Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-15 / 12. szám

HÍRLAP, 1992. január 15., szerda FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Hagyományőrző közösség A jövő év tavaszán ünnepli Aldebrő község alapításának 250. évfordulóját. Ebből az alka­lomból könyv készül a település­ről, amelyben szó lesz a falu tör­ténetéről, a gazdálkodási, építé­szeti szokásokról, a népi mester­ségekről. A múlt feldolgozására már megbíztak egy történész szakembert, de váiják mindazok jelentkezését, akik személyes vagy tárgyi emlékeikkel hozzájá­rulni kívánnak az ünnepséghez. A hagyományőrző közösségről a polgármesteri hivatalban lehet érdeklődni. Telektulajdonosok találkozója Mára hívott össze néhány te­lektulajdonost egy megbeszélés­re a noszvaji polgármester. A té­ma az újonnan létesítendő Szé­chenyi utca, s az annak helyén lé­vő telkeknek az önkormányzat által történő megvásárlása. Sarudi fejlesztési tervek A sarudi képviselő-testület nemrégiben kidolgozta a követ­kező három év fejlesztési prog­ramját. Ebben különös hang­súlyt kap a közbiztonság javítása, tervezik többek között riasztó- rendszer kiépítését, valamint ön­védelmi csoport létrehozását. Fontos feladatként tartják szá­mon még az utak, a vízvezeték építését, a közvilágítás, a parko­ló, a strand, a szeméttároló kor­szerűsítését, a belvízelvezető ár­kok felújítását. Az ellátás és szol­gáltatás területén tervezik a bolti hálózat és a vendéglátás bővíté­sét, serkenteni szeretnék a ma­gánvállalkozásokat, s elképzelé­seik között szerepel egy sütő­üzem építése. Az egészségügy területén számítógéppel igye­keznek segíteni a dolgozók mun­káját, s bizony elkelne egy labo­ratórium és egy fogászati rendelő is. Emellett hozzákezdenek a templom felújításához is. Ahogy a könyvtárosnő látja Beszabadulhatott a kultúra templomába Blahó Istvánná hat éve igaz­gatja azt a könyvtárat, amely Fü­zesabony várossá nyilvánítható- ságának egyik feltételeként jött létre: egy városnak ugyanis ren­delkeznie kell egy minimum 20.000 kötetes könyvtárral. S 1986-ban egy olyan színvonalas, jól felszerelt könyvtár kezdte meg a működését, amely méltó a település új rangjához. Nem szerencsés olyasmit írni egy könyvtárosról-igazgatónő- ről szóló portréban, hogy az ille­tő hölgy csak kényszerűségből könyvtáros és igazgatónő... Bla­hó Istvánnénak hangszalagmű­tétje következtében ott kellett hagynia az általános iskolát, ahol első és második osztályos gyere­keket tanított 18 éven keresztül. Ekkor üresedett meg egy állás az akkori füzesabonyi járási könyv­tárban, s mivel a Jászberényi Ta­nítóképző Főiskolán könyvtáros fakultációt is végzett, mint gyer­mekkönyvtáros helyezkedett el 1982-ben. Ezt a fakultációt azonban nem azért végezte, mintha távlati céljai lettek volna vele — hiszen mindig is pedagó­gusnak készült —, hanem azért, mert így „beszabadulhatott a kultúra templomába”, ez állan­dó belépőt biztosított számára a főiskola könyvtárába — ugyanis mint lelkes irodalomkedvelő, fő­iskolásként is sokat olvasott. 1982-ben szervezte meg az azóta is működő Ludas Matyi-klubot Trojan Marian Jozef grafikus- művész segítségével. E klub ke­retében a gyerekek megismer­kedhettek a nyomdatechnikával, rajzolhattak, linómetszeteket készíthettek. Ez a munka nagy örömmel járt, hiszen ha már ta­nítónőként nem is, könyvtáros­ként újból foglalkozhatott gyere­kekkel. 