Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-11 / 290. szám

HÍRLAP, 1991. december 11., szerda Kínai „szürkepiac 99 A kínai állampolgárok ezentúl legálisan válthat] ák át a birto­kukban lévő külföldi keményva­lutát a kínai pénznemre, a jüan­ra, a hivatalosnál magasabb árfo­lyamon. A kínai pénzügyi ható­ságok ugyanis december elejétől különleges váltóhelyeket létesí­tenek, ahol a hivatalos árfolyam­nál magasabb, de a feketepiaci­nál alacsonyabb árfolyamon ve­szik meg a kínai állampolgárok valutáját. A helyi népnyelv máris elnevezte az új váltóhelyeket „szürkepiacnak”. A kínai hatóságok egyúttal szigorú figyelmeztetést tettek közzé: a jövőben még kemé­nyebben lesújtanak a valutaüzé­rekre. Megfigyelők szerint az új intézkedés fo célja a feketepiaci valutaügyletek megfékezése, de felfogható a beharangozott pénz­ügyi reform első lépeseként is. Heves megye főbb jellemzői az I—III. negyedévben Az év első felében kialakult gazdasági folyamatok jellemzői az országoshoz hasonlóan me­gyénkben is egyesek erősödése, mások gyengülése mellett alap­vetően megmaradtak. A gazda­sági szervezetek száma gyarapo­dott, a termelés a nagyobb ága­zatokban csökkent, a lakosság fogyasztása, az export, a lakásé­pítés mérséklődött, a lakossági pénzbevételek nominális értéke emelkedett, reálértéke csökkent, a munkanélküliek száma nőtt. A fogyasztói árak alakulását jelentősen befolyásolta a terme­lői támogatások teljes vagy rész­leges megszüntetése, valamint a konvertibilis valutákkal szembe­ni forintleértékelés. Az árszínvo­nal alakulásában a központi in­tézkedéseken, áremeléseken kí­vül már a piaci viszonyok válto­zásának is nagy szerepe volt. A fogyasztói árak 1991. január- szeptemberben 35,6 %-kal (egy évvel korábban 27,2 %-kal) nőt­tek az előző év azonos időszaká­hoz képest. Ezen belül a kiadási főcsoportok és csoportok árszín­vonala ettől eltérően változott. A létminimum országos, egy főre, illetve egy háztartásra jutó összege a lakóhely jellege és a háztartás összetétele szerint el­térő. Az egy háztartásra vonat­kozó értéke szeptemberben pél­dául két aktív korú felnőtt egy gyermekkel: a városokban 24.757, a községekben 22.791 forint, két aktív korú felnőtt két gyermekkel: 29.907, illetve 28.235, egyszemélyes nyugdí­jas- (aktív kereső nélküli) háztar­tás 7810, valamint 7187, kétsze­mélyes nyugdíjasháztartás: 13.438, illetve 12.110 forint. A megye általunk megfigyelt munkahelyein foglalkoztatottak száma tovább fogyott. Mértéke az előző év azonos időszakához képest 17 %. A foglalkoztatott­ság — az egy évvel korábbihoz hasonlóan — minden gazdasági ágban csökkent, legjobban a ki­vitelező építőiparban. A gazda­sági szervezetek egy része csök­kentett munkaidőt alkalmazott, melynek következtében a nem teljes munkaidőben foglalkozta­tottak száma emelkedett, legna­gyobb mértékben az iparban. A foglalkoztatottak havi bruttó át­lagbére es átlagkeresete azono­Országos fogyasztói árindex 1. Mindösszesen 2. Hús, húskészítmény, baromfi 3. Tej, tejtermék 4. Kenyér, liszt, rizs 5. Fűtőanyagok 6. Vízdíj 7. Gáz 8. Elektromos energia san, mintegy 29 %-kal emelke­dett. A harmadik negyedévben az első fél év végéhez képest a re­gisztrált munkanélküliek száma 55 %-kal nőtt, és szeptember vé­gén — az Országos Munkaügyi Központ adatai alapján — meg­haladta a 11.700 főt (az előző év azonos időpontjában a 3100 főt). Az egy bejelentett betöltetlen ál­láshelyre jutó munkanélküliek száma egy év alatt négyszeresére nőtt (1991. szeptember végén 12 fő volt). A munkanélküliek 84 %-a fizikai foglalkozású, ezen belül 41 %-uk szak-, 36 %-uk segédmunkás. A központi forrásból szárma­zó pénzbevétel mintegy 47 %-a a munkások és alkalmazottak, il­letve a szövetkezeti tagok és al­kalmazottak munka- (tagsági) viszonyból származó jövedelme volt. Az előző réteg ebből szár­mazó bevétele 29 %-kal nőtt, az utóbbié 45 %-kal esett vissza. A mezőgazdasági népesség másik fő bevételi tétele, a felvásárlásból eredő összeg is mintegy 7 %-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A lakosság takarékbetét-állo­mánya szeptember végén — az OTP Kereskedelmi Bank Rt. és a takarékszövetkezetek adatai alapján — 11,4 milliárd forint volt. A devizabetétek összege emelkedett, a forintban elhelye­zett betéteké csökkent az év eleji állományhoz képest. A lakosság hitelállománya ugyanakkor 6,7 milliárd forint volt, összege az év elejinél kevesebb. A csökkenés elsősorban a régi, kedvezményes 1000-ben 12 MUNKAERÖPIACI HELYZETKÉP HEVES MEGYÉBEN 1991. I-IX. hónap g § § s £ % $ $ $ Rí % § a $ & R % $ $ $ § R % $ $ g! s R % § $ § § % $ $ § g Y7 § P7 % 0 a $ § Is t ____[1 IN ___ V .____V V 1 VI ii. i) L hónap er* Bejelentett VX betöltetlen álláshelyek száma Forrás: Országos Munkaügyi Központ című havi jelentés munkanélküliek "Munkaerőpiaci helyzetkép" 1991. január- szeptember az előző év azonos időszakának szá­zalékában 1991. szeptember az előző év azonos időszakának szá­zalékában 1991. szeptember az augusztusi szá­zalékában 9. üzemanyagok 10. Távolsági utazás 11. Ruházkodás 12. Tartós javak vásárlása és javítása 13. Postai szolgáltatások 14. TV előfizetés 15. Tanszer, írószer kamatozású lakáshitel-visszafi­zetéssel kapcsolatos. Az áruvá­sárlási és a személyi kölcsönök összege is mérséklődött. A kiskereskedelem eladási forgalma — a reprezentatív meg­figyelés alapján, amely a gazdál­kodó szervezeteken kívül a ma­gánkereskedelemre is kiteljed — fogyasztói folyó áron mintegy 5 %-kal, összehasonlító áron kö­zel 31 %-kal csökkent. Mértéke a vendéglátásban volt nagyobb. A lakásépítési szándék továb­bi gyengülését mutatja, hogy az egy évvel korábbinál 259-cel ke­vesebb, 682 lakás épült. Szep­tember 30-án az OTP és Keres­kedelmi Bank Rt. közreműkö­désével 1429 lakás építése volt folyamatban, 589-cel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ipari termelés volumene tovább csökkent. A megfigyelt, 50 főnél többet foglalkoztató gazdálkodók teljesítménye 70 %-a az 1990. I—III. negyedévi­nek. Megyénkben a 41 szakága­zat közül 38-ban (az előző év azonos időszakában 33-ban) mérséklődött a termelés, ezen belül 29-ben már egy évvel ko­rábban is. A csökkenő teljesít­ményű szakágazatok súlya a ter­melésben emelkedik. A megyei székhelyű ipari gazdasági szer­vezetek értékesítési árbevétele összehasonlító áron 19 %-kal, ezen belül a belföldi átadás 17, az exportcélú értékesítés 32 %-kal csökkent. Az 50 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű kivitelező építőipari szervezetek bruttó termelési értéke folyó áron 4 %-kal mérséklődött. Szeptember végén -a repre­zentatív állatszámlálás adatai szerint — megyénkben a számos­állat-állomány az egy évvel ko­rábbihoz képest mintegy 8 %-kal csökkent. Ezen belül a szarvasmarha-állomány némileg nőtt, a többi megfigyelt állatfajé csökkent, legnagyobb mérték­ben a juhoké. A gazdaságok a központi áru­alapba — 1988. évi változatlan áron — növényi termékekből 31, állatokból és állati eredetű ter­mékekből 11 %-kal kevesebbet értékesítettek, mint 1990.1—III. negyedévében. A visszaesést többek között a gabonafélék és a szőlő előző évinél későbbi beta­karítása, az értékesítési problé­mák okozták. Jacsó Mária KSH Heves Megyei Igazgatósága--­— Különösebb megrázkódta­tást nem okozott a prognosztizált magas hiány... Á mértékadó pénzügyi körök globálisan szem­lélik a magyar gazdaságot, s a Valutaalap fő törekvése is arra irányul, hogy hazánk külföldi adósságait belülről tudja finan­szírozni. Jómagam sem a költ­ségvetés hiányában látom a leg­nagyobb problémát. A gondok valójában a költségvetés előter­jesztésekor kezdődtek: akkor épültek bele azok a bommbák, amelyek most robbannak... — Emlékezzünk, arról volt szó, hogy a kiadás adott, s ehhez terveztek bevételt. Pedig szinte minden szakember tudta, hogy ez a betervezett bevétel nem több, mint óhaj. S tudta azt is, hogy ezt az óhajt a gazdaság teljesítménye nem fogja alátámasztani. Még­sem „szorongatta” meg a kor­mány a kiadási oldalt. — Bekövetkezett az, hogy a bevételek elmaradtak a várako­zástól, a teljesítmények alulmúl­ták a reményeket, s szükségképp szembe kell néznünk a túlkölte­kezéssel. Ebb.en a helyzetben az állam rátenyerel a szabad forrá­sokra. A dinamikusan növekvő lakossági megtakarításokat nem úgy használja fel, ahogy szüksé­ges volna: kis- és középüzemek létrehozásának segítésére, ga­ranciaalapok létrehozására — hogy az új üzemek felszívják a növekvő munkanélküliséget, önmaga használja fel a megtaka­rításokat, indirekt módon, azaz a nagybankok tulajdonosaként ál­lampapírokat vetet velünk. Ez pedig leblokkolja a gazdaság fej­lődését. — Ezzel együtt sem osztom a A kárpótlási igény 8 milliárd forint Nyolcmilliárd forint értékű kárpótlásra tart igényt az a 151 ezer károsult, aki november vé­géig benyújtotta kérelmét az Or­szágos Kárrendezési és Kárpót­lási Hivatalhoz — derül ki a hiva­tal legújabb közzétett jelentésé­ből. Az adatok szerint a legtöbb igénylő 10 ezertől 500 ezer forin­tig terjedő kárpótlásra jogosult. Ötszázezer és egymillió forint közötti értékű kárpótlásra már csak 919-en jogosultak. Kilenc- venheten számíthatnak egy és két millió forint közötti összegre, öten két-három millió forintra. Három- és négy millió, illetve négy- és öt millió forint közötti értékű kárpótlási jegyre már csak 1-1 igénylő számíthat. Összessé­gében egy kérelmezőre átlago­san 52 693 forint jut. Mint isme­retes, a kárpótlási igények végle­ges beadási ideje december 16. Világgazdaság sorokban Tokió — Semmiféle értesítést nem kaptak a legnagyobb japán kereskedelmi házak arról, hogy a szovjet külkereskedelmi bank el kívánja halasztani a velük szem­ben fönnálló adósságának fizeté­sét. A szovjet bank szerdán je­lentette be, hogy felfüggeszti a tőketartozásai egy részének tör­lesztését, a kamatokat azonban rendre fizeti. A Szovjetunió a ki­lenc japán legjelentősebb keres­kedőháznak összesen 220 millió dollárral tartozik. Prága — Az ország első környe­zetvédelmi törvényét fogadta el csütörtökön este a csehszlovák parlament — közölte az AFP. A törvényben a nyugat-európai normákat teszik kötelezővé a csehszlovák vállalatoknak, és egymillió koronáig (30 000 dol­lárig) terjedő büntetést helyez­nek kilátásba mindazok számá­ra, akik tevékenységükkel kör­nyezeti károkat okoznak. Az év eleje óta két másik hasonlójelle­gű törvény született, egy a nukle­áris hulladék elhelyezésének, tá­rolásának körülményeiről, egy másik pedig a légtér szennyezé­sének szabályozásáról. Moszkva — Igen aggasztónak nevezte Mihail Gorbacsov szov­jet elnök a moszkvai élelmiszer- ellátás helyzetét, és kilátásba he­lyezte, hogy rövidesen Borisz Jelcin orosz elnökkel együtt rendkívüli intézkedéseket hoz­nak majd a katasztrófát elkerü­lendő. Tévéinterjújában el­mondta, hogy levelet kapott Gavriil Popov moszkvai főpol­gármestertől, aki a hiány ecsete­lésén és a segítség szükségessé­gén túl hangsúlyozta, hogy a tag- köztársaságok több esetben sú­lyosan megszegték az élelmiszer- szállítási szerződéseket. Nehezíti a szállításokat az üzemanyaghi­ány is. Az Izvesztyija című napi­lap szerint a moszkvai élelmi­szer-ellátás helyzete két héten belül katasztrofálissá válhat, ha a főváros nem kap sürgősen segít­séget. Szófia — Ultimativ hangvételű­nek minősítette a bolgár kor­mány a Deutsche Banknak azt a levelét, amelyben felszóh'tották a szófiai minisztertanácsot, hogy adjon kormánygaranciát Bulgá­ria külföldi adósságaira. A pénz­intézet azt követelte, hogy a jövő év január 31-ikéig adjon garanci­át a tartozásokra, ellenkező eset­ben a Deutsche Bank nem vállal­ja tovább a bankközi konzultatív tanács elnökének a szerepét. (MTI) a /ZéW#// HEVES mm Ne feledje: a legjobb befektetés a HIRLAP-hirdetés! EGER, Barkóczy u. 7. sz. 3301.(PF.:23) T.-.36(13-644 Fax: 36/12-333 Egy lap amely a megye minden olvasójához szól! A deficit-bomba nem robban Medgyessy Péter biztos a magyar gazdaság talponmaradásában Ismeretes, hogy az előrejelzések szerint az államháztartás hiánya jóval nagyobb lesz a tervezettnél, s alaposan meghaladja azt a mér­téket, amely a Valutaalappal egyeztetett dokumentumban szerepel. Mit szól a nyugati pénzvilág a „deficit-terv” túlteljesítéséhez? — kérdeztük Medgyessy Péter volt miniszterelnök-helyettestől, a Ma­gyar Paribas RT. elnök-vezérigazgatójától, aki gyakran találkozik kollégáival, a külföldi hitelintézetek vezetőivel. pesszimista jóslatokat a magyar gazdaság összeomlásáról. Sze- rihtem nincs ilyen veszély. Az a valóságos probléma, hogy nem használtuk ki a magyar gazdaság előnyös helyzetéből adódó lehe­tőségeket. Gazdaságunk ugyanis a piacosodásnak sokkal előreha­ladottabb állapotában volt, mint a környező országoké. Amikor versenyfutás kezdődik a külföldi tőkéért, akkor ez sokat számít. — Amilyen nyugodt vagyok tehát a talponmaradást illetően, annyira nyugtalanítónak tartom, hogy elnyúlik az utolérés perió­dusa és az indokoltnál hosszabb ideig tart az átmenet. — Ami a privatizációt illeti: annak idején mi kezdtük el, s most is privatizáció-párti va­gyok. De bármilyen is az üteme, ónmagában nem elég. Az átme­neti időt csak a tudatos piacépí­tés rövidítheti le. A figyelem el­terelődött a kis- és középüze­mek, a közös vállalkozások léte­sítéséről, pedig ezek pótlólagos tőkeinjekciót jelentenének gaz­daságunknak. — A tévedés, a hibázás joga Í iersze minden kormányt megil- et. A Németh-kormány is fenn­tartotta magának. De nyitottnak kell lenni a vitákban, igénybe kell venni minden fellelhető kapaci­tást. Olyan alapon nem szabad szelektálni a gondolatok között, hogy kitől származnak... Meg­győződésem, hogy nagyobb nyi­tottsággal, szakmai konszenzus­ra törekedve kellene a kormány­nak tárgyalni a gazdaságpolitikai koncepcióról. A gazdaság ugyanis nem párt-kérdes és vég­képp nem egy párt belső ügye. (k.gy.r.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom