Heves Megyei Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-28-29 / 303. szám

N < X j 5 5 í í * \ * < i i i \ \ í HÍRLAP, 1991. december 28—29., szombat—vasárnap HATVAN ÉS KÖRZETE • Egy év — egy kép — egy gondolat Az elmúlt egy esztendőben hetente rendszeresen megfordultunk Hatvan­ban és a környező településeken. Az útjaink során szerzett benyomásokra szeretnénk visszatérni az alábbi képes összeállításunkban, mintegy tükröt nyújtva olvasóinknak az 1991-es esztendőről. A privatizációs törvény hiánya akadályozta meg a Hatvani Áfészt abban, hogy értéke­sítse, esetleg más gazdasági formában üzemeltesse tovább az egyik legnagyobb kereske­delmi egységét: a Hangya Áruházat. A Lőrinc; határában lévő szovjet laktanyát az év közepéig az utol­só katona is elhagyta, így a nagy értékű ingatlan a környékbeli te­lepülések közös tulajdonába ke­rült. Hasznosításáról egyelőre még nincs döntés. Az Apci Qua­lität Könnyű­fémöntödében az idén öt kft. alakult, ezzel is előkészítvén a következő lépést: a válla­lat részvény- társasággá ala­kulását. A pápalátogatás kezdetére készültek el Boldogon a helyi katolikus templom restaurálá­sával. Ä költségek java részét a boldogi hívők adakozásából tudták fedezni. Részvénytár­sasággá ala­kult a Zagyva­parti város egyik legna­gyobb vállala­ta, a Hatvani Cukorgyár. A jövőben egy francia érde­keltségű beru­házóval közö­sen valósítják meg a tervbe vett fejleszté­seket. Jó hír, hogy hosszú idő után nyilvánosság elé kerültek a Hatvani La­jos Múzeum raktáraiban őrzött rejtett kincsek. A néprajzi értékeket kiállításon tekinthetik meg a látogatók. Súlyos gon­dokkal küzd a hatvani kon­zervgyár, hi­szen feldolgo­zott termékeit a volt szovjet piac összeom­lása miatt alig tudja értékesí­teni. A kedve­ző változást itt is az új válla­lati forma lét­rehozásától re­mélik, hiszen 1992. január 1-jétől rész­vénytársasági formában mű­ködnek to­vább. Lézerfényképek a jovobol A magyar származású Gábor Dénes angol fizikus 1971-ben Nobel-díjat kapott a holográfia kidolgozásáért. A hologram egyedülálló sajátossága, hogy tö- mömek látszó, háromdimenziós képet ad. A látvány oly meggyő­ző, hogy azt hisszük, meg is fog­hatjuk a tárgyat, vagy akár bele is nyúlhatunk. Ilyenek láthatók azon a kiállításon — a hatvani Városi Művelődési Központban —, amely január 10-ig tart nyit­va. Klubdélutánok a lőrinci könyvtárban A lőrinci Magvető Könyvtár­ban január 2-án délután fél 5-kor Reflexzóna és masszázs­ismeretek címmel hallhatnak előadást az érdeklődők. A fog­lalkozást Zsitvay Katalin egész­ségnevelő vezeti. Január 3-án délután 3 órakor pedig a kisisko­lásoknak vetítenek mesefilme­ket. Videofilmek A hatvani Ady Endre Könyv­tár és Közösségi Ház gyermek- könyvtára a téli vakációban szünidei matinét szervez a gyere­keknek. Ma délelőtt 10 órakor A kis Mukk történetét, december 30-án pedig a Kissifur című szí­nes rajzfilmet láthatják az érdek­lődők. December 31-én és janu­ár elsején a könyvtár zárva tart. Orvosi tanácsadás A hatvani Családsegítő Szol­gálat ingyenes orvosi tanács­adást^ szervez az érdeklődő ál­lampolgároknak minden szer­dán délelőtt 10-től 12 óráig. A rászorulók a Hatvány Irén utcá­ban lévő Családsegítő Központ­ban vehetik igénybe az új szol­gáltatást. Gázprogram Rózsa­szentmártonban Kölcsön a boldogiaknak A Heves Megyei Közgyűlés ál­tal létrehozott önkormányzati kölcsönalap terhére Boldog ön­kormányzata 3 millió forint ösz- szegű kölcsönkérelmet nyújtott be a községi gázvezeték-építési beruházásához. A kiviteli szer­ződés szerint a beruházás teljes költsége 41 millió forint körül alakulna, ám a kivitelező részére az év végéig 30 millió forintot egy elkülönített számlán — fede­zetigazolásként — el kell helyez­ni. Az építés egyébként részben lakossági pénzek bevonásával, részben pedig saját erőből való­sulna meg. Az előzetes felmérés alapján azonban a faluban 100 családnem tud hozzájárulni a la­kóházanként megállapított 30 ezer forinttal, ezért az önkor­mányzat ezt megyei kölcsön- alapból kívánja biztosítani. A legutóbbi közgyűlésen a fenti célra 3 millió forint folyósí­tása mellett határoztak a képvi­selők. Ezt az összeget 1992. júni­us 30-ig kell visszafizetni az ön- kormányzatnak, 15 százalékos kamattal növelt öt egyenlő rész­letben. Vidám koldusok A cím nem provokáló. Nem gúnyos élcelődés, hanem a XVIII. században élő és alkotó Robert Burns kantátájára utal. A humoros kocsmai törté­net méltán egyik gyöngyszeme volt megjelent köte­teinek. Valamikor a nyolcvanas évek elején, a ki