1986-ban megszűnt a 140 négyzetméteren szorongó járási, és felépült az új, 430 négyzetmé­teres városi könyvtár, amely — mint hálózati alközpont — 14 vi­déki könyvtár szakmai-mód­szertani felügyeletét látja el. 1988-ban megalakult a Könyv­tárbaráti Társulás, amely közér­dekű kötelezettségvállalás rímén gyűjt adományokat a könyvtár számára, s elősegíti, hogy kiala­kuljon egy aktív támogatóbázis arra az esetre, ha csappanna az önkormányzat anyagi támogatá­sa. A társulásnak Blahó Istvánná az ügyintézője, ahogyan annak a nyolc kiscsoportnak, klubnak is, amelyek a könyvtárban működ­nek. A füzesabonyi városi könyvtárat statisztikai adatok szerint 1991-ben 21.347 alka­lommal keresték föl olvasgatás vagy rendezvénylátogatás céljá­ból. Népszerű a „vállalkozók, ál­láskeresők, jogszabályok polca”, a könyvtár igyekszik minél széle­sebb rétegek igényeit kielégíteni. A rendezvények önmagukért beszélnek: a „Magyar irodalom” című sorozat keretében tavasszal Vörösmarty-, Arany János-, Ady-, valamint József Attila-es- teket rendeznek. A „Vélemé­nyek, viták” sorozatból csak né­hány rím: Iskola és társadalom; Magyarság és demokrácia; Poli­tikai gyakorlat és a demokrácia... Blahó Istvánná saját bevallása szerint egyáltalában nem igazga­tótípus, de ennek ellenére már nem menne vissza tanítani. An­nál is inkább, mert 1992-ben új feladatok várnak rá — a könyv­tár egy olyan számítógépes prog­ramot vásárolt, amelynek segít­ségével az érdeklődő gyorsan és könnyűszerrel juthat közhasznú információkhoz —1992 a számí­tógépes program fejlesztésének éve lesz... (kdcsor) Számítanak a lakosságra Feldebrői alapítvány A közelmúltban „Magyar Karitasz — Feldebrő” néven alapítványt hozott létre a község önkormányzata. Mint a nevéből is kiderül, a szervezet elsősorban szociális és karitatív tevékenységek irányításá­val foglalkozik. Az alapítvány életrehívói feladatként tűzték ki: létre kell hozni egy olyan információs centrumot, amelynek segítségével egymásra találhatnak a segíteni szándékozók és a segítségre szorulók. Szeretnének segíteni az időseknek és fiataloknak egyaránt, gondjai­kat meghallgatva, tolmácsolva és orvosolva. Mindebben számítanak a lakosság közreműködésére, hiszen nem titkolják, a helyi közössé­gekre, a jó szándékú emberek tenni akarására alapozzák munkáju­kat. A szervezetnek tagjai lehetnek mindazok, akik önként vállalják a mozgalom céljából eredő feladatokat. Bővebb információt a polgár- mesteri hivatalban kaphatnak az érdeklődők. Az alapítvány is segíthet Nemzetközi repülőtér Makiáron ? Nemrégiben alapítványt hozott létre az egri önkormányzat abból a célból, hogy idővel nemzetközi re­pülőteret varázsoljanak Makiárra. A külföldi turisták körében közkedvelt a kisgépes közlekedés, s a mak­iári repülőtér korszerűsítésével bizonyára bővíthető lenne a turizmus. Nem beszélve arról, hogy az Egri Repülőklub szakembereinek segítségével alapkiképzést is kaphatnának az idelátogatók. Egyelőre azon­ban alapvető pénzügyi gondokkal kell szembenézni, ezért úgy tűnik, egy-két éven belül aligha szállnak fel és landolnak Makiáron a külföldi repülőgépek. Felvételünk a nyarat idézi, hiszen a szép idő alkalmas igazán a repülésre... (Fotó: MZS) Télen is, nyáron is gyógyulni vágyók Mekkája A táj mesébe illő! A fagyos, havas völgy fölött meleg párafel­hő úszik, a forrást és a fürdőt kö­rülölelő fenyőfákat téli ünneplő­be öltöztette a természet. Csil- lagszórónyi jégcsapok tekinte­nek alá a zöld ágakról, feketeri­gók csipegetik a galagonyák bo­gyóit, piros fejű harkály kezdi el a beteg tölgy oldalán a szokásos hétköznapi rendelését. Fenn az úton három taxit, négy nyugati rendszámú kocsit és néhány hazai kocsit számlálok meg. Fütyül a januári szél, a hő­mérő higanyszála többek szerint -10 fokot mutat. Az effajta időre szokták mondani: olyan fagyos, hogy a kutyát kár kiverni. Lecsúszkálok a medencéhez, ahová többen már félig levetkőz­ve érkeznek a kocsijuktól, kabin gyanánt használják a járgányt. Mások a csipkebokrok jeges fe­hérsége mögött dobják le ma­gukról a szoknyát, nadrágot, pu­lóvert. — Nem fáznak? A szőke szépség félje karjai között már a meleg, párolgó víz­ből válaszol: — Wunder schön! Dideregve gombolom össze magamon a kabátot, egy ötven körüli egri hölgy rám ismer. — Egy igazi riporter innen a vízből, a helyszínről kíváncsis­kodna... — Tényleg nem fázik? Párolog a teste, a haja, az arca, mint a most nyíló rózsa. — A féijemmel télen-nyáron ide járunk! Mi aztán nem ismer­jük a náthát, az influenzát, és rá­adásul elmúltak a reumatikus panaszaink is. Újabb vendégek érkeznek, senki nem hívja, nem fogadja őket, a beszélgetésükből derítem ki, hogy a németek Travemündé- ből érkeztek, és itt töltik a telet. Itt, a világhírű demjéni sza­badtéri hőfürdőben... Hát nem csodálatos...? — bogácsi — Mikor talál gazdára a Graefl-kastély? A Graefl-család Amerikában élő sarja érdeklődik a poroszlói Gra­efl-kastély iránt a helyi termelőszövetkezetnél. Rajta kívül már több vásárló kedvű érdeklődő akadt, de később mind visszalépett. Graefl úr, reméljük, kitart. (Fotó: MZS) Megjelent az Aldebrőt Krónika Második alkalom­mal nyomtatták ki az Aldebrői Krónikát, a helyi önkormányzat lapját. Ebben Farkas László polgármester fejti ki véleményét arról, mennyire fon­tos, hogy a települé­sen élők hasznos in­formációkhoz jut­hassanak szűkebb környezetükről. Lutter Éva főisko­lai hallgató a község alapításáról ír, míg Szabari László az alapítóról, Grassal­kovich Antal grófról ad rövid életrajzot. A múlt megismerése mellett különös hangsúlyt helyeztek a szerkesztők a min­dennapi tudnivalók­ra, több oldalon ke­resztül olvashatók az önkormányzat ren­deletéi az első lakás­hoz jutók anyagi tá­mogatásáról, a helyi adókról, a munka- nélküliek ellátásáról. Szó van még a lapban a kábeltelevízió-há­lózat kiépítéséről (mintegy 150 család­nak van már lehető­sége a műholdas adá­sok vételére). Kide­rül az is, hogy terve­zik a helyi adásokat is, amelyekben a községi intézmények életét és a közössé­gek munkáját igye­keznek bemutatni. Hangrabi István az Általános Műve­lődési Központ mun­kájáról, programjai­ról, terveiről számol be. Andornaktálya a tények és tervek tükrében A nagy feladat: a gázprogram megvalósítása Az esztendő első hetei a leg­több helyen a visszapillantás és az előretekintés jegyében telnek el. Nincs ez másképpen Andor- naktályán sem, ahol — a múlt esztendőt lezárva — az a legfon­tosabb megállapítás, hogy a község gazdálkodása, pénzügyi helyzete egyensúlyban van, az in­tézmények zavartalanul működ­hetnek, a közel negyvenmilliós költségvetés biztosítja az idei el­képzelések valóra váltását. Mindez magától értetődő is lenne, ha a község nem forgatna a fejében olyan nagy horderejű témákat, mint a gázprogram megvalósítása, amelyhez nyilván rendszeres megtakarításra is szükség van. Szó ami szó, a fo­gukhoz kell verniük a garast ah­hoz, hogy belátható időn belül az andomaktályai lakásokban — szén és fa helyett — már gázzal fűthessenek. — Mit mutat a visszapillantó és az előre „látó” tükör? — kí­váncsiskodom Balogh László polgármesternél. — A gáznál maradva megem­lítem, hogy a gázprogramban résztvevő települések polgár- mesterei — a képviselő-testüle­tek megbízásából — megalapí­tották az Első Magyar Önkor­mányzati Gázvezeték-építő és -szolgáltató Kft.-t! A megépí­tendő, 14 települést érintő háló­zat megvalósításához 600 millió szükséges! Az első kérdésre ez meglehe­tősen testes válasz, ám a polgáro­kat mindig a konkrét, a saját éle­tüket közvetlenül érintő valósá­gok érdeklik. — Mikor lesz gáz a lakások­ban? — Az új esztendő fejleménye­it is figyelembe véve valószínű, hogy jövőre, vagyis 1993-ban er­re a község életében akár törté­nelminek is nevezhető aktusra sor kerül. Ennek a válasznak a tükrében érthető, hogy az első ütem beindításához hatmilliót már el is különítettek, tartalékba helyeztek úgy, hogy emellett a költségvetésből még — ha szeré­nyebben is — egyéb fejlesztések­re is futja. — Mire gondol, polgármester úr? — Olyanokra, mint a koráb­ban megkezdett úthálózat kiépí­tése, a gázcseretelep beindítása, az iskolában az energiatakarékos nyílászárók beépítése, a fogor­vosi rendelő megnyitása, hogy csupán a jelentősebbekről szól­jak, de említést érdemel egy má­sik, távolabbi „nagy falat”, a szennyvízhálózat és tisztítómű megépítése, amely a társulásban résztvevő 3 falutól 120 milliós ráfordítást igényel. Minden városban és faluban manapság közérdeklődésre tart számot, hogy miként alakulnak a lakosság adóterhei... Nos, a polgármesteri és a jegy­zői válaszokból kiderül, hogy A ndornaktályán az idén nem nö­velik a lakosság adóterheit. A helyhatóság tökéletesen tisztá­ban van azzal, hogy az egri és az egyéb munkahelyek megszűné­se, az érzékelhető elszegényedés nem teszi lehetővé az adók növe­lését. Ennek nem mond ellent az sem, hogy január elsejétől a falu­ban kétféle adó van: a magán- személyek, illetve a vállalkozók kommunális adója, ugyanakkor számos korábbi adónem meg­szűnt. A képviselő-testület dön­tése alapján a lakossági adókat teljes egészében környezetvédel­mi és kommunális feladatokra fordítják majd az idei esztendő­ben. A községben jelenleg 129 kis­iparos van. A kommunális adó vállalkozásbarát, ugyanis a 10 foglalkoztatottat meg nem hala­dó vállalkozások adómentessé­get élveznek. A képviselő-testület tisztában van azokkal a szociális feszültsé­gekkel, amelyek több családot — időseket, fiatal házasokat — súj­tanak, ezért erejéhez mérten ki­emelt figyelmet fordít erre a ré­tegre. Ezt szolgálják a különböző térítési dijak átvállalásai, az idős­korúak további rendszeres segí­tése, támogatása, a fiatal háza­sok lakásszerzéséhez nyújtott százezer forintos támogatás. Jó szolgálatot tesz — és a lakosság­gal való kapcsolatjavítást szol­gálja — az önkormányzati tájé­koztató, amelyet díjtalanul min­den házhoz eljuttatnak. Vissza- és előrepillantva úgy tűnik, hogy a megyeszékhely szomszéd faluja — a nehéz kö­rülmények ellenére — megvaló­sítja a lakosság által is elfogadott terveit... Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom