Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-18 / 296. szám
1991. december 18., szerda Enni pedig kell Az őszi árrobbanást követően a Szovjetunióban minimálisra zsugorodott az árvaházakban és bentlakásos iskolákban élő gyerekek fejadagja. A volgográdi terület egyik árvaházában, ahol 154 kisgyermek él, hónapok óta nem láttak például túrót, sajtot és más tejterméket. Ezek a gyerekek hiába élnek déli országrészben, mégsem kaptak egész nyáron sem gyümölcsöt, sem pedig mézet. Inna Plijava, a nevelőotthon igazgatónője, aki a dél-oszétiai Chinvaliból menekült, abban reménykedik, hogy a gyerekek húsellátása zavartalan lesz, mert a helyi kolhoz segítségével elkezdett sertést hizlalni, és 100 hektár földet is bérbe vett, hogy legyen takarmány az állatoknak. Helyreállítjuk korábbi múltunk európai kapcsolatrendszerét Üj távlatokat kínálnak a nyugati piacok Mint lapunkban beszámoltunk róla a közelmúltban, nagy érdeklődés kísérte Egerben a 10. regionális külkereskedelmi napok rendezvénysorozatát. Észak-Magyarország megyéiből érkezett szakemberek konkrét információkat szerezhettek aktuális kérdésekről. Kíváncsisággal fogadták a Magyarország és az Európai Közösség kapcsolatát elemző előadást, amelyet dr. Major István, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtitkára tartott. Bevezetőjében szólt a kormány Európa- politikájáról. Aláhúzta, hogy az utóbbi másfél évben rendkívül nehéz piac váltási kényszerbe került a magyar gazdaság. Ez egyszerre politikai és fizikai kényszer is volt. A korábbi piaci szerkezet ugyanis lehetetlen helyzetbe került, egyszerűen összeomlott. A volt KGST-együttmükö- dés úgynevezett puha követelményrendszert állított gazdaságunk elé. Emiatt különösen a feldolgozóipar van ma nehéz helyzetben, amely áruit elsősorban Nyugat-Európában szeretné értékesíteni. Dr. Major István kifejtette, hogy az idei év elején, miután a KGST megszűnt, szabad devizaelszámolásra tértünk át. Az elmúlt hónapokban azonban drámai változások következtek be a Szovjetunióban, nem kevésbé Jugoszláviában. A szovjet exportunk az esztendő tíz hónapja alatt 10 százalékkal csökkent. Tehát nincs más irány — hangoztatta —, mint a nyugat-európai piacváltás. Magyarország kedvező fogadtatásra talál a mai Európában. A rendszerváltásban vállalt úttörő szerepe ügy tűnik, folyamatosan kamatozik. Az Európai Közösséggel aláírásra került társulási szerződés új távlatokat kínál a nyugati piacok felé. Célunk — hangoztatta —, hogy ezeréves múltunk korábbi kapcsolatrendszerét helyreállítsuk. A társulási szerződés tulajdonképpen az első lépés, amely nagyon fontos, azonban nem szabad túlértékelni. Az aláírást követően 1992. március 1-jén lép életbe. Ez azt jelenti, hogy az ipari termékeink 70 százaléka vámkedvezményt élvez majd. A korlátozásokat tulajdonképpen a tervezet szerint hét év alatt szüntetik meg a magyar árukkal szemben. A társulási szerződés életbe léptetése után három éven belül, program alapján a magyar vámokat fokozatosan csökkentik a nyugati termékek behozatalára vonatkozóan. Az importunk 25 százaléka vámakadályoztatás nélkül kerül majd hozzánk az Európai Közösségtől. Az előadó arra is kitért, hogy 1995-ben várható a teljes piaci nyitás az Európai Közösség felé. Ez magyar szempontból előnyös, miután késlelteti az Európai Közösség között folyó verseny hirtelen ráerőltetését gazdaságunkra. Dr. Major István leszögezte, hogy belső gazdasági és iparvédelmi okokból a szerződés korrekt. Igen nehéz előkészítő tárgyalásokat folytattak mező- gazdaságunk termékkivitelére vonatkozóan. Sikerült elérni, hogy áruink 85 százalékának folyamatos piacnyitást biztosítanak. A közösség ugyanis csökkentett kvótát nyit a magyar árukra. Három év után mezőgazdasági exportunkban százezer tonna húsra és húsárura élvezünk majd 60 százalékos lefölözést. Ez versenyt és árelőnyt biztosít a magyar termelőknek. Dr. Major István azt is elmondta, hogy a társulási szerződésünknek a kereskedelempolitikán kívüli része is van. Hazánk ugyanis a teljes európai közösségi tagságot tekinti céljának. Ez a társulási szerződés ehhez belépőt jelent. Ennek valóra váltásához viszont céltudatos politikát kell folytatnunk a jövőt illetően. Egyébként a társulási szerződés integrációs elemeket is tartalmaz, például a tőkeáramlásban, vagy bizonyos szolgáltatásokban. Széles körű együttműködés indul meg a vállalkozások között. Az Európai Közösség érdeke, hogy Magyarországon infrastrukturális fejlesztéseket ösztönözzön. Ez vonatkozik elsősorban a vasút-korszerűsítésre, az autópálya, illetve autóutak hálózatának építésére, a telekommunikációs rendszerek fejlesztésére. A közösség a hitelezésekben úgynevezett biztonsági hálót kíván nyújtani Magyarországnak, miután világosan látják, hogy az adósságszolgálatunk továbbra is nagy terhet jelent az országnak. Az előadást követően a helyettes államtitkár kérdésekre adott választ. A legtöbb érdeklődés a forint konvertibilitásával kapcsolatban hangzott el. Dr. Major István kifejtette, hogy nemzeti valutánk jó néhány fizetési körben máris konvertibilis. Az import 93 százaléka ugyanis liberalizált, amely azt jelenti, hogy tőkés valutából átszámítva forintért megvásárolható. Emellett a tőkebefektetésekben is létezik már konvertibilitás. Ebben további könnyítések várhatók a jövőben. Ám a lakosság valutaellátását illetően, illetve a magyar vállalkozók külföldi befektetéseit tekintve egyelőre maradnak a korlátozások. Véleménye szerint nem célszerű ezekben előrerohanni. Leglényegesebb az említett területeken a bizalom erősítése. Csupán szakaszos előrelépéssel lehetséges, hogy újabb és újabb területeket bevonhassanak a konvertibilitásba. Ez államunknak és a lakosságnak is érdeke. Mentusz Károly Minden rendben az új árfolyamjegyzéssel Másfél éven belül konvertibilis lesz a forint A korábbi félelmek ellenére lényegében minden jelentősebb zavar nélkül sikerült bevezetni az új árfolyamjegyzést. A kereskedelmi bankok hétfő óta valójában önállóan jegyezhetik a bankjegy- és csekkárfolyamokat. Az új rendszer rendben működik, s nincs jelentősebb eltérés a piaci, valamint az MNB által közzétett árfolyamok között — mondotta Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A' kereskedelmi bankok az MNB által kialakított árfolyamoktól plusz-mínusz 2-3 százalékkal térnek el, ez azt jelzi, hogy jelenleg a piac hasonlóképpen ítéli meg a forint értékét. Igaz, érvényesül az a korlátozás, hogy a lakossági forgalomban a kereskedelmi bankok a vétel során nem mehetnek a nemzeti bank által publikált középárfolyam fölé, eladásnál pedig a közzétett középárfolyam alá. Hárshegyi Frigyes szerint az új árfolyamjegyzés a konvertibilitás további szélesítése szempontjából technikai lépésnek számít. A gazdasági háttér azonban egyre inkább megteremtődik ahhoz, hogy tovább szélesedhessen a forint átválthatósága. A fizetési mérleg kiegyensúlyozott, gyorsul a működőtőke-beáramlás. A külkereskedelem liberalizálása következtében a vállalkozók lényegében szabadon juthatnak már valutához. Magyarországon piaci módon működnek az árak, s maga a pénzváltás is egyre inkább piacosodik. A kereskedelmi bankok mellett a pénzintézeti törvény lehetőséget biztosít, hogy mindenki alanyi jogon bekapcsolódjon a pénzváltásba. Ehhez persze bizonyos feltételeket teljesíteni kell. Meglétük esetén adja ki a Magyar Nemzeti Bank a devizahatósági engedélyt. A konvertibilitás további szélesítésének jelenleg egyetlen jelentősebb akadálya van, a még mindig magas infláció. A fo- gyasztásiár-emelkedés üteme várhatóan jövőre már lényegesen csökkenni fog, s amennyiben az inflációs ráta 20 százalék alá kerül, ez az akadály is elhárulhat. Ezzel párhuzamosan újabb technikai lépések is szükségesek. Várhatóan jövő év elején megnyílik Magyarországon a bankközi devizapiac. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok egymás között önállóan kereskedhetnek a külföldi valutákkal, devizákkal, az ott kialakuló árfolyamok még inkább piacosodnak. Bemutatták a Cinquecentót Az olasz FIAT a római Cine- citta filmstúdióban hivatalosan is bemutatta a régóta várt új kiskocsit, a Cinquecentót, amelyet a lengyelországi Bielsko-Bialában gyártanak majd. A városi forgalomra tervezett gépkocsi 3,23 méter hosszú, s 704, illetve 903 köbcentiméteres motorral szerelhető fel. A tervezők szerint a könnyen irányítható, alacsony fogyasztású és környezetkímélő kocsiban öt ember utazhat. A kedvező jellemzők miatt a FIAT vezetői remélik, hogy az Ötszázas felveszi a versenyt a hasonló kategóriába tartozó japán gépkocsikkal. Az első évben a tervek szerint 160 ezer kis FLAT-ot állítanak elő, s ebből csak 30 ezret értékesítenek a lengyel piacon. A január végéig 51 százalékban olasz tulajdonba kerülő gyárban a termelést napi ezer gépkocsiig lehet emelni. A Cinquecento olaszországi eladási árát nem hozták nyilvánosságra, csak annyit közöltek, hogy a Lengyelországban forgalomba kerülő kocsi ára körülbelül 59 millió zloty (6000 dollár) lesz; a pontos összeget december 16-a, a Cinquecento lengyelországi bemutatkozása után hozzák nyilvánosságra. A FIAT-ra mindenképpen ráférne a Cinquecento sikere, hiszen az olasz nagyvállalat hazai autópiaci részesedése egy év alatt 49,6 százalékról 45,7 százalékra csökkent, s összeladása 9,1 százalékkal esett. (Reuter) Röviden Nemzetközi vegyes vállalattá alakult az Ikarus Egyedi Kft. azzal, hogy a Bayal nevű isztambuli cég 1,8 millió dollárral beszállt a vállalkozásba. A kft.-t két évvel ezelőtt a Mogürt 40 százalékos és az Ikarus 60 százalékos részvétellel hozta létre speciális, luxuskivitelű és egyedi igényeket kielégítő autóbuszok gyártására. A kft.-ben kizárólag előzetes megrendelésre készítik a járműveket, a legkülönbözőbb alvázakra évente átlagosan száz darabot. * Még az idén döntenek arról az ajánlatról, amelyet az Amerikában élő Szalay János tett a Group International Ltd. képviseletében a Csepel Autógyár megvételére és teherkocsi- vagy haszonjárműgyártás bevezetésére. A Csepel Autógyár vállalati biztosa, Kosaras Csaba elmondta, hogy háromezer alkalmazottjuk közül csaknem hétszázan vannak kényszerszabadságon; az üzemben egyébként elsősorban alvázak, illetve alkatrészek gyártásával foglalkoznak. # Jövőre akár 200 millió dollárra is növekedhet a kétoldalú kereskedelmi forgalom Magyarország és a Komi Köztársaság között a most aláírt megállapodás értelmében. A szovjet köztársaság elsősorban kőolajat, földgázt, szenet és faipari termékeket ajánl. Ezekért cserébe hazánk takarmánygabonát és tápot, illetve élelmiszert, orvosi berendezéseket, gyógyszert és különböző alkatrészeket, valamint szöveteket kínál megvásárlásra. Az indikativ ajánlati listák egyeztetése egyébként már csaknem befejeződött. Elképzelhető az is, hogy a Komi Köztársaság megadja a partnereknek a reexportjogot a tőle vásárolt energiahordozókra és nyersanyagokra, és késznek mutatkoznak tranzit tárolóbázis magyarországi létrehozására is, főleg dízelolaj és más kőolajtermékek harmadik piacon történő értékesítésére. * Új szakaszához érkezett a magyar Suzuki-gyár beruházása, amely jelenleg 85 százalékos készültsége Megérkezett ugyanis a gépkocsik karosszéria-elemeit készítő présgép legnagyobb részegysége. A 33 méter hosszú, több mint 5 méter széles, 4,5 méter magas berendezés hajóval érkezett Antwerpenbe, ahonnan közúton hozták Esztergomig. a HEVESE HÍRLAP -*£»• minden olvasójához szól! Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! EGER, Barkóczy u. 7. sz. 3301.{PF.:Z3) T.:3fi/13-644 Fax: 36/12-333 Nehézkes a bolgár kisprivatizáció Bulgáriában vontatottan halad a kisprivatizáció. Az ipari és kereskedelmi minisztérium december elején közzétett adatai szerint például a kisprivatizáció keretében eddig 19 benzinkutat kínáltak fel árveréseken, de csak négyet tudtak eladni, összesen 8,2 millió leváért. Szakértők szerint az érdektelenséget az magyarázza, hogy a Petrol állami vállalat elsősorban a kevésbé forgalmas útvonalak mentén működő benzinkutaktól szeretne megszabadulni, másrészt Bulgáriában egyelőre nem szabadították fel a központi ellenőrzés alól az üzemanyag árait. A kereskedelmi és szolgáltató egységeknél is lassú a privatizáció. December elejéig mindössze 54 ilyen objektum került magánkézbe árveréseken, összesén 9,6 millió leva értékben. A minisztérium bejelentette, hogy most 60 újabb egység értékét becsülik fel. Az állami vállalatokat is akadozva privatizálják. Bulgáriában több mint 1500 független szakértőt bíznak meg az állami vállalatok vagyonának felmérésével, s ez jelenleg 151 vállalatnál tart. A bolgár sajtó szerint mindazonáltal rohamosan nő a vállalkozások száma Bulgáriában. Nem hivatalos sajtójelentések szerint már 540 ezer körüli a bejegyzett cégek száma, amelyek közül mintegy 180 ezer magán- tulajdonú. A bulgáriai kisprivatizáció gyorsulását várják attól a törvénytervezettől, amelyet már első olvasatban elfogadott az október 13-án megválasztott bolgár parlament az 1975-ben köztulajdonba vett üzletek, műhelyek visszaadásáról. A felmérések szerint több mint 100 ezer kisebb egységet adnának vissza volt tulajdonosaiknak a törvény elfogadásával. (MTI) Tőzsdei információk rádión A Német Szövetségi Posta Telekom Vállalata Inforuf néven új szolgáltatást indított, amely rádióhullámok segítségével nemzetközi tőzsdei információkat, piaci, gazdasági, pénzügyi és politikai híreket továbbít. Az Európában egyedülálló szolgáltatás híranyagát a Reuter és a VWD hírügynökségek szolgáltatják, egyben felelősek a közölt információkért. Többek között 30, a frankfurti tőzsdén jegyzett nagyvállalat adatai, 12 bel- és külföldi tőzsdeindex, a nemzetközi pénzpiaci kamatok és a nemesfémárak szerepelnek a kínálatban. Az anyag a legfrissebb információkat tartalmazza, néhány mutatót szinte a percenkénti alakulás szerint nyomon lehet követni. A vevőkészülékeket a Telekom biztosítja, az adást azonban egyelőre csak a főbb tőzsdei és üzleti központok körzetében lehet fogni. (VWD)
