hogy a megyeszékhely szomszéd faluja — a nehéz körülmények ellenére — megvalósítja a lakosság által is elfogadott terveit... Sz. I.
