Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-23 / 300. szám
HÍRLAP, 1991. december 23., hétfő» EGER ÉS KÖRZETE 5. Háromkirályok A Szilvásváradon élő művészházaspár, Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán keramikusművészek kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők a karácsonyi ünnepi időszakban a Megyei Művelődési Központ galériájában. A kerámiákat már Budapesten, a Derkovits Teremben is bemutatták, ahol nagy sikert arattak. A garzonlakásra jogosultak névjegyzéke Az egri önkormányzat legutóbbi ülésén megtárgyalta az ifjúsági garzonlakásra jogosultak igényléseit. Elkészült az 1991- 92-es évi névjegyzék. A lakásügyi albizottság 200 igénylőlap alapján végezte el a helyszínelést. Ezt követően az önkormányzat szociális bizottsága — a lakásügyi albizottsággal közösen — megtárgyalta és közszemlére kifüggesztette a listát. A közgyűlés jóváhagyta az 52 nevet tartalmazó javaslatot. »Eger kollégiumaiért” Az „Eger kollégiumaiért” elnevezésű alapítvány kuratóriumi teendőinek ellátásával (az Eger Megyei Jogú Város alpolgármesterétől érkezett javaslatok alapján) a következő személyeket bízta meg az önkormányzat: dr. Németh Imre főiskolai docenst (az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tanszékvezetőjét), Révész Tamás tanárt (az Egri 10. számú Általános Iskola pedagógusát) és Konja Tamást, a polgármesteri hivatal művelődési és sportirodájának irodavezető-helyettesét. Az iskoladráma és Márai Sándor Minden alkalommal számos érdeklődőt vonz a Megyei Művelődési Központ irodalomtörténeti sorozata, amelynek címe: Ők is XX. századi magyar írók, költők. December 20-án, pénteken délután dr. Kilián István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára az iskoladrámákról és a misztériumjátékokról tartott előadást. Nem véletlenül ebben az időpontban, hiszen a karácsonyi ünnepkört számos misztériumjáték gazdagította az évszázadok során. Az új esztendő első előadását pedig ebben a sorozatban dr. Rónay László egyetemi tanár, az Új Ember főszerkesztője tartja Márai Sándor polgári humanizmusa, sztoikus filozófiája címmel január 17-én, pénteken délután négy órától. Urbanisztikai ügyek Elkészült a Hatvani hóstya részletes rendezési terve. Az ön- kormányzat urbanisztikai bizottsága december 12-én megtárgyalta és elfogadta a terveket. Ezt követően a lakosság véleményét kérik majd. Ugyancsak lezajlott az általános rendezési terv szakhatósági egyeztetése. Heves megyei művészek kiállítása Díjak és Trojan Marian Jozef: Hamis Jankó vásárlások Nagy Ernő: Esti itatás December 13-án nyitották meg a Heves megyei művészek csoportos kiállítását Egerben, a Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában. Huszonhat, a megyében élő és alkotó művész mutatta be legfrissebb munkáit a nagyközönségnek. Előzetesen a zsűri értékelte a müveket. Ennek alapján Sarkadi Péter kapta Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának diját. A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal két művészt díjazott. Megosztva kapta az elismerést Balogh László és Trojan Marian Jozef. Bimbó Zoltán a Mecman Kft. diját kapta művészi reprodukcióiért. A bírálóbizottság javaslatot tett arra is, hogy az önkormányzatok a rendelkezésre álló pénzösszegből milyen műveket vásároljanak. Ennek alapján Balogh László, Dévényi János, Dohnál Tibor, Herczeg István, Erdős Júlia, Kis- honty Jenő, Nagy Emo, Sarkadi Péter, Trojan Marian Jozef és V. Kedey Zoltán egy-egy művét javasolták megvételre. Az önkormányzati hivatalok megbízottai januárban vásárolnak majd. Azt tudjuk, hogy a koldus mindenkor szükségszerű, s mi jókedvűen adakozunk. Ha máskor nem, de legközelebb már biztosan, és talán egy kicsivel még többet is. Hiszen ismerősen cseng az apostoli intés: Jobb adni, mint venni. Eme nemes gesztusnak igen sok rejtett haszna van, s ezt valamennyi adakozó emelkedett érzéssel nyugtázhatja. Soha nem a tipikus, a „mesébe illő” koldus léte jelenti az igazi gondot, hanem a mellette burjánzó kéregetésé. Ki ne ismerné az Erdélyből áttelepült magyarok egy kisebb kolduló csoportját, akik lépten-nyomon megszólítanak bennünket, zöld útlevelük lengetésével, öt gyermekükre, beteg feleségükre hivatkozva, egészségünket és további sorsunkat emlegetve, Isten gazdag áldását kívánva. Mindezek után az egri polgár csendesen a pénztárcájához nyúl, és adakozik, majd tovább siet. Utoljára 1989 decemberében akadoztam a román területen élő magyar testvéreimnek. Azóta nem teszem, s erre jó okom van. Az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban szólítanak meg a fővárosban is, de szűkebb pátriámban is. A minap kétszer is találkoztam egyikükkel. A leszólításom alkalmával, majd kisvártatva az OTP belvárosi fiókjában, amikor is a zsebét húzó fémpénzeket beváltotta ropogós, zöld bankókra. Ismét igazolva láttam magam. Még el sem harangozták a delet, de ifjú barátunk már megszabadult súlyos terhétől, és néhány ezer forinttal gazdagabban, könnyedén kilibbent az utca forgatagába. Feltehetően újabb hódító körútra indult, netalán a jól végzett munka örömének adta át magát. Eltűnődtem... De sokan is örülnének annak, ha félhavonként annyi pénz üthetné a markukat, amennyivel erdélyi testvérünk csak azon a délelőttön odébbállt. Patkós Attila Százesztendős az egri turizmus Ünnepi buszmenetrend Rohanó életünk olykor a jelesebb évfordulóknál sem enged megállást. így voltunk ezzel az egri szervezett természetjárás centenáriumánál is, ami mellett észrevétlenül továbbléptünk. Pedig a kerek száz esztendővel ezelőtt történtek megérdemlik az emlékezést! Szemtanúk — sajnos — már nincsenek, csupán az elsárgult papírlapok — irattári feljegyzések, egykori újságok — őrzik az eseményt. A városi ember természet felé fordulása, a táj hamisítatlan értékeinek felismerése indította ‘ a Bükk vidékén is ezt a szép mozgalmat. Kicsivel a gyöngyösieké után, mivel — mint ismeretes — a Magyar Kárpát Egyesület Mátra Osztályának már 1887-ben meglehetősen népes tábora volt. Ez utóbbitól függetlenül egyébként a budapesti osztály küldöttei kezdték tájunkon a propagandamunkát, majd Ledniczky Ipoly ciszter tanár, Zalár József tartottak figyelemkeltő, érdekes előadásokat a turizmusról. Városházánk nagytermében 1891 nyarán sikerült megalakítani a Magyar Kárpát Egyesület Egri Bükk Osztályát, amely az indulásnál ötven tagot számlál. Mint az Eger c. „politikai és vegyestartalmú hetilap” is beszámolt róla: a szervezete első elnökéül dr. Kállay Zoltán főispánt kérték fel, ügyvezető alelnöknek választották dr. Pásztor Bertalant. S az alapító tagok között még olyan kiváló egri polgárok voltak, mint például Kandra Kabos, Maczky Valér, dr. Bartalos Gyula, ifj. Ringelhann Imre, a már említett Ledniczky Ipoly, Zalár József, vagydr. Glósz Kálmán, Grónai Sándor, Kovács Kálmán. Az idézett egri osztálynak történelmi, régészeti, földtani, természetrajzi, nemzetgazdaságta- ni, egészségtani alosztályai is voltak. A szervezet működési területe kiterjedt a Nagy-Egedre, a Várhegyre, Bogácsra, Cserépfalura, a Hórvölgyre, Zsércre, Dé- desre, a Bán-völgyére, a Sajó- völgyére, Pétervásárára, Sírokra, a Tama-völgyére, egészen a Tiszáig. ősszel került sor az elsőkirán dulásra. Az alakulás esztendejének nagy eseménye a Tiba, Nagy-Eged, Felsőtárkány, Várhegy útvonalon történt, s emlékezetes amatőr fényképezés, lakoma színesítette. A nagy étvágy- gyal elfogyasztott, kiváló étkeket az egri tűzoltótestület konvenci- ós szakácsa tálalta. A kezdeti aktivitás utóbb — sajnos — visszaesett, s a nagyközönség számára sem volt különösebben vonzó. A közömbösség oka az lehetett, hogy a MKE budapesti központja a tagságtól beszedett 50 forintból a korábbi 20 helyett 30-at kezdett követelni, s ezzel az egriek természetesen nem értettek egyet. Javasolták is, hogy osztályuk lépjen át egy másik, szimpatikusabbnak tartott fővárosi szervezetbe, a Magyar Turista Egyesületbe, ahová egyébként időközben már a gyöngyösiek is — bizonyára szintén nem véletlenül — „átigazoltak”. Utóbb azonban — miért, miért nem? — az egriek ezt a csatlakozást elvetették. S folytatták közös kirándulásaikat, érdekes, izgalmas túrákon vettek részt, sokoldalú, hasznos tevékenységet végeztek. Egyebek mellett 1896-ban piros átjelzést készítettek Eger és Miskolc között. Ügyvezető elnöküknek 1898- ban már dr. Phylippi Ödön törvényszéki bírót választották, s ekkortájt tulajdonképpen új fejezet is kezdődött az egri természetjáróknál. Forrásokat foglaltak, menedékházat építettek a Nagy-Egeden, a Várhegyen, sőt, az előbbi helyen — a Bálvány már 1896-ban düledező tornya feledtetésére—fakilátótis létesítettek, s pihenőpadokat szereltek. S ugyancsak ide szerpentin- utat építettek. A Magyar Kárpát Egyesület Egri Bükk Osztálya vezetésében, életében 1907-ben történt a legnagyobb változás. Ekkor a tagsága kilépett eddigi szervezetéből, s önállósította magát az Egri Bükk Egyesületben. Innen az események már az egri szervezett turizmus krónikájának mai fejezetéhez tartoznak. Hortobányi Ernő az egri pedagógusok szakosztályvezetője Az Agria Volán az ünnepi forgalomra való tekintettel megváltoztatta a buszok közlekedését. Ennek értelmében a helyközi és távolsági kocsikat a következőképpen közlekedtetik: ma munkanap, 24-én szabadnap, 25-én és 26-án munkaszüneti nap, 27- én és 28-án szabadnap, 29-én munkaszüneti nap, 30-án és 31- én szabadnapjanuár 1-jén munkaszüneti nap, míg 2-án munkanap szerint. Egerben a helyi járatok meIgazi jó hangulattal búcsúztatták a téli szünet előtt az idei év iskolanapjait az egri 9-es Számú Általános Iskola tanulói. Az intézmény életében először fordított napot tartottak a karácsonyi vakáció küszöbén, s bár ez ennél a korosztálynál nem megszokott, a gyerekek meglepő ügyességről tettek tanúbizonyságot. netrendje is változik. Az M5-ös, a 6-os és a M15-ös járatok ma nem járnak, a 2-es, a 4-es, az 5- ös, a 10-es és a 14-es jelzésűek szabadnapi, szombati menetrend szerint indulnak. 24-én valamennyi helyi járat csak este 8 óráig közlekedik a szabadnapi menetrend szerint, 25-én és 26- án munkaszüneti nap, 27-én, 28-án a 2-es, a 4-es, az 5-ös, a 10-es, a 14-es járatok szabadnap szerint járnak, míg az M5-ös, 6- os és M 15-ös buszok nem közEzúttal a diákok álltak a katedrára, s tartották meg az osztályokban a biológia, a földrajz vagy a magyarórát. A napot vidámsággal is fűszerezeték: többek között Leg-leg-leg vetélkedőt, tanár-diák seprűfocit, famí- lia-show-t, Ki nyer ma? agytornát rendeztek. Fábián Gábor tanár úr, az ötlet szerzője szerint a lekednek. December 29-én, vasárnap munkaszüneti nap lesz, 30-án munkanap, de ebben az esetben is az előbbiekben felsorolt járatok a szabadnapnak megfelelően járnak, míg az M jelzésűek nem közlekednek. December 31-én valamennyi járat este 8 óráig áll az utasok rendelkezésére, január 1-jén, szerdán pedig a munkaszüneti napnak megfelelően járják a város területét. rendezés oroszlánrészét a nyolcadik A osztály vállalta. A legnagyobb sikere a délelőtti Kung-fu bemutatónak volt: Bakos Róbert fekete öves mester és öt városból érkezett száz tagú csapata sokszínű önvédelmi technikával ismertette meg az iskola tanulóit. A fordított nap vidám diszkóval ért véget. Kung-fu bemutató, seprűfoci, Leg-leg-leg Fordított nap a 9-es iskolában f HHVB8 MEQYB .. MUNKAÜGYI II KÖZPONT ■■ 3301 EOER, KOSSUTH UU.lL TEL: 36/12-206 KJreadellsdgtk dmmU Éter, Klapka «. 9. T.: MIS.109. Griagyis, Karnak dl 1. T: 3THZ44K Halma,Kamukor3. Ta3S/11-J0I. Hams, V3ris Hadsemg a. 30. T.: 3903-7% fíkaabaa,, Ríkdal dl ÍZ T: 39/414SI Poénoséra, Kostáik L m. i. T: SíMt-4* állásajánlatai: FIGYELEM! A Heves Megyei Munkaügyi Központ egri és hatvani kirendeltsége 1991. december 31-én (kedden) ZÁRVA lesz, helyette 1992. január 4-én (szombaton) tartanak 8-13 óráig ÜGYFÉLFOGADÁST. SZOLNOKI MEZŐGÉP EGRI GYÁRA: Eger, Mátyás király út 65. felvételre keres szerszámkészítőt és gyártóeszköz-gazdálkodási csoportvezetőt (alkalmzási feltétele: szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, hidegaiakító és forgácsoló szerszámtervezésben eltöltött 5 éves gyakorlat). Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni Sróf József műszaki vezető osztályvezetőnél lehet. FIGYELEM! Az egri kirendeltség tájékoztatja ügyfeleit, hogy a munkanélküli-ellátások számfejtése december hónapban a szokásostól nem tér el. Az ügyfelek az irodánál történt jelentkezésük alapján kapják a 10-i, 20-i vagy 31-i számfejtési időszak után a járandóságukat.