tudja hányad virágzását élő Hatvani Irodalmi Színpad „létrehozott” egy sokak által ma is emlékezetes be­mutatót. Bums: „A vidám koldusok” című verscik­lusának zenés előadásáról van szó, melyet utcai ko­médiaként adtak elő a hatvani zeneiskola tanárai­nak közreműködésével. A veretes nyelvezetű vallo­másokhoz Cserháti István komponált zenét. Talán végleg a feledés homályába merülne a mű, ha a szerzők összefogása és a Ratkó József Közmű­velődési Egyesület hatékony közreműködése foly­tán nem kelt volna újra életre. Az idén karácsonyra ugyanis megjelentették verses-dalos könyv formá­jában, kazettával együtt. A dalok zenéjének, illetve hangszerelésének szerzője — Cserháti István — mellett a szintén hatvani polgár, Dávid András, az Állami Zeneiskola tanára. A grafikai és a tipográ­fiai munkát Csikász István balassagyarmati művész vállalta. A budapesti Rocker Stúdióban neves művészek közreműködésével került hangszalagra az előadás. A féllábú vitéz katona dalát Deák Bili Gyula „zen­gi” — a Garázs- rajongók már hallhatták — , fel­csendül a kazettán Faragó Laura népdalénekes, Szabó Krisztina operaénekes hangja, a bárd szere­pében pedig Cseh Tamás hallható. A könyv és a kazetta premierje a napokban volt az Ady Endre Városi Könyvtár és Közösségi Ház­ban. A városi önkormányzat kulturális bizottsága anyagilag is támogatta a mű megjelenését. Aki ked­vet kapott a csemegéhez, megvásárolhatja az egri Antikváriumban, a Gyöngyösi Mátra Művelődési Központban, a hatvani könyvesboltokban, vagy megrendelheti a Ratkó József Közművelődési Egyesülettől(3000 Hatvan, Kossuth tér 4. telefon: 11-711). Megyei támogatás a BIOECO-nak A hatvani József Attila Neve­lőotthonéi az ugyancsak hatvani székhelyű BIO ECO Alapítvány megyei önkormányzati tulajdont érintő kérelemmel fordult a a Heves Megyei Közgyűléshez. Ennek lényege, hogy a volt álla­mi gondozottak a nagykorúság elérését követően elhelyezésük és foglalkoztatásuk céljából a megyei önkormányzat tulajdo­nában, s a hatvani ifjúsági otthon használatában lévő — Lőrinci külterületén fekvő 2,5 hektár nagyságú — földterületen 9 ház­ból álló, 40 fő befogadására al­kalmas BIOECO-falut szeretné­nek létesíteni. Az alapítvány a csaknem 20 millió forintos beru­házást részben önerőből, rész­ben pályázat elnyerésével kíván­ja megvalósítani. Az előzményekhez tartozik, hogy a lőrinci önkormányzat az említett területet 15 évi időtar­tamra — a meghosszabbítás le­hetőségét is megígérve — az ala­pítvány használatába adta. Az így szerződő felek együttesen kérték a megyei önkormányzati tulajdont érintő megállapodásuk jóváhagyását. A közgyűlés a fen­ti kérést és javaslatot elfogadta, azaz: a nyilvántartott ingatlanok használatba adásához hozzájá­rult. Határoztak arról is, hogy tá­mogatják a kezdeményezést, és a „Jóléti Szolgálat” pályázaton va­ló részvételt. Az alapítvány céljairól, s a BIOECO-falu terveiről későbbi lapszámunkban részletesen is beszámolunk. Az önkormányzat Rózsa- szentmártonban is tervezi a gáz­program megvalósítását. Ezzel kapcsolatban a közelmúltban 860 írásos értesítést küldött ki a falu lakóinak, amelyből eddig négyszázan jelezték igenlő véle­ményüket. A tervek szerint a kö­vetkező esztendőben a részletes tervet is kidolgozzák, optimális esetben pedig 1993-ban a gya­korlati kivitelezés is megkezdőd­het. Diákoknak A hatvani Városi Művelődési Központ korrepetálási és felvé­teli előkészítési lehetőséget kínál általános és középiskolás tanu­lóknak matematikából, fiziká­ból, számítástechnikából, ma­gyarból, történelemből és bioló­giából. Főiskolások és egyete­misták segítenek a felkészülés­ben. Az érdeklődők a művelődé­si központban jelentkezhetnek személyesen vagy a 12-383-as telefonszámon. Helyi adók Szűcsiben A községben eddig nem fizet­tek a helybeliek közműfejlesztési hozzájárulást, az önkormányzat az út- és járdaépítésekre nem kért pénzt a lakóktól. Az évi adóbevétel így nem haladta meg a 400 ezer forintot. A jövő évtől viszont minimális értéket állapított meg a helyi képviselő-testület, jórészt annak kifejezésére, hogy az itt élők ma­gukénak érezzék a községet. An­nál is inkább, mert a fejlesztések önkormányzati tulajdonba ke­rültek. így a rendelet értelmében a vállalkozók iparűzési adót fizet­nek majd, ám ez nem több a net­tó árbevételük egy ezrelékénél. A magánszemélyektől kommu­nális adó címén a bérlakások után 800, a telkek után pedig 500 forintot kérnek. A hétvégi há­zak, pihenőtelkek 600forint adó alá esnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom