Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-31 / 305. szám

2. HÍRLAP, 1991. december 31., kedd A második fél évtől várható gazdasági növekedés „...És ön mit vár 1992-től? 99 (Folytatás az 1. oldalról) — Az új közigazgatási rend­szer kialakulásával az állampol­gárok is bizonytalanokká váltak. Hogyan sikerült áthidalni ezt az átmeneti időszakot? — A hivatal gyors megszerve­zésével sikerült elkerülni, hogy az állampolgárok hatósági ügye­iben nagyobb késedelem követ­kezzen be. Végső soron ezeket viszonylag gyorsan és törvénye­sen sikerült elintézni. Az állam- igazgatási kérdésekben, akár a te­rületi honvédelmi és polgári vé­delmi igazgatásban, s a kataszt­rófaelhárításban is megtettük az első lépéseket egy korszerűbb ál­lamigazgatási rendszer kiépítése felé. — Az év második felének fon­tos eseménye volt a miskolci ki­helyezett kormányülés, amelyen számot vetettek Heves megye gondjaival is. Ezt hogyan értéke­li? — A régiók közül elsőnek si­került megszervezni az úgyneve­zett regionális kormányfórumot november 9-én. Korábban volt már kihelyezett ülés Nyíregyhá­zán, ahol Szabolcs-Szatmár me­gye problémáival foglalkoztak, illetve Salgótaijánban, ahol Nógrád megye problémái kerül­tek terítékre. Viszont itt egy egé­szen új megközelítésben vizsgál­ták a feszültséggócokat, a régió egészére vonatkozóan kapott a kormány tájékoztatást. Ehhez kapcsolódik, hogy nemcsak helyzetfelmérés történt, hanem keresték azokat a kitörési ponto­kat, amelyek alkalmasak arra, hogy ezt az észak-magyarországi térséget felzárkóztassák. — Ezt követően nem sokkal Eger is otthont adott egy olyan találkozónak, ahol az Európa Tanács és a Közös Piac vezető szakemberei ismerkedtek meg ezzel a térséggel. Hogyan kap­csolódott ez a felzárkóztatási el­képzelések kidolgozásához? — Minden olyan erőfeszítés, amely a nemzetközi kapcsolata­ink kiépítésére, szélesítésére irá­nyult, alárendelődött a régió me­nedzselésének, a gazdaság meg- élénkítésének. Több hasznos ta­lálkozóm is volt nyugat-, illetve közép-európai régiók vezetői­vel, nagy eredmény, hogy német- országi és franciaországi térsé­gekkel alakult ki együttműködé­sünk, minimálisan az információ- csere szintjén. Ugyanakkor megtörtént az első lépés egy kö­zép-európai régió kialakítására, Észak-Magyarország, Kelet- Szlovákia, Dél-Lengyelország és Ukrajna, a Kárpátaljai térség ösz- szefogásával. Mindez azt szol­gálja, hogy megfelelő, tőkeerős befektetőket hozzunk ide, meg­szüntessük a tőkeínséget. A be­fektetők elé egy szélesebb, na­gyobb piacot tártunk, hiszen Magyarországon belül ez az 1,2 millió lelket számláló észak-ma­gyarországi régió kicsi a jelentős befektetések vonzására. Min­denképpen egy jelentősebb piac távlatát kell fölvázolni. — Hogyan tekint a következő év elé, mit vár 1992-től? — Az ez évi haladásunk üte­me meghatározza jövő évi fel­adatainkat. Legfontosabbnak tartom, hogy a hivatal törvény­ben rögzített feladatait mara­déktalanul ellássuk. Ezek közé tartozik, hogy biztosítsuk az ön- kormányzatok törvényes műkö­dését, valamint az államigazga­tási hatósági ügyekben a jogor­voslati kérelmeket időben és jog­szerűen bíráljuk el. Továbbá, hogy azokat az államigazgatási feladatoknak, amelyeket a tör­vények idetelepítettek, szintén megfeleljünk. Ezenkívül látni kell, hogy a régió egészére nézve szükséges egy területi politika ki­munkálása, amelynek alapja egy területfejlesztési program. En­nek megalkotása nem a hivatal dolga, hanem a területfejlesztési törvényre tartozik. Ebben fel lesz tüntetve az intézményrend­szer, s azok az eszközök is, ame­lyek a régióban előforduló, s a kistérségi válságjelenségek keze­léséhez szükségesek. Ebből a köztársasági megbízottra, mint a régióban a kormány képviselőjé­re bizonyos feladatok hárulnak majd, amelyeket még nem isme­rünk. — Várhatóan mikor születik meg ez a törvény? — Szeretnénk, ha a jövő év el­ső negyedévében megalkotnák. — Mi a véleménye a térség ki­látásairól, hogyan érzi magát a következő esztendőben az állam­polgár, milyen nehézségek és örömök várnak rá? — Nem lehet semmiképpen elválasztani az egész ország hely­zetétől az itt élő emberek boldo­gulását. Az országos folyamatok meghatározóak lesznek. Ezek szerint a termelés visszaesése várhatóan megáll a következő év első negyedévében. A régió spe­ciális helyzete az, hogy sajnos a felszámolások és a csődhelyze­tek a nagyvállalatoknál a követ­kező év első felében éreztetik a hatásukat. Ezért április, illetve június hónapig még növekszik a munkanélküliség. Borsod me­gyében úgy 15-16 százalék kö­zött tetőzik, s ez után áll meg, a Heves megyei legfrissebb adato­kat nem ismerem, de ott valószí­nűleg 9-10 százaléknál lesz a csúcs. Aztán megindul a gazda­sági növekedés, s visszaesés már várhatóan nem lesz a követ­kező év közepétől. A lakosság hangulata ezért az első negyed­évben romlik, körülbelül ápri­lis-május hónaptól javulhat, ha a növekedés érzékelhetővé válik. Ez az én prognózisom, szerény becslésem, amelyet adatokkal nem tudok alátámasztani, mert még a kormányhivatalokban is tart az elemzés. Ez magánvéle­mény. — Köszönjük a beszélgetést, s boldog új évet kívánunk! — Jómagam is a régió egészé­nek, s hozzáteszem: a kormány­zat, illetve én is, mint itteni kép­viselője mindent elkövetünk, hogy a várt életszínvonal-emel­kedés bekövetkezzen. Nem min­denki, de a lakosság többsége ér­zékeli majd 1992-ben egy kez­dődő, de már működő piacgaz­dálkodás jótékony hatásait. G. L. (Folytatás az 1. oldalról) Befejezésül: a polgármester kollégáknak az új évre — a jókí­vánságokon túl — azt szeretném, hogy mindenkinek olyan képvi- selő-testülete legyen, mint ami­lyen a megyei közgyűlés. Megértést, több türelmet Szabó István, Egercsehi pol­gármestere: — Megbékélést szeretnék, és több türelmet a falunkban. Köz­ségünk rosszabb feltételekkel indult a rendszerváltáskor, mint a többi hasonló nagyságú telepü­lés, nálunk ugyanis nem sokkal azelőtt zárták be a bányát, amely sokaknak adott munkát. Szeret­ném, ha a társközségeink türel­mesebbek lennének, s több meg­értéssel vállalnák azokat a terhe­ket, amelyek rájuk hárulnak a közös fenntartású intézmények működtetésében. Nagy gondunk az ivóvízhálózat kiépítése, s a szennyvízcsatornázás terveinek elkezdése. Ezeknek mindenkép­pen meg kell indulniuk jövőre. Bízom abban, hogy képviselő- testületünk az eddigiekhez ha­sonlóan továbbra is lelkiismere­tesen végzi a munkáját, s ha így lesz, akkor ezt a falu meg is be­csüli. Örülnék annak is, ha a kor­mány több lehetőséget adna az önkormányzatoknak, s így mi is sokkal önállóbban dolgozhat­nánk. Békét — itthon és külföldön Dr. Francsics Ottó, Heves vá­ros rendőrkapitánya: — Legelőször is békét kívá­nok, hiszen szomszédainknál fe­szült, néhol háborús hangulat uralkodik. Mindez persze min­ket is érint, úgyhogy e feszültsé­gek oldódása nekünk is elemi ér­dekünk... Hazai dolgainkat te­kintve, mindenekelőtt kiegyen­súlyozott kormányzati munkát várnék, azt, hogy az ország végre elinduljon a gazdasági fellendü­lés útján. Erre, szerintem igen nagy esélyt nyújtana, ha végül is megrendeznénk az 1996-os Ex­pót, bár nyilvánvaló, hogy ez csak indulásnak volna elég. De, mondom, esélyt mindenképpen jelentene. Nagyon nagy szüksége lenne ennek az országnak megfelelő és kiegyensúlyozott szociálpoliti­kára, és ezt nemcsak állampol­gárként, hanem rendőrként is kí­vánom. Az elszegényedés ugyanis egyértelműen a bűnözés növekedését „segíti elő”, de mindennek az alapja a gazdaság és annak sikere. A magam részé­ről a minimális fejlődés megin­dulásában bízom — tudom, hogy ez optimizmus —, de annyi rossz év után remélem, ez az 1992-es végre egy jó év lesz. Hevesen is hasonlóak a prob­lémák : ez egy viszonylag elmara­dott térség, ahol az átlagosnál jó­val súlyosabb a munkanélküli­ség. A mezőgazdaság túlsúlya a jellemző, de nincs hozzá megfe­(Folytatás az 1. oldalról) Amennyiben kiskorú, vagy gondnokság alatt álló személy részére kémek útlevelet, akkor mellékelni kell a szülők (törvé­nyes képviselő) hozzájáruló nyi­latkozatát, amelyet a közjegyző vagy a gyámhatóság, illetve az útlevéligény átvételére jogosult szerv előtt hitelesítettek. Ä kül­földön élő magyar állampolgá­rok mellékeljék a magyar állam- polgárság megállapításához szükséges iratokat is. Az az állampolgár, aki 1988. január 1-je után kiállított útle­véllel rendelkezik, és ennek cse­réjét kéri, a kérelmet, amelyhez a feltételek szerinti mellékletek­hez csatolja az útlevelet is, postai lelő technológia és termékfeldol­gozás. A városiasodás folyama­tának felgyorsítására lenne szük­ség, de alapvető — robbanássze­rű — változásra sajnos, a követ­kező évben nem számíthatunk. Ennek ellenére — maradva a te­rületemnél — azt szeretném, ha a bűnözés növekedésének dina­mizmusa csökkenne jövőre. Azonban az abszolút számokat tekintve mind országosan, mind helyi viszonylatban egyelőre nö­vekedést jósolnak az előrejelzé­sek. Minél többen nyerjenek nálunk... Az esztendő utolsó játéknap­ján is totó- és lottóhalmok között „szolgálja” a szerencse istenasz- szonyát, Fortunát. A Szerencse- játék Rt. egri, 180-as totózójá- nak vezetője, Bart a Endréné — munkatársaival együtt — ugyan­csak sok örömet szerzett az óév­ben a különböző szelvények, sorsjegyek vásárlóinak. — Negyvenöt-ötvenezer lot­tót, 100-100 ezer totót és sorsje­gyet adtunk el az idén, s hozzá ve­tőlegesen 6-700 ezer forintot fi­zettünk ki a nyereményekre. Eb­ben nincs benne a csaknem 28 milliót érő ötös, valamint a há­rommillió körüli 5+1-es. S az egri, illetve szihalmi fogadónk­nak tárgynyereményként átadott Ford és Mitsubishi személyautó. — Ilyen szerencsés esztendő után mit hozhat a következő? — Remélem, szerencséseb­bet... Nagyon váijuk már, hogy január végén, február elején visz- szaköltözhessünk a Széchenyi utcai helyiségünkbe, ahol szebb, kényelmesebb körülmények kö­zött fogadhatjuk majd a törzs­vendégeinket, s mindazokat, akik itt kívánják megvásárolni és kitölteni a szelvényeiket. Várjuk az újabb sorsjegyeket, jövőre többféle új variáció kerül kibo­csátásra, januárban már meg is kezdjük a 20 forintos Szerencse­sorsjegy árusítását. S újdonság lesz az is, hogy a következő hó­naptól havi két alkalommal kí­sérthetik meg a szerencséjüket a 6-os lottó hívei, s a fogadók kéré­sének eleget téve, jövőre ismét lesz — igaz, alkalmi jelleggel — tárgynyeremény-sorsolás. Mind­ezekkel kapcsolatban azt várom hát az új esztendőtől, hogy minél többen nyerjenek nálunk... — ...S családi körben? — A nagyobbik fiam éppen most vizsgázik fizikából a Buda­pesti Műszaki Egyetem közleke­dési szakán, szeretném, ha első­évesként jól rajtolna. A másik fi­am az egri GMSZ harmadikos diákja, neki is eredményes évet kívánok, továbbá azt, hogy ha végeznek, legyen is munkájuk, s hozzá jó egészségük... Magam­nak? Hadd legyek stílszerű: a szerencsejáték szolgálatában el­töltött harminc év után rám is rám kacsinthatna már Fortuna... ajánlott küldeményként is el­küldheti közvetlenül a Belügy­minisztérium Adatfeldolgozó Hivatalnak (1903 Budapest, Pf. 314/47). Természetesen szemé­lyesen is intézhetik a cserét, oly módon, mintha új útlevelet kér­nének, tehát a formanyomtat­vány kitöltésén túl szükség van a két fényképre és az 1000 forintos illetékbélyegre is. Személyes ügyintézés esetén a lakhelyük szerinti jegyzőt vagy a BM Adat- feldolgozó Hivatalát keressék fel. A Magyar Köztársaság címe­rével ellátott új formátumú úti­okmányokat a BM Adatfeldol­gozó Hivatal postán küldi el a kérelmezők címére. (MTI) Tánctalálkozóra várunk mindenkit... j Vinczéné Nagy Erzsébet, a gyöngyösi Török Ignác Gyer­mek-Szabadidőközpont vezető­je: — Azt szeretném, ha jövőre minél több olyan programot szervezhetnénk, amelyekre szí­vesen jönnek el a gyerekek. A sástói ifjúsági táboraink ebben az esztendőben is sikeresek voltak, reméljük, azok is maradnak. Nagy rendezvényünk lesz ’92- ben a tánctalálkozó, amelyre az ország minden részéből várunk jelentkezőket. Abban is bízom, hogy legalább még egy évig a he­lyünkön maradunk, úgy tudjuk, hogy a Katolikus Legényegylet utóda, a Kolping-család vissza­igényelte azt az épületet, amely­ben jelenleg dolgozunk. Az ön- kormányzat eddig is megfelelő­en támogatta az elképzelésein­ket, anyagilag és szellemiekben egyaránt... — Ha a városnak kérhetne va­lamit, mi lenne az... ? — Nem tudom. Nehéz kérdés. „Nagy dolgot” nem kérnék, én úgy szeretem ezt a várost, ahogy van. Apró bosszúságok akad­nak, amelyeken lehetne változ­tatni, de ezek annyira nem jelen­tősek, hogy inkább nem is beszé­lek róluk. — És önmagának? — Továbbra is ilyen kiegyen­súlyozott, boldog családi életet. No, meg azt, hogy a munkahelyi közösség is maradjon meg ilyen szeretetteljesnek, amilyen most... Jó egészséget az egész országnak... Dr. Mann László körzeti or­vos, a füzesabonyi városi köz­gyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke: — Mindenekelőtt az egész or­szágnak jó egészséget kívánok. Mint orvos, szeretném, ha a tár­sadalombiztosítási reformot zökkenőmentesen végrehajta­nák, s az emberek türelemmel, megértéssel fogadnák. Szeret­ném, ha a füzesabonyi egészség- ügyi központ működtetéséhez szükséges, körülbelül 17 millió forint rendelkezésre állna... Mint önkormányzati képviselő, jónak tartanám, ha a költségvetésből 20 millió forint jutna a beruházá­sokra, így a telepi iskola bővítésé­re, az utak korszerűsítésére, s a gázprogram befejezésére. Remé­lem, a képviselőtársakkal az el­múlt fél évben tapasztalt együtt­működési készség jövőre is leg­alább ilyen jó marad. Remélem, a lakosság nagyobb érdeklődést ta - núsít majd az olyan kérdésekben, amelyek elsősorban őket, min­dennapjaikat érintik. Annál is inkább, mivel aktivitásuk vissza­jelzés lenne a képviselőknek... Mindezeken felül azt szeretném még, hogy ne legyen olyan fluk­tuáció a képviselő-testületben, mint amilyen ebben az esztendő­ben volt. Mindenhol csituló indulatokat... Kocsis István, a hatvani könyvtár igazgatója: — Alighanem ugyanazt, amit nagyon sokan: a békés alkotó­munka légkörét és lehetőségét. Az ember ilyenkor széttekint az őt körülvevő világban, és kíván­ságának megfogalmazásakor el­kezdi maga felé szűkíteni a kört... Kívánom a fegyverek el- csendesedését déli szomszéda­inknál, a nálunk menekültként szilveszterezőknek a hazatérés nyugalmát, a biztonságot az újra­kezdéshez. Egy acsarkodástól mentes Európát mindannyiunk­nak. Itthon, határainkon belül ren­geteg a dolgunk: ez a sok munka csapatjátékot követelne, de Rat- kó József szavait idézve: „...mindazok, akik hajdan egy­ben voltunk a „nem ’’-ben, s most, amikor az igent keressük, min­denki önmagára mutogat, s most önmaga érdektérképe szerint ló­dul meg jobbra-balra, méganyo- mokat is eltüntetve rázza le ma­gáról az egykori útitársakat.” A szavak lényegéhez tartozik, hogy a tettek, a megcselekedett tettek tükrében nyerik el igazukat, és ezeken keresztül válnak hiteles­sé. Szeretném remélni, hogy 1992-ben már valamennyire megcsitulnak az indulatok, és nem annyira a másikra mutoga­táson, a szópárbajok hangos csörtéjében találjuk meg a cse­lekvés lehetőségét, hanem sok­kal inkább a saját egyéni arcot is megrajzoló feladatok megfogal­mazásában: a munkában. Ter­mészetesen itt nem a vitáktól mentes egymásra borulásra gon­dolok, sokkal inkább arra a vitá­ra, amely egy ügy mellé szegő­dik, és ahol nem az énekes a fon­tos, hanem sokkal inkább maga a dal. A saját szűkebb környezetem­nek — Hatvan képviselő-testüle­tének — jó szívvel kívánom, hogy munkájukat egyre inkább a város választópolgárainak a megelégedésére tudják végezni, megosztva a gondokat azokkal a helyben élő, a város jövője iránt elkötelezettséget érző emberek­kel, akik szívesen vállalnak részt a helyi feladatokból. Itt elsősor­ban az önkormányzati elv kiszé­lesítésére gondolok, amely ma­gában foglalja a cselekedni vá­gyó önszerveződéseket, a közös­ségben történő gondolkodást és tenni akarást... Ehhez a feladat­hoz mint eszközt szeretném fel­ajánlani azt az intézményt, amelyben dolgozom, az Ady Endre Városi Könyvtárt és Kö­zösségi Házat. Hiszen a jövő évi vágyakban és célokban az is ben­ne van, hogy a közösségben élni, művelődni vágyó hatvani állam­polgár egyre inkább magáénak érzi azt az intézményt, amelyet ha okosan hasznosít magának egy lakókörnyezet, segíti lerövi­díteni a civil társadalomhoz ve­zető hosszú utat... Gazdálkodó szervezetek figyelem! Kedvező befektetési lehetőség A KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90 napos 30 napos maximum: 33,07% 31,07% átlagos: 33,07 % 30,56 % minimum: 32,98 % 29,28% Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Páros héten 30 napos, páratlan héten 90 napos aukciót tartunk. Az ajánlati lapokat minden héten szerdán 9-ig kérjük eljuttatni az MNB Heves Megyei Igazgatóság Közgazdasági Osztályára. További információ: a 20-127 vagy 13-444/113-as telefonon kérhető. A következő aukciók dátuma: 30 napos: 1992. január 8. V J Január 1-jétől Új útlevél a jegyzőktől

Next

/
Oldalképek
Tartalom