Heves Megyei Hírlap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-15 / 12. szám

ÁLOMBÓL VALÓSÁG LESZ AZ EGRI FEDETT USZODA? (7. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1992. JANUÁR 15. SZERDA II MAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA Hl. ÉVFOLYAM 12. SZÁM ÁRA: 9,60 FORINT Az idő pénz! Hirdetését szeretné már holnap megjelentetni? Ajánlatunk: SZUPER­EXPRESSZ A téli bükkszéki táj nyugalmat áraszt, a faluban azonban erős indulatok feszülnek (Fotó: Szántó György) A lemondott polgármester ismét ringbe száll Bükkszéki vélemény: „Amilyen virágot szakítunk, olyat szagolunk...” „Én legszívesebben mind a négy jelöltet megválasztanám, mind­egyikük nagyon jó egy bizonyos területen, és szépen kiegészíthet­nék egymást...” — mondta egy idősebb hölgy hétfőn este Bükkszé­ken, a település polgármesterjelöltjeinek bemutatkozó gyűlésén. „Hány százezer forintjába kerül majd a falunak ez a szavazás?” — kérdezte egy másik jelenlévő, azt panaszolva, hogy nem lenne ez a helyzet, nem kellene vasárnap, 19-én az urnák elé járulni, ha a mült év végén nem mond le tisztjéről Huszár István, a falu addigi polgár- mestere. Kiskatonát gázolt a vonat Füzesabonytól két kilométer­re halálos baleset történt hétfőn késő este a vasúti vágányokon. Az Eger felől érkező vonat el­ütötte — az eddig ismeretlen okokból a sínek között tartózko­dó — M. István 21 éves balmaz­újvárosi lakost, aki a honvédség pesthidegkúti alakulatánál telje­sített szolgálatot. A pécsi „főhadiszállás” A jugoszláviai krízishez kap­csolódó hír, hogy jegyzőkönyvet írnak alá Budapesten az Európai Közösség megfigyelői tevékeny­ségének Magyarországra történő kiterjesztéséről. Az ily módon Magyarországra is „akkreditált” EK-megfigyelők Pécsett rende­zik be „főhadiszállásukat”. A tervek szerint január 21-én talál­koznak újra ugyanitt a horvát nemzeti gárda, a jugoszláv nép­hadsereg és az európai megfigye­lők képviselői. „Behajtó körút” Líbiába Rövidesen magyar gazdasági küldöttség utazik Líbiába, hogy tárgyaljon a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat nehezí­tő gondok megoldásáról. A Ma­gyar Nemzeti Banknak nincs kö­vetelése Líbiával szemben, né­hány vállalatnak azonban ma­radt rendezetlen ügye. A Tescó- nak és az Uvatervnek valamivel több mint 9 millió dollárral tar­toznak a líbiai partnerek. A támogatásról Washingtonban Jeszenszky Géza külügymi­niszter vezeti a magyar delegáci­ót a január 22-én megnyíló was­hingtoni nemzetközi konferenci­án, amelynek résztvevői a volt Szovjetunió utódállamainak nyújtandó támogatás módozata­it körvonalazzák. A delegáció az élelmiszer-ellátástól a know­how átadásig mind az öt munka- bizottságban képviselteti magát. A magyar diplomácia irányítója január 21-én New Yorkban ta­lálkozik Butrosz Gáli ENSZ-fő- titkárral. Az 1990-es önkormányzati választásokat követő egy év so­rán sem zajlott problémák nélkül az élet a községben. A megvá­lasztott polgármester, Huszár István, aki korábban — a70-es évek végén — itt vb-titkár volt, hét tagú önkormányzati testület élén irányította a falu ügyeit. A közte és a faluház vezetője, Or­bán Gábor közötti ellentétekről, valamint a nevezetes önkor­mányzati döntésről, mely szerint a község intézményeiben az állá­sokat csak helybéliek tölthetik be, a Hírlap is beszámolt. Tör­tént aztán, már 1991 őszén, hogy egymást követően két önkor­mányzati képviselő — Kosztik Imre és Zagyva Ernő — is le­mondott, s helyettük a „kislis­tán” a soron következő két leg­több szavazatot kapott jelölt, Csomós Lászlóné és Huszár Zoltánná került be a testületbe. Majd pedig — november 15-én — a polgármester is beadta fel­mondólevelét. Amint Zagyva József alpolgármestertől még akkoriban megtudtuk, Huszár István ebben a levélben arra hi­vatkozott: őt külső „erők”, sze­mélyek bizonyos dolgokkal vá­dolják, támadják”. — Manapság mindenkit ér kritika: aki tudja, elfogadja, aki nem, nem... — fűzte hozzá akkor magyarázatul Zagyva József, majd kifejtette, szerinte ez a kri­tika nem volt olyan erős, hogy amiatt le kellett volna mondania a polgármesternek. — Dehát most már nincs mit tenni — mondta még —, január 19-én vá­lasztunk... (Folytatás a 3. oldalon) Megyei tanácskozás Egerben Az önkormányzatok és a vízért viselt felelősség Tegnap délelőtt Egerben, a MTESZ-székház előadótermé­ben vízgazdálkodási tanácsko­zást szervezett a Magyar Hidro­lógiai Társaság a megye önkor­mányzati vezetőinek részére. Dr. Hegedűs Sándor, az MHT Heves megyei területi szervezetének el­nöke köszöntötte a megjelente­ket, köztük dr. Balás Istvánt a ré­gió köztársasági megbízottjának Heves megyei hivatalvezetőjét. Dr. Orosz Gábor, a köztársa­sági megbízott BAZ megyei hi­vatalának vezetője mondott megnyitót megyénk mintegy 120 önkormányzati tisztségviselője előtt. Beszédében részletesen is­mertette a novemberi regionális kormánykonzultáción felvetett vízügyi problémákat, és azt, mi­ként reagáltak erre a kormány il­letékesei. Egyebek mellett el­mondta, hogy az ezer lélekszám alatti kistelepüléseken nehézsé­geket okoz a vízműtársaságok létrehozása. Ezért az adható 50 százalékos állami támogatás he­lyett 90 százalékos hozzájárulást kért a régió a kormányzattól. Er­re nincs lehetőség, de a felső­mátrai térség gondjait — a kor­mányzati válasz szerint — az 1993-tól a környezetvédelmi alapból adható céltámogatás oldhatja meg. Eger vízbázisfej­lesztési terveivel felsőbb szinten is egyetértenek, de úgynevezett címzett támogatást ígérnek. Dr. Almássy Endre, a KHVM főosztályvezetője a kormány víz­gazdálkodási elképzeléseiről tar­tott előadást. Kifejtette, hogy bár koncepció még nincs, de az elvek már tisztázottak. (Folytatás a 2. oldalon) FKGP: előkészületek titokban A szombati FKGP nagyvá­lasztmányi ülés döntésének ér­telmében a párt országos elnök­sége és a megyei elnökök e hét csütörtökön és pénteken dolgoz­zák ki a koalícióból való kilépés, illetve az esetleges bennmaradás feltételrendszerét. A résztvevők meghatározzák, hogy ki legyen tagja a koah'ciós tárgyalódelegá­ciónak a kisgazdák részéről, s döntenek arról is, hogy milyen formában értesítik koah'ciós partnereiket a tárgyalások le­folytatásáról. Mivel a tanácsko­zás nem a párt székházában, ha­nem titokban tartott helyen zaj­lik, ezért a résztvevők tervei sze­rint eredményről csak hétfőn tá­jékoztatják a sajtót. Kétes követelések A magyar állam 10,5 milliárd forint értékű öröklött kereske­delmi banki kétes követelésre vállalt garanciát. Erről már a múlt év nyarán megállapodás született a kereskedelmi bankok és a kormány között, ám meg kellett várni az év végét, amikor is a Parlament elfogadta az ez évi költségvetési törvényt. Arról egyelőre nincs információ, hogy az állami garanciavállalás miként érinti a három nagy bankot. Továbbra is árusítják Kárbejelentő nyomtatványok hiánypótláshoz Továbbra is árusítják a kárpótlási törvény alap­ján benyújtható — földdel, vállalkozással és házin­gatlannal összefüggő — kárigények közlésére szol­gáló nyomtatványokat — tájékoztatta az MTI-t kedden a kárpótlási hivatal. A nyomtatványokon nem új igényeket lehet be­nyújtani, hiszen annak határideje egy hónapja le­járt, hanem a hiánypótlással összefüggő adatokat kell közölni. A különböző íveket Budapesten öt nagy postahivatal, illetve a megyei központi posták árusítják. (MTI) Leendő déli határállomások Jugoszláv oldalon egyoldalúan kezdték meg két új határállomás építését — közölte Ká­sán Attila határőrségi szóvivő a belgrádi Poli­tika című lap jelentésé­vel kapcsolatban, amely szerint Magyarország is­meretlen okok miatt nem teljesíti építési fel­adatait. A szóvivő rámuta­tott: valóban szó van a Bácsalmás — Bajmok és a Tiszasziget — Djála határállomás létesítésé­ről, miután azt az élénk forgalom igényli. Ugyanakkor új átkelők létesítéséről a külügy­minisztériumoknak kell megállapodniok, s csak azt követhetije az alsóbb szintű egyezmények. Egyelőre azonban még semmilyen megállapo­dás sincs az említett két határállomás megépíté­séről. Az EK után 24 órával, az önálló délszláv államokat: Magyarország is elismeri Amennyiben az Európai Közösség hasonló lépést tesz, Magyaror­szág azt követően 24 órán belül elismeri Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia önállóságát — erről tegnap Debrecenben beszélt Katona Tamás. A Külügyminisztérium politi­kai államtitkára Jugoszlávia felbomlásával Montenegró és Szerbia automatikusan önálló állammá válik. Ezek az országok Európához való csatlakozásukban segítőkész partnerre lelnek hazánkban, s re­mélhetőleg belátják: a jószomszédi együttműködés, a gazdasági ér­dekeken alapuló kapcsolattartás mindannyiunknak létérdeke. Jogi problémákat is tisztázni kell Mit szól a szervezet az új szívhez? Maga a műtét mindössze négy órán át tartott. Ahogy Szabó Zoltán professzor, az első ma­gyar szívátültetést végző orvos­csoport vezetője elmondta, en­nél jóval több időbe telt az előké­szítés és még hosszabb időt igé­nyel természetesen a beteg gyó­gyulása, rehabilitációja. A buda­pesti orvosi egyetemen tegnap tartott sajtótájékoztatón újabb részleteket tudtunk meg a nagy feltűnést keltett műtétről és az újszívesről. Schwarz Sándor, a most 28 éves fiatalember esztendők óta leszázalékolt nyugdíjas. Vele­született rendellenesség miatt szíve a szokásosnál jóval na­gyobb volt. Élete megmentésére egyedüli lehetőség kínálkozott: a szívátültetés. Valójában a vé­letlen döntötte el, hogy ő lett az első magyar újszíves. Á Szív- és Érsebészeti Klinikán tavaly szeptember óta vártak a megfe­lelő donorra, míg végül egy, ja­nuár 3-án agyhalálban elhunyt fiatalember szíve — a megfelelő immunológiai vizsgálatok elvég­zése után — alkalmasnak bizo­nyult az átültetésre. A felgyógyulás során is a szer­Kícsít lötyög A beteg szív eltávolítása, valamint az új szív be varrá­sa és megindítása jó két óráig tartott. 128 perc múl­tán már Sándor mellkasá­ban dobogott az új szív. Azóta folyamatosan vizs­gálják, s azon kívül, hogy új szíve „kicsit lötyög” beteg szíve miatt megnagyobbo­dott mellkasában, nincs pa­nasza. A kilökődés és a fer­tőzésveszély egyébként még nem múlt el. A szív­műtét a laboratóriumi és gyógyszeres költségekkel hárommillió forintba került — mondta el Szabó profesz- szor egy kérdésre válaszol­va. vezet ellenállása, az új szív befo­gadása jelenti a legnagyobb gon­dot. Az ehhez szükséges gyógy­szereket, amelyek több százezer forintba kerülnek, csaknem egy évig kellett szednie Sándornak, szigorú orvosi felügyelet mellett. (Folytatás a 2. oldalon) Dolgozóknak fél százalék helyett egy Többet fizetünk a Szolidaritási Alapba Nagyobb munkanélküli-járu­lékot fizetnek a dolgozók és a munkáltatók február elején a ja­nuári munkabérek után a Szoli­daritási Alapba. Várhatóan még ez a bevétel sem lesz elegendő a nagyszámú munkanélküli ellátá­sához. A munkavállalók 0,5 és a munkaadók 1,5 százalék helyett 1, illetve 5 százalékos járulékot fizetnek februártól. Ez — 90 szá­zalékos teljesítés esetén — mint­egy 40 milliárd forint bevételt jelent az alapnak. Ehhez adható hozzá a költségvetés 10,2 milli­árd forintos támogatása, amiből fedezik a közszolgálati, köztiszt­viselői területek 5 százalékos ilyen jellegű befizetéseit A költ­ségvetés ezentúl a bevétel 10 szá­zalékáig is fedezetet vállal a munkanélküliek ellátására. Va­lószínűleg — a munkanélküliek számát tekintve — szükség is lesz erre a pénzre. Minimum 580 ezer munka- nélkülivel számolnak év végére a Munkaügyi Minisztériumban, de valószínű, hogy ennél jóval több állástalan lesz. Csak 580 ezer állásnélkülivel kalkulálva, ellátásukra az alapnak legalább 48 milliárd forintot kell fordíta­ni. Emellett a Szolidaritási Alap­nak más kiadásai is vannak. így a korszerűtlen munkaügyi szolgá­latok feltételeinek javítása, a szolgálatok fenntartása mintegy 5 milliárd forintot igényelne. Ugyancsak körülbelül 5 milliard forint szükséges a pályakezdők munkanélküli segélyére, az elő­nyugdíjra, s az átképzési támo­gatások egy részére. Mindezt ösz- szevetve már látható: nem lesz elegendő pénz, annak ellenére, hogy a Parlament szigorította a járadékkifizetés feltételeit. Csökkentették az idén a jára­dékfizetés időtartamát. A jára­dék továbbra is az első időszak­ban az átlagkereset 70, a máso­dik időszakban 50 százaléka. Változás viszont, hogy a máso­dik időszak időtartama felére csökkent. Ez azt jelenti, hogy aki legalább egy évig dolgozott, az három hónapig az átlagkeresete 70 százalékát, és — a korábbi 3 hónap helyett — másfél hónapig 50 százalékát veheti fel. A lega­lább négy év munkaviszonnyal rendelkezők kapják a legmaga­sabb szintű ellátást. Ők az átlag- kereset 70 százalékát egy évig, 50 százalékát fél évig kapják, míg korábban ez utóbbi is egy évig járt. Akinek munkaviszonya saját kezdeményezésre, fegyelmi bün­tetés révén vagy más felróható okból szűnik meg, részére csak három hónap után kezdik folyó­sítani a járadékot. Ugyanígy ké­sőbb vehetik fel első munkanél­küli-járadékukat azok az állásta­lanok, akik végkielégítésben ré­szesültek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom