Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-27 / 302. szám
HÍRLAP, 1991. december 27., péntek PETERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 13. Év végi (ál)hírek Ami itt következik, ne tessék elhinni. Semmi sem igaz, a közelgő szilveszterre tekintettel, s mert már amúgy is kissé fáradtak vagyunk most, így év végén, szóval, az egész az újságírói fantázia terméke... * — Még újabb és még korszerűbb orvosi rendelőt építenek Balatonban. Mint a polgármester mondta, a jelenlegi rendelő, amelynek pillanatnyilag csupán a falai készültek el, és a jövő év őszére terveznék az átadását, előreláthatólag nem elégíti majd ki a községbeliek igényeit, ezért van szükség az újabb beruházásra. A dolgok állásáról természetesen hetente beszámolunk. — Miután az összes bodonyibejelentette kárpótlási igényét, a helyi polgármesteri hivatalban kiszámolták, hogy a szocializmus éveit megelőzően valószínűleg a fél megye hozzájuk tartozott. — Már két napja nem rúgtak ki senkit a mátraderecskei téglagyárból. A polgármester ebből az alkalomból fogadást adott a Randevú sörözőben, s a díszvendégek asztalánál a gyárigazgató és a tsz-elnök mellett — az ünnepekre tekintettel — helyet kaptak a községi SZDSZ-szervezet vezetői is. — A parádsasvári „Jobb, mint otthon” panzióban, ahol egyébként a helyiek nagy megelégedésére húsz forintért lehet kapni egy fél Jemna-vodkát, fontos döntés született a minap. A jelenlévők elhatározták, hogy a nemsokára összedűlő Károlyi- kastély romjain emlékművet emelnek „Ezt is a büdös kommunisták tették” felirattal. — Szajlán nemrég kisebb ordítozás támadt az ófalui, illetve az újfalui részen lakók között, hogy kik is voltak azok, akik annak idején a gyilkos kovács helyett észszerűségi okokból — kovács csak egy volt, suszter meg kettő — az égjük susztert akarták felakasztani. A nézeteltérést végül a L egyes néven ismeretes egységben rendezték. (rénes) Újabb összecsapások Egercsehiben Nemrégiben a belügyminiszter körlevelet küldött az önkormányzatoknak, s abban azt javasolta, hogy a településükön még esetleg álló, múlt rendszerhez kötődő emlékműveket távolítsák el október 23-ig. Volt, aki élt a javaslattal, volt aki nem. A legtöbb városban, községben ekkorra már úgysem voltak ilyenek, így nem kellett semmit sem tenni, másutt viszont akár nemtetszésüknek is hangot adtak a helyi képviselők, mondván: rövid az idő, s különben sem zavar az ott senkit. Egercsehiben sem iparkodtak eltüntetni a múlt relikviáit, ott még van Április negyediké és Lenin utca, s obeliszk is őrzi a szovjet csapatok emlékét. így aztán a községben néhányan az igazság- tétel egyik meglehetősen egyszerű, ám nem egészen törvényes útját választották: egy éjszakán leverték a csillagot az emlékmű tetejéről. Hogy a falu mennyire nem egységes a történtek megítélésében, azt bizonyítják a legutóbbi képviselő-testületi ülésen elhangzottak is. A Szabad Demokraták Szövetségének egyik helyi vezetője meghívottként képviselte pártját az ülésen, s ő élesen bírálta is a testületet, s annak munkáját, olyannyira, hogy azt is kétségbevonta: egyáltalán csináltak-e valamit. Kijelentette, felháborítónak tartja, hogy még mindig ott áll a falu közepén az az emlékmű, s hogy nem csak szerinte tarthatatlan ez, azt bizonyítja a napokban történt akció. — Egercsehi egy demokratikus, csillagmentes települést akar — jelentette ki. Egy másik szervezet, a Magyar Szocialista Munkáspárt jelenlévő meghívottja nem osztott ezt a nézetet, kiemelte, hogy az ötágú vörös csillag szimbólum, majd éles hangon bírálta a helyi SZDSZ-t. Azt nehezményezte, hogy a szabad demokraták aláírásokat gyűjtenek, mert sokallják a fizetését, s azzal sem értenek egyet, hogy főállásban tölti be ezt a pozíciót. A polgármester ezután a korábban felszólaló SZDSZ-es vezetőről olvasott fel egy dokumentumot, mely szerint az néhány évvel ezelőtt illu- mináltan betörte a kultúrház ablakát, s ezért büntetést is kapott. Az érintett ezután úgy döntött, hogy a bírósághoz fordul, mivel az azóta hirdetett amnesztia ezt a cselekményt is érintette, éppen ezért nem tartja méltányosnak, hogy annyi idő után egy teljesen más témában ezt a szemére vetik. A képviselő-testület ezután zárt ülésen folytatta a munkáját, amely a jelek szerint nem volt könnyű. (kova) Főállású polgármester Tarnaleleszen Legutóbbi ülésén — többek között — arról döntött Tarnale- lesz képviselő-testülete, hogy az eddig tiszteletdíjas polgármester, Palkovics Ákos január 1-jé- től teljes főfoglalkozásúként látja el tisztét. Ezt indokolja a térség nagyfokú foglalkoztatási nehézsége, a munkahelyteremtési lehetőségek felkutatása és támogatása, az egyre jelentősebb szociális feszültség, a folyamatban levő vízműtársulati beruházás, a telefonhálózat jövő évi kiépítése és az, hogy mielőbb szeretnének patronálót találni a gázhálózat kiépítéséhez. A telefon- és a gázhálózat kiépítése egyébként négy községet érint. Bükkszenterzsébetet, Tar- naleleszt és Szentdomonkost a gáz, míg a a telefonvonalak Fedé- mest is behálózzák. A képviselő- testület felhatalmazta a polgár- mestert és a köijegyzőt, hogy a távközlési üzemmel kössék meg — az érintett lakosság képviseletében — a hálózatbővítési szerződést. A testület továbbá arról is döntött, hogy csatlakozik a pé- tervásári orvosi ügyeleti szolgálatműködési feltételeinek javításához. Ez a szolgálat tizennégy községet lát el: Tarnalelesz vállalja, hogy lélekszámúhoz arányosan hozzájárul egy terepjáró ügyeleti gépkcosi beszerzéséhez. JT Kastély Ivádon — lesz rá vevő? Hajdanán nemesek lakhelye volt, ma a községi felelően az önkormányzat is keresi majd az éróvodának ad otthont az ivádi kastély. Az óvoda — tékesítési lehetőségeket, s reméljük, mihamarabb amely jelenleg az épület egyik szárnyát foglalja el— sikerül vevőt találni, nem pusztul tovább az ér- előreláthatólag jövő májusban költözik: a község tékes, s még így, kissé romosán is nagyon szép kas- központjában lesz a gyerekek új helye. Ennek meg- tély. Napi 150-200 ezres forgalom bútorüzlet Recsken Egy szövetkezet manapság többnyire csak hosszas gondolkodás után vállalkozik valamilyen beruházásra, vagy — mint esetünkben — új üzlet nyitására. A parádi Áfész számára adott volt egy üres épület, melynek sorsáról dönteni kellett: végül az elképzelések közül egy bútorbolt létesítése látszott a legjobb megoldásnak. A vezetőség emellett határozott, annak ellenére, hogy ez a polgárok zsebének mai vastagságához mérve, sokak szemében talán még kockázatos vállalkozásnak is tűnt. Viszont — megérte. A Recsken december eleje óta működő üzlet napi forgalma jelenleg már eléri a 150-200 ezer forintot, sok a vásárló, annál is inkább, mivel csaknem mindenféle bútor megtalálható itt. A két és fél milliós raktárkészlettel rendelkező üzletet egyébként a miskolci Royal Bútorkereskedelmi Vállalattal közösen tartja fenn az ÁFÉSZ. Gembiczki Béla A munkanélküliség jövőre elérheti a 11-12 százalékot — Mikor várható a talpra állás? (Rénes György karikatúrája) Polgármester úr, milyen évük volt? Az örömbe mindig vegyült egy kis üröm... Bármerre is megfordul a tudósító —így, az év vége felé —, a beszélgetés fonala óhatatlanul arra terelődik: miként telt el ez az esztendő. „Ha röviden kell jellemezni, hát az feltétlenül illik rá, hogy mozgalmasan és rendkívül változatosan...” — summázták mindenütt. De nézzünk egy kicsit az általánosság mögé, ezért három polgármestert megkértünk, ejtsenek szót erről egy kicsit részletesebben. — Mi jelentette a legnagyobb örömet az idén az önkormányzatnak és a lakosságnak? PÉTER VÁSÁRA, Pál László: — Aminek az idén legjobban örültünk: túléltük ezt az évet anélkül, hogy hitelt kellett volna felvennünk. És sikerként könyvelhetjük el, hogy az ismerkedés és a kezdeti „szurkálódás” után a képviselő-testület összerázódott, s most már felelősen dolgozik együtt a városért. Két lényeges dolog volt még, amit nagyon vártak tőlünk a helybeliek: az önkormányzat kerülje el a helyi adók kivetését, ez az idén sikerült, ’93-ra viszont ez már nem valószínű... S osztatlan sikert aratott még, hogy az általános és a középiskolásoknak — szociális segélyként — bizonyos összeget tudtunk juttatni tanulmányi költségeik csökkentésére. Egyébként minden olyan feladatot, amelyet '91-re terveztünk, végül is sikerült megvalósítanunk... VERPELÉT, dr. Prokai János: — Sikeres esztendőt zár az ön- kormányzat, amely egy kezdeti, „felpiszkált” hangulat után érett testületté alakult, amely bölcsen és felelősségteljesen dolgozik, jó döntéseket hoz... Ilyen — megelégedésre szolgáló — döntés volt, hogy egészségügyi központot építünk, shogy az öregek napközi otthonát tíz rászoruló számára bennlakásos intézménnyé tesszük, amely később tovább fejleszthető majd. A pártházból átalakított egészségügyi központ december 31-ig elkészül, s átadjuk a lakosságnak. Az öregek napközijénél két hónapja kezdődött meg a munka, április 30-ra ez is készen lesz. Azt, amit az idei évre terveztünk — út- és járdaépítést is —, zömmel meg is valósítottuk, durván 15-16 millió forintot fordítottunk a községre. EGERSZALÓK, Sinkó István: — A nehéz gazdasági helyzetben meglehetősen tartózkodóan kezdtünk hozzá az önkormányzati munkához. Tudtuk ugyan, mennyi pénzből gazdálkodhatunk, mégis többször átgondolva osztottunk-szoroztunk, hogy mindenre jusson majd... Garantálni tudtuk az intézmények működését, s a tervezett céljainkat is sikerült megvalósítanunk. így például: 22 házhelyet közműve- sítettünk az iskola mellett, út-, víz- és villanyhálózat építettünk ki több mint hatmilliós költséggel. Felépült az az új — tetőtér- beépítéses, négy szobás, 2,7 milliót érő — szolgálati lakás, amely a mindenkori körzeti rendőrnek ad otthont... A lakosság kérése volt — falugyűlésen hangzott el —, hogy teremtsük meg a kábeltelevíziózás feltételeit a községben: november 20-a körül el is készült, s az egri Telestár tervei alapján 260 házba kötötték be. Ezzel kapcsolatos, hogy lehetőség nyílik a falutévé— helyi adás — beindítására is képújság, vi- deovetítés formájában... — ...És mi volt az, ami rontotta az idén ezt a örömet, ami „ nem jött be” az elképzelések szerint? — kérdeztük tovább az egersza- lóki polgármestert, majd a másik két önkormányzati vezetőt is. Sinkó István így válaszolt: — Vissza-visszatérő, s eddig lezáratlan ügy nálunk a hőforrás sorsának rendezése. Nem csupán ennek az esztendőnek a feladata, mondhatnám, az egész ciklusra érvényes teendő, hogy meg tudjuk kezdeni a fejlesztését. Hogy nem sikerült még, ismert oka van: négy tulajdonos osztozkodik a forráson és környezetén, s eddig nem tudtuk rendezni a tulajdonjogi kérdéseket. Képviselő-testületünk hiába ajánlotta a kezelőknek megoldásként, hogy adjanak felhatalmazást nekünk a beruházás bonyolítására, ebben nem voltak partnerek... Viszont éltünk a lehetőséggel a vagyonátadó bizottságnál, és a helyi elöljáróság tulajdonában lévő — majd később a legeltetési bizottságnak bérbe adott — területekre bejelentettük a kárpótlási igényünket, s most váijuk a VÁB döntését... PÉTERVÁSÁRA, Pál László: — Gondunk, hogy nem sikerült megvalósítani — illetve csak nagyon lassan haladva —, azoknak az intézményeknek a visszahozatalát, amelyek a városi ranggal járnak. Fájó, hogy — rajtunk kívül álló okok miatt — két éve húzódik a városi bíróság létrehozása, s most még mintha egy picit le is ült volna az ügy. A földhivatalt is nehezen tudtuk megnyitni, most is csupán a kárpótlás ideje alatt működött, de kéréssel fordultunk a Földművelési Minisztériumhoz a véglegesítés miatt, bízom benne, menni fog... S ami még üröm volt: nem a legtökéletesebben működik a kormány céltámogatási rendszere, ugyanis beadtunk egy energiakorszerűsítési programot. Ez egy 2,5 milliós beruházás lenne: az úgynevezett „báziskonyhához” kellett volna, ahol — a társközségekkel együtt — 400 személyre főznek, öregeknek, gyerekeknek hordják innen az ételt. S ugyancsak a kormánydöntéssel kapcsolatos, hogy — a miskolci konzultáción felvetett kérésünk ellenére — nem nyilvánították Pé- tervására térségét hátrányos helyzetűnek a munkanélküliség miatt, pedig a megyében errefelé a legrosszabb a helyzet... VERPELÉT, dr. Prokai János: — Nekem is, s a testületnek is óriási csalódást okozott — s félek, egy kicsit ki is hat majd a további munkánkra —, hogy hiába próbáltunk felkészülni a szennyvízcsatorna-hálózat megépítésére. Derült égből villámcsapásként ért bennünket a hír, miszerint a kormányzat úgy hirdette meg a céltámogatási pályázatot, hogy az „elő-vízjogi engedély” helyett „létesítési vízjogi engedélyt kér a feltételek között. S ezt a pályázat beadása előtt két héttel tudatták velünk, holott ez durván hat hónapos tervezési munkát igényel, s további 4-5 millió forintot. így úgy tűnt, mintha nem készültünk volna fel tisztességesen, pedig a testület éppen emiatt a cél miatt 6 millió forintot helyezett el egy esztendeje tartós betétben, s ez ma is megvan. Hát, így történt, az viszont biztos: ebben a választási ciklusban Verpe- létnek lesz hálózata, s szennyvíztisztító-telepe, méghozzá a világon jelenleg ismert legmodernebb technológiával. — Ázzál köszönjük a válaszokat, hogy jövőre mindhárom településnek legyen eredményesebb esztendeje... Szilvás István i Leverték a csillagot az emlékműről
